Kedves Olvasóink!
Az alábbiakban újra közöljük Kertész Ákos nyílt levelét abból az alkalomból, hogy a jobboldali többségű Fővárosi Közgyűlés az írótól megvonta díszpolgári címét. Tesszük ezt azért is, mert az Amerikai Népszava szolidáris Kertész Ákossal, továbbra is kiáll az írói szabadság és a szólásszabadság mellett. Az Amerikai Népszava fontosnak ítéli Kertész Ákos levelét, álláspontunk szerint pontosan fogalmazza meg a magyarság mai problémáinak okát. Az Amerikai Népszava egyetért Kertész Ákos minden sorával, minden mondatával és minden szavával. Természetes intelligencia és az általános iskola 6. osztálya elég ahhoz, hogy azokat ne lehessen félreérteni. Kertész Ákos nyílt levele mély hazaszeretetről tanúskodik, a magyarság iránti aggodalom, a magyarság sorsával való forró azonosulás járja át.
Budapest szégyene ez a döntés, a butaság diadala, és látványosan igazolja Kertész Ákos keserű és igaz szavait.
Íme a tükör, lehet belenézni!
.
Kedves Bartus Laci!
Ez látszólag magánlevél, de én író vagyok, a magánleveleim (nagyon kevés kivétellel) is mind nyílt levelek, az én életformám az, hogy hangosan gondolkodom.
Nem léptem be a Kohányi Társaságba, és a tagdíjaimmal nem járultam hozzá – anyagilag is – az Amerikai Népszava online fennmaradásához; azt hittem elég, ha cikkeimet ingyen küldöm el a lapnak. Tévedtem. Ma már tudom, belátom, és igyekszem jóvátenni.
Aki egy kicsit is odafigyelt a publicisztikámra, tudja, hogy nem-igen foglalkozom a Fidesszel, egyszerűen nem érdekel. Unom, mert tudom. Két-három éve tudom, és hiába ordítoztam, hogy vigyázat, közeledik, figyelmeztetésem hatásfoka minimális volt.
Már az se nagyon érdekel, milyen a magyar. Egy ideig kerestem a mentségeket, de föladtam: nincs mentség. „Ezért a népért úgyis mindegy. Ebsorsot akar, hát akarja!”
Ami engem még érdekel, az a baloldal. Mert bár az én testre-szabott, morális alapú szocializmusom – aminek a lényege, hogy mindig az eltaposottak, a kifosztottak, a cserbenhagyottak, a nehézsorsúak mellett állok –, nem azonos soha az éppen aktuális „pártszocializmussal”, mégis ez az a közösség, amelyik hozzám legközelebb áll. És engem ennek a közösségnek a folyamatos árulása érdekel, mert ha nincs ez az árulás, Fidesz sincs.
Ezen a jobboldal röhög, a baloldal elereszti a füle mellett, mert pillanatnyi érdeke, hogy ne hallja meg. Amúgy persze létérdeke volna, hogy odafigyeljen, de addig ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok. A valóságos állatokra gondolok, vagyis ez nem erkölcsi ítélet, egyszerű ténymegállapítás.
Ezért vagyok rémült, hogy ha még Te is berekeszted a szolgáltatást, végleg megszűnik számomra minden felület, és te tudod, hogy ez nem egzisztenciális kérdés. Nem ebből élek. Lassan semmiből se élek.
Én nem vagyok a kapitalizmus híve, de azt tudom, hogy olyan üzenetet kár föltenni a társdalom kommunikációs csatorna hálózatára, ami senki érdeklődését nem bírja fölkelteni. Amire semmilyen kereslet nincs. (Ettől még nem abszolutizálom a piacot.) De kétségbeesve látom, hogy be vagyok zárva az anyanyelv börtönébe, és amit én tudok, az nem kell senkinek, arra nincs vevő. Itt, ebben az országban, semmi nem történik, ha megjelenek, és akkor sem történik semmi, ha nem jelenek meg.
Szabad országokban a szabad embereket pedig meg sem érinti az a problémakör, amin én nem bírok keresztüllépni, amibe én beledöglök.
A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.
Így aztán nem is kapott soha föloldozást!
Mivel mindez a magyar jobboldal hitvallása, ideológiája, éthosza, csak a baloldal szelleme lenne képes változtatni rajta, csak a progresszív, haladó, demokrata baloldal volna képes megváltoztatni, és ezzel megváltani a magyart, méltóvá tenni arra, hogy az európai közösségnek (kis áttétellel: a szabad világ közösségének) egyenrangú tagja lehessen. A nyolcvanas évek közepétől, Gorbacsov föllépésétől kezdve nem lehet a szovjet-bolsevista elnyomásra hivatkozni. Azóta a baloldal már önmaga felelős önmagáért, a magyarságért, az országért. Önmaga felelős azért, mert elherdálta minden pozitív szellemi vagyonát, teljes történelmi örökségét Dózsa Györgytől Petőfin és Adyn át Károlyi Mihályig, Bibó Istvánig, Nyers Rezsőig, a kelet-német turisták előtt a határt megnyitó Horn Gyuláig, az örökölt médiahálózatával és infrastruktúrájával együtt, hogy teljes tudatzavarban, szervezetileg lerobbanva, kifosztva, védtelenül áll a diktatúra támadásával szemben. De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.
Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.
Magyarországot vajon nem határozza-e meg a Simicska & Puch Co. működése? Természetesen bizonyítékom nincs, de lidérces álmaim, véresen logikus következtetéseim vannak, mint sok társamnak, barátomnak, elvbarátomnak is.
Mindezekről hol beszéljek, ha már nincs Amerikai Népszava sem?!
Én várom az AN online visszatérését, énrám számíthatsz te is minden olvasóddal – olvasóinkkal – együtt, és hiszem, hogy találtok megoldást, és ha csak egy kicsi is múlik rajtam, és képes vagyok rá, segítek, ameddig bírok.
Őszinte híved
Kertész Ákos
.
Kedves Ákos,
megtiszteltetés a leveled, ahogyan a cikkeid is azok, a barátságod is. Amint azt korábban is jeleztem, kizárólag a hírszolgáltatás áll le, vagyis az, ami pénzbe kerül. A híroldalak nem frissülnek a továbbiakban, amíg nem lesz rá fedezet, illetve csak olyan mértékben, amilyen mértékben én vagy néhány önkéntes munkatársunk ezt meg tudjuk tenni. A website online hírújság funkcióját kell felfüggesztenünk, minden más marad. Így maradnak a publicisztikák is, ezért ha bármikor írást küldesz nekünk, az meg tud jelenni, és megtiszteltetés lesz számunkra.
Egyébként pedig tudod, hogy mennyire egyetértünk a leveledben írtakkal.
Baráti üdvözlettel, Bartus László
Tisztelt Szerkesztőség!
Tisztelettel kérem Önöket, hogy levelemet juttassák el Kertész Ákos úr részére.
Tisztelt Kertész úr!
Hogy levelében nekem mi tetszik és mi nem az egy hosszabb diskurzus lenne.
Kérem olvassa a pillanatnyi helyzetről szóló gondolataimat.
Ön köti az ebet a karóhoz, hogy nem kér bocsánatot, a kormány pedig köti magát ahhoz, hogy ha nem kér bocsánatot akkor ez meg az meg amaz.
A magam részéről abszolút értékrendűnek tekintek két dolgot, amiről írni tetszik:
1. “az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret” négyest.
2. Ha netalántán az ember bűnt követ el akkor a következő három lépcsőn kell keresztülmennie:
- beismerni, meggyónni
- bűnbocsánatot gyakorolni
- jóvátenni (amennyire lehet).
Tiszteletben tartom az Ön művészi szabadságát. Azt gondolom Önről, hogy ha a buszon egy kanyarban önkéntelenül rálép valakinek a lábára, akkor ösztönösen, kultúrember módjára bocsánatot kér az illetőtől. Országunkban vannak akik nem értik a művészet nyelvét, vannak aki nem értik az Ön művészi nyelvezetét.
Tisztelettel kérem Önt, hogy ne feltétel nélkül fogadja meg “tanácsomat”, hisz Önnek erre nincs szüksége.
Én nem vonnék vissza semmit gondolataimból, viszont bocsánatot kérnék azoktól akiket az magbántott. Azért mert mást olvstak ki belőle, vagy mást magyaráztak bele vagy csak egyszerűen nem értették, de mégis megbántódtak. A fent említett abszolút értékeszmékből számomra ez nyilvánvalóan következik. Ha mindenki mindenáron a maga igazát hajszolja és nem gondolja bele magát a másik helyzetébe — az Önébe és a megbántottakéba — akkor nem lesz elmozdulás a holtpontról. Aki úgy szereti a magyar népet, mint Ön az szerintem meg tesz ennyit magyar testvéreiért.
Bizton tudom, hogy békességgel és összefogással sokkal többet lehet elérni, mint gyülölködéssel. Ha nem Önnek írnék, akkor ide másolnék néhány József Attila sort, de ez esetben csak a címét írom: A számokról.
Tisztelettel: Győri Ágoston
Kedves “stopa”! Ez az írás nem arról szól, így nem érintettem — így is elég hosszúra sikeredett –, de megnyugodhat, évek óta az a véleményem, hogy pláne az EU-ban, tök felesleges a Felvidékért, meg Erdélyért verni a tamtamot. Az más kérdés, hogy Trianonban rossz döntés született, de ez itt megint nem érdekes. Ha már itt tartunk akkor tudja meg azt is, az is a véleményem, hogy minden segítséget meg kell adni minden nemzetnek, nemzetiségnek, hogy — addig, amíg másokat ezzel nem sért — úgy éljen, élhessen, hogy a saját, vagy választott kultúráját meg- és fenntarthassa. Remélem elég világos voltam.
Kertész Ákos a Kossuth díjas nem azonos Kertész Imrével, a Nobel-díjassal!
A genetika belekeverése szerintem durva csúsztatás, de a többi tényleg igaz. De egy végsőkig elkeseredett embertől még ezt is el tudom fogadni, legfeljebb nem értek vele egyet. A baloldal meg tényleg rosszabb, mint a jobboldal. Korrupt, hazug, bűnösen felelőtlen. És akkor meg kit támogassak? (nem követek, mert én nem tartozom egyik nyájba sem, nem követek senkit, csak mert ő majd elbégeti, mi a frankó). Orvosként megyek a saját fejem után, külföldre, és letagadom, hogy magyarnak születtem.
Akinek nem inge ne vegye magár. A fidesz magára vett. Ez bizonyítja, hogy igazsága vagyon.
Kedves stopa.! Nem illegeg-billegek, egyszerűen ez a véleményem… és ha már érdekli, közlöm azt is, hogy hosszú évek óta tartom marhaságnak az elcsatolt területek visszakövetelését. Tény, hogy a trianoni döntés rossz volt, számunkra meg végképp’. Az EU-ban még inkább felesleges a területi követelések hangoztatása, az azonban, hogy az egyes környező országok politikusai ezzel riogatják az ott lakókat, és ezzel megvádolva próbálják Magyarországot rendre orronkoppintani, amit egyes kormányok meghunyászkodva hagytak, az valóban nem tetszik.
Általában pedig a ‘fixa ideám’, hogy minden nemzetet, nemzetiséget megillet saját kultúrája meg- és fenntartásának joga, ameddig ezzel másokat nem sért. Továbbá: a pozitív diszkriminációt nem tartom hasznosnak. Még tovább: nem vagyok sem bal-, sem jobboldali, csak “ember” szeretnék lenni “emberek” között, még ha ez némileg idea is.Tetszik érteni? :)
Ezek a “genetikusan” felháborodók mind egy szálig hiányoztak, amikor a költői túlzás irodalmi stíluseszközt tanították a magyarórán?!!!
Igenis kell Adyval párhuzamot vonni, mert pölö őt is ugyanígy gyalázták anno a “magyartalansága” miatt, akár most Kertészt.
Ezek a nagyon magyarok, álhazaffyak, nem bírják elviselni a kritikát.
Hát, hogy lehet, hogy ez a kiválasztott zseni nép nem vitte semmire a rendszerváltás óta? Hogy mindenki itthagyott bennünket a porosálláson: a tótocskák, a lengyelek, még az az észtek, a litvánok is…mindenki!
Úgy kedveskéim, hogy Kertész minden szava igaz. A szélsőjobb agyament magyarkodását a fityesz szépen becsatornázta, s az őrült főmegmondójuk nap mint nap uszítja a buta zembereket.
Talán azt hiszik a birkák, így majd lesz szép zöld legelő.
Istenem, mennyire tévednek!
A magyar semmiből nem tanul, született ostoba.(genetikusan?) Rémlik, mintha egész történelmünk ezt igazolná.
Nemreg meg az ohazaban “elo”, azota kivandorolt magyarkent sajnos egyet kell ertenem vele sok mindenben. A genetikusan kicsit eros, tul naciasan hangzik, es nem bizonyitott. Foleg ott nem, hogy mindig voltak es vannak is magyarok, akik keszek kitorni, uj eletet kezdeni (akar kulfoldon is, es altalaban jobban jarnak vele). Jozsef Attila nagyon beletalalt, persze az az ezer ev azota mar kicsit tobb. A folyamat gyorsul, aki nem eleg birka, idoben menekul. Ki marad otthon? Meg nyelveket sem vagyunk kepesek normalisan tanulni, hogy eselyunk legyen a nagyvilagban, csak bezarkozunk es nyomorgunk a sajat hazankban, es sirunk, ahelyett, hogy tennenk valamit. Az oktatasi rendszer katasztrofalis, a hibakat mindig masra kenjuk, sosem mi vagyunk a hibasak a sajat sorsunkert. Pedig ilyen kitoresi lehetosegek a tortenelem soran meg sosem voltak, miert nem elunk vele? Sokezer ev birkaszellem lehet hogy tenyleg beepult genetikusan?
Szerintem a legnagyob baj az hogy az atlagember eszre sem veszi hogy az alattvalo nem ugyanazt jelenti mint az alavalo. Es sokan azzal azonositjak. Szerintem erosen igaza van a fickonak amikor ezt allitja, az elmult par szaz evben mast se tettunk csak segget nyaltunk, es gyakorlatilag mindenkinek hagytuk hogy rank telepedjen, es lazan hagytuk azt is hogy belerangassanak minden szarba amibol semmi jo nem sulhetett ki. Alattvalo az aki inkabb hagyja hogy masok iranyitsak, mert sokkal egyszerubb birkakent elni es ha valami rosszul vegzodik akkor legalabb csak annyit kell tenni hogy mutogatni valakire hogy ez bizony a mas hibaja nem a mienk. Ugyhogy teljesen igaza van hogy igy nevezi a magyarsagot. Magyar vagyok en is, szeretem a hazamat, de van annyi onkritikam hogy lassam es beismerjem, a multunkhoz kepest valoban negativ iranyban fejlodik a magyarsag emberileg. Es attol nem lesz valaki “nagyobb” magyar hogy Arpad savos lobogoval megy tuntetni, vagy az elcsatolt orszagreszeket akarja visszahoditani, es a nagy magyarsaga nagyjabol abban merul ki hogy a kocsmakban nacionalista notakat enekelve egymast hergelik a tobbi beszukult gondolkodasu “hazafival”.
McJames: a svábok és a zsidók/cigányok/egyéb lenézett nemzetiségek között van egy “kis” különbség: a svábok eddig egyszer kerültek kereszttűzbe, a IIVH után. Egyébként őket sohasem bántották. Szerintem menj el egy kocsmába, és hallgasd meg, hogy milyen gyakran van zsidózás, cigányozás: nézz körül az utcán. Nem azt hallod, arra a kérdésre, hogy “Na ki a hibás a magyarok szar helyzetéért?”, hogy svábok, hanem a legtöbben ezt mondják: cigány (“az a sok segély”), zsidó (“mer’ mindent uralnak”). Hogy lehet, hogy kicsiny hazánkban szitokszó az hogy, román, vagy szerb???? Miért nevezik a szlovákokat (milyen jogon????), hazátlan tótoknak??? Na erről beszélt Kertész Ákos. (egyébként az én családom is szenvedett a szovjet megszállás után, csakhogy(!) mi átlátjuk, hogy mindez miért történt. Hagyjuk, hogy mi magyarok csak ártatlanok voltunk, nem csináltunk semmit, mert ez nem igaz: Eichmann szavai szerint, sehol Európában nem kaptak akkora segítséget a zsidók, egyebek begyűjtéséhez, mint nálunk. Na ezért kellene magunkba nézni, ugyanúgy, mint a németek tették a háború után.
A cikk egyes részeit kivéve, maximálisan egyet kell érteni a szerzővel. Véleményeltérésre csak azért utalok, mert azok, akik nem tudják/akarják érteni a képes beszédet, azok igen j fogódzót találnak e részekben a lényeg átfestésére és az egyedül önérzetében gazdag emberek fellázítására.
Ha kertész Ákos gondolt volna a fidesz kézenfekvő reakciójára, akkor talán maga is másképp mondja el az egyébként mindenben helytálló gondolatait.
Irígylem “testre szabott, morális – alapú szocializmusát”, melyet látszólag az a tény sem rendített meg, hogy Magyarorszságon az eltaposás, a kifosztás, a cserbenhagyás és a nehézsorsúvá válás (az Ön sorai) domináns kiváltója mind az előző negyven év alatt, mint pl. az utóbbi 8 év alatt a baloldal volt.
Tisztelt Kertész Ákos! Örülök a helyreigazításnak, s egyúttal nagyon sajnálom, hogy a neves közéleti szereplők nem álltak ki nyilvánosan Ön mellett legalább akkora számban, mint tették ezt GYF mentelmi jogának felfüggesztése miatt.
Minden jót kívánok!
“…se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.” Ezért zsidóznak. Ugyanis a zsidó megtanulta, hogy tanulni és dolgozni kell. Csak így maradhat meg.
És amikor a történelmi helyzet adott esélyt a felemelkedésre ( 1989), azt is “elkúrtuk”. Csurkák, Kónyák, Horthy-korszakba visszavágyó történelemtanár miniszterelnök,aki a legnagyobb üzleti partnert kirúgta,stb.
Zsidóznak, amikor nem kell antropológusnak vagy genealógusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk: csak meg kell kaparni a szittyázó, magyarjézusozó csökött marha felmenőit és dögivel találunk ott zsidót, tótot, németet,stb.
Szégyenlős vagyok manapság, ha kint megkérdik: where are you from?
Jobb szeretném azt mondani, hogy from Israel. Tudom, hogy ott sem fenékig tejfel, de ekkora barmok, mint magyari honfitársaim, ott nincsenek.
Aki meg “dagonyázik” ebben a pocsolyában, az magára vessen. 1956-ban sem tudom, mi a fene szállt meg bennünket, hogy felemeltük a fejünket.
Ma már erre sem futja.
Teszek róla előbb utóbb, hogy ne kelljen szégyenkeznem, ha újra nekem szegezik a kérdést.
Az a tény hogy Magyarországon néma csend van, és nem az a felháborodás amit Bartus úr elvár februári cikkében, csak azt mutatja hogy a magyar demokraták (ha voltak) kihaltak, ha vagy ha léteznek, akkor egytől egyik laőpulnak, mint kaki a fűben. Ne tessék azt hinni hogy a magyarországi kommunista diktatúrát az a szánalmas kis Demokratikus Ellenzék döntötte meg, akikről dermészetesen kiderült az elmúl 20 évben, hogy csak addig demokraták, amíg ellenzékben vannak. Mi, derék magyarok sunyítottunk rendesen Horthy alatt, Kádár alatt, 56 szinte félreértés volt, hiszen 57 május 1-én már szép kis tömeg éltette az új rezsimet. Az elmúlt 100 év története igazolja, Kertész Ákosnak igaza van, sajnálom, hogy nem tudom neki személyesen megmondani. Azok, akik most kórusban üvöltenek, és akik közé mot már beállt ez a Szellemóriás Schmitt Pál is, aki olyan lelkesen küzdött a kommunimus ellen is, annyira vakok gyávák és hülyék, hogy képtelenek szembenézni önmagukkal és a valósággal még egy fürdőszoba magányában is.
Ne felejtsék el ez még, Magyarország.
Nem szeretnék senkivel vitatkozni.
Történelemolvasgatást ajánlok. Pont annyi alattvalóságot találni, mint az ellenkezőjét a történelmünkben.
Miért ítéljük el az egész népünket?
A külföldről írók nagy része nem veszi észre, mennyi gyűlölet van az írásaikban?
Egyszerű ember vagyok, buszvezető, szabadidőmben villanyszerelő (igaz, van egy vegyészmérnöki diplomám, de nem tudtam elhelyezkedni a szakmában). Tudom, hogy sokan nem így gondolkoznak, mint én, és a tanulás,vagy a munkán kívül akarnak boldogulni. Szerintem mi vagyunk jóval többen, de elismerem, hogy nem ez a látványosabb.
Szerető családom van, Magyarország egyik szép helyén lakom. Becsületesen élünk, nem csapok be senkit, nincs hitelem, és nem irigykedem senkire. Boldog vagyok ebben az országban. A napi politika érdekel, de nem hagyom, hogy megmérgezze a mindennapjainkat.
Nem szeretem, ha így írnak a népemről, a hazámról, ahogy Kertész úr vagy ahogy a kommentelők nagy része ír, függetlenül attól, hogy ők igaznak érzik.
Kedves szégyenlős lehet hogy mi barmok vagyunk de nem gyilkolunk nap mint nap gyerekeket és nőket mint a te példaképeid Izraelben 40 éve dolgozók és tanulok . .t
Tisztelt Magyar Gábor,
az Amerikai Népszava egy értékközösség otthona. Szabadelvű demokratáké, akik nem kívánnak antidemokratikus nézetekkel vitatkozni, szélsőséges gondolatokkal hadakozni, nacionalizmussal vitatkozni, nem akarnak szembetalálkozni mindazzal a jobboldali ízlés és vélemény terrorral, ami az összes magyar médiából ömlik, vagy ahol minden fórumot elárasztanak. Erre van elég hely, az Amerikai Népszaván kívül az összes ilyen. Ezt az egy helyet mi fenntartjuk azok otthonának, akik nem akarnak itt is azzal találkozni, amivel máshol. Kérjük megértését. Admin
Nincs igaza Kertésznek; bár sok gazember van a magyarok közt, ilyen módon általánosítani nem lehet.
A nyílt levelet nem lehet összevetni versekkel, az egy másik műfaj.
A helyreigazítása csak ront a helyzeten.
Demokráciánk veszélyben, de írása nem a megoldás felé vezet.
A legvadabb vészkorszakban, majd az ötvenes években, Kádár-korszakban is voltak, akik mertek valamit tenni, mertek másokon segíteni. Számomra ők jelentik az igaz magyarokat. Származástól függetlenül. Amíg vannak ilyen emberek, addig nincs joga Kertésznek ennyire sértő hangnemben írni.
Napjaink diktatúrájában is sokan vannak – bár nem elegen – akik Babits óta tudják, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma…, pl. TGM több írása is megfelel ennek. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy az Amerikai Népszava lenne a demokraták egyetlen megjelenési fóruma.
Ráadásul “admin” itt is cenzúrázik!
Tisztelt Mango,
Önnek még egyetlen szava nem volt, amivel egyet tudtunk volna érteni. Ebben a hozzászólásában sincs ilyen. Eddig mégis valamennyi hozzászólása megjelent. Miért állítja, hogy mi cenzúrázunk? Antidemokratikus propagandát, uszítást, szennyes beszédeket valóban nem engedünk fel, emiatt az Amerikai Népszava fórumai a legtisztábbak és legolvashatóbbak a magyar sajtóban. A mi moderációnk úgy működik, mint egy nyomtatott lap levelezési rovata. Ami ott a kukába kerülne, az itt is a kukában végzi. Nincs ok különbséget tenni a szerkesztési elvekben. Azt mi soha nem állítottuk magunkról, hogy csak mi vagyunk a demokraták egyetlen megjelenési fóruma. Admin
Tisztelt send!
Engedje meg,hogy vitatkozzam Önnel. Igenis kell Adyt magyarázni. Manapság már kell. Ön ismeri mert valószínűleg túl van már a 30-on, de amikor a 20 éves sógorommal beszélgetünk Ő már nem érti. A sorok közötti olvasás elengedhetetlen mind ehhez a szöveghez mind Adyhoz és sorolhatnám. Könnyen terjed a nacionalista ideológia amikor az emberek nem képesek értelmezni egy összetett szöveget, amikor csak a felületesen kiragadott
demagóg gyűlöletkeltésbe forgatott szavakat akarják meghallani.
Adyt mindig is komoly kritika érte a költészetéért melyet csupán nyakas természetének, konok magyarságtudatának segítségével tudott elviselni. A művészek szabadságának záloga az a világkép amelyet megosztanak velünk. Másképpen, tisztábban avagy lehet,hogy összetettebben látják a világot, érzékenyebben reagálnak minden, számunkra alig észrevehető változásra.
Ezt felróni Adynak éppoly botor és buta cselekedet volt anno mint most felróni Kertész úrnak, hogy volt olyan bátor megosztani velünk “ostorcsapásait”.
Tisztelt admin,
‘nem akarnak szembetalálkozni mindazzal a jobboldali ízlés és vélemény terrorral, ami az összes magyar médiából ömlik, vagy ahol minden fórumot elárasztanak. Erre van elég hely, az Amerikai Népszaván kívül az összes ilyen.’
Nagy felelossegnek tartom az ‘osszes’ szo hasznalatat a fenti hozzaszolasban, On sem az igazsag letetemenyese – ahogy masok sem.
‘emiatt az Amerikai Népszava fórumai a legtisztábbak és legolvashatóbbak a magyar sajtóban’ – hasonloan nagy felelossegnek tartom a moderacio alkalmazasat, meg ha a szandek tisztesseges is. Ha elfogad egy javaslatot, amennyiben moderaciora kerul sor, azt jelezni lehetne.
Ha Kertesz ur levelet nem moderalta, talan lehetoseget illene adni a hozzaszoloknak is, hogy velemenyuket szabadon fejezzek ki. A kovetkezo idezet a cikkbol szamomra serto annyira, hogy szivesen elmondanam rola velemenyemet akar ezen a forumon, akar Kertesz urnak, de az On fenti megjegyzesei miatt ugy erzem on azt moderalna annyira, hogy mar vallalni ne tudjam.
‘… a magyar …röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.’
vid-del teljesen egyetertek, Magyarorszagon elek, boldogan, es buszke vagyok magyarsagomra! Le fognak szurni?
Tisztelt homer,
kérdésére a válasz: igen, le. A Felhasználási feltételek tartalmazzák a moderációra vonatkozó alapelveket, és azt is, hogy a szabályzatot sértő hozzászólást indoklás nélkül töröljük. Az internethasználók tévedésben vannak, amikor azt gondolják, hogy a lapok publicistái és a névtelen hozzászólók azonos színvonalon állnak, és őket azonos elbírálás illeti meg. Egy újság – normális esetben még az interneten is – nem egy faliújság, amire mindenki azt szúr fel, amit akar, és nem is egy wc fala. A többi állításunkat fenntartjuk. Egyébként a hozzászólása azt tükrözi, hogy nem tud irodalmi szövegeket értelmezni, és teljesen félreért mindent. Egyes olvasóknak nem írni, hanem az írástudók szövegét megérteni sem sikerül. Nem véletlen, hogy nem azonosak a jogaik. Nem vagyunk elégedettek a moderációval. Sokkal szigorúbban kellene moderálni. Ennyi butaságot és ostobaságot sem lenne szabad felengedni, mint amit mi felengedünk, pedig ez a legtisztább magyar nyelvű website. Az internetes moderáció hiányának nagy szerepe van a magyar közállapotok romlásában, hogy a Kertész Ákos által leírt sok buta ember névtelenül áraszthatja a sötétséget, és azt gondolja, hogy neki ehehz éppen annyi joga van, mint annak, aki megfelelő intelligenciával bír. Ez nagy tévedés. Admin
Tisztelettel köszönöm Kertész Ákos úr írását, amelyben tökéletesen megfogalmazta és összefoglalta az én érzéseimet, gondolataimat és végtelen kétségbeeséseimet Magyarországról. Naponta vitázom 30 körüli fiatalokkal (nőkkel) a rasszista, gonosz, oktalan, cigányozó, kijelentéseik miatt. Számomra ez szörnyű. Miután hangot adok ellenérzéseimnek, természetesen engem okolnak. Már régebben megfogalmazódott bennem is az, hogy voltaképpen a magyar baloldal kapitalizálta az országot, mivel Ők kormányoztak többet. Ez hátborzongató ellentmondás. A munkásosztály nem létezik régen. Létfontosságú lenne egy hiteles tisztességes baloldal, de én még tisztességes demokratákkal is beérném. Tisztelettel! egylúzer
Tisztelt Admin
Tanúsíthatom, hogy Ön eléggé toleráns. Nem is olyan régen én, a naiv idealista, aki csak frissiben kezdtem el olvasgatni a jobbikos megnyilvánulásokat, erkölcsi kötelezettségemnek éreztem, hogy az ottani tartalom minden elkülöníthető kis szegmensét is úgy vizsgáljam, mintha nem tudnám, mi a forrás. „magát a dolgot nézzük”, ugye. Nem láttam át, hogy milyen taktikák vannak a hol ilyen-hol olyan szövegek közzétételében. És mi tagadás, találtam jóváhagyható (azaz, mint azóta rájöttem, bizonyos összefüggésekből való kiszedés után, a kapcsolódásaiktól elvágva kb. jóváhagyható – csakhogy így már nem arról van szó, mint az eredeti helyen) elemeket. És ebben az állapotban be is küldtem ide olyan szövegeket, amilyeneket ma már nem írnék. (Nem kellett ehhez sok idő.) De ezek a szövegek itt mind megjelentek.
Nálam ez a Kertész-ügy hozta el azt, hogy a továbbiakban a Jobbik esetében nem a tartalom, hanem a forrás lesz a minősítés alapja. Ami helytálló, azt lesznek szívesek a többi források artikulálni, közzétenni, megvitatni. Onnantól kedve az számítani fog.
:)) Admin
Meglehet, hogy ebben az országban nincsenek rendjén a dolgok. Hogy olyan hatalmi játékok, harcok folynak, amelyek kihatnak a hétköznapi emberek életére is. Az is lehet, hogy van olyan ország, ahol boldogabb és biztosabb jövőkép él az ott élő emberekben. Mindez lehetséges, talán nem is olyan messze kis hazánktól. A kommentekben említett Trianon, Felvidék és az ehhez hasonló dolgokkal magam sem értek egyet, de nem azért, amiért divat nem egyet érteni ezekben a témákban. Talán nekünk, Magyaroknak el kellene fogadnunk a történelmünk. Megtanulni azt, hogy mit nem követhetünk el még egyszer, és egyszerűen továbblépni. Minden alkalommal, amikor az említett történelmi fordulópontokat olvasom eszembe jut, hogy mennyi veszélyt rejt ez magában (ha valóban vissza akarnánk szerezni), milyen mély önsajnálatba taszítja az embereket, és teszi ki őket oktalan sértődöttségnek, haragnak. Persze véleménye mindenkinek lehet. Én boldog vagyok azért, mert hazánk nem áll (közvetlen) háborúságban egyetlen nemzettel sem. És ha vissza szeretnénk kapni valamit, azért harcolni kell. Vajon ott lesznek az első sorban a “nagymagyarország matricás” emberek? Néha kételkedem.
De, hogy a cikkhez is hozzászóljak, engem is felháborítanak Kertész Ákos által leírtak. Az, hogy disznó, aki moslékot eszik és tudatlan állapotában úgy megy a kés felé, hogy nem tudja, hogy a vesztébe rohan, nos, ezt nem minősíteném. A tanulással, a tudással, a dolgozni akarással kapcsolatban azt hiszem, hogy a tudományos élet, a feltalálók, a fejlesztések mind ellentmondanak ennek.
Hogy ez művészi szabadság lenne?
Akkor rejthetünk-e más nemzeteket sértő szövegeket, véleményt egy művészi alkotásba, és nem leszünk-e elítélve?
Mondhatok-e szabadon bármi véleményt más nemzetről, a II. világháborút illetően büntetlenül?
A válasz: nem. Vannak tabuk.
Én ezt a véleményt betudom annak, hogy Kertész Úr nem azok között a tiszteletreméltó, szorgalmas, becsületes Magyarok között mozgott, akik között én.
És ezért szerencsésnek érzem magam.
És végezetül, azok, akikre sokak hallgatnak, akiknek hangja messzebb hallatszik, mint az “átlag” embereké, akik más bánásmódban részesülnek s moderálás tekintetében, nem kellene-e még inkább odafigyelni arra, hogy a szavaik mit okoznak? Nem gondolom, hogy egy – minden bizonnyal méltán – elismert értelmiségi ne tudná ezt. Talán ezért fájdalmasabb az ő szava a tisztességes emberek számára.
Tisztelt buszvezető úr!
Ha az Ön édesanyját magyar állampolgár létére a magyar nyilas háborús bűnös kedves szomszédja megpróbálta volna tarkón lőni és utána a Dunába lökni, lehet egy kicsit kritikusabb lenne a saját népével szemben.
Geyza! Mire gondolsz pontosan? Mit lihegek túl?
Marcus Aurelius!
Nem játszok meg semmit, te viszont nyilván azt akarod, hogy most én elkezdjek elmélkedni Kertész származásáról, s ezt lecsaphasd magas labdaként. Nem fogom megtenni, mert valóban nem érdekel, s valóban nem is érdekes, bármily furcsa, én nem azt nézem ki mondja, hanem, hogy mit mond. Úgy tűnik szerinted nem így van. Nem számít, hogy ő is magyar. A sértés nem esik jól a honfitárstól se, a dicséret jól esik az idegentől is.
Én azt nézem, jóindulattal írja-e, amit ír. Kertész írása nem jóindulatú, hanem sértett és sértő. Nem olvasható ki belőle jobbító szándék. Persze, aki az egyik politikai oldal iránti féktelen gyűlöletében mindent rózsaszínűnek gondol a másik (saját) oldalán, az biztosan kiolvassa belőle. Csakhogy a világ bonyolultabb, minthogy két színnel lehessen definiálni. Ez probléma.
Én mint “jelenben élő állat”, aki “boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot,” kikérem magamnak, hogy ismeretlenül engem és egy népet (akár magyar, akár zsidó akár német akár bármilyen) ilyen módon sértegessenek. Bár tudom: rasszista nézetekkel nem lehet mit kezdeni. Se az antiszemitával, se azokkal akik cigányoznak, magyaroznak, vagy épp az indánokat, négereket nézik le Kertész úrhoz hasnló módon. Mint a neonácikból, Kertész úrból négy tulajdonság hiányzik: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret. Ha Kertész úrban bármelyik tulajdonság meglenne nem írna ilyen cikket.
Ki volnék? Mielőtt lenácizna a kedves kiadó vagy Kertész úr, pár sor magamról. Elkötelezett baloldali vagyok, megvetem a diktatórikus, populista kormányokat (akár jobb akár baloldali). A fidesz kormányról meglehetősen lesújtó a véleményem, de aktívan nem politizálok. Eddig 5 országban éltem, 4 nyelven beszélek, írok publikálok, nemzetközileg is komoly természettudományos múltam van. Számos honfitársamat ismerem aki tanulni és dolgozni is tud. Keményen. Még mielőtt Kertész úr ismeretlenül le-antiszemitázna és ledisznózna: többször ártam Izraelben ott is vannak barátaim, kooperációs partnereim. Csak ők tudnak tisztelettel beszélni a másik néphez tartozókról, amit a publicisztika szerzőjéröl nem lehet elmondani.
Én sem szeretnék ellentétes véleményű honfitársaimmal vitázni, mert: mások elfogadását próbálom gyakorolni.
Engem viszont egy dolog nagyon zavart a Nyílt Levél stílusában.
Tisztelt Kertész Ákos úr!
Úgy beszél a “magyarokról”, mintha Ön nem annak született volna! Idegen, fura népségről.
Sikerült elmenekülnie innen. Nem mindenki teheti ezt meg.
Messziről könnyű véleményt nyilvánítania, bárkinek is.
Települjön vissza, és megtudja: milyen is itt az élet!
Ahhoz meg, lehet hogy nagyobb bátorság kell, hogy – akármilyen körülmények közt is – de (mint a legtöbb magyar) szorgosan, szívósan, becsületesen talpon próbáljon maradni; itt!
ps. A szavaink: minket fémjeleznek..
Tisztelt kikki,
Kertész Ákos nem menekült el sehova. Magyarországon él. Innentől az egész gondolatmenet tévedésen alapul. Admin
Kedves Marton-Ady Edina!
Remélem látható lesz ez a hozzászólásom, mert nem minden jelenik meg, s nem tudom miért.Mindössze annyit kérnék Öntől, esélyt adva annak, hogy nincs igazam, hogy egy röpke elemzésben kísérelje meg bemutatni, hogy miként lelhető tetten a jobbító szándék, a konstruktivitás Kertész Ákos írásában. Fenntartom, hogy egy kicsit is értelmesebb középiskolás részére Ady írásából és egész életművéből nyilvánvaló, hogy tisztító szándékkal szorgalmazott Mohácsot nekünk. Kertész Ákos írásában úgy tűnik, politikai oldaltól függetlenül is kevesen látják ezt a szándékot. Ő azt állítja, mi nem tudunk olvasni, sokan azonban úgy érezzük, ez csak utólagos belemagyarázás. De kíváncsian várom a konkrét magyarázatot, ahogyan azt Adyval is megteszik irodalomórán.
Tudtam, hogy nagy baj van Magyarországon az emberek fejében, de Kertész Ákos írását követően, már le is tudnám mérni, ha volna ilyen mélységet mérő teszt.
Vajon ki a felelős, hogy ennyi (papírral rendelkező) iskolázott ember ilyen állapotban van?
“Sanyibácsi”
Elnézést kérek ezért, tőle is!!
Tényleg tévedtem, az elmenekülést illetően!
De, a stílus.. Mire jó, a “hangulatkeltés”?
Tán, inkább: pozitívan előrefelé nézni. Hm? :-)
Tisztelt Robipapi,
a vélemény és a sértegetés nem ugyanaz. Vélemény lehet, sértegetés nem. Admin
egylúzer!
Nem hiszem, hogy ezért kellene egy népet elítélni. A kollektív bűnösség elmélete mélyen antidemokratikus. Egy nyilas tettéért miért érezze magát felelősnek más valaki, akinek csak annyi köze van ahhoz a nyilashoz, hogy egy országban él vele.
A német nép szembenézése azért kicsit más ügy. Hitlert a német emberek megválasztották, a magyar nép sohasem választotta meg se Szálasit, se Rákosit. Mindketten idegen hatalmak révén kerültek pozícióba, s ez rendkívül fontos különbség, ha már szembenézést kérünk számon. Az állami vezetés szintjén természetesen szükség van a szembenézésre, a bocsánatkérésre, de a szomszéd Juliska nénitől ezt elvárni nem korrekt dolog. Rengeteg bocsánatkérést lehet kérni és elvárni, vajon az átlag angolszász vagy spanyol származású amerikai bocsánatot kér-e az indiánoktól? Pedig az túltesz a holocauston is, egy egész kontinensnyi nép több tízmillió ember került majdnem teljes kiirtásra, s ma ott élnek az ő földjükön, már azt tekintve hazájuknak. El kell-e várnunk egy falusi szerb embertől a bocsánatkérést azért, amit a 90-es években tettek a szerb milíciák, szabadcsapatok és a hadsereg? Az oroszoktól azért, amit tömegével műveltek a megszállt területek civil lakosságával? És folytathatnánk a sort. A holocaustért lelkiismeretfurdalást kelteni egyénileg olyanokban, akiknek ahhoz semmi közük nem volt, tisztességtelen. Hogy tudjanak róla, ítéljék el és éljenek úgy, hogy többet ilyen ne történhessen, az elvárható. De nem fogom az isztambuli szőnyegárust terrorizálni azzal, hogy mit műveltek Mohácsnál.
A “bűnös nemzet” fogalma Zrínyitől Berzsenyin, Kölcseyn és Adyn keresztül mai napig tartja magát. De én nem hiszem, hogy bűnösebbek lennénk más népeknél nemzeteknél, s azt sem, hogy velük ellentétben nekünk több szégyenkezni valónk van a múltunk és jelenünk miatt. Csak talán sokkal mostohább sors jutott nekünk itt, a Kárpát-medence közepén, s hogy fennmaradhassunk, többet és keményebben kellett küzdenünk. Könnyű bűntelennek maradnia annak, akinek nincs veszélyben a léte. A magyarság sajnos arra kényszerült, hogy felfogja a tatárokat, a törököket, védje Nyugat-Európát. S védte. Három részre szakítottan is megőrizte nemzeti nyelvét, kultúráját, fennmaradt a magyarság. Ókori nagy birodalmak tűntek el a történelem színteréről nyelvükkel együtt, mi, maroknyian is élünk és itt vagyunk. Nem pusztított el sem a tatár, sem a török, sem az osztrák, sem a szovjet. Igen, nem mindig jártunk erkölcsi magaslatokban. S bizony nagyon sokszor két rossz közül a rosszabbikat választottuk.De biztos, hogy látszik az a döntés sürgető pillanataiban és szorításában, hogy melyik a kevésbé rossz döntés???? Sajnos, alkudozni, megalkudni, lavírozni kellett, hogy valamennyire élhető életet élhessünk. Kevesen vagyunk. És egyre kevesebben leszünk, ha a mai fiatalság már elmegy innen, mert talán már nem is ismeri Arany János szavait:
“Szeretni e hont gyakran oly nehéz: -
Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,
Gyarló erényünk öntagadni kész,
Mint Péter a rettentő éjtszakán.
Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -
De kishitűvé szent imád ne váljon! “
robipapi:
Ebben történetesen igazad van:
Mi , magyarok , nemvagyunk iszlámnácik hogy Izraelben napmint nap gyerekeket meg békés járókelőket gyilkoljunk.
Ez még egy két évig nem is lessz így Magyarországon.
De utána ???!
Send kollega :
Ha nem képes egyszerű egysoros egy állítmányos mondatomból kihámozni azt hogy mit is akartam mondani , akkor asszem tökfelesleges többsoros átvitt értelmű mondatokban újra kifejtenem Önnel kapcsolatos meglátásomat.
“Sanyibácsi!”
Hát ez a helyzet. El kellene dönteni, hogy irodalmi alkotást ír-e valaki, s nem számít a sok értetlen, vagy pedig egy cikket, azzal a szándékkal -ahogyan állítják itt – hogy jobbítson, felrázzon embereket. Ez a cikk nem irodalmi alkotásnak tűnik, mégha ezt is mondják egyesek. Ez esetben lentebb kell adni az írói magas színvonalból, s kijőve az elefántcsonttoronyból a pórnép számára is érthetően írni, mert ugye, gondolom, nem az Írószövetséget akarja a szerző felrázni, hanem a minél szélesebb tömegeket.
Egy ilyen írás nem lehet értelmetlenül öncélú.
Ha valaki valóban tenni, jobbítani akar, akkor figyelembe veszi a körülményeket. Ehelyett itt jobbító szándék helyett keserű sértődöttséget olvasunk, majd ha ezt szóvá tesszük, akkor meg az van számon kérve, hogy mennyire értetlenek vagyunk. Hát..lehet, de ha a kínaiakhoz beszélek, -s most az üzenet megértése, nem pedig a magam nagyszerű megfogalmazásai a lényegesek – akkor célszerű, ha ezt kínaiul teszem.
Tibor 2011. szeptember 14. szerda 10:47
“Akinek nem inge ne vegye magár. A fidesz magára vett. Ez bizonyítja, hogy igazsága vagyon.”
Szerintem lemaradt a vége: Ez bizonyítja, hogy igazsága vagyon
Kertész Ákosnak.
Geyza
Hmm..nocsak, a tegeződésből Önözés lett? Na, mindegy, amúgy érdekes meglátás, pont azért szoktak valamit többsorosan elmagyarázni, mert úgy derül fény a részletekre, s érthetőbbé válik a dolog. Ha a magyarázat nehezebben érthető mint az állítás, akkor az már eléggé baj.
De így is jó, akkor maradjunk annyiban, hogy szerintem meg nem, s akkor ezt jól megbeszéltük.
Send!
Feleslegesnek érzem, hogy olyan emberrel vitatkozzam, aki nem akar mást hallani, mint a saját véleményét. Ne erőltesse rám, ez baj. A tanulás lényege: a magunk fejlesztése. Ezért olvassuk az írók különféle műveit. Ők akik elöl járnak. Ezt az elöl járást meg kell érteni, ha a téma érdekel.
Nem kell Kertész Ákost olvasni, ha nem értjük. Nem kell Adyt sem, József Attilát sem. Tessék akkor Kuruc infót olvasni, ha Kertész Ákos írását nem akarja megérteni! Ma sms-ben, rövid reagálásokban kommunikálunk, és elmaradt a nehezebb, fajsúlyosabb irodalom stb. Ha nincs valakinek erre igénye, akkor áll elő a Kertész Imre effektus, azaz a teljes értetlenség.
Ahol pedig megszűnik az értelem, előjön a félelem az okosabbtól. Az evolucionista filozófia, amit ma elfogadtak: miszerint az erősebb megmarad, a gyenge elpusztul, ez idézi elő ezt a félelmet az okosabbtól. Inkább pusztítsuk el az okosabbat, hogy a kényelmes butaságomban el legyek.
“Sanyibácsi”
Bocsánat Kertész Ákost akartam írni, tehát helyesen: Kertész Ákos effektus.
“Sanyibácsi”
Send úr.
Nincs nekem kedvem magyarázgatni roppant egyszerű dolgokat.
Útálom ha bárki is megpróbálja felszalámizni az időmet vagy a gondolataimat.
Sanyibácsi!
Én ezt fordítva látom, de meg is indoklom. Egyáltalán nem akarom Önre erőltetni a véleményemet, csupán ugyanúgy leírtam mint Ön. Nem látom, hogy Ön mitől “erőltetné” kevésbé. Csak a saját véleményét hallgatni pedig az szereti, aki elzárkózik a párbeszédtől, ezt is Ön tette. Ráadásul, ha figyelmesen olvas, én kértem még magyarázatot is fentebb valakitől, míg Ön és az Önnel egyetértők egyáltalán nem gondolkodnak el a mást gondolók érvein.
Nem helyes szélsőségekben gondolkodni, s egyből kurucinfó-olvasásra buzdítani, ha valaki kifogásolja Kertész Ákos írását. Egyszer már írtam, hogy jó lenne, ha nemcsak a ti és mi kontexusában látnák a világot. A kurucinfót primitív gyűlölködő oldalnak tartom, de ettől nem fogok tapsolni minden cikknek ami ezeken a hasábokon van leírva. S azt se tessék gondolni, hogy aki helytelennek érzi Kertész írását, az hülye Adyhoz vagy József Attilához.
Ha Kertész Ákos okosan írta volna meg ezt a cikket, akkor csak a kurucinfón támadnák, ehelyett Önök a védhetetlent is magyarázzák, a világárt sem elismerve a helytelenséget, hanem akkor az a következtetés, hogy most már mindenki hülye.
Egy cikk nem irodalmi alkotás. Egy cikket tessék annak megfelelően írni, közérthetően, ha olyan hatást akar elérni, hogy az emberek felrázódjanak, s a változtatáson gondolkodjanak. De szerintem itt nem volt ilyen szándék. Ha a szívére teszi a kezét, talán Ön is elismeri magában. Hiába adtam esélyt a magyarázatra, csak kibúvások voltak, burkolt lehülyézéssel, de felhívom a figyelmét ismételten arra, hogy ha Kertész Ákos magas szintű irodalomként kívánja felhívni a figyelmet valamire, akkor írjon verset vagy regényt, s nem kérhető rajta számon a közérthetőség. (Ady ugye verset írt). De itt nem erről van szó. Lehet, hogy a 10 millióból 9 millió hülye az irodalomhoz és nem tudja azt értelmezni velem együtt, de ha egy újságcikket értenek félre ennyien, akkor ott már az írással van a probléma, és persze ezt is lehet vitatni, de szerintem nem érdemes.
Geyza!
Hát persze.
Én meg a párbeszédben hiszek a kinyilatkoztatás helyett. Ha már arra mégis jut idő, hogy ideírjon az ember.
Ha az ember őszintén hisz valamiben, akkor érvel is, de kitér, ha érzi, hogy valami nem stimmel.
Attól tartok, ez a Kertész Ákos levél jó ürügy lesz a magyar jobboldalnak arra, hogy a zsidózásban a szavak után a tettek mezejére lépjen…