Washington – Leon Panetta védelmi miniszter tagadta, hogy létezne olyan forgatókönyv, miszerint az amerikai csapatokat nem vonnák ki december 31-ig Irakból. Egyre több a spekuláció azonban, hogy ez a csapatkivonás sem lesz teljes.
A New York Times jelentése szerint Panetta három-négyezer fős kisegítő egységet hagyna a közel-keleti országban a kétoldalú védelmi szerződésben meghatározott december 31-i határidő után. Hasonló tervről tud a Fox News is.
A Panetta-tervben lényegesen kevesebb katona szerepel, mint a Lloyd Austin tábornok által támogatott elképzelésben, amely 14-18 ezer harcost hagyott volna Irakban. Kérdés, mire jó egy három-négyezres kontingens, amellyel sokkal többet, mint a bagdadi nagykövetséget és annak közvetlen környékét, tartani nem lehet egy komolyabb támadással szemben.
Úgy a Pentagon, mint a Fehér Ház tagadja, hogy bármilyen döntés született volna a december 31. után Irakban maradó amerikai erők létszámáról; ilyesmire csak azután kerülhet sor, hangsúlyozzák, ha lezárultak a Bagdaddal folytatott tárgyalások.
John McCain, Joe Lieberman és Lindsey Graham szenátorok közös közleményben figyelmeztettek arra, hogy egy háromezer fős kisegítő vagy kiképző erő helyszínen hagyása drámai következményekkel járhat, miután egy ekkora kontingens messze alatta marad annak, ami nem egy katonai szakértő szerint minimálisan szükséges lenne a bagdadi kormány túlélésének biztosításához.
Obama hatalomra jutásakor, 2009 januárjában 140 ezer amerikai katona volt Irakban, a létszám ma 46 ezer körüli.
2-3000 res kontingens arra jo hogy barmelyik szomszed mondjuk pl Iran esetleg tamadast fontolgatna akkor azzal keljen szamolnia hogy az USA csapatait az az USA-t tamadja meg, ami manapsag meg mindig nem a hosszu elet titka.
Kvazi ez az iraki rendszer eletbiztositasa.
A jelenlegi létszám harmada is kevés lenne maradónak.
22-es csapdája! :(
Menni.
Semmi értelme fenntartani egy életképtelen kormányt.
A nyugat-barátoknak menekülési utat (letelepedést) kell biztosítani, ennyit lehet tenni.
Hatalmasak a költségek, miután George Bush azzal hitegette magát, hogy az USA jószerével bármennyi háborút folytathat. A 2008-as világválság után ez jelentősen megváltozott és egy elnöknek sokkal jobb, ha cserbenhagyja az amúgy is hazug indokkal letámadott és máig labilis idegen országot, mit hogy saját újraválasztását kockáztassa azzal, hogy miatta megszorításokat hajtson végre odahaza.
…
Irán mindenképp örül ennek a fejleménynek, annak hogy nem kell semmiféle megtorlástól félnie, a szír rezsimnek pedig eddig se kellett attól tartania, hogy a Nyugat megbüntetné azért, amit népével művel, ezek után pedig akár nyilvánosan, a világmédia szeme láttára hajthatna végre tömeggyilkosságot , hiszen akkor se próbálná őt lebombázni vagy támogatni ellenzékét úgy, mint Líbiába.
…
Idén tavasszal “beérett” a Nyugat által pénzelt-elismert diktatúrák támogatásának gyümölcse, hiszen döntően ott csaptak fel az indulatok, ahol a befolyásuk miatt bátran elverték a port az embereken, viszont újfent nem tanulva a történelemből, meg se próbálják a reformokra bírni őket, sőt képmutató módon akkor háborodnak fel, amikor az az ő reálpolitikai érdekeibe nem ütközik (lásd az Öböl-menti szunnita monarchiákat és persze Szaúd-Arábiát). Ez az egyetlen, amit nagyon nem szeretek a nyugati demokráciákban.