Washington/Bécs/Teherán – Az Egyesült Államok úgy véli, a legnagyobb hatóerejű konvencionális bombája sem alkalmas az erődített földalatti iráni atomlétesítmények elpusztítására, állítja a Wall Street Journal, amely meg nem nevezett forrásokat idézve hozzáteszi: már folynak az erőfeszítések arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak.
A Massive Ordnance Penetrator elnevezésű, 13,6 tonnás szuperbombát kimondottan arra tervezték, hogy nagy tömegű szikla és vasbeton alá rejtett iráni és észak-koreai katonai létesítményeket semmisítsen meg. A kezdeti tesztek tanúbizonysága szerint azonban a gigabombák nem lesznek elegendőek a különlegesen erődített iráni létesítmények elpusztításához.
A bombák nem kielégítő mivoltáról a Pentagon titkos jelentést küldött a Kongresszusnak, újabb összegeket kérve a fegyver továbbfejlesztéséhez, állítja a Wall Street Journal. A védelmi minisztérium eddig 330 milliót költött összesen húsz gigabombára, amelyeket a Boeing épít. A Pentagonnak további 82 millióra lenne szüksége.
A Wall Street Journal értesüléseit Leon Panetta védelmi miniszter megerősítette.
Irán eközben szinte baráti légkörben fogadta az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) küldöttségét, amelyet a szervezet kettes számú embere, Herman Nackaerts vezet. Noha a háromnapos látogatásra olyan időszakban kerül sor, amikor rendkívül feszült a viszony a Nyugat és Irán között, egyelőre több megnyilvánulásból az világlik ki, hogy Teherán nem zárkózik el az együttműködéstől azzal a szervezettel, amely tavaly novemberben hozta nyilvánosságra, hogy az iszlamista ország bizonyosan atomfegyver előállításán dolgozik.
A Mehr hírügynökség az Etiópiában tartózkodó Ali Akbár Szálehi külügyminisztert idézte, aki kijelentette, rendkívül optimistán tekint a delegáció látogatása elé, és hazája valamennyi kérdésre kielégítő választ fog adni. Valamivel barátságtalanabb hangot ütött meg Ali Laridzsáni házelnök, aki azt állította, az IAEA tesztje lesz ez a látogatás, és ha a csapat „profinak” minősül, akár a további együttműködésnek sincs akadálya.
Miután az Európai Unió huszonhét tagállama megegyezett abban, hogy július elsejétől nem vásárol iráni olajat, várható volt, hogy Irán elébe megy ennek a döntésnek, és azonnali hatállyal leállítja az Európába irányuló exportját. Ez nem történt meg; az iráni törvényhozásnak ma, vasárnap kellett volna a lépésről szavaznia, de a szavazást elhalasztották – sőt, Imád Hosszeini, a Mádzslísz energetikai bizottságának szóvivője azt állította, nem is létezett ilyen törvénytervezet, tehát azt soha be sem is nyújthatták a parlamentnek.
Ez még nem jelenti azt, hogy Irán lemondott az ellene irányuló embargó azonnali visszafordításáról; a habozás feltehetően annak köszönhető, hogy az ország vezetői nem biztosak abban, a jelenlegi helyzetben miként viselné az olajexport-alapú gazdaság az azonnali veszteséget. Lehetőséget látnak azonban abban, hogy megzsarolják az egyik leggyengébb láncszemnek tűnő Olaszországot, amelynek nemzeti olajtársaságának, az ENI-nek 1,4-1,5 milliárd dollárra becsült kintlévősége van Iránban még tíz évvel ezelőtt végrehajtott fejlesztésekből.
Jó üzletnek látszik egyeseknek a gigabomba, de ez nem érdekel.
A közelgő háború annál inkább, de remélem nem kerül sor rá!