Washington – Hajlandó foglalkozni a nagy port felvert egészségügyi reformtörvénnyel a Big Boy. Az ítélet júliusban, a kampányhajrában várható, épp ezért igen sok minden múlik rajta.
Az egészségügyi ellátás fél évszázada legnagyobb átalakításának sorsa áll vagy bukik majd a Legfelsőbb Bíróság ítéletén, amely könnyen lehet, hogy egyben ítélet lesz Barack Obama elnök második elnöki periódusáról is. Az első négy évnek ugyanis számos ellentmondásos produktuma volt, mind közül kiemelkedik azonban az Obamacare-nek elnevezett egészségbiztosítási reformtörvény.
Az adminisztráció szeptember végén kérte a Legfelsőbb Bíróságot, tartsa fenn a jogszabályt, amelynek teljes megsemmisítéséért huszonhat állam küzd. Az Obamacare-rel szembeni egyik legfőbb érv alkotmányos: eszerint senki, még a Kongresszus sem alkothat olyan jogszabályt, amely kötelezhetne egy amerikai állampolgárt arra, hogy valamit megvásároljon, márpedig az Obamacare értelmében 2014-től kötelező lenne – büntetés terhe mellett – egyfajta alapbiztosítást fizetni, akár akarja valaki, akár nem.
Régóta folyik a találgatás, mi lesz a mostani összetételű Legfelsőbb Bíróság ítélete. Jogi szakértők és politikai elemzők zömben hajlanadk arra, hogy közeli eredmény születik a kilenc tagú grémiumban, amelyből öt főbírót inkább a konzervatívok, míg négyet a liberálisok közé sorolnak. A legnagyobb talány az, miként szavaz majd a mérsékelt konzervatívnak tartott Anthony Kennedy.
A jogszabály célja, hogy alapbiztosításhoz juttasson körülbelül harmincmillió olyan amerikai állampolgárt, akik jelenleg ilyennel nem rendelkeznek. A törvény életbe lépése esetén kisebb vagy nagyobb mértékben hatással lenne a céges kiadásokra és az egészségügyi szektor szinte valamennyi szereplőjét érintené a biztosítóktól a gyógyszergyárakon át a kórházakig. A felmérések szerint a lakosság a kérdésben mélyen megosztott, ugyanakkor a törvény kapcsán nagy a tájékozatlanság is, sokan azt hiszik, már életbe is lépett.
Ideológiai váltás lenne a bevezetés, vagy nem?
Ez egy bonyolult ügy. Ha Obama eü reformja itt megáll, akkor még lenyelem. A helyzet az, hogy jelenleg azok, akiknek nincs munkahelye vagy szegények és ezért nincs biztositásuk, azok is megkapják az alapvetö ellátást. Nem szuper de a magyar egészségügyi kombinát szolgáltatásánál jobb. Ezt persze az adózók fizetik. Vagyis a jelenlegi helyzet sem jó, mert mást terhel.
De! Innen egy tapottat sem tovább kedves Obama. Amerikában nem volt, nincs és nem is lesz “ingyen ebéd”.
Az alapszolgáltatás hiánya, vagy egy szintje alatt azokat is veszélyezteti a helyzet akinek van biztosítása – úgy gondolom.
Nagy hiba lenne, ha Amerika elindulna a “szociális” modell felé, mert azt veszítené el, amitől Amerika sikeres. Ha rászabadítaná az ingyen ellátásra a népet, ha jönne az “ingyen ebéd”, abba még Amerika is tönkremenne, miközben senki nem marad ellátás nélkül így sem. Ezt az “embertelen” amerikai egészésgügyet minden hibájával együtt boldogan elfogadnák a magyarok. Illetve nem, mert kell érte fizetni. Azt pedig nem szeretik. Nem paradigmaváltásra van szükség, hanem egyes területeken szabályozásra és ésszerűsítésre. Például, ha a kórház tudja, hogy biztosítónak számláz, akkor négyszer akkora a számla, mint amikor a biztosító az adott egészségügyi ellátást nem finanszírozza, és a beteg fizet. Emiatt visoznt borzasztóan drágák a biztosítások. De az egészségügy, a kórházak színvonalát nem lehet a magyar hentesboltokra emlékeztető csempékkel ékesített magyar egészségügyhöz hasonlítani. A háziorvos emailben tartja a kapcsolatot a beteggel, igy küldi a receptet, megírja a vizsgálati eredményeket, figyelmeztet az ellenőrzés szükségességére, jelez, ha megjött az influenza oltás, stb.. A másik nagy baj, hogy az orvosokat bármiért hatalmas összegekre lehet perelni, emiatt ők nagyon drága biztosításokat fizetnek ezekre az esetekre, és azt a betegnek kell megfizetni. Ilyesmit kellene korrigálni, de nem kéne bevezetni a szocializmust, mert akkor Amerika is ugyanolyan élhetetlen ország lenne, mint Magyarország. Mindezt egy majdnem havi 700 dolláros, havi 140 ezer forintos (olcsónak számító) egészségügyi biztosítással hátunk mögött mondom. A biztosítás összege nem attól függ, ki mennyit keres, hanem attól, hogy milyen ellátásokra köt biztosítást. Az ugyanis akkor is annyi, ha valaki keveset keres, mina sokat. Ez drágának tűnik, de a magyar “jótétemény” még drágább lenne, nagyjából az életünkkel fizetnénk érte. Konkrétan és átvitt értelemben is.
Én már akkor szóltam , amikor Mr. Obama beköltözött a Fehéházba, hogy ” ebből még baj is lehet ”
Ebbéli véleményem csak erősödött amikor a Világválság kezdetén fennt említett úr Ukrajnát és Magyarországot okolta valami TV-riportban a Válság kirobbanásáért, mégha két hát múlva vissza is vonta véleményét..dehát az utólagos korrekciók ugyebár nemszoktak a bomba erejével hatni a sajtóban..
Néhány képesség, lehetőség, lehetetlenség és képtelenség együtt:
Az ilyen tömegeket, sőt, társadalmakat érintő ügyekben a társadalmak mai helyzetében lehetetlen igazságos döntést hozni. Még lehetetlenebb olyan döntés megszülése, amely mindenkinek megfelel. Majd bevezetünk új fogalmakat, mint az USA demokráciáját? Meg délamerikait? Esetleg Afrikait? Vietnamit? Iszlámot és keresztényt? Netán materialistát, vagy agnosztikust?És ez mind demokrácia lesz? Ennek a kérdéstömegnek számtalan oka van, jó lesz elgondolkozni rajtuk:
- Minél tömegesebb egy egészségügyi ellátás, annál drágább az, és annál felületesebb.
- Eldönthetetlen, hogy milyen szintű legyen az ellátás, hiszen az a társadalmakat olyan költségek elé állítja amelyet képtelen megtermelni.
- Vizsgálandó, törvénybe foglalandó, hogy egy átlagembernek hány életév jár, mert a fejlett csúcstechnikás orvos, és eszköz használat, képes az életkort 80 – 90 évre emelni.
- Eldöntendő, – és írásos nyilatkozatot kell adnia mindenkinek arról, – hogy ki kívánja a korszerű orvosi ellátásra bízni életét, és ki bízza azt valamilyen egyház vagy hit központjába álló istenre, főpapra, imára. E nyilatkozatnak megfelelően az általa befizetett járulék vagy az orvosi ellátásra vagy egyházaknak lesz utalva?
- Vizsgálni kellene, hogy a demokratikus emberi jogok mindenkire érvényesek e, nemzetiségre, életkorra, vagyoni helyzetre, származásra való tekintet nélkül!
- Azonos orvosi ellátás jár egy büntetlen embernek és egy többszörös gyilkosnak?
- Általános emberi jogon működhet e egészségügyi migráció is a jövőben?
- Azonos orvosi ellátás járjon drogosnak, alkoholistának, a hazájáért katonáskodónak, és a pacifistának, azaz a hazafias szolgálatot megtagadónk?
Azt hiszem, hogy a kérdések tömegét lehetne még feltenni és azok mind jogosak lennének. Kérdezem, hogy Obama Elnök Úr és a népe, választói, akik megszavazták elnöknek meg tudná válaszolni a kérdéseket?
Készültem egy hosszabb hozzászólásra az amerikai egészségüggyel kapcsolatban de Admin megelözött. Na igen,… a korábban kelöknek könnyebb. :-))
Bár Admin emlitette de nem elég hangsúlyosan, ezért most kiemelném, mert tudom, hogy magyar barátaimnak ez zavart szokott okozni és gondolom itt sem lehet máasként. A magyar egészségügyi biztositás a fiztés x %-a. A magas jövedelmü sokat fizet, az alig keresö kevesebbet. Ha akar, ha nem ezt a százalékot levonják töle “valamire”. Ezzel szemben az USA-ban a biztositást (egy csomagot) a biztositott megveszi fix összegért. Több csomag van (vagy száz), mindenki kiválasztja a neki tetszöt és azt megveszi. Nem kötelezö megvenni de ha megveszi az egy fix összeg, függetlenül adttól, hogy mekkora a jövedelme. Vagyis ez olyan, mintha kolbászt vennének a boltban.
A magyar biztositás esetében nem köt szerzödést a biztositott a “magyar izével”, és nem tudja, hogy a fizetése kötelezöen levont x százalékáért mit fog kapni. Ha olcsó orvosi ellátásban részesül akkor nyilván a magyar társadalombiztositó kinyögi neki de ha egy dráda diagnosztikai eljárás, vagy drága gyógyszer , vagy mütét szükségeltetik, akkor valakik, valahol (Istenek Tanácsa) eldöntik, hogy a biztositott kapja vagy sem a biztositást a kérdéses gyógyszerre. Megtehetik, mert nincs kétoldalú szerzödés a társadalombiztositó és a biztositott között. Nem mehet panaszra a beteg, nem perelheti az Istenek Tanácsát, mert nincs vele szerzödése. Ezzel szemben az USA-ban a kétoldalú szerzödésben minden megtalálható. Az ellátás “mélysége” attól függ, hogy milyen biztositási csomagot vesz az illetö és ha azt nem kapja meg, akkor perelheti a biztositót, ami garantáltan el is veszti a pert.
Még valami. A szolidális alapon müködö magyar biztositási rendszerben egy lumpi, önpusztitó életmódot folytató alkoholista ugyanazt az ellátást kapja, mint a keményen dolgozó, az egészségére odafigyelö, sportoló, magas jövedelmü polgártársa, aki lehet, hogy háromszor annyit fizet azért a szolgáltatásért. Ezzel szemben az USA-ban ez a hallatlan igazságtalanság nem létezik, mert nem vagyok rákényszeritve, hogy szolidális alapo álljam a lumpi, bagós, alkoholista kollégám egészségügy költségeit.
Keresztes S.
-
A kérdésedre könnyü válaszolni. Az egészségügyi szolgáltatás nem más, mint áru. Mint a kolbász a hentesnél. Ára van és rendszerint drága. Mindenki köthet biztositást, hogy védje magát. Tessék kötni és meg van oldva. Ennyi.
Ha valaki börtönben van, vagyis az állam (az adófizetö) gondoskodik róla akkor az államnak kell a biztositási dijat leperkálni a biztositó felé. Azért neki, mert a rab kényszeritve van a bentlakásra és ha egyszer oda bedugta a törvény keze, akkor biztositani kell a rab számára ruhát, vizet, kaját és egészségügyi biztositást (sajnos). Innen pedig már sima az ügy, mert az egészségügyi szolgáltatónak teljesen mindegy, hogy van bilincs a betegen vagy nincs. A biztositó majd fizeti a szolgáltatás költségeit.
Columbus kiváló hozzászólását még azzal egészíteném ki, ami tulajdonképpen benne is van a hozzászólásában, inkább csak kiemelném: a magyar “biztosított” gyakorlatilag nem biztosított. Semmiféle garancia nincs arra, hogy ha fizet, akkor meg is kap bármit. Nem lehet “biztos” semmiben. Ha a költségvetés – függetlenül attól, hogy mennyit fizetnek be a TB-nek – meghatároz X számú veseműtétet, de szükség lenne X plusz 100 veseműtétre, mert annyi a beteg, akkor az a 100 beteg nem lesz megműtve akkor sem, ha fizetett. Arról nem beszélve, hogy protekció dönti el és dugipénz, hogy ki kerül az X számú műtétbe, és ki az, aki halálra van ítélve. Borzasztóan rossz és igazságtalan rendszer, senki nem lehet biztos abban, hogy mi lesz vele, ha komolyan megbetegszik. Admin
Admin
-
Azt szokták mondani a magyar biztositásról, hogy “igazságos”, mert nem veszi figyelembe, hogy ki a szegény, ki a gazdag. Ez igaz.
Ezért van az, hogy “igazságosan” és egységesen senki sem kap semmit.
Valójában persze a pénz beszél. Amikor nekem pár éve el kellett végeztetni egy szakorvosi vizsgálatot, a beutaló orvos figyelmeztetett, hogy a kollégájának tegyek a borítékba valamit, és akkor pikk-pakkra megy minden. Miután én adhattam ötezer forintot, természetesen a reggeli rendelésnél azonnal a sor élére kerültem, és nem három nap múlva mentem vissza a leletért, hanem azonnal közölték, hogy gratula, minden a legnagyobb rendben. És akinek nem volt ötezer forintja? Az várt. Szívott. Úgyhogy pénzkérdés az egész, illetve akinek van, protekció kérdése.
De bezzeg a 300 Ft sok volt a népnek.
Köszönöm a felvilágosítást az amerikai biztosítási rendszerről! Csak azt nem értem, hogy ha ilyen egyszerű a dolog, akkor miért lett döntő Obama Elnök újraválasztásában, és miért kerül az ügy a Legfelső Bírósághoz?
Egyébként a Magyar betegbiztosítás immár nem az alkotmány által szabályozott, hanem a parlamenti többség kényének és kedvének a függvénye. Annyi biztonsága is van a biztosítottnak, mint a most ellopott nyugdíjak biztonságánál láttuk, azaz semmi.
Keresztes S.
-
Az USA-ban nem kötelezö biztositást kötni. Aki nem köt, az vagy azért nem, mert annyira szegény, vagy azért mert annyira felelötlen. Egy havi 400-700 $-os biztositás helyett egy kocsi részleteit lehet fizetni. A szegényekkel nincs gond, mert ha igazolják, hogy nincs jövedelmük és nincs kacsalábon forgó villájuk, akkor a költségeket az állam (az adófizetö) átvállalja.
Ha csak felötlen az illetö akkor fizet (sokat) vagy ha nem, kegyetlenül behajtják rajta.
Obama azt szeretné, hogy legyen kötelezö biztositást kötni. Ne lógjon ki senki.
Ez egy kicsit “testidegen” eljárás az USA-ban. Az emberek nem szeretik, ha rájuk kényszeritenek valamit. Olyan dolgogban, ami az ö legbelsöbb magánügyük. Természetesen akik szegények, azoknak tetszik a dolog, mert igy ingyen biztositashoz juthatnak.
Az itt leirtak egy resze nagyon allam specifikus es nem igaz az egesz USA-ra.
Például: “ha a kórház tudja, hogy biztosítónak számláz, akkor négyszer akkora a számla, mint amikor a biztosító az adott egészségügyi ellátást nem finanszírozza, és a beteg fizet. ”
na ennek pont az ellenkezojet lehet tapasztalni pl a texasi szabalyozas mellett.
Az egeszsegugyi torvenyek java resze allami kezben van, es az Obama altal bevezetendo szabalyozas ellen a fo erv pont az lenne, hogy kiveszi az egyes allamok kezebol a szabalyozas lehetoseget.
Az orvosi ellatas szinvonala nagyon valtozo tud lenni nem csak allamrol allamra, de varosrol varosra is. Tobbnyire elegge vacak a tapasztalatom szerint, mind az orvosi mind a fogorvosi, dehat en elegge periferian eltem, es kizarolag a déli államokban. Gyorsan novekvo illetve szegenyseggel jobban suytott helyek ertelem szeruen nehezen tartanak lepest az igenyekkel.
Mindenesetre, ha valasztasom lenne, akkor a 2000-es magyar ellatast valasztanam akar a del carolinai, akar a georgiai, akar az alabamai akar a texasi ellatassal szemben.