Budapest – Megint talált valamit a HírTV Gyurcsány Ferenc dolgozatával kapcsolatban. Nem magát a dolgozatot, hanem egy bírálatot, melynek alapján tudni vélik, hogy Gyurcsány gyakorlatilag lemásolta volt sógora diplomamunkáját. Persze, ha a bírálathoz hozzájutottak, nyilván a dolgozat is megvan náluk valahol. Biztonságos helyen, ahol csak az arra illetékesek férhetnek hozzá. Arra gondolni sem merünk, hogy netán ők maguk lophatták el az ominózus szakdolgozatot a pécsi egyetemről. Vagy inkább, tudják mit? Mégis merünk erre gondolni.
A HírTV Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálata alapján próbálta meg rekonstruálni az eltűnt 35 oldalas dokumentumot. Ennek során több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amely – még az oldalszámozás alapján is – megegyezik Rozs Szabolcs négy évvel korábbi munkájában olvasható hibákkal, hiányosságokkal.
A bírálat alapján rekonstruált Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógora, Rozs Szabolcs dolgozatával – ez hangzott el a HírTv Célpont extra című műsorban vasárnap este. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút.
A HírTv még pénteken Célpont című műsorában készített riportot arról, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. A korábbi kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a HírTv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta a dolgozatot és merített is belőle.









Gondolkodtam. (Néha szoktam…). A fityesz megint nyert. Az ország lakoínak fele Gyurcsány szakdolgozatával van elfoglalva, közben az ország kifosztása zavartalanul folyik: százmilliárdok mennek a Simicska Műveknek (másnéven: Közpénzelnyelőgép Rt.), onnan pedig a maffiafőnök és baráti köre zsebeibe. A termőföld szinte ingyen vándorol a fityeszes oligarchákhoz. Rövid időn belül 1,5 millió zsellér fog napszámban robotolni, napi 16 órát egy falat kenyérért. Pontosan úgy, ahogy Demján “Póker” Sanyi megálmodta. Adó adó hátán, már nem söralátét kell a bevalláshoz, hanem egy egész tekercs WC-papír se elég. Egyetlen kivétel van, eltörlik a 98%-os “pofátlan végkielégítés”-adót. No persze, kell a dohány a minisztercserék érintettjeinek… Az országnak új címere lett: narancsszínű mezőben egy szárnyas nyelv. Ez azt jelenti, hogy aki nem nyal, az repül. A fiúk pedig eközben jót röhögnek, hogy a hülye nép gyurcsányozik ezerrel, ők meg viszik a kasszát. Az egykori kollégiumi szobából pedig múzeum lesz. Jogosan, a világon még sehol nem történt olyan, hogy egyetlen kis kollégiumi szobában négy ekkora nagy ember találkozzon, mint Orbán, Kövér, Áder, no meg a társaság esze, a jó Sim(l)icska Lajos…
Még szerencse, hogy megváltoztatták az ország nevét, a világ összes valamirevaló köztársasága joggal kérné ki magának, ha ez a pöcegödör hasonló néven említené magát. Bár a név még nem tökéletes, szerintem helyesen így hangzik: Gyagyarország (angolul: Hungry). Lakói a gyagyarok, ostoba, lusta, irigy, sopánkodó, a hibát mindig másban kereső népség. Ezért pont ilyen vezetőket érdemelnek, mint a Fityesz Rt. nevű maffia tulajdonosai. Nemzedékek sora fogja megszívni mindezt, egy-két éven belül 4-5 millió ember kerül a nyomorszintre. De ezek az agyamentek még akkor is csak azt fogják skandálni, hogy “Viktor, Viktor!”. No meg azt, hogy “Gyurcsány, takarodj!” Akinek meg egy csepp esze van, elhúz innen jó messzire, és valahol Ausztráliában még a születési adatait is megváltoztatja majd, Budapest helyett Bukarestet jelöli meg születési helyeként, az mégsem lesz annyira ciki… És ez így lesz hosszú éveken át. Egyszer – nem ma, nem is holnap – eljön majd egy új generáció, aki kinyitja az ajtót-ablakot, jól kiszellőztet, veszi a seprűt. és kisöpri ezt a szeméthalmazt innen. Talán. Ebben lehet bízni csak, hogy az unokáinknak több esze lesz, mint a mi nemzedékünknek, amelyik 22 éve tálcán kapta a lehetőséget (figyelem: a rendszerváltás SOHA nem jött volna létre, ha a nemzetközi politikai helyzet nem úgy alakul, ahogy a múlt század nyolcvanas éveiben alakult…), de nem tudott élni vele. Addig is jó mulatást, barátaim, az utolsó távozó tegye a kulcsot a lábtörlő alá…
Magam is maxval és Hetus, na meg a hozzájuk hasonló “fideszbérencek” nézetét osztom, ahogy arra már korábban utaltam egy hozzászólásomban. Elvakult emberek szemében ezzel nyilván én is egycsapásra “fideszbérenc” lettem. Ezen csak elnézően mosolyognék, ha nem lenne mélységesen elkeserítő…
Ebben az egészben engem már nem is a konkrét ügy érdekel.
Hiába írom én, hogy persze: nem lehet a két ügyet egy lapon említeni; hogy nem az ártatlanságát kellene bizonyítani valakinek; Gyurcsányt okosabbnak gondoltam, minthogy ilyesmibe belefusson (idéztem néhány közmondást is).
Amíg jó szokásomhoz híven szidom a fideszt és kapcsolt részeit, addig jó fiú vagyok, tapsolnak a “mi oldalunkon”, ám amint megpendítem, hogy talán nem kellene ugyanazt csinálnunk, mint amit “odaát” – máris utolsó mocskos áruló leszek. Na nem mintha nagyon meglepne ez (bőséges tapasztalataim vannak az emberi viselkedés terén), de sajnos a pesszimizmusomat erősíti. Így sajnos soha semmi nem fog változni ebben a társadalomban. Legfeljebb a szereposztás, néha.
.
Valóban sok gyanús dolog van az ügyben. Könnyen lehet, hogy az “ellenség” lopta el azt a dolgozatot éppen azért, hogy ne lehessen tisztázni az ügyet. A rágalom megmarad, tudjuk. Viszont éppen ezért kellene sürgősen lépnie Gyurcsánynak, mert jogilag hiába igaz, hogy nem a vádlottnak kell bizonyítania az ártatlanságát, politikailag mégis ezt kellene valahogy megtennie. Ugyanis az nem igaz, hogy senkit nem érdekel. Lám, mi is milyen jól elvagyunk vele.
Magának az érintettnek a viselkedése pedig – finoman szólva is – kissé furcsa. És most hagyjuk a memória kérdését. Tudom, nem vagyunk egyformák. Én pontosan emlékszem minden hazugságomra, csalásomra a gyerekkoromból is, arra is, amikor egyszer loptam – és máig bántanak ezek (persze lehet, hogy azért, mert ritkán fordult elő ilyesmi); még a kisdobos emléklapom és az úttörő tagsági könyvem is megvan. Így nekem furcsa, hogy más még a diplomamunkáját sem őrzi meg – de meglehet.
Ami viszont a lényeg, ha Gyurcsány kijelentette, hogy Plagi bá’ emberileg is megbukott, a lopás az lopás, hiába magyarázkodik, akkor ezt magára nézve is el kell ismernie (Ezért mondom, hogy okosabbnak hittem, mert tudnia kellett, hogy ha neki is van hasonló takargatnivalója, azt kiderítik. Ha meg nincs semmi, akkor valóban mi ez a roppant óvatos tojástánc?)
Kuksi, nagyjából egyetértek veled. Mihelyt előkerül a kettős mérce, hiteltelenné válik a felháborodás. Én megvetem Orbánékat, mert jellemtelen, hazug, korrupt és hataloméhes disznók. De ez nem mentheti fel sem Gyurcsányt, sem senki mást a másik oldalon. Többször megnéztem a HírTV riportját. Háááát… nem nagyon tetszett GY.F. reagálása. Nem csak az, amit mondott, hanem AHOGY mondta (testbeszéd!). Tudod, amikor a Schmitt-ügy után elkezdte a jobboldal firtatni Gyurcsány dolgozatát, én az ő helyében jobban felkészültem volna az ilyen “váratlan” (amúgy persze legkevésbé sem váratlan) interjú-helyzetekre. Lehet, hogy ártatlan, de most akkor sem lett volna szabad beérnie az ártatlanság vélelmének jogi kategóriájával. Főleg nem az előzmények (6 éve tartó masszív karaktergyilkolászás) ismeretében! Ugyanaz történik “kicsiben”, ami éveken keresztül folyt a Fidesz részéről: a közbeszéd tematizálása, Gyurcsány (és a baloldal) stigmatizálása, vagyis: figyelemelterelés. (Többek között) ezért írtam a témával kapcsolatos valamennyi posztra azt a hozzászólásomat, melynek elolvasása után Te azt hitted, meghibbantál… :)
Tudom, most én is kiteszem magamat az elvakult hívők támadásainak. Nem baj, én akkor sem vagyok hajlandó kettős mércét alkalmazni…
Tökéletesen egyetértek veled, Observer!
Örülök, hogy azért vannak még olyanok, akik észreveszik a maguk szemében is azt a gerendát… (A “maguk” természetesen nem személyeskedés, de nyilván érted.)
Az a másik nagy baj még ezzel a viselkedéssel (mármint az elvakult mentegetéssel), hogy a nem helytálló érvek még a helytálló kifogások hitelét is aláássák.
Lehet, hogy nem is veszik észre, hogy ugyanazt csinálják, amit Plagi mentegetői?
Kuksi
“még a kisdobos emléklapom és az úttörő tagsági könyvem is megvan. Így nekem furcsa, hogy más még a diplomamunkáját sem őrzi meg – de meglehet.”
.
Hányszor költözködtél életedben? Minden korábbi tárgy megléte vagy elkallódása attól függ, életében hányszor cserélt lakhelyet a tárgyak tulajdonosa.
Nálad mennyi az annyi?