Washington/Szingapúr – Az Egyesült Államok haditengerészete bejelentette: több új hadihajó érkezik Szingapúrba és valószínűleg a Fülöp-szigetekre is az elkövetkező években. A csendes-óceáni amerikai hegemónia növelése tovább erősítheti a máris fejlett kínai paranoiát, miszerint a Nyugat „be akarja keríteni”, és elmérgesítheti a dél-kínai-tengeri területvitákat.
A múlt hónapban Ausztráliával egyezett meg Amerika abban, hogy katonailag jelen lesz az ötödik kontinensen, s az akkori bejelentés is izgalmat váltott ki Pekingben, holott egyelőre 2500 tengerészgyalogos jelenlétéről van szó Ausztrália legészakibb városában, Darwinban.
Az amerikai haditengerészet a jövőben fokozott ellenőrzése alá kívánja vonni az ázsiai-csendes-óceáni térség „tengeri útkereszteződéseit”, írta a U. S. Naval Institute által kiadott Proceedings című szaklap decemberi számában Jonathan Greenert admirális, a tengeri hadműveletek törzsfőnöke.
Szingapúrban több kisebb, part menti feladatok elvégzésére alkalmas hadihajó állomásozik majd, írta Greenert ugyanitt. Ezek a járművek alkalmasak a lerakott ellenséges aknák hatástalanítására, és képesek semlegesíteni a dízelüzemű tengeralattjárókat és a kisebb fegyveres gyorsnaszádokat.
A térségben megjelent az első kínai repülőgép-hordozó is
A Dél-kínai tenger fokozott felügyeletét Greenert az ottani kalóztevékenység megélénkülésével indokolta, ami pedig a kínai félelmeket illeti, kijelentette: a „bekerítés” kifejezést ők találták ki, amikor vitatni kezdték az amerikai stratégiát. „Nem lesznek tőle boldogok, de nem sokat tehetnek ellene”, jegyezte meg lakonikusan az admirális, aki szerint 2025-re P-8A Poseidon repülőgépek vagy pilóta nélküli felderítő gépek szállnak fel a terület felé rendszeresen a Fülöp-szigetekről vagy Thaiföldről.
A világ egyik legneuralgikusabb pontjai a Dél-kínai tenger olajban gazdag pontjai. Ezt a területet részben vagy egészben magának követeli Kína, Tajvan, a Fülöp-szigetek, Malájzia, Vietnam, valamint Brunei is. Miután itt vezet a legrövidebb út a Csendes- és az Indiai-óceán között, ez a világ legforgalmasabb hajózási útvonala is: a világ olajtankereinek több mint a fele itt halad át.
A térképen szaggatott kék vonal jelzi az ENSZ által megállapított nemzetközi határokat, vörös szaggatott vonal Kína igényeit, a szürke foltok pedig a vitatott hovatartozású szigeteket
Barack Obama amerikai elnök a novemberben tartott regionális csúcson közölte Ven Csia-bao kínai miniszterelnökkel, hogy az Egyesült Államok biztosítani kívánja: ezek az útvonalak mindenki számára szabadon használható, békés helyek maradjanak. A kínai kormányfő a bejelentésre többek szerint ingerülten reagált, a többi ázsiai ország azonban az Egyesült Államok mellett sorakozott fel.
Az EU-nak ez érdektelen?
Az elmult honapban egy kategorikus tores vagy inkabb iranyvaltas figyelheto meg az USA Kinai katonai kapcsolatokban. Az USA nak egy igen meglepo es kenyelmes helyzet adodott, ugyanis a terseg szinte valamennyi orszaga ( Malajzia Fulop Szigetek Szingapur, stb ) mind az USA hoz fordult katonai es politikai segitsegert mivel mindegyiknel elszakadt a cerna a kinai katonai es politikai fenyegetes miatt. A dologban az egyik legmeglepobb, hogy a volt haborus ellenseg VIETNAM is az USa hoz fordult.
……………..
Ez utobbi a kinaiaknal kiverte a biztositekot aminek tobb oka is van. Egyreszt egy “barati szocialista” orszagtol nem vartak volna hogy holmi apro csepro invazios ugy miatt nem csak hogy uj fegyvereket szerezzen be de meg a nagy ellenseghez az USa hoz is forduljon. A masik pedig hogy ha hivatalosan nem is de nem hivatalosan eleg sokan gondoljak ugy a kinai vezetesben hogy a vietnamiak is egy “kinai” torzs es igazabol hozzajuk tartoznak. ( a vieteknek erdekes modon errol teljesen mas velemenyuk van )
……………….
A kinai bolcsesseg ugy latszik eppen hianycikk vagy talan exportaltak jo penzert mint mostansag mindent mert erre a fajta csoportos “zendulesre” ugy reagaltak hogy az olaj volt a tuzre. A mult heten a kinai miniszterelnok egy nyilvanos uzenetet kuldott a kinai haditengereszetnek amelyben arra szolitotta fel hogy gyorsitsa fel a fejleszteseit a kikepzeset es keszuljon a haborura. Ezzel kvazi azt uzente a kornyezetenek hogy ” ha nem kussoltok es viszakoztok akkor be lesz verve az szep pofatok” A problema az hogy ezen orszagoknak valahogy nem fullik a foguk a kinai rendszerhez ( a fene se erti oket ) annyira nem hogy pl a szingapurban igen igen nagy szamban mondhatni donto tobbsegben levo kinai nemzetisegu vezetok is a jobb kezuk kozepso ujjanak vertikalis demonstraciojaval jeleztek kina eme uzeneterol a velemenyuket.
………….
Innen kinanak ket utja van. Az egyik hogy evek evtizedek hosszu munkajaval step by step megprobalja normalizalni a kapcsolatait a szmszedaival , vagy a masodik ut a konfrontacio.
…………….
Maganvelemenyem szerint az utobbit fogja valasztani. Egyertelmu hogy van olyan helye a vilagnak ahol tud nem keves borsot torni az USa orra ala. Ide tartozik Afganisztan Korea de meg DEl Amerika is.
……………
Konyen lehet hogy az elmult heti esemenyek egy uj “Fulton-i beszed” hatasat jelentik az az egy uj hideg ( ??? ) haborut.
………….
Meg valami. Szingapur egy strategiailag borzasztoan fontos orszag. A vizein az orra elott uszik el minden evben a kinai japan energiahordozok donto tobbsegenek a mennyisege mivel ez azsia ” Gibraltarja “
gets
…………….
Az EU nak sem erdektelen de nem fo “tema” es ami fontosabb hogy szinte semmi erdekervenyesito kepessege nincs azon a teruleten. Max ha az USA hoz csatlakozik. A bibi az hogy ugye kina egy 300 milliard EUR os segelycsomagot ajanlott fel az EU-s vallsag kezelesre ami igy eluszna. Az az szerintem az EU agyon fogja hallgatni a dolgot.
…………….
“Oldja a meg USA maga, ez az o ugye. ” Persze mikor politikailag katonailag szarba kerul az EU akkor visit mint a malac amelyiket vagjak az USa segitsege utan.
Vietnám ésb az USA között nem újkeletű a közeledés.
Mikor pl. Bill Clinton ( már nem volt akkor elnök ) ott járt , irdatlan tömeg fogadta , rengeteg USA-Vietnam papírzászlócskát lengetve , síró anyák nyújtották feléje apró magzatjailat , szóval nagy volt az ováció. Hiradóban láttam.
Amerika tudomásom szerint Vietnam.-ba telepítette a textiliparának nagyrészét. Ez sokat javított Vietnam anyagi helyzetén. Ezenkívül a még életben lévő veteránok családostól látogatnak a volt hadszínterekre , hogy ” Látod anyukám itt harcoltam én ! ” A volt ellenség hasonló , idegenvezetőnek felcsapott életbenlévői pedig sűrűn bólogatnak…aztán megisznak valahol egypár sört.
Egy kínai vezető pár napja felszólította a tengerészeket, hogy készüljenek a háborúra. A rövidhírek között szerepelt…
Geyza
Az azert ket kulon dolog amikor a viet vezetes kirendeli a nepet lobogtatni a zaszlocskat mert zsetont beruhazast remel a latogato altal, vagy amikor mar katonai egyuttmukodesrol beszelnek es segitsegul hivja egy masik korabban barati orszaggal szemben.
Elég a térképre nézni, és látszik, hogy a kék határvonal nagyjából méltányosan osztja fel a vizet, míg a kínaiak által preferált piros vonal kiszolgáltatott helyzetbe hozná a többi államot.
A kínai igények engem a két világháborúra emlékeztetnek. Kína feltörekvő, nagy tartalékokkal rendelkező ország, de ahogy megindult náluk a tőkés fejlődés, harciasan követeli a világ újrafelosztását – mert ugyanúgy társadalmilag elmaradott ország, mint annak idején a tengelyhatalmak voltak.
Kínai, is az USA is a háborúra készül. Remélhetően az USA szövetséges lesz Japán is, ha forró háborúra kerül sor.
Miért éppen Malaysia, Szingapúr?
Furcsa, hogy Amerikát most aggasztja a Malaka- szorosban a kalóztámadások.
Viszont az tény, hogy ezek az Arleygh Burke hajó osztályú, rakétákat is hordozó rombolok megfelelnek ennek a célnak.
Szerintem viszont Kína és Észak-Korea, Iránba haladó hajó forgalmát akarják ellenőrizni.
Kína és Vietnam nem baráti ország .A Vietnamiak utálják őket,mert Amerika után Kína is el akarta foglalni az országot.A Vietnamiak azt mondják a kínaiak rossz emberek.
Kedves Ubul….lehet azt látni egy tömegen hogy öszinte e a lelkesedésük.
Pl. nézed meg ezeket az idiótikus északkóreaiakat , a mű-zokogásaikkal. Az ember fel-fel röhög a láttukon.
De ott éljenző tömeg volt !
Különben Amerika már az ország elhagyásának szinte amásnapján elkezdte megdolgozni a Veteket :
Amerika hadserege MINDENT othagyott . Teherautókat , technikai eszközöket , szépen glédába állítva a telephelyeken, Számítógépes központokat is ! PErsze a szoftwereket törölték. És a repülő-eszközöket is kivonták , de amúgy MINDENT otthagytak …. és kijelentették államilag :
Vietnam neszámítson pótalkatrészekre és technikai segítségre Amerikától , az otthagyott eszközök tekintetében .
Ezt egy barátom mesélte aki ott járt mint Békellenőr.Hozott is nekem eredeti USA tranzisztorokat egy számító-központból.
-
Ez kérem afféle felhívás volt keringőre :
” Használjátok a cuccainkat , élvezzétek az amerikai technológiát , ( addig sem vesztek a ruszkiktól ) és ha jófiúk lesztek talán kaptok még. “