Luxembourg – A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az Európai Bíróságon, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.
.
Az Európai Unió Bíróságának Antonio Tizzano bíró által elnökölt eljáró tanácsa hétfőn tartotta meg Luxembourgban az ügy tárgyalását. A felperes, vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nevében Talabér-Ritz Klára, a magyar kormány nevében pedig Fehér Miklós, az igazságügyi tárca képviselője fejtette ki álláspontját. A bírák kérdéseket tettek fel a feleknek, majd a válaszok meghallgatása után a tárgyalást Tizzano berekesztette. Ítélethozatal később várható. Az unió legfőbb bírói testülete a brüsszeli bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel.
.
A bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. Fehér azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezés egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
.
Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd – miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia – az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.
.
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás indoklásakor – még ez év elején – különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani. Brüsszel szerint a szabályozás a most nyugdíjazott bírákat, ügyészeket és közjegyzőket az életkorukon alapuló indokolatlan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a szolgálatban maradó pályatársaikhoz képest.
.
Arról, hogy július 16-án a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket, a bizottság képviselője a tárgyaláson így vélekedett: ez nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték. Két ilyen munkaügyi perben már született a felmentett bírákra nézve kedvező ítélet, de csak első fokon, és az Országos Bírósági Hivatal ezeket megfellebbezte – mondta Talabér-Ritz Klára.
.
A magyar kormány képviselője – arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök miért nem intézkedett az általa korábban felmentett bírák visszavételéről – kifejtette: egyfelől az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a felmentett bírák ügyét a bírák jogállásáról szóló törvény alapján kell rendezni, a köztársasági elnök pedig csak az Országos Bírósági Hivatal előterjesztésére menthet fel, illetve nevezhet ki bírákat.
.
A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel az alkotmánybírósági döntésre, valamint arra, hogy időközben szeptemberben az Országgyűlés elé kerültek azok a kormányzati alkotmány- és törvénymódosító javaslatok, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szólnak, a mostani ügyben el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és az ügyben új eljárást kellene tartani.
.
Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Talabér-Ritz Klára szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg, Fehér Miklós ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a „kiegyensúlyozottabb korstruktúra” kialakítása – vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés – célját is megemlítette.
.
Antonio Tizzano, a 71 éves tanácsvezető bíró arról érdeklődött, hogy ha egyszer Magyarországon évszázados gyakorlat volt a bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárnál magasabban tartása, akkor mi indokolta ezt a „váratlan és gyors” változtatást. Válaszában a magyar kormány képviselője utalt arra, hogy a magyar jogrendszerben egyébként is jelentős változások történtek, és ennek mentén nyílt mód a „torlódó problémák” megoldására.
.
A bírák kérdései és a válaszok nyomán kiviláglott az is: miközben a jogorvoslati kísérletek peres úton zajlanak, az Európai Bizottság – azon a szemponton túlmenően, hogy egy bírósági tárgyalás kimenetele előre sohasem lehet biztos – azért sem tartja megnyugtatóan lezárhatónak a kérdést, mert bár a felmentés alapjául szolgáló intézkedéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, a felmentés elleni munkaügyi bírósági perindítás lehetőségét a magyar jog időben korlátozza.
Ha jól értettem, Orbanisztán azzal az “indítvánnyal” akarja őket ki-triblizni, hogy a bírák nyugdíjazásának korhatárát 62-ről 65.-re emelné. Gondolják, három évvel betömik a mi – magyarok – érdekeinket védők száját…
Saját magukhoz méltóan hülyének nézik az Uniót és az IMF-et is, mint ha azok nem tudnák, hogy itt nem másról, mint a bírói kar lefejezéséről van szó – a legtapasztaltabb brákat rúgták valagba.
Egyébként nem véletlenül használtam a . t r i b l i . kifejezést, mert Orbán úgy gondolja, hogy a focista gondolkodásmód használható az élet bármely területén, a harcokat csak meg kell vívni, oszt annyi…
Nem egy bíró ismerősöm szeretné az állását – most már visszaperelni. :(
Orc Bán már sorra veszi a hatalom embereit is,De uraim ki foglalkozik a sok ezer emberi jogaitól, nyugdíj státuszától stb..stb.. megfosztott törvényesen nyugdíjba vonult kor engedményes és korkedvezményes Fidesz áldozatokkal??