Huntsville, Alabama – Most már kétségtelen, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben, legalábbis ami az élet primitív formáját illeti. Az idegen létformák egy része sokkal jobban hasonlít a földihez, mint gondolnánk.
A NASA egy tudósa a Journal of Cosmology márciusi számában ismerteti a szenzációt. Dr. Richard B. Hoover, az alabamai Marshall Űrrepülési Központ asztrobiológusa írásában beszámol az elmúlt tíz évben az Antarktiszon, Szibériában és Alaszkában becsapódott meteoritokkal kapcsolatos kutatásairól.
Hoover a Fox Newsnak adott exkluzív interjúban foglalta össze az eredményeket, mondván, hogy egy rendkívül ritka fajta meteoritot, a karbonátdús CI1-et vizsgálva talált fosszilis bizonyítékot a meteoriton belüli bakteriális élet létezésére. A CI1 igen ritka fajta meteorit, mindössze kilenc darab ismert belőle az egész világon. Miután a meteoritok valaha üstökösökhz, bolygókhoz, holdakhoz tartoztak, a lelet egyben arra is bizonyíték, hogy van a Földön kívül élet a világegyetemben.
Hoover kitért arra, hogy ez a kutatási terület meglehetősen elhanyagolt, nem kis részben azért, mert a tudósok többsége nem tartja reálisnak a földön kívüli életet.
Az általa alkalmazott, „nagyon egyszerűnek” nevezett eljárás folyamán Hoover steril környezetben kettéhasította a meteoritot, majd a friss törés mentén vizsgálta meg elektronmikroszkóppal. Ekkor váltak láthatóvá a megkövesedett maradványok.
Kiderült, hogy a mikroszkopikus űrutasok nem valami nagyon különböznek a Földön élő baktériumoktól: egyértelműen felismerhető a közeli rokonság – noha nem mindegyiknél. Vannak köztük igen furcsák, a földi létformáktól eltérőek, amelyeket Hoover kollégáinak is megmutatott, akik megdöbbentek látványukon.
Vannak azonban olyan tudósok, akik óvatosságra intenek, mondván, nem ez az első ilyen jellegű felfedezés, ám a korábbiakról minden esetben kiderült a csalás. Erre figyelmeztet többek között dr. David Marais, ugyancsak a NASA asztrobiológusa: „Lévén az állítás rendkívüli, a bizonyítéknak is rendkívülinek kell lennie.”
A Hoover felfedezését publikáló szaklap számított a szkeptikusokra, így megpróbálta azzal bebiztosítani magát, hogy több szakembert kért fel a közlés kritikai kommentárjára, ezek megjelenése a közeljövőben várható. Konkrétan nevesítve száz tudóst hívtak meg a vitára, de további ötezer tudós hozzászólásait is várják. Azt ígérik, soha még a történelem folyamán folyóirat-cikk ilyen alapos vizsgálatban nem részesült, mint ez fog.
