Washington – Az amerikai képviselőház titkosszolgálati állandó bizottsága nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a kínai Huawei Technologies és a ZTE Inc. vállalatot – közölte Facebook oldalán a House Permanent Select Committee on Intelligence.
.
A New York Times online kiadásának hétfői száma arról számol be, hogy a bizottság olyan belső dokumentumok birtokába jutott a Huawei korábbi alkalmazottaitól, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat kiberhadviselési berendezéseket szállított a kínai hadseregnek.
.
A bizottság ezért az Egyesült Államok kormányának azt javasolja, hogy kerülje a két vállalat berendezéseinek használatát, és az amerikai vállalatoknak is azt ajánlja, hogy más beszerzési forrás után nézzenek.
.
A Huawei hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok képviselőházának állandó bizottsága kellő bizonyíték hiányában marasztalta el és nyilvánította nemzetbiztonsági kockázatnak a vállalatot.
.
A Huawei közleménye rámutat, hogy a 11 hónapig tartó vizsgálat során minden kért dokumentumot bemutattak a bizottságnak, megnyitották a kutatási-fejlesztési központokat, a washingtoni, sencseni, és hongkongi régiós igazgatóságokat, valamint átadták a vezetők neveit és a pénzügyi jelentéseket tíz évre visszamenőleg.
A vicc az benne hogy MINDENT USA szabadalmak alapján gyártanak…
Ez bizony nem nyerőgépes
nemzetbiztonsági kockázat..
Hol van már az az idő, amikor a
Kinai Népköztársaság 635. nyomatékos
figyelmeztetést küldött sz USA-nak?
.
Globalizálódunk, globalizálódunk
Ha akarjuk, ha nem.
.
Mit tehetünk?
Alkalmazkodni kell !
Fenét.
MEg kéne rendszabályozni a túlzottan mohó finánc-tőkét.
Ha 10 valahány évvel ezelőtt nem tódul az egész agyament kapitaliztmus Kínába a hatalmas piac , az olcsó munkaerő és a kifogyhatatlan nyersanyag reményében , akkor még mindég a népi kohókban kalapálgatnák a vasat.
Az USA.-ban és más fejlett orsztágokban pedig nem lenne belpolitikai fesztültség a növekvő munkanélküliség miatt.
Mégiscsak nevetséges hogy pl. az amerikai zászlókon alul ott van hogy ” Made in China “
Geyza
Ki tudja, milyen plusz ajándék kerül a gyártmányaikba,
akár a chipjeikbe is. Eljutottunk a mikrók csúcsai közelébe.
Csupán a szándékon múlik a megvalósittás. Ma már nem
embargóval védik a szabadalmakat, hanem hadititokként
kezelik. Tudod mi van a fekete dobozban (azonkivül)?
Információs műholdak és bizalmas célú hálózatok mindenütt.
Az átlagember meg csak a gombnyomogatással elérhető
szolgáltatásokra készül fel.
Ma már sok “nagytestvér” figyelhet mindenütt.
Mi kerül többe?
Az euroatlanti humán erőforrás, vagy a felkészülés a valós biztonsági kockázatokra?
Geyza
Nem hiszem, hogy a néhány milliárd lakóssal rendelkező birodalommal
lehet cicázni. Pillanatnyilag azon évődünk – jogosan -, hogy nem tudnak
ide nagy szakértelmet igénylő munkát hozni. A kinaikanak kicsi az igényük.
Fiatal koromban úgy beszéltek róluk, hogy napi egy marék rizsen élnek.
Már akkor is hamisitottak mindent kinában. egy Rejtő Jenőszerű akkori
iró klón irt egy Pedál Légió c. könyvet, melyben vázolta, hogy még a nálunk
akkor luxus cikknek számitó Caola szappant is kinában gyártották és még
mást is.
Figyelembe véve a gyártmányokban bedolgozott kézimunka árát. Ugyan
ki venne ugyanolyan szappant 200 Ft helyett dupla, vagy tripla áron, csak
azért, mert nem ott, hanem itthon gyártják.
Meg kell nézni az összes lakásban lévő elektromos szerkentyűt ugyan mi más
van ráirva, mint ” Made in China “!
Nálunk alig van munka. De aki dolgozik nézze meg, hogy e cikkekért mennyivel
többet kell dolgoznia, mint Kinában. Hiszen az itt – minimálbéren – végzett
nehéz fizikai munka helyett mit lehet kinálni a munkanélkülinek? És mi még
“fejlesztünk” is rajta a 16-éves korig lecsökkentett kötelező tanulással.
Közben az elmaradott kinai kuli szinvonalas munka kultúrában szocializálódva
rájön arra, hogy tanulni kell. Önmagán tapasztalja, hogy azért érdemes tanulni,
mert annyit, vagy többet kereshet, mint a szomszédja. És nem a finnánc tökének szorongatásával foglalkozik, hiszen azt sem tudja mi az.
.
Mi meg itthon csak dógozunk, vagyis dógoznánk, ha lenne munka Néhány
év múlva irigyejük a volt kinai kulit. Aki akkor már kulturáltan kulizik és a
dzsunkák nyomortanyája helyett luxus körülmények közt válik vállalkozóvá
és megtakaritásait külföldön – akár Magyarországon – fekteti be.
.
Hová “fejlődtünk” 23 év alatt. Az új generáció már csak könyvből tudja
mi volt az a munkás és irigyli az automaták között tszta köpenyben dolgozó
kinai melóst, ami szintén a könyvekben lát.
Lehet, hogy tévedek, de én ilyen irányban vélem látni az alkalmazkodást,
nem valami semmilyen értéket nem előállitó ügyvédi “okoskodás” felé.
DEHÁT EHHEZ NEM “CSAK” VALAKIT KEL VÁLASZTANI!
Tetszik, nem tetszik nekünk, visszaáll a világ régi rendje. Kína kétezer éven keresztül a világ vezető hatalma volt, de ez alatt az idő alatt nem törekedett világuralomra. A keleti ember gondolati rendszere nem az uralkodásra, hanem az együttműködésre törekszik. Az ipari forradalmak következményeként a nyugat előretört, és hozzálátott a világ gyarmatosításához. Kibillent az idő. Kína mivel nem az uralkodásra volt berendezkedve, maga is félgyarmattá vált. Előbb az angolok, később a japánok uralkodtak Kína egyes részei felett. A második világháború után, Mao-Ce-tung és a KKP került hatalomra, és elindították az ország fejlesztését. Először sok buktatón keresztül, két évtized alatt végrehajtotta azokat a fejlesztéseket, amivel kétszáz év alatt elmaradt a nyugattól. Mao halála után óriási erőfeszítések árán megindították a technológia fejlesztését. Kihasználták a nyugati tőke mohóságát, engedték, hogy az olcsó munkaerőt kihasználva előbb elsősorban a könnyűipart, később a csúcstechnológiákat is Kínába telepítsék. Közben kínai fiatalok ezreit küldtek a világ vezető egyetemeire. Mára belőlük kiemelkedő tudósok, gazdasági és politikai vezetők váltak. Az utóbbi hatvan év alatt így billent helyre a az idő. Kína ma a világ egyik vezető hatalma, és néhány év múltán a vilát egyetlen vezetőjévé válik. Ez a folyamat nem a véletlen műve, a kreatív keleti gondolkodás következménye. Ma már igen sok nyugati ember megy keletre, hogy elsajátítsa ezt a képességet.
“A keleti ember gondolati rendszere nem az uralkodásra, hanem az együttműködésre törekszik. ”
Tévedés. A buddhizmusnak van ilyen iránya, de a “keleti ember” általában?!
Kína maga is egy birodalom, területét a kisebb birodalmak közti háborúk eredményeképp egy-egy dinasztia vettete uralma alá. Amikor a nyugat megismerte, már régóta egy mondol eredetű dinasztia uralkodott. Csak azért nem hódítottak tovább, mert idáig terjedt a hatalmuk. A Római Birodalom sem azért állt meg a limesnél, mert nem akart tovább terjeszkedni, hanem azért, mert nem sikerült neki.
A fentiekben a kinai emberek törekvésééről és fejlődéséről igyekeztem némi
képet adni, azonban azt is látni kell, hogy az élet ott sem fenékig tejföl. Hiszen
akár merről is vizsgáljuk a kapitalizmus, vagy ha úgy tetszik a piacgazdaság alapvető sajátossága ott most kezd látszani. Azaz szervezettség a termelésben,
de szervezetlenség a piacon. Melynek következtében ott is válság van
kialakulóban. A felfuttatott olcsó munkaerőre alapozott tömegtermelés vásárlóerő
hiján bukdácsol. Az utóbbi időben az olcsó tömegtermelésre alapozott vállalatok
egyszerűen váratlanul megszünnek. A tulajdonos eltűnik. A dolgozók jövedelem
és munka nélkül maradnak egyik pillanatról a másikra. Más lehetőségük nincs,mit visszatérni vidéki származási helyükre. Munka ott sincs. Hatalmas ipari városok
állnak romvárosként, hasonlóan az amerikai aranyláz után fennmaradt
épületekhez. A nemrég nyüzsgő élet nyomán órákig mászkálhatsz a megszűnt
félromos modern gyárépületek között, mire embert találsz. Sok helyen, ahol
még van munka egyre csökkenő bérek mellett dolgozhatnak. Ki tudja meddig.
A válság hatása ott óriási igazán. Milliók válnak reménytelenné.
Valóban nem tudták, hogy meg kellet volna nézni a finánc tökét.
A kinai kuli fejlődött. Ki tudja miért. Az ipar megszűnése után megmaradt
épületek – karbantartás nélkül – hatalmas romvárosokká vállnak . hasonlóan
a végvárainkhoz csak óriási formában.
A VEZETÉS OTT SEM REMEKELT ÉS MI ARRAFELÉ AKARUNK MOST
KITÖRNI.
EZ AZ IGAZI NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT (A TÖBBI MELLETT).
.
AKI KIVÁNCSI MEGLÁTHATJA A SPEKTRUM TV ÁLTAL KÖZVETITETT
“VANGUARD – FRONTVONALBAN” C. DOKUMENTUM FILMSOROZATON.
IDE AKARUNK KITÖRNI !?!?
Kina mindig is uralomra tort. A kinai technologiai fejlodes nem mas mint “lopas”.
Hiaba a sok tudos Kina nem lett sajat jutfobol technologiai nagyhatalom. Ha a zsenikepzes elore vinne a vilagot akkor mar reges regen Korea Kina Japan lenne a nagyhatalom. Szerencsere meg mindig az USA vezet.