Washington/Bagdad – Az iraki miniszterelnök kijelentése szerint azért távoznak hazájából közel kilencévi jelenlét után az amerikai csapatok, mert Bagdad nem volt hajlandó beleegyezni abba az amerikai követelésbe, hogy minden olyan amerikai katona, aki Irakban marad, mentes legyen a büntetőeljárások és a polgári perek alól.
Núri al-Máliki kormányfő nem hagyott kétséget afelől, hogy Irak volt az, amely nem volt hajlandó beleegyezni az amerikaiak feltételeibe. Barack Obama elnök egy nappal Máliki kijelentése előtt önnön elkötelezettsége eredményének tulajdonította az idén december 31-ig végrehajtandó csapatkivonást, amire nem sokkal hivatalba lépése után, 2009-ben tett ígéretet, a háborút „ostobaságnak” nevezve.
„Amikor az amerikaiak mentelmi jogért folyamodtak, az iraki oldal válasza az volt, hogy ez nem lehetséges”, szögezte le az iraki miniszterelnök riporterek előtt Bagdadban. „Nem folytatódnak a megbeszélések a kiképzők számáról és a kiképzési helyekről. Most, hogy döntés született a mentelmi jogról, mégpedig negatív, a csapatkivonás megkezdődött.”
Jelenleg mintegy negyvenezer amerikai katona van Irakban, akik jelenléte az ország első szabadon választott kormánya működését is garantálja, különösen az egyre nyilvánvalóbb síita kihívással szemben. Sokáig maga a kormány sem volt biztos abban, képes lesz-e segítség híján megállni a lábán, ezért a két fél között hónapokig tartottak a tárgyalások, amelyek végül nem hoztak eredményt: Irakban nem marad amerikai erő azon a mintegy százhatvan katonán kívül, akik a diplomáciai misszió védelmén kívül némi kiképzési feladatokat is ellátnak, noha most már ez sem bizonyos.
Az amerikai kormány több tényezője – az elnök, Leon Panetta védelmi és Hillary Clinton külügyminiszter – hangsúlyozta, hogy Washingtonnak erős diplomáciai kapcsolatokat kell Bagdaddal fenntartania abban az esetben is, ha egyáltalán nem maradnak az országban amerikai katonák. A szomszédos Irán támogatását élvező szélsőséges síita ellenzék azonban már a nagykövetséget és a konzulátusokat is bezáratná.
Mahmúd Ahmedinedzsád iráni elnök a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy hazája „nagyon jó kapcsolatot” tart fenn az iraki kormánnyal, ami a jövőben el fog mélyülni.
Fog még az iraki kormány könyörögni az amerikai jelenlét visszaállításáért!
Meleg tél vége, vagy tavasz várható arrafelé.
Legyünk őszinték és objektívek most; Ha Amerika jogtalanul hurcolt és ma is elhurcolhat terroristagyanús embereket hazájukból, majd magához illetve egy harmadik országba viheti megkínzásra, akkor ők maguk Irakban mégis miért kérnek technikailag ugye idegen megszálló erőként egy olyan kormány alatt külön jogokat, amelyekből az ország állampolgárai nem részesülhetnek?
…
Talán ennyire jól sikerült az a bizonyos demokrácia-modell, hogy a bűnözővé lett katonákat inkább otthon vonják felelősségre, mintsem a közel-keleti országba csukják le, például Abu Ghraib városának híres börtönébe?
…
Ez a különleges jogi státusokra való igény kifejezetten a megszálló erőkre jellemző, a nácik és az oroszok is ilyenbe részesültek vagy ha nem, akkor magukat jutalmazták meg vele. Ha az USA ennél többet akar felmutatni és többre is tartja az általa nehezen összejött demokráciát, igazán nem szabadna megkülönböztető bánásmódot követelnie az iraki kormánytól.
Animebj!
Amennyiben nem ” hurcolna” el terroristagyanús egyéneket, akkor lehet, hogy te már régen a Koránt tanulnád kötelező olvasmányként.
Abu Ghraibról csak annyit, hogy a világon mindenhol léteznek túlkapások még a legjobb szándékú hadseregekben is. Egy nem általános ügy miatt kár általánosítani. Egyébként mit szólsz a lefejezésekhez az elfogott amerikai katonák megkínzásához és kivégzéséhez?
Avi:
…
Gondoltam, hogy valaki majd megpróbál okosabb lenni, és kioktatni különböző mércékről, de ha nem fogja fel, akkor leírom; TELJESEN MINDEGY, hogy ki követett el az iraki állampolgár ellen anyagi vagy testi kárt, vagy okozott halált, az iraki kormánynak kötelessége az elkövető(ke)t felkutatni, bíróság elé állítani, és az ország törvényei alapján elítélni. Ehhez semmi köze sincs az iráni síita szomszédság befolyásához vagy a törvényen kívüli terroristákhoz, ez elemi szolgálata kell hogy legyen, főleg azután, hogy több évtizedig egy igazságtalan diktatúrába éltek több millióan, ahol természetesen teljes jogfosztottság, kiszolgáltatottság és félelem jutott osztályrészül nekik!
…
Ha ez se esik le, akkor legyen egy elvonatkoztató példa; Ha olyan rosszul jönnénk ki Orbán Viktorból, hogy ő vagy a szélsőjobb ténylegesen megdöntené a magyar demokráciát és helyére valódi elnyomást hozna, amelyről viszont jó pár évvel később valamilyen oknál fogva Amerika úgy rendelkezik, hogy ő ezt a rendszert most eltünteti a föld színéről, akkor a bevonuló csapatok katonái által elkövetett mindenféle kisebb-nagyobb bűnt azért el kell nézni, mert ők “felszabadítottak” bennünket? Nem, és nem, ez nem egyenlőség, egy nem jogbiztonság és ebből adódóan ez nem demokrácia, ahol megkülönböztetik a bűnöst a bűnöstől aszerint, hogy honnan is jött!
…
Végezetül leírom; Engem egyáltalán nem érdekel, hogy ki mennyi ártatlannal végez, legyen az terrorista vagy katona, ha szándékában állt elkövetni, akkor mindkettő közönséges gyilkos, semmi több!
Animebj, én a helyedben visszafogottabb lennék, mert ha egy jogász (netán nemzetközi) meglátja, amiket ide rittyentettél, hát … én nem vagyok jogvégzett, ezért nem is próbálom szétszedni, de szeretem a jogtudományt és az amatőr jogérzékem nagyon tiltakozik.
gets:
…
Persze ha nem amerikai lenne, akkor az már egészen más lenne, mi? Tisztába vagyok azzal, hogy a jenkik azért akartak büntetlenséget, nehogy a bűnös katonáikat ott kelljen hagyni illetve hogy ha később bármit is elkövetnek, az irakitól eltérően őket ne lehessen felelősségre vonni. Ez nem arról szól, hogy ez lenne az ára annak, hogy cserébe az ország politikai elitjét saját érdekszférájába beolvasztva visszafogja a rosszabbik lehetőségeket, mint Iránt, Kínát, Oroszországot vagy Törökországot, ez semmi másról nem szól, minthogy elkerüljék a “kellemetlenségeket”.
…
Azért kíváncsi lennénk arra az amerikai szülőre, aki örülne, ha saját hazájába egy idegen megszállóként dolgozó hivatásos katona úgy lőné agyon gyerekét, mint Afganisztánban, majd utána a megszállást levezénylő ország nem engedné hazája bíróságának kiadni. (Ja és nem, most nem fogok örömódát zengeni, “God Bless America”-zni, hogy én ugyan nem utálom egész Amerikát stb, nem, ez egész egyszerűen abszurd).
…
Ha ennek van bármiféle nemzetközi jogi forrása, akkor azt kifejezetten az egykori győztesek szája íze szerint, és nem az egyenlőség jegyében írták össze és kényszerítették rá a többi nemzetre, de amibe még inkább biztos vagyok, hogy ezt nem rögzíthették a Genfi- és/vagy Hágai egyezménybe.
Animebj.
Én erre nem mondok már semmit.
És ezzel -asszem- nagyon sokat mondtam.
Animebj
.
Olvasgattamam (nem is egyszer) amit iderittyentettél. Kerestem rajta a fogást, a fogásokat. Lenne rajta néhány de van itt ez a mondatod hogyaszongya:
“Azért kíváncsi lennénk arra az amerikai szülőre, aki örülne, ha saját hazájába egy idegen megszállóként dolgozó hivatásos katona úgy lőné agyon gyerekét, mint Afganisztánban, majd utána a megszállást levezénylő ország nem engedné hazája bíróságának kiadni.”
Meggondolandó. Sok igazság van benne. Azt hiszem összességében igazad van (részleteiben nem mindenhol) ez egy ütös érv. Kaptál egy pluszt tölem.
Az más kérdés, hogy nem értek egyet magammal ebben a döntésben.
Mindettöl függetlenül én örülök, hogy kivonulunk. Fegyert kell eladni nekik de sokat és harcoljanak egymással az utolsó emberig.
Én láttam amerikai katonákat afganisztáni gyerekeken segiteni, és egy jó üzleti érzékkel megáldott iraki fiúcskától vásárolni is dollárért ,hogy segitsen rajta.
Jó akkor az amerikai jelenlét, ha az ellenséges siita erők megakarják dönteni a frissen regnáló hatalmat.
És most felteszem a kérdést: Amerikának hagyni kéne, hogy az arab tavaszban ébredező szélsőségesek, újra fenyegetést jelentsenek rájuk?
Ezek a “hazafiak” láttuk, hogy mire képesek ott Libiában.
A 9/11-et sem felejtem el az araboknak, Amerika meg pláne. Ráadásul náluk tanultak repülőt vezetni tanulóvizummal. Nagy tanulság volt ez nekik.
Az amerikai hadsereg jelenlétének szükségessége mindig vitatott volt, de jaj akkor, ha bizonyos szomszédos támadásoknál senki nem védi meg őket a fajtájuktól.
Csak annyi ellenvetésem lenne amatőrként, hogy a nemzeti jogok különbözősége és a nemzetközi jog figyelembevétele az ilyen politikai megfontolásoknál – egyezségeknél – döntő, ezért kikezdhetők simán a fenti gondolatok.
Khm…. Gog a sok hülye még Amerikának könyörögni. Itt az észt osztó Európában is.
Geyza:
…
Ha nem tudsz saját ideológiai csőlátásodon keresztüllépni, akkor miért kommentálod mégis az én véleményedet? A Te bajod, ha nem vagy képes a világ legerősebb demokráciájának reálpolitikai érdekeinek lelketlen oldalát elismerni, belátni, hogy amíg világ a világ, a nagyhatalmak mindig ráakarják majd erőszakolni befolyásukat a gyengékre.
…
cOLOMBUS:
…
Örülök, hogy legalább néhányan túl tudtak lépni az egysíkú Amerika-barátságon, és távolságtartóan, objektíven értelmezni azt, amit leírtam, viszont abban nem értek egyet, hogy Irakot magára kéne hagyni iráni szomszédságával. Az a terrorrezsim ugyan egyre inkább az utolsókat rúgja, de nem szabad lebecsülni az iszlámfasizmus vérszomjas fertőjének terjesztésében játszott kiemelkedő szerepét, azt, hogy a súlyosan megosztott iraki társadalomra mekkora potenciális veszélyt hozhat, ha egyenlőtlen módon a síiták nyerik el az ország feletti tényleges hatalmat. Nem szabad magára hagyni őket, főleg azután, hogy pontosan az USA hozta a legnagyobb bajt az ország lakóira azáltal, hogy a megszállást követően a biztos rettegést adó diktatúra helyére kaotikus polgárháború-közeli feszültségeket és az al-Kaida terrorját hozta el.
…
Földi Eperke:
…
Itt nem arról van szó, hogy egyéni vagy többségi szinten mit érnek az amerikai és más szövetséges erők nyújtotta háttér, hanem arról, hogy a közülük kikerülő bűnözőket van-e lehetőség vagy sem büntetni a sértett állampolgár hazájában. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy a tévesen egységes tömbnek tekintett arab világon belül is vannak olyan feszültségek, és múltbéli sértettségek, ami miatt a nyugati hatalmak eredményesebben lennének képesek úrrá lenni az ő háborúik alatt, de ez nem jelenti azt, hogy szívesen fogadnák őket. Erre van egy jó perzsa közmondás: “Mindenki szereti a saját hazáját, még akkor is, ha az a pokol.”