Budapest – A Fidesz cinikusan a”Kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről” címmel nyújtotta be azt a törvényét, amely az Alaptörvény része lesz, és amely el nem évülő, egyetemleges felelősséget állapít meg a diktatúrában elkövetett bűnökért az egykori MSZMP jogutódja, az MSZP vonatkozásában is. A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy annak alapján büntetőeljárásokat indítsanak a párt vezetői, tagjai ellen, vagy akár magát a pártot is betiltsák. Hogy ezt mikor teszik meg, az csak rajtuk múlik, a “jogi” alapot ehhez megteremtették. Most látszik, mekkora hiba a parlamentben statisztálni bármelyik demokratikus pártnak a diktatúra kiépítéséhez, és a látszat biztosításával legitimálni a diktatúra érdekében meghozott törvényeket. Már csak a felvilágosodásról és a liberalizmusról kell kimondani a Szent Korona tan nevében, hogy azok sértik a “demokráciát”, és a Fidesz törvényesen betilthatja a rivális eszmei áramlatokat, a “kommunista” és “szabadkőműves” pártok betiltásával eleget tettek Mussolini fasiszta állama egyik fontos alapkövetelményének. Az alábbiakban olvasható a benyújtott törvény teljes szövege.
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
Budapest, 2011. november
.
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
(2011. december . . .)
.
A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRŐL
.
Mi, az Országgyűlés képvisel ői – tudatában lévén annak, hogy a múlt feltárása és az abból fakadó következtetések levonása ; egyfel ől az emberek és egyes csoportjaik, illetve az egész társadalom ellen a kommunisták uralma alatt elkövetett bűnök és azok elkövetői megnevezése, elítélése és a tettesek lehetőség szerinti jogi felelősségre vonása, másfel ől e bűnök elszenvedőinek biztosított elégtétel megadása ; a kommunista rendszer vezet ői által viselend ő felelősség hangsúlyossá tétele ; a demokrácia és a diktatúra, a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti világos különbségtétel nélkül nem teremthető szilárd alapzat az alkotmányos rend biztonságos m űködéséhez – Magyarország első, a jogállam követelményei szerint elfogadott Alaptörvényének érvényesülése érdekében kinyilvánítjuk az alábbiakat :
1. Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek . A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire.
2. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei (az állampárt) felelősek
a) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épül ő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
b) a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért ;
c) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért és versenyképességének végzetes lerontásáért ;
d) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciáj ának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért ;
e) az európai civilizáció hagyományos értékeinek módszeres pusztításáért, a nemzeti önazonosság aláásásáért;
f) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért , megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történ ő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért ; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért ; a nevelésben, a művelődésben, a tudományos életben és a kultúrában politikai és ideológiai célokból történt visszaélésszerű beavatkozásokért ; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
g) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követ ő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
h) Magyarországnak az Európa és a világ nemzetei rangsorában történt történelmi lecsúszásáért ;
i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött .
3. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogel ődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek b űnöző szervezetek voltak, melyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért , az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért.
4. A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemz ő személyi folytonosság okán osztozik mindazon felelősségben, mellyel az állampárt terhelhető.
5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehet őség — a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján — az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezet őinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is . Az Alaptörvény hatálybalépésével lehet őség nyílik az igazság érvényesítésére.
6. Minden magyar polgár, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában és jogaiban megsértettek vagy igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben részt nem vett, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.
7. A kommunista diktatúra rendszerszer űen idézte elő a jogsértéseket, de a cselekményeket az egyes emberek követték el. A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét, és meg kell nevezni a b űnösöket. Az Országgyűlés és Magyarország más állami szervei tevékenységük gyakorlása során a fenti alaptörvényi rendelkezésekből indulnak ki.
1. cikk
(1) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezet ői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető.
(2) A juttatás (1) bekezdés szerinti csökkentéséb ől származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani .
2. cikk
(1) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek .
4
(2) Az (1) bekezdés szerinti b űncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint
az elévülés 1990. május 1-j éig történt volna meg .
(3) Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított id őtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a b űncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990 . május 2-a és 2011 . december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték .
3. cikk
(1) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik.
(2) A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi m űködését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi .
4. cikk
A kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, a kommunista diktatúra hatalombirtokosai közszerepl őnek minősülnek. E közérdek érvényesítése érdekében a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat — a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével — tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ALAPTÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉHE Z
KAPCSOLÓDÓAN
5. cikk
Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott
közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi
döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát .
6. cikk
A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény szerint
gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv .
7. cikk
Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011 . december 31-én
hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható
mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felel ős
gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható .
5
8. cikk
Az Alaptörvény hatálybalépése – a 9-18 . cikkben meghatározottak szerinti kivétellel – nem érinti az
Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képvisel ő-testületek, valamint az Alaptörvény
hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását .
9. cikk
Az Alaptörvény
a) 3 . és 4 . cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képvisel ő,
b) 12 . és 13. cikkét a hivatalban lev ő köztársasági elnök,
c) 20. és 21 . cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,
d) 27 . cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár ,
e) 33 . cikk (2) bekezdését a megyei közgy űlés hivatalban levő elnöke és
fi 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képvisel ő-testület és
polgármester
megbízatása tekintetében is alkalmazni kell .
10. cikk
Az Alaptörvény 4 . cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény
hatálybalépésével kezd ődik.
11. cikk
(1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgálta ási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési
tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében – sarkalatos törvénybe n
meghatározott kivétellel – az Országos Bírósági Hivatal elnöke .
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagja i
megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
12. cikk
Ha a bíró az Alaptörvény 26 . cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregség i
nyugdíjkorhatárt 2012 . január 1-jét megel őzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012 . június 30-
án szűnik meg. Ha a bíró az Alaptörvény 26 . cikk (2) bekezdésében meghatározott általáno s
öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012 . január 1 . és 2012. december 31 . napja közötti időszakban tölti be ,
szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg .
13. cikk
Ha az ügyész az Alaptörvény 29 . cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregség i
nyugdíjkorhatárt 2012 . január 1-jét megel őzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012 . június 30-
án szűnik meg. Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általáno s
öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012 . január 1 . és 2012. december 31 . napja közötti időszakban tölti be,
szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg .
6
14. cikk
(1) Az Alaptörvény 26 . cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményé t
- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Alaptörvény hatálybalépését követ ően kiírt pályázat
alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni .
(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a
legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra
kell alkalmazni .
15. cikk
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény
hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a
nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának
jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogo k
országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépését ől az alapvető jogok biztosának a
Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese ; a hivatalban lév ő jövő
nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvet ő jogok biztosának a
jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese ; megbízatásuk megszűnik az alapvető
jogok biztosa megbízatásának megsz űnésével.
16. cikk
A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
17. cikk
A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, anna k
hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke . Az Alaptörvény szerinti megyei képvisel őtestület
a megyei közgyűlés jogutódja .
18. cikk
A Költségvetési Tanács hivatalban lév ő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja az Alaptörvény
hatálybalépésétől a Költségvetési Tanács elnöke .
19. cikk
(1) Az Alaptörvény rendelkezéseit – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a folyamatban
levő ügyekben is alkalmazni kell . Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgy űlésnek az Alaptörvény
hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni . Az Alaptörvény alapján
indítványozási joggal már nem rendelkez ő indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az
Alaptörvény hatálybalépése el őtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás – ha az eljárás az
Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett –
megszűnik. Az indítványozó az indítványt – sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint
– ismételten benyújthatja.
(2) A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a
folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvén y
38. cikk (4) bekezdését és 39 . cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a
törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni .
7
(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én
hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011 . december 31-én hatályos szabályo k
szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegéne k
megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éi g
alkalmazni kell .
20. cikk
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én hatályos
26 . § (6) bekezdését, 28/D . §-át, 28/E. §-át, 31 . § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követ ően is
alkalmazni kell .
21. cikk
(1) Az Alaptörvény 24 . cikk (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában alkotmányjogi panasz
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sért ő, bírósági eljárásban alkalmazott
jogszabály ellen az indítványozó jogorvoslati lehet őségeinek kimerítését követően vagy jogorvoslati
lehetőségeinek hiányában benyújtott, valamint
b) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sért ő, egyedi ügyben közvetlenül, bírói dönté s
nélkül alkalmazott vagy hatályosuló jogszabály ellen az indítványozó jogorvoslati lehet őségeinek
kimerítését követően vagy jogorvoslati lehet őségeinek hiányában benyújtott
panasz.
(2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában alkotmányjogi panasz a z
indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, az ügy érdemében hozott bírói döntés vagy a
bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen, az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek
kimerítését követően vagy jogorvoslati lehetőségeinek hiányában benyújtott panasz .
22. cikk
(1) A helyi önkormányzati képvisel őknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépésé t
követő első általános választására 2014 októberében kerül sor . A helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választására – az Alaptörvény hatálybalépését követ ő első általános
választás kivételével – az európai parlamenti képvisel ők választásával egy napon kerül sor; a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek két egymást követ ő általános választása közti időköz
az Alaptörvény 35 . cikk (2) bekezdése szerinti időtartamtól az európai parlamenti képvisel ők
választásának időpontjából fakadó mértékben eltérhet .
(2) A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2 .
cikk (2) bekezdése szerinti részvételét el őször az országgyűlési képvisel őknek az Alaptörvény
hatálybalépését követő első általános választását követ ően megalakuló Országgyűlés munkájában
kell biztosítani .
23. cikk
Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése el őtt az Országgyűlésnek vagy a
Kormánynak – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti – a
Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres er ők
magyarországi vagy az ország területér ől kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédsé g
külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit .
8
24. cikk
Kihirdetett
a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,
b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólago s
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömege s
méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos
cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra ,
c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztet ő elemi
csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre,
d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megel őző védelmi helyzetre,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 19/E . §-a szerinti helyzetre az
Alaptörvény váratlan támadásra é s
fi veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell .
25. cikk
(1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor joger ős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltá s
hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekv őképességét korlátozó
vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig,
vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja .
26. cikk
Az Alaptörvény 37 . cikk (4) bekezdését azon törvények esetében, amelyeket abban az id őszakban
hirdettek ki, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, akkor is alkalmazn i
kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg .
27. cikk
(1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én
hatályos 12 . § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi
önkormányzat részére való átadására 2013 . december 31-ig alkalmazni kell .
(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én
hatályos 44/B. (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell .
28. cikk
(1) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha a z
Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséb ől az állam által teljesítend ő olyan
fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésr ől szóló törvényben e
célra el őzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott
költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésr ől szóló
törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében i s
kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükséglete k
fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani .
9
(2) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanu l
megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodotta k
számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban ne m
állapítható meg. Ha az Alaptörvény hatálybalépését követ ően egyedi jogalkalmazói döntés állapí t
meg pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot, tartalmában é s
elnevezésében is kizárólag és kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükséglete k
fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani .
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. cikk
(1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban : Átmeneti
rendelkezések) 2012 . január 1-jén lép hatályba .
(2) Az Átmeneti rendelkezéseket az Országgy űlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény 19 . § (3) bekezdés a) pontja és 24 . § (3) bekezdése alapján, Magyarorszá g
Alaptörvénye Záró rendelkezések rész 3 . pontjára tekintettel fogadja el . Az Átmeneti rendelkezése k
az Alaptörvény részét képezik .
(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egysége s
szövegéről szóló 1972 . évi I. törvény ,
c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989 . évi XXXI . törvény,
d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990 . évi XVI . törvény ,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990 . évi XXIX. törvény ,
f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990 . évi XL . törvény ,
g) az Alkotmány 2010 . május 25-i módosítása,
h) az Alkotmány 2010. július 5-i módosítása,
i) az Alkotmány 2010. július 6-i módosításai,
j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosításai ,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szóló 2010 . év i
CXIII. törvény,
1) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. év i
CXIX. törvény ,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szóló 2010 .
évi CLXIII. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló
2011 . évi LXI. törvény é s
o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011 . évi
CXLVI. törvény .
1 0
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit tartalmazza, amelyet a z
Országgyűlés – az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3 . pontjából is következően – alkotmányozó
hatalomként fogad el. Az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik, és két f ő részből,
egyrészt a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részből, másrészt pedig
az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó hagyományos átmeneti előírásokat magában foglaló ,
jogtechnikai jellegű részből állnak
Magyarország 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvénye 2012 . január 1-jén hatályba lép, és felváltj a
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt, amelynek
keletkezéstörténetéhez és eredeti szövegéhez a magyar történelem egyik legsötétebb időszakának, a
kommunista diktatúrának a fájdalmas emléke tapad, amelyet az 1989-90-es rendszerváltozás során a
demokratikus jogállamba történ ő békés átmenet biztosítása érdekében tett – az akkori
alkotmányozók által is ideiglenesnek tekintett – alkotmánymódosítások sem tudtak feledtetni .
Magyarország új Alaptörvénye a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után új
fejezetet nyit a történelemben, ugyanakkor az ahhoz kapcsolódó – szintén az Alaptörvény részé t
képező – átmeneti rendelkezések nem feledkezhetnek meg arról, hogy a békés átmenet ideiglene s
alkotmánya sok tekintetben nem adott módot a kommunista diktatúrával kapcsolatos történelm i
igazságtételt erkölcsi és jogi értelemben egyaránt szolgáló jogi keretek kialakítására . Erre
figyelemmel a Javaslat tartalmazza a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes ,
korábban rendezetlenül maradt kérdéseinek olyan jogállami rendezését, amelynek célja nem a
kommunista diktatúra hatalombirtokosaival szembeni megtorló jelleg ű bosszúállás, hanem a
kommunista múlt valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása .
Ezen, az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti kérdéseket tágan értelmez ő rész mellett a Javaslat
tartalmazza azokat az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges, jogtechnikai jelleg ű
átmeneti rendelkezéseket, amelyek a jogértelmezési viták elkerülése érdekében pontosa n
meghatározzák, hogy mennyiben érinti az Alaptörvény a hatálybalépése el őtt kinevezett vagy
megválasztott szervek és személyek megbízatását, a hatályban lev ő jogszabályokat, közjogi
szervezetszabályozó eszközöket, illetve a folyamatban lev ő ügyeket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által
jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthet ő, és a
csökkentésből származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az
áldozatok emlékének ápolására kell fordítani . A rendelkezés célja az, hogy a kommunista diktatúr a
vezetőinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett jogszabályon alapul ó
juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen. Az Alaptörvény egyéb, az alapvet ő jogokról szól ó
rendelkezéseiből is értelemszer űen következően a törvényben meghatározottak szerint i
csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításának céljával arányosnak kell lennie . A Javaslat
a kommunista diktatúra vezetői által élvezett juttatások csökkentéséből eredő – a jelenlegi
helyzethez képest megtakarításként jelentkező – bevételt a méltányosság jegyében a kommunist a
diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azok következményeit enyhít ő célokra, illetve – az emberi élet
elvételével okozott és az id őmúlás folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel – a z
áldozatok emlékének ápolását elősegítő tevékenységekre rendeli fordítani .
1 1
A 2. cikkhez
A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam
nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra id őszakában elkövetett súlyos
bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntet ő törvény
figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek . A Javaslat által érintett bűncselekmények
pontos körét és megnevezését törvény határozza meg .
A Javaslat nem töri meg a „nullum crimen sine lege” elvét, csak azok, a kommunista diktatúrában
elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elkövetés id őpontjában is
büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvény, ugyanakkor pártállami politikai érdekből a
bűncselekmény üldözése mégsem történt meg. A Javaslat szerint a pártállami tisztviselők által ,
illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy hallgatólagos egyetértésükkel elkövetet t
súlyos bűncselekmények üldözésének politikai okból történő elmaradása miatt a kommunista
diktatúra időszakát a bűncselekmény büntethetőségének elévülése szempontjából figyelmen kívül
kell hagyni . Mindezek alapján a Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak – amelye t
1990. május 2-ától, az els ő szabadon választott népképviselet megalakulásától számít –, lehet ősége
legyen ugyanolyan időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos
bűncselekményeket, mint amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok
alapján akkor üldözhette volna, ha az elkövetés id őpontja nem a bűncselekménnyel szemben
„elnéző” kommunista diktatúra időszakra esik. A Javaslat figyelemmel van az 1990 . május 2-a és az
Alaptörvény hatálybalépése között eltelt id őre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy
azokban az esetekben, amikor az elkövetés id őpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülés i
szabályokra tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehet ősége a bűncselekmény
üldözésére – de ezzel még nem élt –, akkor a demokratikus jogállam csak annyi további id őt kap az
érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követ ő üldözésére, amennyitől a
kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg .
A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésér e
biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatban meghatározottakon
kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szintű szabályok szerint
alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is.
A 3. cikkhez
A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzet i
Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik. A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet
Bizottságának feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi m űködését, valamint a
kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A Nemzeti Emlékezet Bizottság a
a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi .
A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem teszi kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet
Bizottsága feladatává, nem zárja ki, hogy azok ellátásában egyéb szervek, szervezetek i s
közreműködhessenek.
A 4. cikkhez
A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a kommunista diktatúra m űködésének valósághű feltárása és a
társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek . A Javaslat szerint a kommunista diktatúra
hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek, amiből a közszereplő minőségük nemcsak történeti
értelemben következik, hanem az úgy is értendő, hogy a kommunista diktatúra ma még él ő egykori
hatalombirtokosai egykori szerepükre tekintettel jelenleg is közszerepl őnek tekintendők, abban az
esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem folytatnak . A kommunista
hatalom egykori birtokosai a személyiségi jogaik védelmére a közszereplői státuszukból fakadóan
korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt . A múlt valósághű feltárása, a társadalom
12
igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítása szempontjábó l
kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori valós szerepének és tetteinek
nyilvánosság előtti megnevezése . Erre figyelemmel a Javaslat külön is nevesíti, hogy
közszereplőként tűrni kötelesek – a szándékosan tett valótlan állítások kivételével – az egykor i
szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilvános állításokat, akkor is, ha azok egyébként a
becsület csorbítására alkalmasnak lennének tekintend ők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy a z
egykori hatalombirtokosok személyes adatai – ha azok a diktatúra m űködésével összefüggő
szerepükkel és cselekményeikkel kapcsolatosak – közérdekb ől nyilvánosak.
Az S. cikkhez
A Javaslat a Magyarország jogrendszerének új alapját képez ő Alaptörvény hatálybalépésére
tekintettel, a jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény
hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése el őtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi
szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések ,
valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát .
A 6. cikkhez
A Javaslat általános jogutódlási szabályként rendelkezik arról, hogy a feladat- és hatáskört a 2011 .
december 31-ig a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény szerint gyakorló
szerv jogutódja 2012. január 1-től a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv .
A 7. cikkhez
Alaptörvényi szinten 2012. január 1-t ől rögzítetten hazánk neve Magyarország, a Javasla t
ugyanakkor a felelős gazdálkodás szempontjaira tekintettel lehetővé teszi, hogy a Magyarországra
való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a 2011 . december 31-én hatályos
jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követ ően is mindaddig használni
lehessen, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés teljesen meg nem
valósítható.
A 8. cikkhez
A Javaslat főszabályként úgy rendelkezik, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti az
Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény
hatálybalépését megel őzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását . Ehhez a
főszabályhoz képest ugyanakkor a Javaslat több kivételt is meghatároz, amely esetekben a z
Alaptörvény rendelkezései alkalmazandók a hatálybalépésekor hivatalban lévő szervek, illetv e
személyek megbízatásának tartalmára, feltételeire, megsz űnési eseteire .
A 9. cikkhez
A Javaslatban felsorolt, az Alaptörvény hatálybalépésekor hivatalban lév ő szervek és személyek
összeférhetetlenségének és megbízatásuk megszűnésének eseteire a Javaslat az Alaptörvény
rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
A 10. cikkhez
Az országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnési okai között az Alaptörvény újításként
rendelkezik arról, hogy a képviselő megbízatása egyebek mellett akkor is megszűnik, ha egy éven
keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. A Javaslat értelmében a hivatalban lév ő
1 3
országgyűlési képvisel ő megbízatására ezt az új szabályt azzal a korlátozással kell alkalmazni, hog y
az egy éves határidő kezdetét az Alaptörvény hatálybalépésétől kell számítani .
A 11. cikkhez
A Javaslat a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnök e
jogutódlásáról egységben rendelkezik, azzal, hogy a különböz ő típusú tevékenységek
vonatkozásában különböző a jogutód szerv, illetve személy . A bírósági szervezetrendszert érintő
változásokra tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Legfels őbb Bíróság hivatalban lévő
elnökének, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalban lév ő elnökének és tagjainak a
megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
A 12. és 13. cikkhez
Az Alaptörvény szerint a Kúria elnöke, illetve a legfőbb ügyész kivételével a bíró, illetve az ügyés z
szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ami azt jelenti ,
hogy az Alaptörvény 2012 . január 1-jei hatálybalépésekor az általános öregségi nyugdíjkorhatár t
betöltött bíró, illetve ügyész szolgálati jogviszonyának meg kellene sz űnnie. A Javaslat azonban az
igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében, az új bírók, illetve ügyészek
kinevezéséhez szükséges eljárások lefolytatásának időigényére figyelemmel egy hosszabb
átmenetre ad lehetőséget. Ennek megfelelően, ha a bíró, illetve ügyész az általános öregség i
nyugdíjkorhatárt 2012 . január Hét megelőzően töltötte be, a szolgálati jogviszonya csak 2012 .
június 30-án szűnik meg . Ha pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére a 2012 . január
1 . és 2012. december 31 . napja közötti időszakban kerül sor, a szolgálati jogviszony csak 2012 .
december 31-én szűnik meg.
A 14. cikkhez
A Javaslat értelmében az Alaptörvényben foglalt, a bírói kinevezéshez köt ődő, a harmincéves
életkor betöltésére vonatkozó feltétel nem irányadó azokra a 2012. január Hét megelőzően bíróv á
kinevezett személyekre, illetve azokra a 2012. január Hét megel őzően kiírt pályázat alapján bíróv á
kinevezett személyekre, akik az Alaptörvény hatálybalépésekor még nem töltik be a harmincadi k
életévüket .
A 15. cikkhez
Az ombudsmani intézményrendszer átalakulásával kapcsolatban a Javaslat külön is rendelkezi k
arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogo k
országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető
jogok biztosa. A Javaslat szerint az állampolgári jogok országgy űlési biztosa tisztségének
elnevezése az Alaptörvény hatálybalépését ől alapvető jogok biztosa ; a hivatalban lévő nemzeti é s
etnikai kisebbségi jogok országgy űlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépését ől az alapvet ő jogok
biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban
lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok
biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese .
A 16. cikkhez
Mivel az Alaptörvény az adatvédelmi biztos intézményéről nem rendelkezik és annak feladatait más
intézményhez telepíti, a Javaslat rögzíti, hogy a hivatalban lév ő adatvédelmi biztos megbízatása az
Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
14
A 17. cikkhez
A Javaslat értelmében a megyei közgyűlés elnöke az Alaptörvény alkalmazásában, anna k
hatálybalépését ől a megyei képviselő-testület elnöke .
A 18. cikkhez
A Javaslat szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt működő Költségvetési Tanács hivatalban
lévő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja az Alaptörvény hatálybalépését ől az Alaptörvény
szerinti Költségvetési Tanács elnöke .
A 19. cikkhez
A Javaslat értelmében Az Alaptörvény rendelkezéseit a folyamatban lev ő ügyekben is alkalmazni
kell. Az elfogadott törvény köztársasági elnök általi aláírásának határidejére, az Országgy űlésnek
történő visszaküldésére, illetve az előzetes alkotmánybírósági vizsgálatának kezdeményezésére
vonatkozó alaptörvényi szabályokat az Országgyűlés 2012 . január Hét követően kezdődő első
ülésétől, illetve az azon elfogadott törvényekre kell alkalmazni .
Az Alaptörvény folyamatban lévő ügyekre történő alkalmazása az alkotmánybírósági eljárásra i s
vonatkozik, így az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkez ő indítványozó
által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése el őtt benyújtott indítvány alapján
indult eljárás – ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől rendes bírósági hatáskörébe tartozik ,
az indítvány áttétele mellett – megszűnik. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az
indítványozó az indítványt – sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint – a z
Alaptörvénynek megfelel ő indítványozási jogcímen ismételten benyújthassa .
A Javaslat értelmében a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó, illetve a
központi költségvetésb ől történő kifizetés alapjául szolgáló, 2012 . január 1-jén fennáll ó
szerződésekre, az ekkor fennálló támogatási jogosultságokra, valamint az ekkor folyamatban lév ő,
szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvényben meghatározot t
korlátozásokat csak törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározotta k
szerint kell alkalmazni.
A Javaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvényben az általános
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás csökkenthetőségére,
szociális ellátássá alakíthatóságára, illetve megszüntethet őségére vonatkozóan meghatározott
szabályok 2012 . december 31-éig történő továbbalkalmazását rendeli el . Ezeket a szabályokat a
hivatkozott időpontig a 2011 . december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő
ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításu k
vagy megszüntetésük tekintetében alkalmazni kell .
A 20. cikkhez
A Javaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvénynek a népszavazásra
és népi kezdeményezésre, valamint a köztársasági elnök összeférhetetlenségével és lemondásával
kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezését a 2012 . január 1-jén folyamatban lév ő ügyekre
alkalmazni rendeli .
A 21. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény alkotmányjogi panasszal összefügg ő rendelkezéseihez kapcsolódva
meghatározza az Alkotmánybírósághoz benyújtható alkotmányjogi panasz alaptörvényi
jelentéstartalmát, kijelölve ezzel, hogy 2012 . január 1-jétől mely alkotmányjogi panasszal
1 5
kapcsolatos eljárások tartoznak szükségképpen az Alkotmánybíróság hatáskörébe . A rendelkezé s
nem érinti ugyanakkor az Alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint az Alkotmánybírósá g
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Alaptörvényből nem kényszerítően következ ő
egyéb feladat- és hatásköröket is gyakorolhat .
A 22. cikkhez
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az
Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor .
Rendelkezik továbbá a Javaslat arról, hogy ezt követ ően – az Alaptörvény szerint már öt évr e
választott – helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a szinté n
ötévente tartandó európai parlamenti képvisel ők választásával egy napon tartják . A Javaslat
értelmében a helyi önkormányzati képvisel ők és polgármesterek általános választása és az európai
parlamenti képvisel ők választása első alkalommal 2019-ben esne egy napra . A Javaslat mindezze l
összefüggésben utal arra, hogy a helyi önkormányzati képvisel ők és polgármesterek két egymást
követő általános választása közti időköz az Alaptörvény 35 . cikk (2) bekezdésében mereven
meghatározott ötéves időtartamtól az európai parlamenti képviselők választásának időpontjából
fakadó mértékben eltérhet .
A Javaslat szerint a Magyarországon él ő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az
Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdéséb ől következő részvételét először az országgyűlési képvisel őknek
az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló
Országgyűlés munkájában kell biztosítani .
A 23. cikkhez
A Javaslat rögzíti, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti az Országgy űlésnek vagy a
Kormánynak – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény szerint – 2011 .
december 31-ig meghozott, katonai műveletekben való részvételről meghozott döntéseit.
A 24. cikkhez
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a 2011 . december 31-ig kihirdetett, a különleges jogrendet
megalapozó helyzetekre az Alaptörvény rendelkezéseit kell alkalmazni .
25. cikkhez
Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésként a Javaslat
rendelkezik arról, hogy aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügye k
gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik, illetve ,
hogy aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekv őképességét korlátozó
vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig,
vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
A 26. cikkhez
Az Alaptörvény 37 . cikk (4) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés szól arról, hogy azo n
törvények esetében, amelyeket abban az id őszakban hirdettek ki, amíg az államadósság a teljes
hazai össztermék felét meghaladta, akkor is alkalmazni kell az Alkotmánybíróság hatáskörét érint ő
alaptörvényi szabályokat, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg .
16
A 27. cikkhez
A Javaslat szerint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvényben a helyi
önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadásár a
meghatározott rendelkezést az átadással kapcsolatos eljárásokra tekintettel 2013 . december 31-ig
alkalmazni kell. Ezenkívül az önkormányzati rendszert érintő átalakítás folyamatban létér e
tekintettel a Javaslat rögzíti azt is, hogy a 2011 . december 31-én hatályos alkotmányi rendelkezések
szerint a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének törvény vag y
kormányrendelet államigazgatási feladatot, illetve hatósági hatáskört is megállapíthat 2012 .
december 31-ig .
A 28. cikkhez
A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bíróság a
döntéséb ől olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi
költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott összeg nem elegend ő — és a hiányzó össze g
a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központ i
költségvetési törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható —, a közö s
szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani . E hozzájárulásnak tartalmában é s
elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az érintett jogalkalmazói döntésb ől fakadó fizetési
kötelezettség teljesítéséhez kell kapcsolódnia. A Javaslatból nem következik, hogy a hozzájárulás
megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie . A
rendelkezés addig alkalmazandó, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja .
A Javaslat emellett tartalmazza az 1990 . május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktó l
politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozot t
károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlásának lezárásáho z
kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az érintett károsultak számára az Alaptörvén y
hatálybalépését követően új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. Az Alaptörvény
hatálybalépése a korábban jogszabályban megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azo k
alapján egyedi jogalkalmazói döntés pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlás i
jogosultságot állapíthat meg . A Javaslat szerint azonban ilyen egyedi, az államra nézve fizetés i
kötelezettséget keletkeztető jogalkalmazói döntés meghozatala esetén, a fizetési kötelezettsé g
teljesítése céljából tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten e kárpótlá s
teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani . A
Javaslatból ebben az esetben sem következik, hogy a hozzájárulás megállapításának és
beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése el őtt kell megtörténnie, nem vonatkozik továbbá a
rendelkezés az új jogosultságot meg nem állapító, csupán fennálló jogosultság mértékével vag y
kifizetésével kapcsolatos jogvitákra.
A Záró rendelkezésekhez
A Javaslat záró rendelkezései szerint Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezése i
2012. január 1-jén, az Alaptörvény hatálybalépésével egyidej űleg lép hatályba. A Javaslat
kifejezetten rögzíti, hogy Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit a z
Országgyűlés — az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontjából is következően — alkotmányozó
hatalomként fogadja el, és az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik .
A Javaslat értelmében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény és annak
módosításai 2012 . január 1-jén hatályukat vesztik.
Budapest 2011. november
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér Lászl ó
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 85 . §-a alapján Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései
(2011 . december . . .) címmel a következ ő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani .
Budapest, 2011 . november 20.
Lázár János ”
Harrach Péter
Fidesz — Magyar Pdlgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt
ORSZÁGGYÜLLS HIWjAL
Érkezett- 2011 NOV 2 1.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
Lázár János, a Fidesz — Magyar Polgári Szövetség képvisel őcsoportjának tagja és Harrach
Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt képvisel őcsoportjának tagj a
Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései címmel, T/5005 . számon
törvényjavaslatot nyújtottak be 2011 . november 20-án.
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy Lázár János és Harrach Péter — mint a javaslat
előterjesztőinek hozzájárulásával — el őterjesztőként kívánunk csatlakozni a fenti indítványhoz .
Kérjük az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét .
Budapest, 2011 . november 21 .
Tisztelettel :
Kósa Lajos
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Pokorni Zoltán
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Gulyás Gergely
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Selmeczi Gabriella
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Boldog István
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Szűcs Lajos
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Balla György
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Gelencsér Attila
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A kép címe: Gazemberek találkozója.
A förmedvény aláíróinak nevét jegyezzük meg.
Ennyi… a többi néma csend. Quo vadis, Magyarország?
Ismét és ismét fel kell tenni a kérdést, vajon Kertész Ákos igazát ki és mivel képes megcáfolni?
Mit képvisel Orbán és a Fideszes ideológia?:
“A politikai katolicizmus a „nemzeti állam” fogalmát a katolikus egyházzal összekapcsolja, az állam és az egyház szövetségében testesíti meg. Ez az ideológia volt az alapja a Szent István-i állameszmének, a Szent Korona-tannak, és ez az alapja az új Fidesz-alaptörvénynek is. Változó formában ez adta a Horthy-rendszer ideológiai tartalmát. Ebből sarjad a magyar politikai antiszemitizmus, a populista és demagóg nacionalizmus, a Trianon-hazugság, a kommunistázás. A radikális politikai katolicizmus Magyarország megosztottságának és a magyarok közötti gyűlölködésnek az oka, alapja és gerjesztője.
A politikai katolicizmus annak a militáns jobboldalnak a filozófiája, amely Magyarországot a XX. században sorozatosan pusztulásba vitte. A politikai katolicizmus az oka Trianonnak, az ország szétdarabolásának, a Don-kanyarban elpusztult csaknem 150 ezer magyar katonának, a numerus claususnak, a deportálásoknak, a holocaustba elküldött csaknem 600 ezer magyar zsidó elpusztításának. Ez mind a „keresztény-nemzeti” Magyarország nevében történt. Százezrek vére szárad a lelkükön.” idézet egy cikkből. B.L
Az orbáni eszme és a Fidesz felelőssége ennyi ami ebben a két bekezdésben van? Törvénybe iktassuk ezt is? Ök a szellemi jogutódok és akkor ők is felelősek elődeikért, azok cselekedeteiért így Trianonért, a holocaustért?
A Fidesz és tagságának kollektív felelőssége eszméjük gyökereiért?
Hová vezet ez a szándékos gyűlöletkeltés amit ez a törvény képvisel. Mit akarnak ezzel elérni? Tudatosan kijelölik a polgárháború frontvonalait?
Az átmeneti törvény nem más mint a XXI. század zsidótörvénye
Valaki merje mondani hogy ez nem fasizmus.És akiknek lenne lehetősége az
üvöltésre azok hallgatnak.Alámerülnek.
A csuti kondás bukása után a kormányra kerülőnek az -az alaptörvény és hozzá kapcsolódó 2/3-os törvények népszavazással történő megsemmisítése után- első törvénynek amit meghoz azt a címet kell adni, hogy ” A demokráciából a diktatúrába”, amelyben a csuti és bandája minden bűnét kell felsorolni. Az elszámoltatásra kiemelt figyelmet fordítani.
Kertész Ákost azért pocskondiázzák, büntetik, mert kimondta az igazat. És az igazság fáj. A fityisz hívők azzal, hogy a csutit kiszolgálják, védik minden körülmények között agyament ötletelését, önmaguk bizonyítják szolgalelkűségüket, KÁ-st igazolják. Azt gondolják, hogy a feltétel nélküli hűségükért majd megkegyelmez neki, ők kivételek lesznek. Nem lesznek.
———- Forwarded message ———-
From: Egyedem begyedem tengertánc Hoffmann Rózsi mit csinálsz?????
> > Nem csinálok egyebet, butítom a gyereked!!!!
> S HÜLYÍTELEK TÉGEDET!!!!!!
>
> > Egyedem, begyedem tengertánc, te Matolcsi mit csinálsz?????
> > Nem csinálok egyebet, lenyúlom a pénzedet!!!!
> S HÜLYÍTELEK TÉGEDET!!!!!!
>
> > Egyedem, begyedem tengertánc, Lázár Jani mit csinálsz?????
> > Nem csinálok egyebet, növelem a zsebemet!!!!
> S HÜLYÍTELEK TÉGEDET!!!!!!
>
> > Egyedem, begyedem tengertánc, Giró András mit csinálsz?????
> > Nem csinálok egyebet, lehazudom az eget!!!!
> S HÜLYÍTELEK TÉGEDET!!!!!!
>
> > Egyedem, begyedem tengertánc, Orbán Viki mit csinálsz?????
> > Nem csinálok egyebet, HÜLYÍTELEK TÉGEDET!!!!
> S AZ ÉLETTŐL IS ELVESZEM A KEDVEDET! ! ! ! ! !
– Er
Idézet ide illően:
“bonifacius
2011. július 13. szerda
08:50
Miről is beszélünk????
Gazsi cigány szeretne belépni a FIDESZ-be.
Jelentkezik is szabályosan, ahogy kell. Tudja ezt az egész telep az alvégen.
Nagyon szurkolnak neki. Nem sokáig.
Gazsi szomorúan jön haza a felvételi meghallgatásról.
- Mér lóg az orrod Gazsi? – kérdezték.
- Jaj, hát nem vettek fel…
- Há mé nem?
- Azt mondták, hogy sok évig a komenistáknak hegedáltam…
- Jaj, te tökfej! Há mér nem tagadtad le?
- Hogyan tagadhattam vóna…. hiszen mindenik ott vót!
—————————————————————————–
*Íme, akik ott voltak:*
*Stumpf István* :MSZMP tag, Hazafias Népfront alelnök,
*Járai Zsigmond* : MSZMP tag, kormánytag, III/2 együttműködő,
*Matolcsy György* : MSZMP tag, III/II együttműködő,
*Martonyi János* : MSZMP tag, kormánytag, III/2 együttműködő,
*Chikán Attila* : MSZMP tag,
*Pintér Sándor* : MSZMP titkár,
*Boross Péter* : MSZMP tag, DÉLBUDA III/III
*Ligetvári Ferenc* : MSZMP tag,
*Boros Imre* MSZMP-titkár, III/II együttműködő D-008
*Pozsgay Imre* MSZMP PB tag,
*Szűrös Mátyás* MSZMP KB tag,
*Csintalan Sándor* MSZMP és MSZP tag, jelenleg a Fidesz és a HÍR TV
ideológiai
támasza,
*Schmitt Pál* : NOB tag, a Los Angelesben rendezett
olimpiai részvétel megfúrója és főkommunikátora, jelenleg közt. elnök hazánk
nagyobb dicsőségére
*Kerényi Imre* : MSZMP alapszervezeti titkár,
*Torgyán József* : alias Szatmári, III/III-mas együttműködő, az első Orbán
kormány minisztere,
*Balogh Gyula* : MSZMP tag,
*Szita Károly* : III/III együttműködő,
*Mikola István* – Hazafias Népfront alelnök
*Fónagy János* : MSZMP tag,
*Vonza András* : MSZMP tag,
*Szabadi Béla* : MSZMP tag, munkásőr,
*Varga Mihály* : KISZ titkár,
*Deutsch Tamás* : KISZ titkár,
*Orbán Viktor* : KISZ titkár, a papa párttitkár
*Kövér László* : KISZ-titkár, Magyar Szocialista Munkáspárt Központi
Bizottsága alá tartozó Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa
*( az egyetem elvégzése után azonnal, mivel a nagypapa 1919-es VÖRÖSKATONA
VOLT ,*
*az egész Kövér család ebből élt a Kádár rendszerben )*
Hazafias köntösben álcázott hazaárulók.
Ezzel a fideszesek egyet értenek?
Ha igen, és eljön a felelősségrevonás ezért amit az országért tesznek akkor csend legyen!
Nem elég, hogy szenvedik a hülye vezérüket a Zemberek, azaz a kis hülyék akik imádják orbánt de még a koncból sem kapnak mint a nagyok és majd a végén lapíthatnak a népharagtól félve mint Kadhafi hívei!
Orbán nem fogja a mellét verni, hogy mindenről én tehetek!
Azt hittem elírták , de lehet hogy változtatnak rajta valahogy így:
Mi Első Orbán király és uniós elnök ……..
Ami valahogy így végződik : …. életeteket és véretek ajánlom a NEMZETNEK és a királynak .
Osztjónapot.
Ha az MSZP felelős az MSZMP bűneiért, akkor a Fidesz felelős a ‘45 előtti jobb oldali kormányok által elkövetett bűnökért, több százezer magyar haláláért (1.- 2 vh.) A KDMP, a keresztények által elkövetett bűnökért. A vallásháborúkért, a boszorkány üldözésekért, az inkvizícióért.
Agyrém!!! Mit vétettünk, hogy ilyen kormányunk van?
Gyozo, senki és semmivel
Ez jó, mert a 2/b,c,d,e,f,h.i pontok alapján a fideszt és tagjait egyenként fogjuk majd elítélni.
Saját maguknak csinálják ezt a törvényt, mert a fenti pontokat ők is mind kimerítették.
Talán nem haragszik meg senki de szerintem nagyon illik ide.
Korrupt országokban a panamákon szokás legjobban felháborodni. Imádott hazánk pedig igen-igen korrupt ország… A magyar társadalomban, mint minden, fenékig romlott társadalomban privátim, kis körökben, bizalmas tereferék közt vidáman és szemérmetlenül szoktuk tárgyalni mindezt. Vezető államférfiakról, előkelő politiku¬sokról, társadalmi vezéremberekről, kedves, hízelgő elismeréssel szoktuk megállapítani, hogy nagy gazembe¬rek…
Aljasabbnak látszunk Szerbiánál. Szerbiában lemészárolták a királyi családot. Nálunk a nemzetet gyilkolják meg. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország koldus és leigázott. A parlament urai liferálják a népet, a nép jogait, a hazát. Ilyen nemzetveszejtő ocsmányságot nem mutat föl a világhistória. Orgiája ez az összegyülemlett bűnöknek. Beteljesülése a kérlelhetetlen fátumnak. Fölfakadt seb vagyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egyszerűen ki fogják égetni?… Rettenetes, rettenetes történet ez… ”
Ady Endre: Panama és anarchia, (Nagyváradi Napló 1903. júl. 30.)
Gyalázat! Más szó nincs rá. És undor…
At orbán nem megy, hanem most veszi át a teljes és korlátlan despotikus hatalmat. azn ő hatalma valóban Istentől való lessz, ehez tömjén zsolt a vasmacska. Szerintem a jelenlegi pápa már áldását is adta az állam és a katulikus egyház frigyére, mondvá,hogy összenő az ami összetartozik. Mózesünk, a hites majd ismét találkozikar istenével, és biztosan megszerzi a jóváhagyását!. Neki könnyű lessz, metrt megtudhattuk nem régi nyilatkozatában hogy ő akkor tért meg amikor találkozott istennel. Én mindentétben hajlandó vagyok fogadni, hogy ez nem a Mindenható, a világ Teremtője volt,hanem valamisaját különbejáratú saját hites istenecske. Az igazi már meghalt, mert megöltük őt. Ezt én Friedrich Nietzschétől biztosan tudom. Ezért nyugodtan m ki merem jelenteni, hogy ez a mostani fasiszta bagázs a Sátán hordája, és aaz ő megbízásából teszik tönkra az országot.
Bocsi de ezt el kell olvasnotok.
Esetleg ez a jövönk ??
http://unciklopedia.org/wiki/Magyarország
(14.24-hez)
Jól felismerte, hogy itt a feltételek adottak.
Jól tudta, egyetlen motívum piszkíthat bele a marhapörköltbe: ha csatlakozunk az Unióhoz. Az ottani házirendet mélységesen utálja. Emlékezzünk a népszavazás előtti évértékelőjére: “- Egy icipicivel több érv szól amellett, hogy belépjünk.” Akkor öngyilkosság lett volna nyíltan ellene szólni. A későbbi trükkök, cselek ismertek.
Szomorú vége lesz.
Diliház, vagy bíróság.
Vagy mindkettő.
Pozsgásarcú nem hibáztatható semmiért.
Nem felelős semmiért.
Ő egy igaz ember , hisz ő a kommunista eszmék egyik legnagyobb magyarhoni el és kiárusítója.
farcsika67!
“Schmitt Pál* : NOB tag, a Los Angelesben rendezett
olimpiai részvétel megfúrója és főkommunikátora, jelenleg közt. elnök hazánk
nagyobb dicsőségére”
Nem vett részt a szavazáson tudomásom szerint.
————————————————————————————-
Orbán egy régebbi népszabadság cikke szerint sem volt KISz tag.
Ezek nem mentik fel őket.
Hát ez is ül !
“O Vi hatalmát újra a mágnások világának reneszánsza jellemzi. Ezek a fiúk mágnások abban az értelemben, hogy rajtuk kívül nem éreznek senkit jogosultnak arra, hogy az országot irányítsák, a társadalmat alakítsák. Mentségükre legyen mondva, hogy az antiszemita és revizionista szélsőjobb, a liberálisok és a bolsevikok utódai is hasonló véleményen vannak. Ebből fakad aztán az, hogy mindenki a másikak mindegyikét meg akarja semmisíteni.”
Forrás:
Kopátsy Sándor
Beszélgetések Adyval Nagyváradon
C E T
Belvárosi Könyvkiadó
2002
http://mek.niif.hu/03000/03080/03080.htm
Csak a bevezetőt tudtam elolvasni.Amit kellett,hallottam rádióból,tévéből.Már az is szörnyűséges.Ez pedig?Nincs rá szó…
Annyit finomítanék, ha megengeded, Mr. Belze, hogy a mágnások ugyan szintén nem végeztek termelőmunkát, de nem vették el a másét. Sőt, inkább főbelőtték magukat, ha elkártyázták pölö a vagyont.Orbánék viszont a született ingyenélőket helyezik hatalomba. Sem ő, sem a felesége, se dajcstomikája, meg a többiek, lézerjanival az élen, minden szavával ártó petikével bezárólag, soha, sehol egyetlen percet nem dolgoztak, csak a közpénz beszedésére elosztására koncentráltak eddig.
Ingyenélésüket példa nélküli tolvajlásra alapozzák: vedd el azoktól, akiket védtelenné tettél.
A kalandozó szittyák nem voltak képesek ilyen tökélyre fejleszteni a capcarát, hát most bepótolják, amit az ősök elmulasztottak.
Hogy ne szomoruan menjetek aludni !(nemrég olvastam egy kommentben)
Hunyorka:
Újdonsült apuka újszülött gyermekét szeretné megnézni a szülészeten. Nagyon meg van illetődve, nem tudja merre is induljon. Egy nővérke segít neki:
– Mi a neve a gyerekének?
– Dezsőke. Hol láthatnám őt?
– Menjen csak itt jobbra a folyosón, az ajtókon kinn vannak a névsorok.
Apuka jobbra megy, az első ajtón felirat “Szépek és okosak”. Izgatottan olvassa kétszer is a névsort, ám Dezsőke nincs rajta. Sebaj, a következő ajtón a felirat “Szépek, de buták”. De Dezsőke itt sincs. Aztán “Csúnyák, de okosak”. Dezsőkét itt sem találja a papa. Kissé elszontyolodva lép a következő ajtó elé, amire ki van írva “Csúnyák és buták”. Furcsállja, hogy gyermeke nevét itt sem látja, de van még egy ajtó. Erre csak ennyi van írva: Dezsőke…
És mi vagyunk az EU Dezsőkéje?
Jóccakát ! Remélem egyszer felébredünk ebből a “rémálomból “.
Mostantól nyugodtan lehet politikai üldöztetés miatt menekült státusért folyamodni más országokhoz — most már bizonyítható, hogy ami itt van, az nem demokrácia, és hogy itt politikai üldözés folyik.
Az EU jól tenné, ha ezt felismerné, és megtenné a megfelelő lépéseket:
(1) ennek az országnak egy büdös cent kölcsönt sem adni, amíg ezek hatalmon vannak
(2) a törvény hatályba lépésekor kizárni Magyarországot az EU-ból.
Ha nem teszi, saját magát köpi szemen: ennyit érnek a szép elvek, ha érvényesíteni kell őket?
Továbbá a puszta bennlétünkkel tovább fertőzzük őket.
Pardőz, elírtam e nevemet, szóval ismét:
Mostantól nyugodtan lehet politikai üldöztetés miatt menekült státusért folyamodni más országokhoz — most már bizonyítható, hogy ami itt van, az nem demokrácia, és hogy itt politikai üldözés folyik.
Az EU jól tenné, ha ezt felismerné, és megtenné a megfelelő lépéseket:
(1) ennek az országnak egy büdös cent kölcsönt sem adni, amíg ezek hatalmon vannak
(2) a törvény hatályba lépésekor kizárni Magyarországot az EU-ból.
Ha nem teszi, saját magát köpi szemen: ennyit érnek a szép elvek, ha érvényesíteni kell őket?
Továbbá a puszta bennlétünkkel tovább fertőzzük őket.
Tánó 2011. november 22. kedd 20:02
“Orbán egy régebbi népszabadság cikke szerint sem volt KISz tag”
Talán megváltozik a véleményed ha elolvasod. Kicsit hosszú de látni lehet mig fok még megtenni a “király” a Népével.
http://aristotle.5mp.eu/web.php?a=aristotle&o=Zklf6SNpIF
Bízom abban, hogy rövidesen megjelenik – NÉV SZERINT – azon lista, aki ezt a szennyet megszavazta!
Már csak azért, hogy később a számonkérés könnyebb legyen, meg hogy tudjuk, kik ezek a szemetek.
A 28. cikk sem piskóta.
Elqurtuk adó. Amit a pártunk és kormányunk támogatásával a magasan képzett (sok esetben egyéni) képviselő által beadnak és abból törvény készül, esetleg azt az AB (attól nem tartok) vagy uniós szerv megsemmisít és kártérítést ítél meg, a büntit a qurmány különadó (bocs hozzájárulás!!??) beszedésével a zemberekkel fizetteti meg. Szép nem?
Jobb lesz, ha kuporgatunk, mert jövőre kinéz egy 1000 milliárd, amit vissza kell fizetni. (bank adó, végtörlesztés, tele kom. stb. stb.) Most lehet jelentkezni kedves fülkeforradalmárok önkéntes adózásra. Csókolgassátok csak továbbra is a veziretek se……t
Radnóti Ma is aktuális!
“Oly korban éltem én.,
mikor az ember úgy elaljasult!..”
Orbán Mussolíni mániájáról csak az jut eszembe,
hogy tisztába van ez az ember Mussolini végnapjaival is?!
Mert a követésével együtt jár!
De MEGSZORÍTÁSOK ugye azért nincsenek ???!
” Politikai Adó ” …… hehehe
Majd azt fogják szajkózni ha az EU megbünteti őket antidemokratikus és EU ellenes politikájuk miatt :
” X-Y az MSzP .-től feljelentette Magyarországot Brüsszelben aki büntetést rótt ki hazánkra , neki köszönjétek a kivetett különadót ! ”
És aztán csöndben , mosolyogva várják hogy a feldühödött nyilas-csőcselék agyonverje X-Y .-t a háza előtt , gyerekei szemeláttára. Még jó lessz ha a nejét nem erőszakolják meg a nyílt színen.
Ilyen egyszerű ez.
Kétharmaddal.
Tisztelt Bartus Úr ! Aggódom az egészségéért – de komolyan ! Szerintem Önt még életében SZENTÉ avatják (no nem a fidesz) , vagy megpróbálnak valamit elkövetni Ön ellen(a fidesz) , mert az olyan fideszes !
Ön már olyan régen megírta ezeket,már nem tudnám megmondani az idejét sem !! Lassan úgy leszek Önnel is , mint Debreczeni József írásaival : Sajnos még Önök is alábecsülik ennek a gané társaságnak a “kreativitását ” !!!!
Na most ez melyik emberi jogot nem sérti meg?
http://www.emberijogok.org/what-are-human-rights/videos/right-to-assembly.html
-
Az embereknek meg kéne tudni…
Hátha akkor többen tiltakoznának, nem csak az AN olvasóközössége. Aztán meg itt Amerikában hiába mennénk az utcára emiatt, azt Magyarországon kell megtenni, lásd, a 20. emberi jogot a fenti linken.
Miért is nem csatlakozott Orbán az előterjesztőkhöz? Sz….ban hagyja azt a néhány embert aki beterjesztette és előterjesztőként csatlakozott?
Azért mert ami elkövetnek büntetni rendeli a jelenlegi alkotmány?
Egyébként ez szokatlan gesztus. Talán az előterjesztők kérték, mert nem mertékk csak ketten vállalni az jelenlegi Alkotmány érvénytelenségének kimondását?
Vagy a kollektív bűnösség kimondásától féltek és fél Orbán?
Akkor a holnap reggelt a sajtó nyilvánossága előtti aláírással kell kezdeni és az előterjesztőkhöz való csatlakozással. Ennyi nevet még meg lehet jegyezni.
A 28. cikk (1) pontja a legdurvább.
Mondjuk csak ki nyíltan: a kormány bűnöz, ezért bírságot kell fizetnie (mondjuk a kisegyházak feljelentik az Európai Emberi Jogi Bíróságon Magyarországot, amint az kétségtelenül történik, és 100% meg is fogják nyerni a pert), és így az államnak kárpótolnia kell, mondjuk, a sértett egyházakat.
Ezt persze újabb adókkal fogják akkor megtenni.
-
Kérdem én akkor, hogy ez milyen demokrácia? Xy elkövet egy bűncselekményt, és más fizeti a bírságot?
-
De ennél még durvább az, hogy ezt még talán meg is lehetne magyarázni, de akkor azt mondja meg nekem valamelyik nagyokos, hogy hogy is van az, hogy ugyanakkor nem lehet népszavazást tartani a költségvetéssel kapcsolatos ügyekről?
-
Tehát röviden, az állam bűnözhet, ezért megbírságolják, amit a közember fizet, akinek nincs beleszólása a pénzügyekbe. Erre már van szó: rabszolgaság.
-
Hajrá Magyarország!
Rgo 21:14; hadd folytassam.
(3) Visszaállítani a határellenõrzést
(4) Visszahozni a vízumkényszert. Vízumot csak kötelezõ 3 hónapi
várakozási idõ után lehet megkapn maximum 1 hónapra.
Aki VALAHA is a náci Jobbik tagja volt, az SOHA nem kaphat vízumot és
örökre ki lenne tiltva az EU területérõl még az eseteleges vízum-
mentesség visszaállítása után is.
(A nácik gyülölik az EU-t tehát semmi keresnivalójuk nincs EU területén.)
(5) Minden M.O.-ról (az EU-ba) behozott termékre az árú értékének legalább
500%-át érõ vámot tenni.
(6) Ha Orbellini és bandája és kisöccse – a náci Jobbik – ezután is okoskodik,
akkor még több megszorítás jöhet. Amig a ‘nép” fel nem ébred és el nem
zavarja ezt a náci fasiszta csürhét.
Jelzem, jó lenne ha ezeket az itézkdéseket több Európán kívüli demokratikus ország is követné, elsõsorban a US, Canada, Ausztrália, etc.
Talán akkor az öntel “nép” talán fölébredne…. remélem?!
Bocs a typo-ért
Talán akkor az öntel “nép” talán fölébredne…. remélem?!
helyesen
Talán akkor az öntelt “nép” talán fölébredne…. remélem?!
farcsika67 listájához:
Martonyi nem szimpla MSZMP tag volt, hanem a Németh-kormány Külügyminisztériumának helyettes államtitkára, Kovács László külügyi államtitkár közvetlen beosztottja. 1990-ben a szabad választások után néhány hétig listás MSZP-s (!!!) országgyűlési képviselő.
“Magyarországnak az Európa és a világ nemzetei rangsorában történt történelmi lecsúszásáért”
Gondoljunk bármit a kádári időkről és diktatúráról, az utolsó időszak, amikor az ember még büszke lehetett a magyarságára, pont erre az időre esik. Legalábbis a 70-80-as évek. Mert Magyarország a béketábor szürke, unalmas és sötét országaihoz képest maga volt a liberáisi szabadosság fészke és a fény hazája…
Örök élményem, hogy 1979-ben főiskolás fiatalként az NDK-ban dolgoztam egy hónapig egy nemzetközi táborban, ahol csehek, oroszok, (kelet) németek és magyarok voltak. A magyarok és a többi náció között életvidámságban, nyitottságban, felszabadultságban, jókedvben olyan eget verő különbség volt, hogy azt nem lehetett mással magyarázni, csak az adott országban uralkodó légkörrel. Legalább egy hétig tartott, míg a többeket sikerült ezzel megfertőznünk, és valamelyest őket is oldottabbá, emberszagúbbá tenni. A Stasi persze figyelt – mindenki tudta, miért rendeltek minden nációhoz egy snájdig német fiatalembert -, de pestiesen szólva, szartunk rá.
Most csúszott le Magyarország, nem akkor. Akkor a régió első állama voltunk, akiket az adott korban mindenki irigyelt. Elismertek minket Nyugaton, és utáltak minket a Zsivkovok, Ceausescuk és Honeckerek. De nem a népeik.
Ma utolsók vagyunk a visegrádi négyek között. A rendszerváltás idején oly szürke, unalmas Szlovákia úgy húzott el mellettünk, turulos, melldöngető magyarok mellett, mint a vadliba. Csehek, lengyelek? Dettó. Emlékszik még valaki a csórókkal kitömött lengyel piacra?
Igen, az diktatúra volt. Csak az adott kor meghatározó korlátai mellett a legjobbat hozta ki magából. Évről-évre, kis lépésekkel növekedett a szabadságunk. Ez a mai orbánista borzalom meg – bárhogy is tömjénezi magát – a legrosszabbat nyújtja, és még nem is látjuk, mikre képes. A szabadságunkat fokozatosan veszi el, és szemet vetett a vagyonunkra is. Nincs aljasság, amit el ne tudna követni. Mert még mindig van elég hülye az országban, aki támogatja őket.
Őrület, hogy mi megy nálunk. És ezek az ótvar figurák akarnak másik felett ítélkezni?
másik = mások
Kicsit át kellene fésülni a hosszú szöveget, mert így zabolázatlanul rendezetlen. Felesleges szóközök, egy betűs sorok stb. tarkítják.
A célirányos kormányzati munka dokumentálásaként megérdemli. Pl.:
“választását követ ően megalakuló Országgyűlés
munkájában
kell biztosítani .”
“költségvetésr ől szóló törvényben
e
célra el őzetesen meghatározott összeg”
És így tovább…
Hogyan gondolkodnak otthon a történtekről? Olvassátok el Bacher Iván írását a következő linken:
http://www.wix.com/edy666/tartsvelunk#!page1
Bacher Iván évekig a Népszabadság vasárnapi mellékletében publikált, szerintem kiváló író és nagyszerű ember. Bár nem szeretnék Bartus úr konkurenciája lenni, de kérlek benneteket, adjátok tovább ezt a linket.
Pokorni Zoltán ! Hát milesz a Te III/III. édesapáddal ?
Tánó
“Orbán egy régebbi népszabadság cikke szerint sem volt KISz tag.”
Ne higgy a meséknek. KISZ-titkár volt Székesfehérváron a gimnáziumban. Ne tévesszen meg senkit, hogy más néven, aminek szintén O van az elején és rsós a végén. Az érettségi tablót is eltüntették, hogy nyoma se maradjon a valódi családi nevének. Azért maradt.
Sentinel.
Majd megint elsírja magát.
Bár szerintem napjai meg vannak számlálva a fideszben, ha továbbra is más a véleménye, mint a „főnöknek”.
admin
lásd proaktiv 2011. november 23. szerda 02:36
Szerintem igaza van, mert nehéz így olvasni a sok fölös szóközzel, úgy látom az ő és az ű betű okozza a gondot, mert előttük van a gond.