A magyar közélet elhasználja azokat, akik nyilvánosság elé állnak, bármilyen közszereplést vállalnak. Ez még akkor is így lenne, ha nem lenne egy párt, amelyben magukat “kereszténynek” nevező politikusokat azzal a feladattal bíznak meg, hogy valakit tönkre tegyenek. Következik ez abból a kultúrából, amely senkit nem becsül, nem értékel, nem tisztel. Aki közfeladatot vállal, azt különösen nem, hanem célpontnak tekinti. Nem részesíti megkülönböztetett védelemben, mert a nyilvánosság szereplői sokkal inkább vannak hamis rágalmaknak kitéve, mint az egyszerű polgár.
Ezt demokratikus, civilizált és kulturált országokban nem teszik. Tudják, aki közszereplést vállal, nagy lelki terhet vállal magára, és támadásoknak teszi ki magát. De a magyar emberek többsége csak a Fradi-Dózsa ellentét színvonalán képes gondolkodni. Aki nem olyan mezt húz magára, mint az övé, azt halálos ellenségnek tekinti. Velük szemben minden eszköz megengedett. Mindenkit valamilyen “csapatba” tesznek, a “csapatokra” negatív előítéleteket aggatnak, és azokkal azonosítanak mindenkit, akit a “csapathoz” tartozónak vélnek. Aki a nyilvánosság elé lép, nem úszhatja meg a mocskolódást.
Jogállami demokráciák olyan szabályokat alkalmaznak, amelyek korlátok közé szorítják a tömegre jellemző alantas lelki szükségletet, az alaptalan vádaskodást, a szándékos mocskolódást, a személyiség elleni támadásokat. Minden embernek joga van a személyi integritása, a tisztessége megőrzéséhez akkor is, ha nyilvánosságot és demokratikus közszereplést vállal.
Bajnai Gordon azon kevés politikusok közé tartozik, aki viszonylag rövid politikai előélete alatt nem amortizálódott. Köszönhető ez részben a habitusának, konfliktuskerülő magatartásának, szelídségének, és annak a tulajdonságának, hogy nem a hatalom megszállottja. Ránézésre is jó ember. A “libaügy” tipikus rágalomhadjárat. Ennyi erővel bárki öngyilkos lehetne azért, mert felment a benzin ára, mert tönkrement a textilipar, elromlott az autója, csődbe ment a cég, ahol dolgozott.
Ilyenek előfordulnak az életben, vannak olyanok, akiknek a házát elviszi a hurrikán, elveszítik a családjukat, a kezüket vagy a lábukat, aztán mégsem lesznek öngyilkosok. Az öngyilkos haláláért senki nem felel, csak az öngyilkos. Legfeljebb a környezete, mely nem segíti át a nehéz időszakon, és nem vigyáz rá. Bajnai Gordon nem felel azért, mert egy iparág tönkre ment, és emiatt valaki öngyilkos lett. Ennyi erővel az Ikarus csődje után is öngyilkos lehetett volna a fél királyi város. Az a Fidesz-propaganda, amely ezeknek az embereknek a halálát Bajnai Gordon nyakába varrta, nemcsak tisztességtelen, hanem törvénytelen is.
Bajnai Gordon tehát viszonylag tisztán úszta meg egyéves kormányzását, annak ellenére, hogy ő is a magyar ugar rendszerváltásának zavarosából érkezett. Köszönhette ezt annak is, hogy válságmenedzselést vállalt, sikeres kormányzása a Fidesz érdeke is volt, mert annyival jobb állapotban vehette át Orbán maffiája az országot. Visszatérésével sokat várt, de amikor elhatározta magát, akkor a Magyarországon élő demokraták és a demokratikus Nyugat nagy reménysége volt, mert nem amortizálódott, van kormányzati tapasztalata, euroatlanti irányultságú, modern gondolkodású, szalonképes ember.
Ezután Bajnai Gordon elkövetett minden hibát, amit el lehetett követni. Nem emlékszem egyetlen jó lépésére sem, amelyet politikai értelemben pozitívnak lehetne nevezni. Szimpatikus emberek esetében könnyen esünk abba a csapdába, hogy a csalódást okozó rossz döntéseket nem neki, hanem a “rossz tanácsadóinak” tulajdonítjuk, de Bajnai Gordon esetében nem vonatkoztathatunk el attól, hogy Szigetvári Viktor személyében kiválasztotta a rendszerváltás utáni magyar közélet egyik legkártékonyabb figuráját, aki egy típust is megtestesít. A “politológusoknak” azt a típusát, amely a maga szakmai bikkfanyelvével elhiteti, hogy valami titkos tudás birtokában van, amelyhez halandó nem érthet.
A magyar politológusképzés kitermelte ezeknek a hasbeszélőknek a kártékony tömegét, akikből a feladatára alkalmatlan sajtó csinált megmondóembereket. A legegyszerűbb az volt, hogy az ötlettelen és lusta újságíró felhívja valamelyik nagyokos “politológust”. Ezek egy része ártalmatlan, leszámítva azt, hogy minden alap nélkül beszélnek a levegőbe, és csak növelik az általános zűrzavart. De van a magyar politológusnak olyan típusa, aki karrierista, aki különleges “beavatottságának” látszatát arra használja, hogy személyes karrierjét építse. Akiknek tanácsokat ad, azokat ugródeszkának használja. Arról nem megfeledkezve, hogy létrehozzon egy saját kommunikációs és tanácsadó céget, ahova lehet küldeni az állami- és pártmegrendeléseket.
Létezik ilyen szakma a világban, Amerikában például sokan volt CIA alkalmazottakat foglalkoztatnak, igazi profikat. De a magyar változat egy élősködő, kártékony és hitvány réteget termelt ki, amely felbecsülhetetlen károkat okoz.
Bajnai Gordon első és legrosszabb döntése az volt, amikor Szigetvári Viktorra és stratégiai tanácsaira bízta magát. Ebben a döntésében már kódolva volt a bukás. Ezután már nem lehetett jó döntése. Szigetvári ideológusi szerepe nyilvánvaló. Minden politikai lépés esetében ő magyarázta meg a döntés mögött álló ideológiát. Megszólalásaiból egyértelműnek látszott, hogy a stratégiai elképzelések mögött ő áll. Ezt tükrözte az is, amilyen meghatározó szerepet játszott a Haza és Haladás Alapítvány munkájában, amelynek célja Bajnai Gordon leendő kormányzásának elméleti előkészítése volt. Szigetvári Viktor tanácsadóként egyedülálló kudarc-sorozatot tudhat magáénak. Miniszterelnökök, kormányok múltak ki a kezei között, miközben ő egy zseni misztikus légkörét teremtette meg maga körül.
Tevékenysége időszakában az MSZP és a szocialista kormányok kommunikációja csődtömeg volt. Az MSZP veresége elsősorban kommunikációs csőd volt. Bajnai amerikai támogatóinak egyike egyszer azt mondta nekem, hogy Szigetvári pótolhatatlan, mert ismer minden választási körzetet, az ottani embereket. Mire azt mondtam, hogy ez nem egy vele született tudás, erre három hónap alatt bárki szert tesz. Másrészt az inkább hátrány, ha valaki nem friss kapcsolatokat épít. Ez tipikusan olyan tudás, amelyhez nem kell zseninek lenni.
De Szigetvári körül kialakult egy misztikus tisztelet, miközben mindenki megbukott a kezei között, ő maga soha nem bukott meg. Amikor kellett, belépett az MSZP-be, amikor az szolgálta az érdekeit, akkor kilépett belőle. Miközben “konzervatív-liberálisnak” nevezte magát, aminek semmi köze a szocialistákhoz. Szigetvári az a típus, aki katolikus piarista gimnáziumban végzett, diplomamunkáját Navracsics Tibornál írta, de a baloldalnak ad tanácsokat. Nem feledkezett meg arról, hogy tanácsadóból észrevétlenül politikussá, sőt párt(társ)elnökké váljon, ami súlyos szerepzavarra vagy beteges karrierizmusra utal.
Állandó kísértése a tanácsadóknak, hogy egy idő után úgy érzik, jobban csinálnák, mint azok, akiknek tanácsokat adnak. De ez két külön szakma, két különféle tehetséget és karizmát igényel. Bizonyos színvonal fölött a tanácsadó tudja, hogy az ő szerepe nem azonos a politikuséval, nem vágyik a politikus helyére. Aki mégis, az nem megbízható ember. Profi tanácsadó nem is mutatkozik a nyilvánosság előtt. Aki nem így tesz, az elárulta magát, hogy dilettáns karrierista. A nagy tanácsadó cégeknél nem is egy ember, hanem egy csapat készíti a tanácsot, amelyet nem lehet egyetlen emberhez kötni. Az pedig végképp elképzelhetetlen, hogy valaki ezt misztifikálja, ebből csináljon politikai karriert, és riválisává váljon azoknak, akiknek tanácsot ad.
Szigetvárinak szerepe van abban, hogy Bajnai Gordon nem a baloldalra érkezett vissza a politikába, hanem kezdetben a létező baloldallal szemben határozta meg magát. A baloldal riválisaként kezdett “választási szövetség” szervezésébe. Szigetvári természtes előfordulási helye a keresztény-nemzeti jobboldalon lenne (míg Bajnaié a baloldalon). Erre predesztinálják egyházi középiskolai tanulmányai és habitusa is. Bárkivel fogadnék, hogy ha lesz árulója az ellenzéknek, aki bármikor hajlandó akár koalícióra is lépni Orbán Viktorral, akkor az Szigetvári Viktor lesz. Ha az érdekei úgy kívánják, belép akár a Fideszbe is, és ha még nem sújtotta Isten eléggé ezt a szerencsétlen országot, akkor miután Szigetvári tanácsadóként kinyírta összes lehetséges riválisát, a politikai színtérről eltűnő Fidesz helyébe lép, mint centrista polgári jobboldal.
Azt nem állítom, hogy Szigetvári szándékosan tette tönkre Bajnai Gordon politikai pályafutását, de nem is lennék meglepődve, ha így lenne. Az viszont egészen biztos, hogy az együttműködés végeredménye ez lesz, ha Bajnai nem válik meg tőle időben, és kettejük közül Szigetvári éli majd túl. Miközben Szigetvári dolgozta ki a vesztes stratégiát. Hibát hibára, őrültséget őrültségre halmozott, de azokért soha senki nem vonta felelősségre. Azokba mégsem ő, hanem Bajnai bukik bele. Tíz hónap alatt ez az ember mindent mondott, és az ellenkezőjét is, de ezekkel senki nem szembesíti, ezekért soha nem felel. Tönkre tette egy tehetséges és kedves ember politikai pályafutását, ő viszont a felszínen marad.
Hibás volt az egész stratégia, hogy Bajnai a civil mozgalmak élén tér vissza, mert a politikában pártokra van szükség. A Millára való rátelepedés csak arra volt jó, hogy a Millát kinyírja. Hibás volt az a teória, hogy Bajnainak szövetség élére kell állnia, és szövetséget kell létrehoznia, amikor neki még pártja sem volt. Szövetkezni akkor kell, amikor van mire. Hiba volt ezt a szövetséget a baloldallal szemben definiálni, és ezzel az ellenzék nagyobb részét ebből kirekeszteni. Hiba volt fantomszervezetekkel társulni, akiknek annyi támogatójuk sincs, mint egy bélyeggyűjtő egyesületnek. Aztán hoppon maradva visszakanyarodni az MSZP-hez, és a nagy semmivel a háta mögött elvárni, hogy ezek után ő legyen az MSZP miniszterelnök-jelöltje. És folytathatnánk a sort. Óriási hiba volt az ellenzéket belekényszeríteni a választási részvétel zsákutcájába, amikor a választásoknak sem a legitimitása, sem a tisztasága nem biztosított.
Anélkül, hogy részletesen elemeznénk azokat a kanyarokat, amelyeket Szigetvárinak köszönhetően Bajnai megtett, leszögezhetjük: ilyen gyorsan politikust még nem tettek tönkre. Kezdődött azzal, hogy Bajnai centristaként egy mérsékelt jobbközép párt helyét célozta meg, és olyan választási szövetség szervezésébe kezdett, amely a baloldal, az MSZP és a DK ellenében határozta meg magát. Ez kifejeződött abban is, hogy átvette a Milla retorikáját, amely az elmúlt húsz évet és az Orbán-rendszert egy kalap alá vette, és a 2010 előtti politikusokat is válogatás nélkül a szemétdombra ítélte. Ez a kommunikáció átvette az orbáni propagandagépezet több hazugságát is, hogy elhatárolja magát a baloldaltól, és jobboldali szavazókat szerezzen: legfelháborítóbb a 2006-os őszi események tálalása, amely a szélsőjobboldal álláspontját tette magáévá, és a nyilvánvaló puccskísérletet a “rendőrterrorral” azonosította.
Az a mérsékelt jobboldal, amiről Szigetvári hazudozott, a magyar belpolitikában nem létezik. A magyar jobboldaliság a belső harcokat követően visszatért a horthysta “keresztény-nemzeti” ideológiához, amely a konzervativizmust az antiszemitizmusra épülő nemzeti identitással váltotta fel, miután a nemzet fogalmát elszakította a liberalizmustól. Ennek tudományos irodalma van, elvtársak, csak olvasni kéne néha. Ezért csak idő kérdése volt, hogy a “centrista mérsékelt konzervatív” jobboldali stratégia mikor bukik meg, és Szigetvári újabb pördületével Bajnai mikor kényszerül vissza a baloldalhoz.
Miután a baloldallellenes választási szövetség terve megbukott, Bajnainak egy szerencsétlen kábítószerfüggőn és egy leszerelt katonán kívül egyetlen támogatója nem maradt. Önmagával és Szigetvárival volt szövetségben. Tömegbázisról nem beszélve: nem maradt más, mint visszamenni az MSZP-hez. Ez az egész dicstelen bohóckodás, a maga megalázó kanyarjaival csak azért élte túl magát, mert Bajnai Gordon személyéhez még mindig ragaszkodik a demokratikus Nyugat, és benne lát nagyobb fantáziát Mesterházyval szemben. Magyarországon is sokan emlékeznek még arra, hogy Bajnai rendbe tette az országot, és kormányzásához nem kapcsolódtak ideológiai harcok. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a Fidesz őt nem támadta, másrészt válságkezelőként nem kellett ideológiai és politikai hitvallásokat tennie.
Az viszont világossá vált, hogy Bajnai Gordon a jogállamiság és a liberális társadalom elkötelezett híve, ezért a demokratikus Nyugat erőlteti az MSZP-vel való házasságot. Az MSZP az első pillanattól kezdve nem gondolta komolyan, hogy Bajnai miniszterelnökjelöltje lehet, mert erről a pozícióról Mesterházy nem hajlandó lemondani, és a párt őskövületei is presztizskérdést csinálnak belőle. Nem beszélve az Audi-kulcsokról, amelyeket Mesterházytól remélnek. Bajnai visszatérése viszont kizárólag erre a pozícióra irányult, a demokratikus Nyugat erkölcsi támogatása és bátorítása is ennek szól. Nagyon visszatetszőek mindig az olyan hazugságok, amikor valaki elmondja, nem akar miniszterelnök lenni, miközben nincs is más értelme a politikai színrelépésének, és ezzel a híveit is elbizonytalanítja.
Bajnai nem tudta átvenni az ellenzéki vezér szerepét. Ez a mondat Szigetvári felmondólevelének indoklása is lehetne. Ez ugyanis abból a stratégiából fakadt, amelyet Szigetváritól kapott, miszerint a lejáratódott baloldal (és különösen Gyurcsány és a DK) megkerülésével egy centrista pártot kell létrehozni. Bajnai ideológiamentes világot kezdett hirdetni, amelyben szőnyeg alá akarta söpörni a az ideológiai ellentéteket és az ebből fakadó történelmi sebeket. Ez egyébként, ha tetszik, ha nem, a katolikus egyház stratégiája: nem látszani, észrevétlennek lenni, az ideológiai ellenfelet elaltatni. Mintha nem is lenne ideológiai háború, miközben ők tisztában vannak annak lényegével.
Bajnai már visszatérésekor egy társaságba sorolta Mindszenty bíborost és Bibó Istvánt, mintha ők ugyanazt gondolták volna a szabadság alatt, és ugyanazért harcoltak volna 56-ban. Trianonnal kapcsolatban szintén a jobboldal elfogadhatatlan retorikájához csatlakozott. Annak alapján nyugodtan csatlakozhatott volna Németországhoz is a revízió reményében, ahogyan Horthy tette. A határon túli magyarokkal kapcsolatban is átvette az orbánista-horthysta hazugságokat. Ezeket a kérdéseket nem lehet politikai taktikázás tárgyává tenni. Ezek elvi kérdések. Euroatlanti elkötelezettségű politikus nem beszélhet úgy, mint egy nacionalista populista.
Orbán Viktor egy ideológiai állam eszméjével számolta fel a köztársaságot, ezért aki nem fordul szembe ennek az ideológiai államnak az eszméjével, az nem képes a köztársaság eszméjét helyreállítani. Nem számíthat a jogállam barátainak támogatására sem. Ez politikai és ideológiai vakság. Kelet-Európa nem Amerika, itt nem ért véget a második világháború, de talán még az első sem, és a felvilágosodás sem aratott végleges győzelmet. Itt ezeket a harcokat meg kell harcolni. Aki azzal a politikai programmal érkezik, hogy ezekről a harcokról nem vesz tudomást, azokat a szőnyeg alá söpri, annak nincs esélye, hogy kelet-európai államférfivá váljék. Alkalmatlan arra, hogy megvédje az országát az ordas eszméktől.
Bajnai Gordonnak itt lett volna fontos szerepe, hogy harmadik utasként politikai alternatívát mutasson a keresztény-nemzeti fasiszta jobboldal és a mindent újraelosztó, korrupt, tolvaj, és ettől jellemtelenné váló baloldal között. 2010 előtt a két nagy politikai tömörülés egy olyan rendszerben folytatott hatalmi váltógazdálkodást, amelyben a hatalmon levő párt osztotta szét az ország minden gazdasági, pénzügyi, kulturális és szellemi erőforrását. Aki érvényesülni akart, annak be kellett állnia valamelyik bandába. Nem a jog, nem a szabadság, nem a tehetség, a szorgalom döntötte el, ki mit csinálhat, hanem valamelyik párthoz való kötődés. Nem a jog határozta meg ezeket, hanem a pártvezetés, a pártlobbik ereje és a kamarillapolitika. Ettől függtek a kinevezések, a megbízások, a megrendelések, a hitelek, a lehetőségek, az információk. Aki ezen kívül maradt, ha megdöglött, akkor sem juthatott hozzá a lehetőségekhez, és nem jutott előre. Formálisan többpárti demokrácia volt, de nem jogállam, mert nem a jog határozta meg a viszonyokat, hanem a pártbürokrácia panamái.
Erre a bulis működésre mondták ők azt tévesen, hogy ez a demokrácia és ez a kapitalizmus. Ezért a nép megutálta a demokráciát is és a kapitalizmust is, mert azzal azonosította ezt. Bajnai Gordon ideológusainak azt kellett volna észrevenniük, hogy a demokratikus alkotmányt felszámoló, egyszemélyes diktatúrához ez vezetett, mind erkölcsi, mind jogi értelemben. Ezért olyan programmal kellett volna előállnia, amely úgy szabályozza a demokratikus rendet, hogy az erőforrások elosztása valóban a jog uralma alá kerüljön. Nem az ideológiai ellentéteket kellett volna elsimítani, és azt mondani, hogy elássuk az árkokat a fasiszták és a demokraták között, hanem azt kellett volna meghirdetni, hogy az árok túloldalán levő fasizmust felszámoljuk, az itteni oldalán pedig megszüntetjük a kollektív lopás, a pártmaffiák, a pártpénztárosok antidemokratikus rendszerét. A jog mindenkinek egyformán biztosítja a lehetőségeket, és mindenki egyformán boldogulhat. Nem attól függ minden, hogy kinek vannak jobb pártkapcsolatai. Ez lett volna a “harmadik út”. Nem más, mint egy igazi liberális jogállam és szabályozott keretek között működő kapitalista gazdaság, amelyben boldogulni lehet.
Azért nincsenek az ellenzéknek támogatói, mert a lakosok, ha nem tudják is, érzik: a baloldali pártelit, médiaelit, kulturális elit azt várja, hogy Orbán megbukjon, és minden ott folytatódjon, ahol abbamaradt. Jönnek vissza a “mieink”, és megint jön a kivételezés, dől a pénz a központi utasítások szerint, kapjuk az állásokat, a protekcióra épülő lehetőségeket, a megrendeléseket, az állami hirdetőket. Szolgáljuk a pártot a sajtóban, mert a párt utasítja az állami cégeket, hány százmillióért hirdessenek a médiumunkban. Nem csoda, hogy ez a sajtó nem tud szabad lenni, és a “párttal” együtt sunnyogva várja a régi világ visszatérését.
Ezek nem szeretik, ha valaki a baloldalt is kritizálni meri, és rontja a zsebük esélyeit. Mindenki látja, hogy azt várják, hogy felszabaduljanak nemcsak a másik maffia kiéheztetése, hanem a piac törvényei alól is. De akik nincsenek ebben az elitben, azoknak ez nem tetszik. Azok azt akarják, hogy ennek legyen vége. Aki eddig megtömte a zsebét, és nem tud megváltozni, az menjen el, kezdődjön egy új világ, és igazuk van. De a korábbi pártkedvezményezettek összezárnak és megakadályoznak mindenkit, akik ezeken az érdekeken kívül állnak. Ezért nincs igazi radikális ellenzék. Aki nem áll be a korrupt társaság mögé a sorba, azt amortizálják. Jobban, mint a jobboldal. Ez a fő probléma, hogy a rendszerváltó demokratikus elit meghasonlott magával, korrupt lett, megrontotta a sok pénz.
Ezt kellett volna Bajnainak meghirdetnie, nem pedig Szigetvári esztelen politikai tanácsai szerint hánykolódnia. Az orbáni fasizmus elnyomáshoz, terrorhoz és nyomorhoz vezet. A szocialisták mutyis, kivételező, korrupcióra épülő, nem jogállami kormányzása pedig kivételezéshez, jogfosztáshoz, hátrányos helyzethez és népharaghoz. Ez a fasiszták malmára hajtja a vizet. Bajnainak azt kellett volna megígérnie, hogy egy igazi kapitalizmust és egy igazi jogállamot hoz létre, ahol nem azok boldogulnak, akik közel vannak a tűzhöz és a pártkasszához. Ahol nem a pártok osztják szét és rabolják szét az országot. Hanem ahol van civil társadalom, a hatalomtól független pénz- és tőkemozgás, szabad gazdaság és kultúra. Nem hal meg a civil társadalom, a polgári élet, gazdaság és kultúra, ha más kerül hatalomra, és nem is cserélődik annak klientúrája alapján. Meg kellett volna mondania, hogy a fasizmust tűzzel-vassal felszámolja, alkotmányosan tiltja be ezeket. Mesterházyval pedig megszüntet minden kapcsolatot, amint elkezd Orbánnal versenyezni a hazug szociális és adókedvezményekkel kapcsolatos ígérgetésekben. Ezek felháborító hazugságok, a világ nem így működik, csak Mesterházy és az MSZP tart még mindig itt.
Bajnai Gordon az első tíz hónapban megbukott. Köszönheti ezt részben magának, és nagyobb részben Szigetvárinak. De ez a bukás még nem végleges. Személyes és politikai képességeit az mutatja meg, ha ebből a helyzetből újra tudja definiálni önmagát. Ehhez elengedhetetlen, hogy Szigetvárit azonnal kirúgja. Nem kell sajnálnia azt, hogy az MSZP-vel való szövetség nem jött létre, ezt úgysem gondolta senki komolyan. Ezt kívülről erőltették, és a kudarccal végződött próbálkozásaik miatt kényszerültek bele. Az MSZP is boldog, hogy végre van mire hivatkoznia, és Mesterházy megszabadul a kihívójától. Az MSZP eddig is azon dolgozott, hogy Bajnait hatástalanítsa és amortizálja.
Bajnai Gordonnak képeznie kellene magát ideológiailag. Hosszú távra kell berendezkedni. Ki kell jönni abból a zsákutcából, ahova a nyugati elvárás sodorta Bajnait és az egész ellenzéket, hogy ezen a választáson mindenképpen részt kell venni, és meg kell próbálni Orbánt demokratikus úton mielőbb leváltani. Erre már nincs esély. Ezt már elpuskázták, amikor nem akadályozták meg, hogy forradalommá minősítse a parlamenti választásokat, és hagyták, hogy megdöntse az alkotmányos rendet. Szembe kell nézni Orbán rendszerének jellegével és ahhoz kell igazítani a stratégiát. Vállalni kell a szókimondást és a nyílt konfrontációt. Abból lesz politikai támogatás, mert a nép azt várja, hogy valaki végre azt mondja ki, amit ők már gondolnak. Arra most ne vesztegessünk szót, hogy még egy rendes nevet sem találtak a pártjuknak: az Együtt-2014 név emlékeztet az összes szövetségkötési kudarcra, csak 2014-ig érvényes, attól kezdve pedig már a megsemmisítő vereségre is emlékeztet majd, és lehet megint új nevet találni. Ennyi esze nem volt senkinek, hogy erre rájöjjön.
Fasiszta rendszer van, ha még nincs is fasiszta terror. Nem kellene vajon befejezni a politikai taktikázást, hazudozást? Nem kellene végre egyenesen, természetesen és őszintén viselkedni? Nem kellene kimászni ebből a választási szövetség nevű hazug zsákutcából? Nem kellene végre arról beszélni, hogy ez egy illegitim rendszer, amit egyszerűen bojkottálni kellene?
Bajnai Gordonnak van még egy lehetősége. Ha tovább megy ezen az úton, akkor amortizálja saját magát. Menjen vissza október 23-a elé, és kezdje elölről az egészet ép ésszel. Kétszer nem hibázhat.
Liza é Amőba
Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok hozzátok (nem csak a magam nevében)
, hogy maradjatok. Ezen a fórumon hangzott el ,hogy a mások véleményét tiszteletben kell tartani , senkire nem lehet rákényszeriteni semmit ,főleg erőszakosan nem. És ,hogy tartózkodni kell a sértegetéstől és a betonba döngöléstől. EZZEL ÉN TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRTEK!!!!
Szerénység elvtársak!!! -mondta Virág elvtárs, és ez mindenkire vonatkozik.
Legalább is remélem. Szóval…. szeretném ,ha a jövőben is olvashatnám,a hozzászólásaitokat ,esetleg még vitázhatunk is egy jót.
Tisztelettel és üdvözlettel: Barry1
admin
Éreztem az utóbbi nap dörgedelmes megszólalásait.
Tudom, hogy egy része nekem is szól. Tudok olvasni.
Sajnálom.
Leírtam véleményemet a bojkott jelenlegi állásáról.
Gyenge, erőtlen, hatástalan.
Erkölcsi öntámogatásra jó. Másra nem.
Majd ha valaki megszervez egy olyat, hogy a szavazás napján, minden nagyobb városban egy központi téren, egy hatalmas urnába bedobhatják széttépett választási cédulájukat a bojkottálók, akkor majd én is ott leszek.
Az lehet egy tejles, széleskörű, általános megmozdulás.
Az lenne egy igazi bojkott, egy demonstratív megnyilvánulás, egy igazi performansz!
Addig is további kellemes bozótharcot!
Viszlát, mindenkinek!
volt bojk
Kedves admin! Csak most olvastam el a hozzámszólásodat. Magam is sokat gondolkoztam (tépelődtem) rajta, hogy írjak-e még valamit hozzá. Azt is odaírtam, hogy a magam részéről nem megyek szavazni, de aztán kitöröltem, mert alapvetően megalkuvó vagyok a mások gyengeségeivel szemben, meg volt bennem egy olyan is, hogy mit dumálok én bele a mások vakhitébe. Valójában csak azt kellett volna írnom, hogy aki a jelen körülmények között elmegy szavazni, annak lelke rajta. Együtt kell élnie azzal, hogy a maga részéről legitimált egy rabló fasiszta rendszert, viszont azzal az önfelmentő mentséggel, hogy a maga részéről megtette, amit lehetett. Pedig nem. Teljesen igazad van, ha civil kurázsi helyett mindig valaki mástól, lehetőleg fölülről várjuk a megoldást, magunk pedig beérjük látszatttevékenységgel és pótcselekvésekkel, akkor ennek itt nem lesz vége. Ha a pártok nem hajlandók bojkottálni, – márpedig nem hajlandók – akkor az állampolgároknak kell ezt helyettük megtenni. A pártok impotenciája nem lehet mentség a választópolgárok számára. Fel kellene végre nőni. Mea culpa! Mea maxima culpa! (Utóbbit klasszikus műveltségem fitogtatása végett is.) Tehát még egyszer, de most átkommal súlyosbítva: aki most elmegy szavazni, annak lelke rajta.
És helyesbíteném is korábbi önmagamat. Aki elmegy szavazni, legyen csak lelkiismeretfurdalása!
T. kalmik, csak most olvashattam a reagálásodat, mindjárt kétszer is megtettem, reméltem, először nem koncentráltam eléggé. Értékelésed látványosan tudósít a mai magyar ugar lakói többségének politikai érettségéről. Mitől is kellene nyugodtaknak lennünk hét-nyolc hónappal a választás előtt?!? Szerinted a rezsim ellenzéke megtette azt az elmúlt három esztendőben, amit rendelt a Haza? (A köztársaságira utalok természetesen!) Micsoda szégyenletes katyvasz, amit össze hordtak, nem csupán a politizálni próbálkozók, de a nagyérdemű hihetetlen butasága, tunyasága, bátortalansága is? Ha valóban létezik az általad említett pompás adottságtömeg, hol a francban bujkál?!? Milyen ellenzék az, amely ilyen évek után összesen nem tud annyi támogatót felmutatni, mint a tatárok utódai?!?
Itt is elmesélem: néhány hónapja találkozhattam a Párizsban élő nagyszerű szociológussal, íróval Kende Péterrel. Megkérdeztem, hogyan reagálnának a franciák, ha egy győztes párt úgy viselkedne, mint az itteni. “- Már régen felgyújtották volna Párizst, az országot….” Az előítéletekkel beetetett, a történelmét máig torz szemüveggel néző lakosságot kevésbé hibáztatom, de a főállású politikusoknak nincs mentségük. Az országot éppen lepusztítóknak az ámokfutásukért, az ellenzéküknek pedig azért, mert nincs megfelelő válaszuk. Teljesen jogos igény, hogy az Amerikai Népszava ne adjon otthont a béna kacsázásoknak, a terméketlen diskurzusoknak, kell egy fix igazodási pont, egy méltó hátország az igazán igényeseknek.
Barry1, jól szóltál,remélem magadra is vonatkozik:-)
volt bojk: Egyetértek, a távolmaradásunk nem fogja megbuktatni a rezsimet. A pártok bojkottja ezt elérhette volna. Az általad említett demonstráció jó ötlet, de szintén nem lesz azonnali a hatása. De revideálva korábbi véleményemet is, amondó vagyok mégsem mindegy, hogy most mit teszünk. Az is fontos, hogy belül mi történik. Bennünk. Kellenek olyanok, akik nem megalkuvók, akiknek tiszta marad a fejük és a lelkük. A saját fejünkben a legnehezebb fenntartani a rendet. (Még én is megtévedek néha, pedig úgyszólván tökéletes vagyok, és főleg teljesen szerény.) Ha úgy tetszik meg kell őriznünk a polgári identitásunkat, hogy utódaink szemébe nézhessünk. Ennek most feltétele a távolmaradás az illegitim kormány által kiírt antidemokratikus választási komédiától. “Nem azért mert ez könnyű, hanem azért mert nehéz.” (Nem Lenin, hanem J.F.K.)
vontolla
1. kinek a JOGOS igénye?
2.Ki dönti el ,hogy mi a béna kacsázás?
3. Ki dönti el ,hogy mi a TERMÉKETLEN DISKURZUS?
4. Ki dönti el és mi alapján ,hogy mi a fix igazodási pont?
5. És végezetül: Ki dönti el hogy ki az igazán igényes? ..és miért?
Mindezt ,csak kérdezem tőled, egyetértve az ellenzékről alkotott véleményeddel.
Komolyan mondom ,hogy értem ,megértem és tiszteletben is tartom a bojkott pártiak véleményét , de gondolom annyi megjegyzést megengedhetek magamnak ,hogy nem tetszik ez a gőzhenger stilus.Ez totális és egész pályás letámadás. Ez a kizárólagosság és erőszakosság. Ez eddig itt nem
volt. remélem nem kell tartanom következményektől.
Üdvözlettel egy DEMOKRATA.
tisztaszivvel
Remélem ,hogy észrevetted ,hogy megfogadva a jogos kritikákat és admin kérését kb. egy hónapja változtattam a stilusomon .
Ami téged illet ,veled egy bajom volt ,hogy az egyébként jogos és nagy részben általam is osztott Bajnai kritikáidat stilusban és főleg mennyiségben túlzónak találtam (nem csak én). Ennyi. Üdv. Barry1
Barry1
Ilyen totális, és egész pályás letámadás kellett volna az ellenzék részéről, hogy ne tudjon megizmosodni a diktatúra. Ebben egyetértünk remélem?
3,és fél év elment a semmire!
Fel sem ismerték a mozaikokat amikből szépen összeállt a rendszer. Mert ha úgy lett volna, akkor felmérték volna annak a súlyát, és a veszélyét,és igazán összefogva a veszély ellen, közös cselekvésre szólíthattak volna fel mindenkit,aki nem akar a fidesz elnyomás alatt görnyedni.
Nem akarom én senkibe belefojtani a szót, lehetnek kétségei bárkinek, bárki hangosan gondolkodhat, tévedhet is bárki pro és kontra. De azt nem szeretném, ha a kollaboráns ellenzéki pártporpaganda ellepné az Amerikai Népszavát, és lenyomnák itt azokat, akik nem az Orbán-kormány, hanem az Orbán-rendszer ellenfelei. Az Orbán-rendszert a rendszeren belülről nem lehet megdönteni, még ellenzéki kormány a rendszeren belül sem képes működni, mert Orbán “tíz évre előre” megkötötte a kezüket, akkor is Orbán “kormányoz”, ha formálisan nem ő van hatalmon, de ilyen elképzelhetetlen. Az Orbán-rendszer lényege, hogy Orbánt nem lehet leváltani, más akarata nem érvényesülhet. A rendszer által kiírt választások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ezzel a színjátékkal Orbán hamis legitimitást adjon diktatórikus rendszerének. Akik ebben való részvételre jelentkeznek, azok kérnek egy kis aprópénzt a rendszer urától, hogy a hazug látszat fenntartásáért cserébe kapjanak egy rendes fizetést, állást, szereplési lehetőséget, illúziót. Ezt mi nem támogatjuk, az állásra jelentkezők menjenek el állásinterjúra Felcsútra, ne hazudják nekünk azt, hogy mi itt választunk. Őket egyébként sem választanánk.
Tehát arról van szó, hogy nem szeretném, ha bárki azt hinné, hogy az Amerikai Népszava emögött a színjáték mögött áll, és bevihetek az Amerikai Népszavát ebbe a primitív játszmába. Mi nem támogatjuk azokat az ellenzéki pártokat, akik a rendszeren belül akarnak érvényesülni, akik nem a rendszernek, csak az Orbán-kormánynak ellenzéke, díszletül szolgáló álellenzéke. Nevetséges és felháborító szerepet töltenek be, bűnös módon konszolidálták és legitimálják a diktatórikus rendszert. Bennünket ne mosson össze senki ezekkel, élesen elhatárolódunk a választáson induló ellenzéki pártoktól, a Klubrádiótól, az ATV-től és az összes hazug médiától, amely konszolidálja a fasizmus rendszerét. Akik ezeket nézik, hallgatják, azokat etetik, szórakoztatják, és leszerelik, beterelik az akolba a birkák közé. Mi nem tartozunk hozzájuk. És azt szeretnénk, ha saját lapunkban nem terrorizálnák ezeknek a kollaboráns pártoknak a propagandistái azokat, akik pontosan meghúzták a határt a lelkükben Orbán, a rendszere és önmaguk között. Az összes többi csupán hazugság és süket duma. BL
kedves bumburi
Ha mindenki úgy állt volna hozzá ehhez az egészhez ,mint én vagy az itt megszólalók ,akkor ezek a haramiák még a parlament közelébe se jutnak soha.
Tanúim vannak ,hogy a Hősök terei beszéd napján megmondtam ,hogy ki is ez a tetü és mi várható tőle.
Jó Barry1,vagy nagyon hosszan, vagy nagyon röviden tudok válaszolni, az utóbbi jön persze: egy idő után, különösen vészhelyzetben tovább kell lépni egy bizonyos pontról. Esetünket hasonlítani tudnám egy castinghoz. Pl.: létkérdés egy musical gyors bemutatása. Tízszeres jelentkező érkezik, némelyek messziről, sőt külföldről, rendkívüli magabiztosan és masszív ambíciókkal. A darab sikeréért felelősök nem engedhetik meg, hogy az indokoltnál tovább időzzenek egy-egy aspiránsnál, nyers őszinteséggel kirostálják azokat, akiknek nem szabadna megjelenni a színpadon, súlyosan lerontanák az összképet.
TERMÉSZETESEN nem az AN gazdáját biztatom hasonlóképpen cselekedni, de azt igazán időszerűnek érzem, hogy amit min. esztendeje itt már rögzített a többség (miszerint a jelen körülmények között hazafiatlanság és ostobaság egyszerre besegíteni a rezsimnek a színjáték-választáson való részvétellel), attól ne sasszézzunk vissza megint, fellazítva a helyes menetrendet.
Fontos rögzíteni, hogy ez – az én olvasatomban – nem a “feltartott kéz” megadásos magatartása, éppen az ellenkezője. Nem szabad engedni, MÁR RÉGEN ORDÍTANI KELLETT VOLNA (“Miért nem ordítotok?”), mit művel Európa közepén ez a bűnbanda, és ezt a nyusziságot nem szabad megtetézni azzal az üzenettel a Nyugatnak, közel az elzavarásuk, hiszen jönnek a Clintonné jósolta demokratikus választások. Napnál világosabb, nem lesznek azok, vagy pedig (különösen, ha valami csoda következményeképpen még így is veszélybe kerülne a Trón), egyáltalán nem lesznek.
Ennyit tudok most válaszolni. Admin szövegeivel éppen elegendőnek érzem.
” Akkor is Orbán kormányoz, ha formálisan nem ő van hatalmon , de ilyen elképzelhetetlen “Írja Admin.
Sajnos nem , mert megtapasztalhattuk, hogy már 2010 előtt is ő kormányozott.
Ezért nem lehet megérteni az ellenzék 3 éves totojázását , az orruk előtt csinált a demokráciából diktatúrát . Már az első évben példátlan ellenzéki összefogással kellett volna az utcán tömegekkel üvölteni, mikor az országhatáron levették a köztársaság táblát.
Orbán tudta mit kell csinálni, mikor az elveszített választások után kivitte a szavazóit az utcára, pedig akkor egy legitím demokratikus választáson veszített.
Mit vártak tőle 2010-ben?
Mostanában sokan ajánlották John Stuart Mill könyvét: A szabadságról. Elolvastam, nagyon tetszett. Nem is gondoltam, hogy 1806-tól 1867-ig élt. Annyira érvényes a mai korra is. Egy idézet Mill könyvéről.
“Mill számára az igazság alapvető érték, amely megismerhető, megismerése pedig a társadalmi fejlődés előfeltétele. Senki nem tévedhetetlen: soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy amit igaznak gondolunk, valóban az. Éppen ezért a szólás korlátozása nem engedhető meg, mert lehet, hogy éppen az elnyomott szólás hordozza az igazságot. Toleranciára van tehát szükség, és ez még a valóban igaz nézetekre is érvényes, hiszen ha egy nézet a folytonos vita hiányában bevett, meg nem kérdőjelezett igazsággá válik, hamarosan csupán megszokásból fogadják azt el, és halott dogmává kövül. Sőt: az igazságnak, mielőtt felismerik, nem egyszer át is kell mennie az üldöztetésen, és bár „kegyes hazugság”, hogy minden üldöztetés ellenére diadalmaskodik, de „az idők során mindig lesznek emberek, akik újra felfedezik […] s annyira megerősödik, hogy már ellent tud állni az elnyomás további próbálkozásainak”. A szabad vita tehát még a már felismert igazságnak is a javára szolgál. ”
Csak úgy gondoltam beírom.:)
admin,
“Az összes többi csupán hazugság és süket duma.”
Ezt finomítanám. Ez hazugság és süket duma a vezetők részéről, de esetenként lehet tévedés, tudatlan önámítás, reménykedő (bár alaptalan) hit követőik részéről.
.
A lényeget tekintve én is egyetértek, kezdettől fogva a legitimációs hatásra hívtam fel a figyelmet. Aki pedig még mindig nem látja, hogy ez a rendszer a fasiszta ideáltípushoz tartozik, hogy itt a választásnak csúfolt médiaesemény súlytalan, lényegtelen, előre lejátszott cirkusz, hogy a média a fasiszta kormányzat kezében van, ezért a választókhoz el sem jut az “ellenzéki” üzenet, vagy ha mégis, akkor a formális csalásnak is rengeteg kidolgozott eszköze áll rendelkezésére: nos, az egyszerűen vak. Magyarország a vakok és süketek országa – bár ennek némiképp ellentmond, hogy milyen szemfülesen találják meg a koncot és mások kijátszásának finom technikáit. A látónak ki lehet vájni a szemét, a hallónak be lehet tömni a fülét, de aki maga nem akar látni és hallani, azt nem lehet rábírni arra.
Barry1
Értem én. De ne védje már az ellenzéket senki olyan vehemensen, mert ezek a szereplők mind ott mozgolódnak a politika színpadán a rendszerváltás óta,és hova jutottunk?
Az eszem megáll! ” Kicseleztük Orbán Viktort”! Naponta sajtótájékoztató, más naponta cáfolat, harmadnapra meg kicseleztük. Hol vagyunk? Valami abszurd színházzá silányította az ellenzék az országot, és még csak ne is szóljunk, ha nem értünk velük egyet?
Amint egy kritikus mondatot berak az ember valamelyik oldalára, kitör a parasztgyalázat!
Hát hol élünk? Egyik sem meri elmondani a saját bűnét, hanem még magasztaltatja is magát, a hazug népámításával! Komolyan mondom, hogy ez az ország elveszett! Itt nem nő fű, úgy elintézték!
Lehet mentegetni bárkit, csak az nem felmentés a saját vakságára, mert ha már odakerült, akkor kutya kötelessége lett volna megvédeni a demokráciát, és nem hagyni erodálódni. Mert ne higgyük azt hogy ez nem egy hosszú folyamat. De mit is beszélek! Csak az ampert verem fel magamban.Bocs.
Van még két gondolat, ami különösen tetszett belőle:
“Ha a civilizáció megbirkózott a barbársággal, amikor az még uralta a világot, erős túlzás azt állítani, hogy félnünk kell attól, hogy ha egy kisebb barbárság belopózott a civilizációba, elburjánzik és legyőzi azt. Egy olyan civilizációnak, amely megadja magát legyőzött ellenfelének, már előzőleg olyan korccsá kellett válnia, hogy sem felszentelt papjai, sem tanítói, sem mások nem képesek megoltalmazni, vagy nem is vállalják megoltalmazását. Ha így áll a dolog, akkor annál jobb, minél előbb tűnik el a föld színéről.Az ilyen civilizáció már csak egyre rosszabbá válhat, míg csak el nem pusztítják, s újra nem teremtik(mint a nyugat-római birodalmat) az életerős barbárok.”
Elgondolkodtató, igaz?
Kedves bubu64,
egyetértek a Mill idézettel. De ez itt nem szabad vita volt már, hanem a kollabroráns álellenzék pártpropagandája. A vita az, hogy az érvek ütköznek, az egyik érvre válaszol egy másik, és a vitafelek elméje csiszolja egymást. Ezeket a vitákat itt senki nem korlátozta, a választáson való részvétel tekintetében sem. De itt már nem vita folyt. Nem az elhangzott érveket cáfoltak, azzal szemben hoztak fel új érveket, megfontolandó szempontokat, hanem azokra nem válaszoltak, azokkal szemben nem állították más érvet, hanem azok mellett elbeszéltek, mintha el sem hangzottak volna, és az Orbán-rendszert konszolidáló ellenzéki pártok propagandájával nyomták le annak a szabadságnak a képviselőit, amelyet Mill alapvető értéknek nevez. Ennek nem szeretnék itt helyt adni. A pártok aktivistái, fogadott vagy önkéntes prókátorai vegyék igénybe pártjaik nyilvánosságát, de az Amerikai Népszavát ne használják erre, és ne terrorizálják a pártpropagandával azokat, akik itt valóban vitatkoznának, érveket ütköztetnének, és nem pártbrossúrákkal szeretnék fejbe veretni magukat. Én kész vagyok itt bárkivel vitázni, aki az általam elmondott érvekkel szemben érvel, és bemutatja, hogy azok miért nem helytállóak. De azokra egyetlen érdemi válasz nem érkezett, miközben kezdünk olyanná válni, mintha a kollaboránsok médiuma lennénk. Vitát, de valóban vitát, érveket és ellenérveket, itt senki nem tiltott be. De az nem vita, ha az érvekre nem válaszolnak, de ránk erőltetik a különböző pártok propagandaszövegeit.
Szeretném megőrizni az Amerikai Népszava arculatát, alapállását, nem szeretnék a hamisan felfokozott illuzórikus hangulatban sem futni azok után, akik ezt a helyzetet létrehozták, a felelősségükkel nem számoltak el, majd a demokrácia felszámolása után is hamis illúziók kergetésével betonozzák be a diktatúrát. Ennyit szeretnék. Nem az értelmes vitákat szeretném betiltani, ezt eddig sem tettem, hanem a pártpropagandát szeretném kiszorítani, amely az AN szellemiségét követő szabad embereket terrorizálja. Továbbra is azt mondom, hogy akik színészi szerepet vállalnak a következő Orbán-kormány mellett a parlamentben, azok menjenek el ugyanúgy állásinterjúra Felcsútra, mint a Fidesz úgynevezett képviselői. Majd Orbán kiválogatja őket. Ne nevezzék ezt választásnak, és ne zsaroljanak senkit azzal a süket dumával, hogy még négy évet nem bírunk ki. Őket is kibírtuk, mindent ki lehet bírni, a következő tizenöt-húsz évet is ki lehet bírni, főleg a parlamentben álellenzékként. Aki úgy érzi, hogy ezt nem lehet kibírni, az elmúlt három évben tehetett volna ellene, de ez az ultimátumszerű felhívás csak akkor jut eszébe, amikor állást szeretne a parlamentben. Nem számítanak az elvek, nem számít a jogi helyzet, nem fontos, mit engedett meg az Alkotmány. Lesz állásuk, és ezért az sem drága, hogy legitimálják a rendszert. Pontosan tudják, hogy esélyük nincs nyerni, a mozgósítás azért zajlik, hogy az állás meglegyen. Ne várja senki, hogy ehhez mi fórumot adjunk.
bubu64, nagyon kösz., hogy ide hoztak a szövegeket, jó olykor ínyencségeket is olvasni. Az elő idézethez lenne némi komment: ugye arra utalsz, hogy a szabad vita korlátozása mindenképpen helytelen, rossz következményeket szülő hiba. Ha ezt ide illőnek érezted, szerintem tévedtél. Itt most nem a szólásszabadság elfojtásáról van szó, hanem egy konkrét történelmi helyzetben építkező stratégiáról, annak egy fontos mozzanatáról diskurálunk (majdnem azt írtam, dogmájáról), amelynek kedvező kimenetele többek között attól függ, hogy sikerül-e időben és eléggé határozottan kiiktatni bénító megközelítéseket. (A castingon hamisan éneklőket). Bartus mindössze azt kérte, aki nagyon nem képes alap motívumokkal egyetérteni, ne ITT mondja el sokadszorra, tegye azt máshol.
Sem A, sem B, sem C párt nem tud összefogni egymással, de még a saját táboraik is 1000 felé húznak.
Amikor meg ki kéne menni az utcára, nem megy ki senki, ha meg már kint vannak, csak kiabálnak, a cselekvés helyett. És/vagy „gyúrnak” 2018-ra. Ez egy önbecsapás, ez egy kontra-produktív dolog.
Orbán átszabta a választási törvényt és a választókerületeket: akkor is nyerni fog , ha veszít.
Ebben a cinkelt játszmában vesz részt A, B, C meg a többi, aki szeretné ugyan megdönteni ezt a moslékot, de nem tudja, mert az átszabott törvények szerint is max. a csalásban vehet részt, ahhoz asszisztálhat. Mert az orbáni rendszer erre szűkítette a mozgásterét.
Itt nincsen Demokrácia, itt demokráciának nevezett diktatúra van.
Előbb ezt szét kell rúgni Orbánék fenekét, ezért kell utcára menni és minél többen vagytok kint, annál kisebb vérveszteséget fogtok elszenvedni.
2014 tavaszán megismétlődik majd 2010 tavasza.
Az ilyen Orbánhoz hasonlók, még csak labdába se tudnának rúgni egyetlen demokratikus országban sem. Ha mégis eljutna odáig, akkor már ropognának a fegyverek.
Mert jobb helyeken csak 1%-al okosabban az átlagemberek, mint a Magyarországon élők, de ez az 1 % elég ahhoz, hogy normálisan működjön az ország.
Mert jobb helyeken egyet értenek az alap-értékekben és csak utána jön a különféle alternatívák kínálása.
Magyarországon jelenleg nem lehet választással leváltani ezeket a disznókat.
Test-test ellen, roham a Parlament ellen, az Opera ellen, a Rádió ellen. Majd ha így bebukott az orbáni csürhe, akkor lehet új Alkotmányt és tv-eket létrehozni.
De egy ilyen jellegű konfrontációt senki nem fog merni bevállalni. Odamenni, letaposni a rendőrsorfalat és megrohamozni a Parlamentet. Ki fog ilyet bevállalni, a jelenlegi ellenzéki vezetők közül? (Még a végén elszakadna a nadrágja….) Csak mert nekik kell a legelső sorban menni, amikor rohamra kerül a sor.
Orbán tanult a 2002-es buktából, nem véletlen folyik az egész ország kinyúvasztása, mert még egy bukást már nem bírna ki. Ezt tudja ő jól, nagyon is jól.
Ezért nyúvasztja meg a népeket, meg mindent, ami egy ismételt bukást okozhat.
Nem riad vissza semmiféle módszertől. A maffia maga az állam.
Jövőre, ha megint újráz, aminek most 99%-os az esélye, akkor jön csak sűrűje: 30%-os ÁFA, nyugdíjáfa meg egyéb elmebetegségek.
Az oktatás odáig fog jutni, hogy jobb esetben elég lesz írnod és olvasnod megtanulnod, mindezt imádkozva. Aki pedig nem elég szorgos, azt majd meglátogatják a sósavas bácsikák, futballhuligánok és a benzinkútbetyár nemzetvédelmisek.
Elkezdődnek és folytatódnak megint a koncepciós perek az ellenzéki vezetők ellen, ezúttal teljes mellszélességgel fog indulni az úthenger, lesz majd újságíróverés, egzisztenciális ellehetetlenítés meg egyebek. Valamicskét talán meghagynak, legyen kinek asszisztálni. Meg hát a “demokrácia” látszatot fent kell tartani.
A bő gatyába trottyantás, darutolllobogtatás ázsiai-parasztország Európa közepén.
Vagy kimentek az utcára és elzavarjátok Orbánt, vagy tényleg ennyi volt. A jelen állapot pedig konzerválódik, ki tudja meddig.
Kedves Admin!
Én azért olvastam pár érvet a beírások között. Pl.
-a bojkott nem kivitelezhető, mert kreálnának új pártokat, máris van ellenzék(a Jobbik papírforma szerint most is az)
- a bojkott nem időszerű, most nem írom le újra az egészet, mivel indokolták
- az ellenzéknek bent kell maradni a Parlamentben, attól függetlenül, hogy vannak közöttük kollaboránsok, de szerintem nem mindenki az, az sem biztos, hogy mindegyik a fizetésért van bent. Ha nem maradnak bent, nincs megszólalási lehetőség, így se nagyon, látjuk a DK, vagy a függetlenek korlátozott lehetőségeit. Nézzük meg Oroszországot, ott az ellenzék harcol, lehet, hogy nálunk is egy év múlva a begőzölt kövér kivezetteti a mosolygó Molnár Csabát, vagy Szanyit, aki beint. Milyen jó eseményekről maradnánk le.:)
Az is lehet, hogy Önnek lesz igaza és bojkottálni kellett volna. Csak az Isten tudja, mi a jó. Kár ezért ölre menni. A show megy tovább. Vagy belepusztulunk, vagy meggyógyulunk. Én egyébként azt mondom maradjon a csuti, hogy szokja a magyar Ceausescut, ha ez kell neki, hagy vigye. Tudom cinikus vagyok, de úgy látszik nem kell a kultúra, a demokrácia, a nyugalom.
A másik idézet a Mill könyvből, ami számomra egyértelművé teszi az Orbán rendszer életképtelenségét:
Az állam értéke hosszú távon az államot alkotó egyének értékétől függ, s az olyan állam, mely háttérbe szorítja az egyének szellemi fejlődésének értékét, nem segíti elő, hogy kissé nagyobb jártasságot szerezzenek az igazgatás ügyeiben, vagy ennek a külső formaságait elsajátítsák legalább, amit az ügyintézés részleteiben szerzett gyakorlat ad, az olyan állam, amely törpévé teszi polgárait, hogy engedelmesebb eszközök legyenek a kezében-még, ha célja hasznos is-, kénytelen lesz rájönni, hogy törpékkel nem lehet nagy dolgokat véghez vinni, s hogy a gépezet tökéletessége, amiért mindent feláldozott, végül semmit sem ér, mert hiányzik belőle az eleven erő, melyet-hogy a gép simábban működjék-jobbnak látott megsemmisíteni.”
Ez nagyon igaznak tűnik nekem a 20. század történelmét nézve. Orbán ezt hozta vissza, ebbe bele fog pusztulni,vagy a magyarság, vagy Orbán és rendszere.
Egy mai infó : Bajnai-Mesterházy fiaskó. DK sajtótájékoztató.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=LJY5rIfVI8c
Vontolla
Én az igazságra gondoltam általában. Az igazság kibontakozásának pedig a szólásszabadság a feltétele. Lehet vita nélkül helyeselni a bojkottot, erkölcsileg természetesen ez a legigazabb út, de nem biztos, hogy célravezető. Nem tudom olyan jól leírni, mint a könyv szerzője. Én úgy gondolom, hogy nincs abszolút igazság. Az igazságnak mindig bizonyítania kell, hogy tényleg az, mert ha nincs vita, akkor dogma. A vallásra írta ezt a szerző. Egyébként a zsidó vallásban is állandó vita és bizonyítás van. Rosszul emlékszem? Attól függ, hogy ki melyik oldalról honnan nézi. A kis zsák faluban élő néni, akinek a 3. tyúkját lopják el, az a Jobbik igazságát hiszi el. A városban élő 3 gyerekes polg. hivatali dolgozó a Fidesz igazságát hiszi el. Van, aki semmit nem hisz, csak próbál túlélni.
Hócipő
Lenin is biztos ott rohant elől a Téli palota elleni támadásban. :)
Kedves bubu64,
válaszolok sorrendben:
1. ha az ellenzék nem hirdet bojkott, akkor a bojkott személyes lelkiismereti ügy, ennek fontosságát többször hosszan kifejtettem, amit most nem szükséges megismételnem. A bojkott lényege nem az, hogy megakadályozza más pártok parlamentbe jutását, vagy kreált új álellenzéki pártok létrehozását, mert azt nem tudja. A bojkott a tényleges ellenzék fegyvere, hogy a megpuccsolt Alkotmány szellemében és védelmében kinyilvánítsa az Orbán Rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere alkotmányellenes és törvénytelen voltát, deklarálja annak illegitimitását. Kinyilvánítsa a törvénytelenséget, amelynek alapján az Orbán-rendszer valamennyi törvénye, amely nincs összhangban a megpuccsolt Alkotmánnyal, semmis. Ennek alapján lehet pillanatok alatt visszaállítani a demokráciát, ha Orbán megbukik, bukásához pedig aláásni a rendszerét. Csak a rendszer legitimációjának kétségbe vonása vezet el Orbán bukásához. Azt belföldön és külföldön is mindenki tudja, kik a valódi ellenzék, és kiket kreál Orbán. A kreációk nem oldják meg a rendszer legitimációs problémáját, amelytől egyedül képes összeomlani hamarabb, mint húsz év. A választásokon való részvétel elszalasztja a legitimációs probléma felvetését, és a rendszer által kiírt választáson való részvétellel legitimálja a rendszert, és hitelesíti a puccsisták felhatalmazását, amelyet eddig csak önmaguknak adtak. Végzetes hiba. Ezzel az ellenzék elveszíti egyetlen igazi és tényleges fegyverét, és lemond a jogállami normák megköveteléséről.
2. A bojkott nem időszerű elvtársak, felvetésre a nevetésen kívül azt tudom mondani, hogy mivel a bojkott nem taktikai kérdés, hanem alkotmányos kötelesség és jogállami norma, ezért attól a pillanattól kezdve, hogy az alkotmányos rendet megdöntötték, a bojkott azonnal időszerű, és időszerű mindaddig, amíg az alkotmányos rend helyre nem áll, a bűnösöket felelősségre nem vonták.
3. Az alkotmányos rend tövénytelen megváltoztatása után az önkényuralom parlamentjében részt venni először tévedés, aztán hiba, végül a felismerés birtokában árulás. Olyan parlamentben, amelyben azok ülnek és irányítanak, akik az alkotmányos és demokratikus rendet törvényellenesen megdöntötték, a köztársaságot felszámolták, kollaboráció bent ülni, mert azzal elismerik az önkényuralmi rendszer legitimitását, és konszolidálják azt. Nevetséges a részletekről vitatkozni, hogy a diktatúra hogyan rendezi be a saját diktatúráját, miközben az egész diktatúrát kellene elutasítani mindössze, és semmi másról nem beszélni, a törvényes rend visszaállítását követelni és addig az egész rendszert bojkottálni. Magyarország demokratikus rendjének megváltoztatása törvénytelen cselekedet, nem lehet új rendszert bevezetni, ezt az EU alapokmányának elfogadása és egyéb nemzetközi szerződések is tiltjak. Az már csak hab a tortán, hogy olyan parlamentet akkor is bojkottálni kellene, ha nem lenne egyszemélyes törvénytelen önkényuralmi államforma, ha csak vitatkozni lehetne, de megakadályozni nem lehetne semmit, mert az ellenzéknek semmifele jogositványai nincsenek arra, hogy az önkényúr akármilyen akaratát megváltoztassa, megakadályozza. Kétharmados többség esetén is vannak a kisebbségnek jogai, ezekből semmit nem biztosítanak, a parlamenti vélemény nyilvánítást pénzbírsággal büntetik. Ilyen parlamentbe tisztességes ember nem ül be. A pártok támogatása és nyilvánosságra jutása érdekében a pártok lemondanak a rendszer legitmációjának megkérdőjelezéséről, és ezzel konszolidálják hosszútávon a diktatúrat. Ezek olyan pótcselekvések, amelyek egy emberöltőre elfogadhatóvá teszik az orosz és más diktatúrákhoz hasonló diktatúra működését Magyarorszagon, szó sem lesz húsz évig demokráciáról, az idő alatt fasisztákat nevelnek az iskolákban a rendszerük számára.
Ezek a válaszaim a demokratikus vitában.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=LJY5rIfVI8c
GyF az ellenzékről ma
Emögött az egész nézeteltérés mögött valami általános rossz gondolkodási sémát látok:
Van, aki egy helyzet végiggondolásánál egy pontig racionálisan gondolkodik, majd egyszerre irracionális üzemmódra vált át. Belátja a premisszákat, de nem hajlandó levonni a belőlük egyenesen fakadó konklúziót. Sőt, ha esetleg korábban levonta, most megpróbál más következtetést levonni. Az ilyen gondolkodással soha semmire nem tud jutni, mert a racionális gondolkodás talpkövét, az ok-okozat törvényét próbálja áthágni. Különösen könnyű ebbe a hibába esni, ha a környezet maga is jellemzően így működik, ha semmiből nem következik semmi. De az ilyen gondolkodás őrülethez vezet.
Pártoldali elkötelezettségtől független jól megfigyelhető a velünk élő múlt.
A kádári örökség, a “majd ő megoldja” helyettünk, minden oldal szavazójára igaz.
Fidesz: “Majd Orbán megoldja”. Ellenzékiek: “Majd az EU úgyse fogja hagyni.”
Nem fogja ezt a helyzetet megoldani helyettünk más.
Belügy.
Ha azt látják kintről, hogy ez itt nektek jó, akkor legyen. Mert különösebben nemigen lázadnak az emberek.
Ha viszont tényleg arra kerülne a sor, hogy más(ok) oldjá(k) meg a szituációt, azt megérzi mindenki majd.
De hát volt már számtalan ilyen a magyar történelemben. Átnyúlva a magyar ember feje felett, helyette oldva meg mindent.
Az EU nem fog komolyabban beavatkozni, mert az önigazolás lenne Orbánnak:
“Én megmondtam ugye, tessék, támadnak bennünket!”
A csürhe pedig skandálná:” Viktor! Viktor” Így van ! Így van!”
Ego
Nincs csak racionális gondolkodás. Senkinél. Az alapokat megadja a neveltetés, a környezet, a tapasztalatok, a társadalmi elvárások, az ember vérmérséklete, sőt a napi hangulata. Ezért veszélyes, amit Bartus László is írt, hogy igen, fasisztákat nevelnek az óvodáktól kezdve, alattvalókat, főleg az egyházi gyermekmegőrzőkben.
Ego
2013. augusztus 29. csütörtök
19:01
Talán akkor vehetnénk észre a racionális gondolkodás jellemzőihez tartozó disztingválást, ha időben észre vennénk, hogy a politikai és az ideológiai gondolkodás nem fedi egymást. Ez gyakrabban fordul elő mint gondolnánk, tulajdonképpen erre mutat rá az admin több éves kiváló helyzetelemzése is. A levonható következtetések viszont láthatóan weimari típusú káosz demokráciára mutatnak, az ebből következő taktikai megfontolások lehetőségét viszont a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodóan kell a politikának megvalósítani, ezért a talonban kell tartani mind a totál bojkottot, mind pedig a látszat-választáson való részvétellel a hamisságok bizonyítási lehetőségének a megjelenítését. A politika érdekek szembesítése, az ideológia ennek lehet eszköze, de ellenfele is.
Egyébként nem kellene nagy konfrontáció. Tesztelni lehetne a rendszert. Pár éve, amikor még demokrácia volt és köztársaság, a Nyugati téri aluljáróban volt egy kezdeményezés, aminek azt hiszem az volt a neve, hogy Hyde Park Corner. Ott bárki elmondhatta a rendszerrel kapcsolatos gondolatait. Kíváncsi lennék, meddig terjedne a szólásszabadság.
gets (2013. augusztus 29. csütörtök 19:25)
Az első mondatodat kifejthetnéd. mert így nem egészen értem.
De politikától, ideológiától és minden mástól függetlenül: adott egy hamis, hazug, csaló keretrendszer. Ezt az is látja, aki nem a nyilvánvaló következtetést vonja le, hogy nem szabad legitimálni. A weimari végkifejletet éppen a csalás legitimálása hozza el. A politikai vagy ideológiai “HASZNOSSÁG” mérlegelése egyenlő az elvszerűség feladásával. Elvi kérdésben nem lehet megalkuvás. Bizonyíték rá az 1989 óta (is) tartó teljesen elvtelen politizálás és annak egyenes következménye, Orbán. És még nem vagyunk az út végén.
“Talán akkor vehetnénk észre a racionális gondolkodás jellemzőihez tartozó disztingválást, ha időben észre vennénk, hogy a politikai és az ideológiai gondolkodás nem fedi egymást. Ez gyakrabban fordul elő mint gondolnánk, tulajdonképpen erre mutat rá az admin több éves kiváló helyzetelemzése is. A levonható következtetések viszont láthatóan weimari típusú káosz demokráciára mutatnak, az ebből következő taktikai megfontolások lehetőségét viszont a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodóan kell a politikának megvalósítani, ezért a talonban kell tartani mind a totál bojkottot, mind pedig a látszat-választáson való részvétellel a hamisságok bizonyítási lehetőségének a megjelenítését. A politika érdekek szembesítése, az ideológia ennek lehet eszköze, de ellenfele is.”
Bocs, benne maradt a végén a “munkaanyagnank” bemásolt írásod.
Ennyit akartam csak mondani:
.
Az első mondatodat kifejthetnéd. mert így nem egészen értem.
De politikától, ideológiától és minden mástól függetlenül: adott egy hamis, hazug, csaló keretrendszer. Ezt az is látja, aki nem a nyilvánvaló következtetést vonja le, hogy nem szabad legitimálni. A weimari végkifejletet éppen a csalás legitimálása hozza el. A politikai vagy ideológiai “HASZNOSSÁG” mérlegelése egyenlő az elvszerűség feladásával. Elvi kérdésben nem lehet megalkuvás. Bizonyíték rá az 1989 óta (is) tartó teljesen elvtelen politizálás és annak egyenes következménye, Orbán. És még nem vagyunk az út végén.
vontolla
2013. augusztus 29. csütörtök
16:21
T. vontolla!
Az ellenzék akkora erőt tud felmutatni, amekkora a látható támogatottsága. Magyarországon a Fidesz, és az ál baloldali úságírók, közírók, bakelit politológusok gondoskodtak arról, hogy az emberekkel megutáltassák a politikát (erről már számos cikk is napvilágot látott, itt is volt már róla szó), Sőt a mai napig folyik ez a közéleti kútmérgezés. De, mit is magyarázkodok itt. Ha valakinek nincs szeme a látásra, nincs füle a hallásra, vagy ha szándékosan butít, akkor merő hiába valóság az erőlködés.
Ego
Finoman, senkit nem minősítve próbáltam rámutatni (“Tiszta ész kritikája”), hogy a racionális gondolkodás jellemzői közül az egyik legfontosabb, hogy nem tiszta elvi síkon vizsgáljuk a lehetőségeinket (értve alatta, hogy a valós helyzet értékeitől is megtisztítva), hanem a gyakorlati befolyásolási folyamattal együtt, mondhatnám úgy is, hogy komplex rendszerszemlélettel. Az ideológiai gondolkodás erősen hajlamos ettől eltekinteni, ezért nincs gyakran fedésben a politikaival. (Az idézettt cím, ha jól emlékszem E. Kant fő munkájának a címe)
Ha jól értem, Gets helyteleníti, hogy az ideológiai gondolkodás a politikai gondolkodás fölé kerül, Ego pedig az ellenkezőjét mondja, hogy a politikai gondolkodás nem vezethet elvtelenséghez, nem győzheti le az ideologikus gondolkodast. Ugye, nem kell mondani, hogy én a racionalitás, az elvszerűség és az ideologiak menten valo tiszta gondolkodas es cselekves hive vagyok, nem pedig a politikai pragmatizmuse, amelyre most nem hasznalnek inkabb csunyabb kifejezest. Az AN az elvi, elvszeru politizalast hirdet, mert hosszutavon ez az egyetlen hasznos, praktikus, politikai szempontbol is eredmenyes magatartas. Amint elkezdodik az elvek feladasa, nincs hatara az elvtelen es hazug kompromisszumoknak, a megmagyarazott korrupt szemleletnek, akkor jonnek be az elhallgatott szamitasok, egyeb erdekek, Tocsik-ugyek, ameleyk ma mar nevetsegesek a ahhoz kepest, ahova a magyar vilag zullott. Itt kezdodik a hazugsag es az onfeladas. Ez aztan a fasisztak malmara hajtja a vizet, es megrontja sajat taborunkat is. Onnantol kezdve mindent meg lehet magyarzani, es meg is magyaraznak. De az egesz hazugsag. Ezert nincs senki, aki melle oda lehetne allni, nincs igazi ellenzek, mert nincs ilyen tiszta, vilagos, elvhu politizalas sehol, meg Gyurcsany all hozza legkozelebb.
« Ha az ember nem támaszkodik a kategorikus imperatívuszra, akkor kiszolgáltatja magát külső hatalmak fenyegetésének. Az önmagukat egzisztenciálisan választó →esetleges személyek manapság bizonyos morális konfliktusoknak és összecsapásoknak vannak kiszolgáltatva. E konfliktusokból csak akkor találják meg a helyes kiutat, ha mérceként valamilyen univerzális támaszt használnak. A kategorikus imperatívusz – mint legfőbb univerzális támasz – olyan morális törvény, amely kettős értelemben is törvény. Kötelező és feltétlenül parancsoló a jogi törvényekhez hasonlóan, determinál bennünket, miként a természeti törvény.»
részlet a Tiszta ész kritikajabol ( Kant )
@miaszösz: :)) De nem akarom Gets-et megbántani, kedvelem őt, jó ember, jót akar. Nem könnyű megváltoztatni olyan gondolkodást, amely körülveszi az embert. Hiába írok a megalkuvásról, megértik, elfogadják, és aztán nem veszik észre, hogy a filozófiá, amit amúgy magukévá tesznek, a megalkuvás filozófiája. Gets ráadásul földim is, egyike azoknak, akikkel szívesen talalkoznék, ha egyszer hazamegyek. Neki csak két hetet kellene eltöltenie velem Amerikában, és az Amerikai Népszava legradikálisabb elvi politikusa lenne. :)) Radikálisabb lenne, mint én. Nem róla és a hozzá hasonlókról szóltak a dörgedelmeim, még akkor sem, ha nem értünk mindenben egyet, vagy másképp gondolja, mint én, mert az ő tépelődéseit értem és megértem. Soha nem estem neki ilyen embereknek, nem őrültem meg. Az agresszorokról beszélek, akik elvinnék az AN irányvonalát oda, ahonnan jönnek, ahova mi nem akarunk menni. Akiktől elhatároljuk magunkat.
Miaszösz
Mi a kategorikus imperatívusz? Szerintem a túlélés törvénye. Az élet élni akar. Kevés az, aki a mártíromságot tartja annak.
Miaszösz
Szerinted?
Kételkedem abban, hogy önmagában az ideológiai gondolkodás a pillanatnyi helyes utat megmutathatná, mert pl. a mostani megegyezésnek (MSZP-E14) a teljes elvetésére vezethet, pedig “innen szép nyerni” mondhatnánk. Ezért igaz GyF mostani azon véleménye, hogy most kell elkezdeni tárgyalni, de most már komolyan.
A dem. ellenzék ideológiai, így elvi sokszínűsége törvényszerű, ha nem csökkentik le az megegyezéshez vezető elvi tételek számát, akkor nem is lesz megegyezés és semmilyen bojkottot nem lehet teljessé tenni, a választáson pedig nemcsak a nácik, hanem egymás disznóságaira is figyelniük kell, ami figyelem megosztáshoz és a csalások jó részének észrevétlenné válásához vezet.
A totális bojkottot pl. 1-2 pártocska magában hiába kezdeményezi, mert a nácik jót röhögnek …
A választásnak több kimenetele lehet:
1. a darabokra esett ellenzék sem listán, sem egyéniben nem kap többséget, de fel tud mutatni egy rakás csalási helyzetet – kétes kimenetele van, hogy ezt nemzetközi fórumokon hitelesíteni tudja.
2. az egységes (néhány alapvető kérdésben megegyezésre jutott) ellenzék kis többséget szerez és emellett is fel tud mutatni csalási helyzeteket – a nemzetközi fórumokon való hitelesítés még mindig nem elég stabil, de a nemzetközi gazdasági beavatkozás rásegíthet az erősítéséhez.
3. Abszolút többség esetén a dem. ellenzék sorra levadászhatja a bűnözőket a másik oldalról is, előkészítheti a következő demokratikus választást, megerősítve a 89-es alkotmányt a nácizmus kizárásával …
Az ideológia a 3. esetben tud komolyan fölé kerülni a politikának.
Idézet magamtól:
” A politika érdekek szembesítése, az ideológia ennek lehet eszköze, de ellenfele is.”
Az ember miután elhagyta a fát, a földön kezdett járni és csak később a fellegekben, ez a mai politikában sem felcserélhető. :)
“Handle stets so, daß di Maxime deines Willens zugleich als Prinzip einer allgemeinen Gesetzgebung gelten könne” — majdnem sikerült fejből, de aztán kellett a Wikipedia.
Cselekedj mindig úgy, hogy akaratod vezérfonala egyúttal egy általános törvény alapelvéül szolgálhasson”.
Do to others as you would have others do to you.
Egyszerűbben: leben und leben lassen.
Azért ez több, mint annyi, hogy “az élet élni akar”.
http://www.hirhatar.hu/hir/bajban-az-ellenzek
Most csak a mi vitánkra lefordítva: az erkölcsi törvény parancsa a meghatározó, minden cselekedetet az erkölcs parancsának kell alárendelni, amely a természeti törvényekkel összhangban van, és általános alapelvként szolgálhat. Kant nagyot nézett volna a praktikus politikai gondolkodásra, amelynek felül kellene írnia az erkölcsi megfontolást.
“kétes kimenetele van, hogy ezt nemzetközi fórumokon hitelesíteni tudja”
Hibás a célkitűzés.
.
1. Filozófiai és pszichológia szempontból hibás, mert nem kisdedek vagyunk, hogy az óvó nénihez forduljunk védelemért. Ez a mi dolgunk, magunknak kell megerősödnünk, vagy akár erő nélkül is magunknak kell öntudatra eszmélnünk.
.
2. Taktikailag is hibás, mert a “nemzetközi fórumok” nem valami felettes hatóság, ahová panaszt vagy óvást lehetne benyújtani a hazai rablóval szemben. Hogy mennyit ér, az lemérhető pl. a szíriai helyzeten.
.
3. Elvi hibás, hogy egyáltalán elmerengünk a lehetőségen: részt veszünk a hatalmat bitorlók által szervezett és kézben tartott cirkuszban, és ezzel legitimáljuk működését.
.
4. Egyetlen esetben szabad részt venni a bitorló leváltását célzó akaratnyilvánításon: ha annak kiírását a Köztársaság erői kényszerítették ki, lebonyolítását a bitorló hatalom már csak kényszerből és formálisan irányítja, valójában utóvéd-harcokat folytat, a szábályok kialakításában, a lebonyolításban, és a szavazást megelőző szabad, nyílt véleménycserében a Köztársaság erőinek meghatározó, vagy legalább egyenrangú szerep jut. (Ekkor a részvétel nem a zsarnokot legitimálja, és még esély is van a fordulat kikényszerítésére.)
Kedves Olvtársak!
.
Geyzának egy mondatát másolom be ide, szerintem egy nagyon fontos meglátását:
“Sajnos nem fogják fel a valós helyzetet. Álomvilágban élnek a Bolgár-féle meg Kálmánolgás műsorok mértéktelen fogyasztása miatt.”
.
A média is kettészakítja ezt az országot, miközben valójában mindkettő egyugyanazon cél érdekében, azaz a mai hatalom fennmaradásáért ténykedik.
Az ország egyik fele a Hir-Tv-t falja, a másik pedig az ATV-t.
Mindkettő kimondja a “frankót”, az emberek pedig ettől megnyugszanak és kiengedik magukból a gőzt: lám-lám a TV is megmondta! Senki nem nézi a másik adót, amelyek így elbeszélve egymás mellett végzik az esetleges elégedetlenségek leszerelését, azaz az Orbán-rendszer és annak ellenzékének védelmét/igazolását.
.
Csúnya átverés ez, kérem!
girbegurba
2013. augusztus 29. csütörtök
21:47
Szépeket írsz. :) Jó lenne, ha lehetne.
Egyetlen baja a köztársaság erőinek a “pillanatnyi” hiánya.
Politikában az erő alatt a gazdasági mellett a fegyveres erőket és testületeket értik.
:((((((((
Már leszoktam az álmodozásról. :(((((((((
Bubu!
Kategorikus imperativusz ?? Ehhez el kellene olvasni azt a müvet, amit gets linkelt be, ez ebböl egy részlet. De ez nem egy pragmatikus könyv…