Budapest – Az alkotmánytervezet preambulumában veszélyes lehet történelmi elveket jogi szövegbe helyezni. Magyar és külföldi alkotmányjogászok véleményezték a készülő tervezetet.
Az alkotmánytervezet preambuluma az „alkotmányozási költészet” része ugyan, legalább is Koen Lemmens, az emberi jogok és az összehasonlító alkotmánytudomány professzora szerint, mindemellett azonban úgy véli, veszélyes lehet történelmi elveket jogi szövegbe helyezni, mert ehhez széles körű konszenzusra van szükség.
Az antwerpeni, brüsszeli és leuveni egyetemek jogi oktatója az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által szervezett konferencián elmondott beszédében felvetette a kérdést, hogy valóban szükséges-e a kereszténység megjelenítése az alkotmányban. Ő úgy véli, hogy a Biblia a mérvadó: a császárnak meg kell adni, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené. Az alkotmány mint jogi szöveg ebben az értelemben pedig a császáré, illetve a népé – jelentette ki Koen Lemmens, aki hozzátette, hogy az állam és az egyház szétválasztása fontos. Kérdés, hogy spirituális dolgoknak van-e helye az alkotmányban.
Szabadság-felelősség kérdésében ment híre annak – emeli ki az alkotmányjogász –, hogy a kötelességeknek is meg kellene jelenniük az alkotmányban, mert az államnak van meg az az elnyomó gépezete, amellyel szemben az állampolgárt meg kell védeni. Emellett a szöveg alapján felvetődik annak a kérdése is, hogy az állam kötelességei számon kérhetőek-e.
Az alkotmánytervezet értelmezése szerint házasság férfi és nő között jön létre. Itt kizárják a homoszexuálisok kapcsolatát. Európában sokféle együttélési forma létezik, a magyar alkotmányban ezeket is megjeleníthették volna – tette hozzá. Ezenkívül úgy látja, hogy az alkotmány túl sokat hivatkozik sarkalatos törvényekre, amelyek majd szabályozzák az adott kérdést, miközben a részleteket még nem ismerjük.
Úgy véli, hogy erkölcsi követelményeknek nem kellene megjelenniük az alkotmányban. Például szerepel benne az, hogy a gyermekek gondoskodjanak a szülőkről, és felmerül, hogy ez nem jelenti-e azt, hogy az állam kiszállna az idősökről való gondoskodásból. Emellett Lemmens kicsit agresszívnek tartja a hangnemet a történelmi résznél. Fontosnak tartja, hogy úgy fogalmazzanak, hogy azzal ne sértsenek meg senkit – hangsúlyozta.
Zlinszky János professzor, volt alkotmánybíró szerint bár már eléggé előrehaladott állapotban van az alaptörvény készítése, az utolsó percig mondani kell a szakmai érveket az alkotmány változtatásáról. Úgy látja, hogy alkotmányozási szükség nincs, de kötelesség van. Leginkább szakmai átfésülésre lenne szükség. Az első problémás témakör a preambulum, amely a történelmiséget hangsúlyozza, ahol az alapfogalmakat a volt alkotmánybíró szerint egyértelműbbé kellene tenni. Egymás mellett és felváltva szerepel ugyanis az ország, a nemzet, a nép és a polgár fogalma. Emellett nyelvtani átdolgozásra is szükség lenne.
A másik témakör az alapjogok, amelyek tekintetében az új alkotmány a jelenlegi szinthez képest visszalépést jelent. Az alapjogokat sok helyen állami céllá formálják át, nem pedig előírásként kezelik. A professzor nem látja, hogy az ilyen jogszűkítések átgondoltak-e. A szociális létminimumot sem tennék kötelezővé, hanem csak biztosíthatja az állam. Az alkotmánytervezet a nemzeti vagyon kezelését bírói hatáskörbe helyezi, miközben bírósági apparátus nincs erre felkészülve, ezért erre a célra külön bíróságra lenne szükség.
Kukorelli István, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének elnöke, volt alkotmánybíró szerint ez lesz a legrövidebb alkotmány – a leghosszabb preambulummal. Szerinte is kérdés, hogy az „alkotmányos költészet” releváns-e jogi szövegként. Kiemelte, hogy azok az országok, amelyek preambulumukban hivatkoznak a történelemre, mind a legjobb, legszebb elemeket emelik ki. Egyedül a magyar lesz az, amely sérelmi, negatív narratívát tartalmaz majd. Emellett a preambulumból kifelejtik az 1848-as áprilisi törvényeket, amely az első modern alaptörvény. Ehelyett ezt a mostanit tekintik az első alkotmánynak. Emellett szerinte az 1946. évi törvényt sem lenne szabad kihagyni, ahogyan az 1990 májusit sem.
Pokol Béla akadémiai doktor szerint jó irányba mutat az új alkotmány, mert jelenleg extrém módon széttagolt a hatalmi rendszer. Az új alaptörvény pedig a hatalom egysége irányába mutat, például a bírói korporációt a parlamenti többség irányításához köti. A hatalmi egység mellett társadalmi szemszögből is jó az irány – véli Pokol Béla –, mert nemcsak individuális jogokat mond ki, hanem közösségként „befogott” egyénként is.
Minden tiszteletem az alkotmányjogászoké, de mi lenne, ha hozzánk, mezei pórnéphez hasonlóan kerek-perec kijelentenék: ez a Tákolmány pusztán a Führer és bandája országlását legalizálja. Azonkívül gázosabb, mint James Bond 00-ás felhatalmazása, mert ő legalább a Koronának tartozik elszámolással, míg ez a csürhe…
Még egy alkotmányjogászi vélemény, már idéztem Tartós “barátunk” kapcsán: http://es.hu/2011-03-23_alkotmanyozas-8211-mi-vegre-i
Most nézem, közben elkészült a folytatása is: http://es.hu/2011-03-30_alkotmanyozas-8211-mi-vegre-ii
Én veszek egyet belőle,és kitörlöm vele a valagam,de amilyen aljasok,kartonra nyomtatják.
Viktor:
A kandallóban rőzse ég,
Pattog izzó parázs…
A nép:
Parázs, parázs,
Szép piros parázs…
Viktor:
Kint szállingóz a hópehely,
Szívemben száz varázs…
A nép:
Varázs, varázs,
Bódító varázs…
Viktor:
A két karom vár,
Az ajkam tűzben ég…
A nép:
Az ajkam forró,
De szívem olyan, mint a jég!
Viktor:
Ne légy oly félénk,
Hisz senki nem néz ránk!
A nép:
Vigyázzon fenség,
Kihűl a jó forró teánk!
Viktor:
Illúzió a szerelem,
Szívek tündérszép illúziója,
Kacéran játszik körülem,
Rózsás illúzió…
A nép:
Azt súgja halkan: türelem,
Lassan fölenged a jég, a hó!
Viktor:
Még jő az édes szerelem,
Megsimogat e hófehér kacsó!
A nép:
Csak lassan, lassan, türelem!
De gyönyörű
Illúzió a szerelem!
A szamováron kék a gőz
És lassan, lassan száll…
Viktor:
Elszáll, elszáll,
Óh, de messze száll…
A nép:
A józanságunk messze tűnt,
Ki tudja azt, hol jár?
Viktor:
Hol jár, hol jár,
Merre, merre jár?
Ne titkoljad, hogy
Szívedben forr a vér!
A nép:
Vigyázzon, fenség,
Mert ezzel nálam célt nem ér!
Viktor:
Nem érzed, drágám,
Hogy csókra vár a szám?
A nép:
A tea itt vár,
Fenséged hány cukrot kíván?
Illúzió a szerelem,
Szívek tündérszép illúziója,
Kacéran játszik körülem,
Rózsás illúzió,
Azt súgja halkan: türelem,
Lassan fölenged a jég, a hó!
Viktor:
Még jő az édes szerelem,
Megsimogat e hófehér kacsó!
A nép:
Csak lassan, lassan, türelem,
De gyönyörű
Illúzió a szerelem!
Csak lassan, lassan, türelem!
Együtt:
De gyönyörű
Illúzió a szerelem!
zoli:
hehehehe…vagy kőtáblára.
Geyza,
Érdekes a kép: a Führer, mint egy modern magyar Mózes, elvezeti népét az Ígéret… Nagy-Magyarországára.
Brrrr!!
Úgy lenne a szép, ha a Fujrer menet közben találkozna egy lánggal, amiről csak akkor derül ki, hogy égő gázkitörés és nem csipkebokor, amikor megfelelő közelségbe ér!
Mondja már meg egy értelmes ember : hogyan lehet ebből az orbánizmusból kikeveredni ? ? ?
Nagy-papa!
Úgy,hogy kilövési engedélyt kell kérni rá, mert a selejtes állatoktól meg kell szabadulni.
“Alkotmányozási költészet”? Lehet, de annak is botrányosan silány, giccses.
Tisztelt “Nagy-papa”!
Érdemes tanulmányozni Adolf Hitler életét és politikai pályafutását!
Sajnos mire ez
“a hirtelen nagyon megöregedő diktátor, akinek keze remeg, a falat támasztva botorkál a bunker folyosóin, és aki követhetetlen hangulatváltozásaival ejti kétségbe teljesen tanácstalan, önálló gondolatokról leszoktatott környezetét.”
bekövetkezett sokan elvesztették a legdrágábbat, az életüket!
Európa és a világ nem fog beleremegni de ha így megy tovább Magyarország történelmének egyik tragédiáját éljük át!
A vég beláthatatlan de a párhuzam vitathatatlan.
Egy nem tudományos de sok érdekes egyezésre mutató cikket a figyelmedbe ajánlok:
http://www.fn.hu/tudomany/20110408/miert_valasztotta_hitler_golyot/
kisember,
tényleg jó a cikk.
Főleg ez a párhuzam érdekes Magyarország jelenlegi helyzetében: “Ehhez képest – a Reichstag felgyújtása utáni kommunistaüldözés árnyékában rendezett – március 5-ei választásokon pártja mindössze a szavazatok 43,9 százalékát szerezte meg. Ezután következett a lehetséges ellensúlyok villámgyors lebontása – szintén kérdéses, hogy a valódi szándékait titkoló Hitler valóban erre kapott-e felhatalmazást a német választóktól. 1933 novemberében immár egypárti választásokat tartottak, ahol a választók 92,2 százaléka leszavazott az NSDAP-re.”
A AN egyik cikke már boncolgatta, honnan köszönnek vissza Orbán gondolatai, a Mein Kampftól Szálasiig. Elborzasztó a párhuzam.