Napirenden a köznevelés, avagy a Hoffmann-terv titkai 2011. október 27. csütörtök 19:55 | AN Forrás: FN24, MTI

Budapest – A leszállított tankötelezettségi kor miatt több mint 73 milliárdos megtakarítással, a felső tagozatok összevonásától 633 iskola bezárásával számol az oktatási államtitkárság. Az előbbi 5 ezer, az utóbbi közel 3 ezer tanár elbocsátását jelenti. A tanárok az egész napos iskolában „tanítják majd le” a megemelt óraszámaikat. Mindez a köznevelési törvény titkos mellékletében olvasható.

Az október 12-én nyilvánosságra hozott, a kormány által kedden elfogadott törvénytervezethez tartozik egy 40 oldalas háttéranyag is, amelyet nem hozott nyilvánosságra az oktatási államtitkárság. Az FN24.hu birtokába jutott dokumentum táblázataiból többek között kiderül, hogy mennyi megtakarítást remélnek Hoffmann Rózsáék a tankötelezettség korhatárának leszállításától. Az államtitkári kommunikáció ellenére, melynek lényege, hogy azok a fiatalok, akik már nem akarnak tanulni, hamarabb munkába állhatnak, a dokumentum is veszélyként említi, hogy megemelkedhet a képzettség nélküli fiatalok aránya. Továbbá a „versenyképességi hatásnál” jelzik a terv alkotói, hogy saját művük hatása, hogy lesznek „…képzettség nélkül, szakmai tudás hiányában és az eddigieknél fiatalabb korban (16 évesen) az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok”. A háttérszámítás szerint már a bevezetés évében 21,29 (2015-ig 73,23) milliárd forintot spórolna meg az állam a fiatal emberek kitaszításával a rendszerből. Ez 4094 pedagógus elbocsátásával jár majd.

A második legnagyobb spórolási tétel a dokumentum szerint a gyereklétszám fogyásából adódó pedagógusszám-csökkenés. Ez 4183 tanárt érint, és több mint 52 milliárd megtakarítást jelent.

Még két területen tervez megtakarítást a köznevelés szép új világa: a felső tagozatos osztályok összevonásánál és a szakiskolák 3 éves, duális rendszerre való átállításánál. Felső tagozat működését ott engedélyezi a törvény, ahol legalább két párhuzamos osztály van, azaz a kisiskolák nagy részét be kell zárni, össze kell vonni. A tervezet szerint 633 feladatellátási hely szűnik meg, több mint 50 ezer gyerek kerül át más intézménybe, és közel 3 ezer pedagógus kerül az utcára. A megtakarítás 2015-ig közel 28 milliárd forint.

Ami a szakiskolák 3 éves, szinte lenullázott közismereti oktatású duális képzésre való átállását illeti, szintén közel 15 milliárdos megtakarítást vár a tervezet. A duális szakképzés lényege, hogy az állam (az általa fenntartott iskola) és a gazdálkodó szervezet megosztozik a szakképzés felelősségén és költségein. A cégek azonban nem jótékonysági intézmények, ezért erős garancia kellene arra, hogy az „inasokban” ne csak az olcsón foglalkoztatható segédmunkaerőt lássák. A rendszer működéséhez hosszú átmeneti folyamatra, világos koncepcióra, szakmai egyeztetésre lenne szükség. Nagyobb probléma, hogy mára a szakiskola az általános iskolákban eredménytelenül teljesítő diákok utolsó menedéke lett. A fideszes koncepció tovább csökkenti a szakiskolák eddig is elégtelen általános képzési lehetőségét. Ha pedig így lesz, minimális esélye lesz annak, hogy az ezen a területen szükséges felzárkóztatás megtörténjen, és így a szakiskolák gyakorlatilag analfabéta tanoncokkal lesznek tele. A fideszes új duális rendszer az eddigiekhez képest is inkább csak zsákutca lesz. A szakképzésnél azt jelzi a Hoffmann-dokumentum, hogy tanári elbocsátásokra kell számítani, de nem számszerűsíti ezt az adatot.

A fentiek a köznevelési terv költségvetési szempontból pozitív (de minden más szempontból katasztrofális) változásai. A többi elképzelés növeli a közoktatásra fordítandó forrásigényt. Összesen 717,31 milliárd forint többletköltséggel számol a tervezet 2015-ig.

Az egész napos iskola bevezetése, ami szakmailag zavaros a tervezetben (hiszen ez leginkább egy „délelőtt tanítunk, délután napközi”-kombinációhoz hasonlít, nem egy kidolgozott, egész napra széthúzott hatékony oktatási formához) 45 milliárd forint többletterhet jelent a költségvetésnek, a dokumentum szerint.

Az, hogy az önkormányzatoktól az állam átveszi az iskolák fenntartását, a tervek szerint 2015-ig 136,2 milliárddal kerül többe az adófizetőknek – olvasható a dokumentumban. Ennyi pénzből akár – szintén a terv adatait alapul véve – finanszírozható lenne a mindennapos testnevelés bevezetése is (82,4 milliárd), és nem kéne kirúgni a „problémás” 16 éven felüliek nagy részét a közoktatási rendszerből (nem kellene itt megspórolni 73,23 milliárdot).

A legnagyobb pluszköltség a pedagógus-életpályamodellre kell, 2015-ig 381,5 milliárd forint. A törvény 2013 szeptemberétől vezetné be a bérnövekedéssel, de a tanárok munkájának minőségi ellenőrzésével, időszakonként vizsgával járó modellt. A bevezetés évében 61, 2014-ben 91, 2015-ben 229,5 milliárd költségvetési pluszforrást igényel az államtitkárság számításai szerint a rendszer.

Összességében az derül ki a köznevelési törvényhez készített háttérszámításokból, hogy a szakképzés átalakítása, a felső tagozatok összevonása és a tankötelezettségi korhatár csökkenése, illetve a gyermeklétszám csökkenéséből adódó pedagógus-létszámcsökkenés miatti összesen 178,92 milliárdos – döntő többségében romboló hatású – spórolással, viszont 538,39 milliárdos – vitatott eredményességgel járó – többletköltséggel jár 2015-ig a Hoffmann-terv.

Szerdai sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa azt állította, hogy a törvény szövegéből „nem következik sem intézménybezárás, sem pedagóguselbocsátás”. Az általa fémjelzett köznevelési terv – nem nyilvános – háttérszámításai szerint azonban a felső tagozatok összevonásával 2820, a szakképzés átalakításával 2284, a tankötelezettség leszállításával 4904 pedagógus-álláshely szűnik meg, azaz összesen csak a terv miatt 2015-ig 10 ezer álláshely. Plusz a gyermeklétszám csökkenése miatt még több mint 4 ezer.

Hiller István, az MSZP szakpolitikusa, korábbi oktatási miniszter szintén szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a köznevelési törvény tervezete úgy rossz, ahogy van, diáknak, tanárnak egyaránt, módosító javaslatokkal sem javítható, ezért vissza kell vonni. „Az államtitkár asszony pénzt ígér, de egy fillérje sincs a költségvetésben a köznevelési törvény megvalósítására” – mondta, hozzátette, hogy csak az életpályamodell elindítása és az ígért béremelés több mint 160 milliárd forintba kerülne.

Az iskolák államosításával kapcsolatban Hiller István azt hangsúlyozta: az általuk ellenzett döntés fedezete szintén hiányzik a költségvetésből. Az önkormányzatok fenntartóként eddig évente 330 milliárd forintot tettek bele a közoktatásba, jövőre az államnak – a szeptemberi tanévkezdés miatt – ennek egyharmadát, 110 milliárdot kell azért, hogy az ágazat finanszírozása az idei szinten maradjon – magyarázta. Hozzátette: ez az összeg és a pedagógus életpályamodell költsége együttesen megközelíti azt a 300 milliárd forintot, amennyi a jövő évi költségvetés tartaléka lesz, 2013-ban pedig már nagyjából 500 milliárd forint többletre volna szükség miattuk. Hiller szerint ennek hiányában a közoktatási törvény tervezete „írott malaszt” marad. Ami talán nem is lenne olyan nagy baj – teszi hozzá a olvasó.