Peking – Kína és Indonézia fokozná együttműködését a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) keretein belül, a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok bővítésére törekszik – hangzott el az indonéz elnök látogatásán Pekingben, ahol egy 17 milliárd dollárt meghaladó értékű üzleti csomag aláírására is sor került.
.
A két ország közös közleményében Kína külön is támogatásáról biztosította az ASEAN közösségét, és szerepét a térségi együttműködésben. A felek érintették a dél-kínai-tengeri vitás ügyek rendezését, kitértek a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalásokra, Mianmar helyzetére és más térségi ügyekre.
.
A dokumentum szerint a felek törekszenek arra, hogy megszülessen a Dél-kínai-tenger területi vitáira irányadó végleges magatartási kódex. Mianmart érintően üdvözölték az országban jelentősnek és pozitívnak ítélt belpolitikai fejleményeket és egyetértettek a folytatás fontosságában. Egyben felhívtak az országgal szemben még fennálló gazdasági szankciók megszüntetésére.
.
A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az erőszak megszüntetését, a szembenálló felek közti békés párbeszédet szorgalmazták. A Hormuzi-szorosban tapasztalható feszültség – különösen is annak az olajár növekedésére gyakorolt hatása – miatt mély aggodalmukat fejezték ki. Úgy vélték: ez közvetlenül vagy közvetve fokozhatja a szegénységet a fejlődő országokban.
.
A kétoldalú kapcsolatokat érintően leszögezték: Dzsakarta szívesen veszi az ország ipari fejlesztésében, a bányászati szektorban a kínai beruházókat. Az együttműködés területei között még az olaj, a gáz, az elektromos áram termelés, az új és megújuló energia ágazatát említették. Kína megerősítette, folytatja részvételét az infrastrukturális beruházásokban.
.
A látogatás alkalmával aláírt legkevesebb 17 milliárd dollár értékű megállapodás-csomagban vízerőműi, bányászati és acélgyártási beruházások is szerepelnek. Kína – Japán után – Indonézia második kereskedelmi partnere, miközben nincs az első öt befektető ország között. A főbb befektetők tavalyi adatok szerint Szingapúr, Japán és az Egyesült Államok voltak, de 2011-ben még Dél-Korea és Hollandia is többet ruházott be, mint Kína.
.
A világ második legnagyobb gazdasága és Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága között a kétoldalú kereskedelmi forgalom az elmúlt néhány évben jelentősen bővült, elérte a 60,5 milliárd dollárt, s a tervek szerint 2015-re ez 80 milliárdra bővülhet. Indonézia azt is szeretné, ha 2014-ig egymillió kínai turista látogatna az országba.
Ez nem 17 milliard, szakertomtol, Dr. Eldradovics Eldradovtol tudom. Es neki nemcsak hinni lehet HINNI KELL. Dr. E. hosszas matematikai fejtegetesekbe ment. Sajnos en mar ezt nem tudtam kovetni. Csak addig terjed a tudasom hogy szeressuk Dr. Eldradovics Taplovicsot, a mindentudot.
Kína egyszer már lenulláztza Indinéziát , amikor exportálni akarta oda a forradalmat Sukarnón és az akkoriban eléggé erős Indonéz Kommunista Párton keresztül.
A kezdeményezés elbukott , a hatalmat magához ragadó Suharno és juntája vadállati kegyetlenséggel bánt el a kommunistákkal vagy azokkal akiket annak gondoltak.
Később a helyzet némileg normalizálódott és Indonézia felemelkedett az amerikai finánc-tőke jóvoltából.
Ugyanis a nagy amerikai félvezető gyárak odavitték termelésük jelentős részét az olcsó munkaerő és nyersanyag árak miatt.
Mostanrá már mindezen dolgok következtében Indonézia komoly gazdasági tényezővé vált a térségben.