Budapest – A bankok és a kiszolgáltatott adósok viszonyában mérföldkövet jelenthetnek az olyan ítéletek, amelyek szerint tisztességtelen a kockázatokat kizárólag arra a félre hárítani, akinek a körülmények alakulására nincs ráhatása. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor lenne elfogadható, ha mindkét felet megilletné.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden elnapolta a döntést annak a polgári pernek a felülvizsgálati eljárásában, amelyet a Csongrád megyei Főügyészség közérdekű keresettel indított a szegedi székhelyű Partiscum Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételeinek megsemmisítéséért.
A Szegedi Ítélőtábla ez év márciusában jogerősen kimondta, hogy 2008. június 9-ig visszamenőleg minden szerződő fél vonatkozásában tisztességtelen és ezért érvénytelen a Partiscum általános szerződési feltételei alapján végrehajtott valamennyi egyoldalú szerződésmódosítás.
Az LB iratismertetése során elhangzott: a másodfokon eljáró tábla többek között azzal indokolta döntését, hogy a perbeli esetekben elmaradt az alkufolyamat, a hitelért folyamodó csak arról dönthetett, hogy elfogadja-e a feltételeket, holott a hitelező-adós viszony a mellérendeltségen alapul, amelyben érvényesülnie kell az egyenjogúságnak.
A tábla szerint a vizsgált és megsemmisített szerződési feltételek bár tartalmazták az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és formailag megfeleltek a törvényeknek, mégis elfogadhatatlan, ha ennek célja kizárólag csak az egyik fél kockázatának csökkentése. Tisztességtelen a kockázatokat kizárólag arra a félre hárítani, akinek a körülmények alakulására nincs ráhatása. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor lenne elfogadható, ha mindkét felet megilletné.
A szegedi ítélőtábla márciusi döntése tisztességtelenek tartja a Partiscum azonnali szerződésfelmondással kapcsolatos feltételeit is, hiszen ezzel a legsúlyosabb szankcióval sújthatják az adósnak fel nem róható okokból tanúsított magatartását, illetve a csekélyebb súlyú szerződésszegését.
A jogerős ítélet ellen a szegedi takarékszövetkezet fordult az LB-hez felülvizsgálati kérelemmel, amelyben indítványozta a tábla döntésének megváltoztatását és az ügyészség keresetének elutasítását. A kérelem indokai között szerepelt, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlya polgári jogi elve megköveteli, hogy a 20-30 éves hitelek összes kockázatát ne csak az egyik fél, a hitelező viselje. A bank a szerződéskötéskor azonnal teljesíti a vállalást, hiszen egy összegben utal, míg az ügyfélnek a törlesztésre 20-30 éve is lehet. Ez alatt az idő alatt rengeteg kockázat merülhet fel az ügyfél érdekkörében is (betegség, munkanélküliség), de változhatnak például a bankközi kamatlábak, vagy az országkockázati felár. Mindezt lehetetlen kizárólag csak az egyik félre, a hitelezőre terhelni. Ez csak úgy lehetséges, ha a bankok szerződésmódosítási jogot kapnak. Az alperes takarékszövetkezet szerint a bankrendszer összeomlásához vezetne, ha ma 2007-es árakon kellene folyósítani a hiteleket. Ha pedig az összes kockázatot a hitelnyújtás kezdetén árazná be a pénzintézet, az a hitelezés ellehetetlenüléséhez vezetne.
A Partiscum jogi képviselője felszólalásában köszönetet mondott az LB-nek, hogy kérelmüknek eleget téve soron kívül tűzték ki az ügyet. Az ügyvéd szerint manapság “ellenszélben hajóznak a pénzintézetek”, nem a Partiscum az egyetlen, amely ellen az ügyészség pert indított az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége miatt. Kiemelte, hogy a magyar és az európai szabályozás egyaránt lehetőséget nyújt az egyoldalú szerződésmódosításra. Kifogásolta, hogy a tábla csupán a polgári törvénykönyvre alapította döntését, és nem foglalkozott a hitelintézetekre vonatkozó speciális szabályozással. A jogi képviselő a táblának azzal az érvelésével kapcsolatban, hogy az adósnak nincs ráhatása a gazdasági körülmények alakulására, megjegyezte, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet úgyszintén nem tudja befolyásolni ezeket a folyamatokat.
Az alperesi oldal úgy véli, hogy ha a másodfokú ítélet hatályban marad, akkor perek százai indulhatnak a pénzintézetek ellen százmilliárdos nagyságrendben, ami alapjaiban rengetné meg a banki hitelezést. De a Partiscum-ügy jogerős ítélete alapján az alperes szerint ad absurdum a közműszolgáltatókkal szemben is megindulhatnak a perek egy-egy áremelés után, illetve lehetnek majd olyanok, akik körülményeik kedvezőtlen alakulására, adó-, tb-járulék- vagy áremelkedésekre hivatkozva nem kívánnak majd fizetni az igénybe vett szolgáltatásért. Az alperes képviselője megjegyezte, hogyha elfogadnák a tábla érvelését, akkor a világpiaci árak változását sem lehetne érvényesíteni például a belföldi gázáraknál.
A Partiscum ügyvédje jogászi szemmel a legaggályosabbnak azt tartotta, hogy a tábla döntése szerint lehet valami jogszerű és mégis tisztességtelen, és így érvénytelen, ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek, ha ezután a bíróságok mondják ki a törvényekről, hogy tisztességtelenek.
A keddi tárgyaláson a felperesi oldalon álló ügyészség a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
Az LB szeptember 27-re tűzte ki a határozathirdetést a Partiscum-ügyben.
szerintem “valamennyi egyoldalú szerződésmódosítás” tisztességtelen!
Rossz szerződések sorsa az érvénytelenítés! :)
Szerintem az egészet újra kellene írni Mindkét félnek a saját kockázatát kellene viselnie.Szerintem most az a helyzet, hogy mindkét fél a másikra hárítja a saját kockázatát.,a bank az árfolyamváltozást, az ügyfél a fizetésképtelenségét.