Shanksville – Joe Biden alelnök két volt elnök, Bill Clinton és George W. Bush társaságában avatta fel a United Airlines 2011. szeptember 11-én Pennsylvaniában lezuhant 93. járata emlékművét.
Shanksville: kisváros neve, egy név a sok közül, amelyet, akárcsak Lockerbie-t vagy Abbotabadot, a nemzetközi terror emelt ki az ismeretlenségből és írt be a világtörténelem legfeketébb lapjaira.
A Bush házaspár és Bill Clinton a megemlékezésen
A 2011. szeptember 11-i támadásokban szereplő négy repülőgép közül legtöbbet a World Trade Center tornyaiba csapódó gépekről esik szó, majd arról, amely a Pentagon egy részét döntötte romba. A negyedik gépről és annak utasairól méltatlanul keveset tudunk, holott film is készült az esetről.
A 93-as transzkontinentális járat – egy Boeing 757-222-es, amely a New Jersey-beli Newarkból tartott San Franciscón át Tokióba – az egyetlen volt, amely nem érte el célját, hanem Washingtontól 150 mérföldre északra lezuhant a pennsylvaniai Shanksville mellett. A gépet négy légikalóz kerítette hatalmába, akik háromnegyed órával a felszállás után hatoltak be a pilótafülkébe. Miután a pilótákat ártalmatlanná tették, a gép vezetését egy képzett pilóta, a libanoni születésű Zijád Dzsarra vette át.
Dzsarra
Dzsarra eredetileg dúsgazdag világi családban született, később Németországba költözött, tanulmányait Hamburgban végezte; ugyanitt lett a szélsőséges iszlám híve. Később Afganisztánban részesült kiképzésben. 2000 óta tartózkodott az Egyesült Államokban, szabályszerű vízum birtokában, amit a berlini követségen adtak ki. Floridában tanult meg repülőgépet vezetni és ugyanitt közelharc-órákat vett.
Nem sikerült egyértelműen rekonstruálni, mi lett volna a negyedik gép célpontja, általános feltételezés szerint azonban a Fehér Házra akartak lezuhanni vele, lehetőleg megölve Bush elnököt is, akiről talán nem tudták, hogy aznap épp egy floridai általános iskolában van látogatóban.
A géppel száznyolcvankét utas repülhetett egyszerre, a végzetes nap azonban igen gyenge volt, csak harminchét jegyet adtak el; a fedélzeten az utasokon kívül a személyzet hét tagja tartózkodott: a kapitány, a másodpilóta és öt stewardess. A négy géprabló közül ketten poggyász nélkül csekkoltak be, valamennyien az első osztályra, a másik kettő közül az egyik még át is ment a fokozott ellenőrzésen, amelynek akkoriban szúrópróbaszerűen vetettek alá utasokat, de koránstem mindenkit.
Mivel a másik három gépet egy-egy öttagú kommandó térítette el, később behatóan vizsgálták, hogy a friscói járaton vajon miért csak négyen voltak. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az ötödik terroristát, bizonyos Mohamed Kahtánit egy hónappal korábban nem engedték belépni az Egyesült Államok területére. A fedélzetről kezdeményezett telefonhívások zöme ráadásul csak három terroristáról szólt; a vizsgálóbizottság feltételezte, hogy a főkolompos, Dzsarra valamiért nem vett részt személyesen a pilótafülke megtámadásában; a helyéről csak akkor kelhetett fel, amikor a három bűntársa már a hatalmába kerítette a járatot.
A némi késéssel, 8 óra 42 perckor induló járat körülbelül fél tízkor került a légikalózok hatalmába, akkor, amikor a 11-es és a 175-ös járatok már becsapódtak a Tornyokba, a 77-es járat pedig úton volt a Pentagon felé. Dzsarra 9 óra 31 perc 57 másodperckor szólalt meg, tudatva az utasokkal: „Hölgyeim és uram, itt a kapitány, kérem, üljenek le és maradjanak a helyükön. Bombánk van a fedélzeten. Úgyhogy üljenek le.” Későbbi megszólalásában azt akarta elhitetni az utasokkal, hogy visszatérnek a newarki repülőtérre, ahol majd ismertetik követeléseiket a hatóságokkal. Ezzel nyilván el akarta kerülni, hogy az utasok fellázadjanak – ám a lázadás mégis megtörtént.
A gépről összesen harmincöt mobiltelefon-hívást kezdeményeztek, így az utasok tudomást szereztek arról, mi történt a World Trade Centerrel, és nem lehetett kétséges előttük, hogy öngyilkos akció áldozatai lesznek, ha nem szegülnek szembe a terroristákkal. Ez 9 óra 57 perckor történt meg, azután, hogy már a Pentagon egy része is lángokban állt. Dzsarra éles szögben jobbra-balra billegtette gépet, hogy a harcba szálló utasok elveszítsék az egyensúlyukat, majd hol felfelé, hol lefelé repült, mintha hullámvasúton lennének. Ez azonban nem használt. Dzsarra a végén már fejjel lefelé repült, és végül úgy döntött, ha nem sikerül elérni a célpontot, akkor mindenki haljon meg vele együtt ott, ahol vannak.
A föld valósággal elnyelte a becsapódó gépet
A terroristák haláluk közeledtével a tákbírt kezdték kiáltozni. A gép az utasok ellentámadásának csúcspontján, valamikor 10 óra 3 és 6 perc között, lakatlan területen, fejjel lefelé csapódott a földbe Stonycreek járásban, nem messze Shanksville-től, negyven fokos szögben, több mint 900 kilométeres óránkénti sebességgel, amit természetesen senki sem élhetett túl. A föld szabályszerűen elnyelte a becsapódó és felrobbanó géptestet.
Az elmúlt tíz évben ideiglenes emlékmű állt a területen, amelyet közel másfél milliónyian látogattak meg. A mostani, végleges emlékmű felavatására ma, szombaton kora délután került sor; jelen volt Joe Biden alelnök és neje, Jill, Clinton, ifjabb Bush és felesége, Laura, Ken Salazar belügyminiszter, Tom Corbett, Pennsylvania kormányzója és a 93. járaton mártírhalált halt utasok számos hozzátartozója. Barack Obama elnök a tervek szerint vasárnap látogat Shanksville-be.
Jill és Joe Biden
Az emlékművet annak ellenére avatták fel, hogy a teljes befejezése pénzhiány miatt nem történt meg. Adományokból 52 millió dollár gyűlt össze; a szervezők szerint a teljessé tételhez további tízmillió dollárra lesz szükség.
R.I.P.
A magyar média a pentagonba ütközésről is – mondhatnám halálozási létszámarányosan – keveset közölt, ráadásul Csurka feledhetetlen hülyesége is árnyékolta a híreket. Tulajdonképpen innen datálható a média fidSS alá gyűrésének kezdete.
Ma már azt sem tudom elképzelni, hogy a két nagyobb pártunk miniszterelnökei hasonlóan közös megemlékezésen vegyen részt. :(