Párizs – Óva intetett szerdán az iszlám vallás és a toulouse-i merénylő közötti összemosástól Dalil Boubakeur, a párizsi nagymecset rektora. A tettes – akit a rendőrség körülzárt egy lakóházban – az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet volt harcosa.
.
„Ne mossuk össze a muzulmán vallást, amely 99,9 százalékban békés, törvénytisztelő, felelős, erőszakmentes és az országban teljesen integrált, az embereknek azon az egészen kicsi részével, akik ilyen szörnyű bajt csinálnak”, fogalmazott az I-télé hírtelevízióban a franciaországi muzulmánok egyik legismertebb vezetője.
.
Hozzátette: „Mindent meg fogunk enni a tendenciózus és elfogult értelmezések, vagy ahogy mondják az összemosások elkerülése érdekében, azért, hogy semmi ne ejthessen foltot a franciaországi muzulmán közösségen, amely már több ízben is bebizonyította hűségét az intézményrendszer, az állampolgárság, a béke és a tolerancia iránt”.
.
Boubakeur elmondta, hogy Franciaország legfőbb vallási vezetőivel együtt Nicolas Sarkozy államfő még a nap folyamán fogadja őt.
.
Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front elnökjelöltje szerint viszont a toulouse-i és montaubani merényletek arra világítottak rá, hogy az iszlamista kockázatot alábecsülték a hivatalos szervek Franciaországban, s mostantól háborút kell folytatni ellene.
.
„Úgy vélem, hogy hazánkban alábecsülték a fundamentalista kockázatot. A politikai-vallási csoportok ebben a közönyös helyzetben fejlődtek ki. Mostantól háborút kell folytatni ezen politikai-vallási csoportok ellen, akik két napja keresztény gyermekeinket, muzulmán fiainkat és zsidó gyermekeinket ölik”, fogalmazott a politikus, aki szerint Franciaország most fizeti meg az árát a „felesleges és elítélendő afganisztáni háborúnak”, amely elérkezett „francia földre”.
Marcus Aurelius
2012. március 28. szerda
23:09
Az iszlam fundamentalizmusrol:
“A fundamentalizmus születése
Az iszlámizmus Egyiptomból indult, és az 1920-as évektől bontakozott ki. Három nagy kihívásra kívánt választ adni. Az egyik az iszlám országok, tömegek növekvő elvilágiasodása; a másik a Nyugattal szembeni katonai, politikai és gazdasági alárendeltség; a harmadik pedig a zsidó államiság fokozatos helyreállítása, majd pedig az 1948-ban létrejött Izrael állam növekvő katonai, gazdasági és politikai sikerei.
Az elvilágiasodás problémájának kezelésére vonatkozóan – miként más kérdésekben is – az egyiptomi Szajjid Kutb (1906–1966) fektette le az iszlám fundamentalizmus meghatározó alapelveit. Kutb mindmáig az iszlámizmus egyik legjelentősebb teoretikusának számít. Miként más iszlámisták is, az elveket mindig az aktív cselekvés érdekében fogalmazta meg. Egyik fő irányítója volt az első iszlámista tömegszervezetnek, az 1928-ban létrehozott Muszlim Testvériség mozgalmának. A világot két, egymással éles ellentétben álló részre osztotta. Az egyik az, ahol az emberek alávetik magukat az isteni törvénynek, és az iszlám alapelvei szerint élnek; a másik pedig az, ahol nem érvényesül az iszlám szelleme, hanem idegen istenek tisztelete és bálványimádás (sirk) , illetve hitetlenség (kufr) uralkodik, ahol az emberek kiiktatják az isteni törvényt az életmódjuk alakításából. Ez utóbbiak összefoglaló megjelölésére a dzsahilija fogalmát használta, amely az iszlámban eredetileg csak egy konkrét időszakra vonatkozott: a Mohamed előtti arab világ pogány barbárságát jelölték vele. Kutb szerint azonban „valamennyi, a világon ma létező társadalom dzsahili” . Ide sorolta az összes korabeli muszlim társadalmat is. Minden ilyen társadalmat „az iszlámmal ellentétesnek és illegitimnek” minősített. Fegyveres szent háborút, dzsihádot hirdetett minden dzsahili rendszer elpusztítására. Mint írta: „Az iszlám mozgalom fizikai erőt és dzsihádot alkalmaz, hogy megsemmisítse a dzsahili rendszerek szervezeteit és testületeit. Ez a mozgalom nem korlátozhatja tevékenységét arra, hogy a hit puszta hirdetésével szálljon szembe a fizikai erővel.””
Fontos, hogy ne keverjuk az iszlamot az iszlamizmussal, ami egy kizarolag politikai iranyzat, es nem a vallast tukrozi, hanem joreszt egyeni ambiciokat.
A szufizmus, az iszlam iranyitas szerint, mondhatni a szekta szintjen mozgott sokaig, es csak megturt iranyzatnak szamitott.
Sok erdeket sertett az onallosagra valo felhivas, es a nyereszkedo vallasi hiearchia kijatszasa.
A szufizmusrol – mely iranyvonalat en is kovetem -, emlitest tettem a korabbiakban. Csak Iranban 4 millioan, de a vilagon kicsivel tobb, mint 50 millioan vagyunk. Csak a szufik. Viszont ez nem azt jelenti, hogy mindenki mas terrorista. A tobbseg teljesen hetkoznapi ember, csak mas a vallasa, es mas korulmenyek kozott el.
Dzsibril
2012. március 29. csütörtök
17:31
Én az iszlám fundamentalistákról írva nem egy konkrét, az iszlám világon belül, de politikai szándékkal szerveződő csoport tagjaira gondoltam, hanem a szó általánosabb jelentésében azokat értettem ide, akik az életvezetésük fő alapelvévé a vallásuk előírásainak, valódi, vagy csak általuk vélt elvárásainak már életidegen mértékű követését teszik. Ilyenek mindig voltak. De azért köszönöm a tájékoztatást.
Most tűnt föl, hogy a saját gondolatmenetemből kihagytam egy láncszemet: mivel a jelenlegi civilizált emberiség csoportjai számára az életviszonyok (a mi mostani szempontjaink szerint) eléggé kiegyenlítettek, az életvitel, a gyakorlat fő elemei is hasonlóan alakulnak, és emiatt az életet átszövő, szervező kultúra, ideológia, vallás alapelvei is átesnek ezen a (bizonyos mértékű) hasonlóvá váláson. A lét valóságos feltételei megszabják a mindennapi, gyakorlati érdekérvényesítés „vérességének lehetséges határait”, az életet kísérő tanok pedig így vagy úgy eszerint alakulnak. (Mivel valóban elsődlegesen a lét alakítja a tudatot, most minden irónia nélkül utalok Marx tételére.) Emiatt a Mohamed által közel 1400 évvel ezelőtt megszervezett közösség életvitelének elvei mára erősen átalakultak.
.
De a vitánk most taglalt pontjára térve:
Az iszlám mai követőinek többségéről szólva kijelented: „A tobbseg teljesen hetkoznapi ember, csak mas a vallasa, es mas korulmenyek kozott el.”
Mondd: ezeknek a teljesen hétköznapi embereknek mekkora hányada ismeri el helyes gyakorlatnak pl. a megkövezést vagy a kézlevágást, mint a társadalom javát szolgáló helyes jogszolgáltatás elemeit?
A világ lakosainak teljesen hétköznapi tömegén belül vallási alapon körülírható az a rész, amelyben a nők jogai (akár a ruhaviseletben, gépkocsivezetésben, társadalmi érintkezésben, szóval a természetes hétköznapi élet alapelemeiben, vagy pl. a másneműekkel alakított kapcsolatok terén) lényegesen nagyobb korlátozást szenvednek el, mint máshol? Ahol a család becsületének tisztára mosása érdekében akár Európába is átszöknek a lány után a családtagjai, hogy ha másképp nem megy, az utcán mészárolják le? (Ez tényleg nem mindennapos, szerencsére. De találd ki, hogy a megtörtént esetek elkövetői mire hivatkoznak ilyenkor.)
.
Mondok néhány csoportot, amelyek tagjai általában teljesen hétköznapi emberek, csak más a vallásuk, és más körülmények között élnek: az indiai buddhisták. A kelet-európai pravoszlávok. A kínai sintoisták, és buddhisták. A mormonok. Az amisok. Az egyiptomi koptok. Az ő vallási nézeteik lehetővé tették, hogy a közösségeikben olyan kis, de fanatikus csoportok alakuljanak, akik a közös hit egyes tételeinek szélsőséges értelmezése alapján feljogosítva (vagy inkább kötelezve) érzik magukat egy állandósított, folyamatos utánpótlás-nevelésel kiegészített terrorista gyakorlatra?
.
Szép tőled, hogy vállalod egy kultúra iránti elkötelezettségedet. És személy szerint nem vagy felelős azért, hogy a tieid még nem hajtottak végre egy olyan különválást, amilyet az előző szövegemben emlegettem. Ez bonyolítja a helyzetedet. De ez sem jogosít fel téged arra a vakságra, amelyben élsz. Nem sok alapod van arra, hogy másokat vádolj azzal, hogy homokba dugják a fejüket.
Marcus Aurelius
2012. március 29. csütörtök
19:56
Az elso bekezdesre:
Igy van. Ha megnezzuk a muszlimok tobbseget, akkor lathatjuk, hogy ahova betette labat a civilizacio, ott tobbe nem akarnak porban es megrekedve elni az emberek. Akik csak megtapasztaltåk, azok sem. Aki ennek ellenere megis szigoruan ragaszkodik a szo szerinti ertelmezeshez, az politikai okbol teszi, azaz iszlamista, amit viszont a kulturalt iszlam vilag elutasit.
-
Masodik bekezdesre:
Kizarolag azokban az orszagokban lelheto fel az elnyomas, ahol az iszlamista iranyitas hatalommal bir. A talib kormanyzas hozta vissza a barbar kezlevagast es a nok testenek elfedesenek gyakorlatat.
Europaban pl a kendo viselese 99%-ban arrol szol, hogy igy kivanjak tudtukra adni hovatartozasukat. Egy fedetlen kebellel jaro amazonasi torzs szamara a melltarto egy ostobasag. Ez szokas kerdese. Ennek ellenere szemely szerint nem partolom még a kendo viseleset sem. Plane nem kotelezoen. 100 evvel ezelott Magyarorszagon is megszoltak azt az asszonyt, aki kendo nelkul, fedetlen fovel ment ki a faluban az utcara. Magyarorszagon a nok igen gyakran szembesulnek azzal, hogy szinte masodrendu allampolgarok, emberek, hiszen atlagban kevesebbet keresnek, mint az az azonos munkat vegzo ferfiak. Nem beszelve a reklamok aradatarol, ahol a nok csak a konyhaban, furdoszobaban lathatoak, szinte kivetel nelkul ok vegzik a hazimunkat, nem ertenek a technikai dolgokhoz, stb. Joval szofisztikaltabban, de Europaban is fellelheto a nok elnyomasa, ahogyan mashol is. Ez ellen kuzdeni kell!
Ismerek olyan kereszteny kozosseget Bp. mellett, ahol szo szerint allando felugyelet mellett elnek a csalad notagjai, ferfi nelkul nem mehetnek sehova, es nem ismerkedhetnek meg senkivel, csak azzal, akit szamukra jovahagynak. Nemhogy ferfival. Es az apa viccesen, mintegy buszken allitotta, hogy neha azert szukseges odacsapni az asszonynak, mert nem veletlen regen is ezt csinaltak, es azert ez a nagy szabadossag a vilagban, mert nincs meg a tisztelet a ferfi irant. A Szentirasra hivatkozott.
Egy civil szervezettel karoltve pont az ilyen eletvitel ellen kuzdunk. Szemely szerint egy olyan nyari fesztival stabjaban dolgozom immar negyedik eve, ahol a kozponti tema az egyenloseg, az eselyegyenloseg, es a vallasok kozti parbeszed, a kisebbsegek onfeladas nelkuli integraciojanak segitese. Mindezt eloadasokkal, vitaforumokkal (kereszteny, zsido, muszlim), es okomenikus istentisztelettel. Most mar felnotte valt egy olyan 30-as korosztaly, ahol nyitottak egymas fele az emberek, ahol nem a szarmazas, a hit, hanem a cselekedet donti el, hogyan viszonyulnak egymashoz az emberek. Jomagam is tobb eve dolgozom egyutt zsido civil szervezetekkel, mert azonos ertekeket tartunk fontosnak, azonos celokert tevekenykedunk.
-
Harmadik bekezdesre:
Ujfent leirom, hogy a terrorizmus, mint a mai ertelemben vett terrorizmus nem kizarolag az iszlamista politikai erokhoz csatolhato. Ez a modern kor egyik fegyverneme. Az 1920-as evek elotti idokben nem beszelhetunk iszlamista terrorizmusrol. Az iszlam vallas nem terroristagyar. Az iszlam vallason alapulo, szemelyes politikai ambiciokat es hatalomvagyat kiszolgalo iszlamizmus az, amelyik meggyujtotta a kanocot. Nezzuk meg, hogy a nacionalista eszmek milyen hatalmas erovel ragadnak magukkal tomegeket. A nacionalizmus allandoan valamilyen hoskorra, valamikori multbeli dicsoseges idoszakra hivatkozik es buzdit arra, hogy azt az allapotot allitsak helyre. Ekozben, az ideologiahoz szuksege van alatamaszteskepp dokumentumokra, bizonyitekokra, amik lathatova teszik az ô jogfolytonossagukat, igy kivanva legitimizalni hatalmi torekveseiket. Mi sem jobb erre, mint egy vallas. Raadasul egy olyan konyvvel, amiben olyan ellentmondasos a szoveg, mint a Koranban. Magyarorszagon is hasonlo zajlik, csak itt muveltebbek, nyitottabbak az emberek, es nem eszik meg olyan konnyen a szart, hogy bedoljenek a revizionista uszitasnak. Bocsanat az OFF-ert (ON)
Azt irod, vallasi nezet.
-
Negyedikre:
Az “enyeim” mar vegrehajtottak egy kulonvalast, csak nem hangosan, veres kezzel, hanem csondben.
Nem gondolom, hogy vaksagban élnék. Tisztaban vagyok azzal, hogy vannak kozottunk (az iszlamban zusammen) nem is kevesen, akiknek a Koran egy olyan eszkoz a kezukben, amivel ugy gondoljak, hogy ra hivatkozva revansot vehetnek serelmeikert, es emberek szazezreit uszithatjak a nekik nem tetszo dolgok ellen, folyamatosan hazudva nekik, es kihasznalva oket a vegsokig.
A balkanon kozel 6 millio muszlim el. Nem voltak terrorakciok. Torokorszagban az iszlamistak kovetnek el nagyon ritkan valamit. Magyarorszag: tobbfele iranyzat is megtalalhato. A szelsoseges nezeteket kepviselok a hazai iszlam hivok tizezer koruli letszamanak alig 1-2%-at teszik ki. Ez nem azt jelenti, hogy potencialis terroristak, hanem csak azt, hogy olyan ortodox ertekrendet kepviselnek es olyan szigoruan vallasi eletet elnek, amit mar a tobbiek szelsosegesnek tartanak.
Felejtsuk el azt a szterotipiat, hogy egy muszlim fura arcszorzetet hord (akår ferfi, akår nô), allandoan recitalja a Korant, utalja a mas vallasuakat, otthon mindenhol szonyegek vannak, es a foldon eszi a birkahust meg ilyen hulyesegek :) Nem ertem, honnan a vallasi elfogultsag eloitelete. Ugy gondolom, a vallas egy szukseges plusz az ember eleteben.
A homokba dugott fejet arra ertettem, es annak szolt, aki nem hajlando még figyelembe sem venni azt, hogy mas velemeny is letezik az oven kivul. Aki nem hajlando parbeszedre, vitara, csak egymas utan ugyanazt hajtogatva kovetel valamifele bizonyitekot es nem kepes elfogadni, hogy vannak olyan dolgok, amik nem fernek bele egyik olyan dobozkaba sem, amit az evek soran legyartott maganak, hogy hova rendezgesse az ôt korulvevo vilag dolgait. A nyitottsagot, a parbeszedre valo hajlandosagot hianyoltam egyeszen az utolso hozzaszolasodig.