Phoenix – Arizona állam keresetet nyújtott be, amelyben vitatja, hogy a szavazás lebonyolítására vonatkozó szövetségi előírások megszabnák azt is, hogy az állam miként bonyolítsa le a helyi választásokat.
Az 1965-ben elfogadott Választójogi Törvény kizárta a különféle diszkriminatív előírásokat, hogy meghiúsítsa bizonyos rétegek, főként a déli-államokban élő afro-amerikaiak a szavazásból különféle praktikákkal történő kizárását vagy szavazójogának más módon történő csorbítását.
Tom Horne, Arizona republikánus igazságügyi minisztere szerint a törvény előírja, hogy az államnak a szövetségi igazságügyi minisztériumtól kell előzetesen engedélyt kérnie, ha változtatásokat akar eszközölni a választójogi törvényen, ami a Kongresszus részéről hatásköri túllépést jelent és alkotmányellenes.
Arizonában ma a legnagyobb kisebbség a latin-amerikai: az állam 6,3 millió fős lakosságának közel harminc százalékát teszik ki. Horne arra hívta fel a figyelmet, hogy Arizonában már 1974 óta kétnyelvűek a szavazócédulák és a voksolással kapcsolatos minden hivatalos állami dokumentum.
A miniszter úgy véli, Arizona jogait olyan problémák miatt korlátozzák szövetségi szinten, amelyeket már négy évtizede felszámoltak. Eric Holder szövetségi igazságügyi miniszter válaszában kijelentette: a Választójogi Törvény létfontosságú szerepet játszik az egy ember, egy szavazat elv érvényesítésében, abban, hogy „minden amerikainak joga legyen szavazni, és azt a szavazatot be is számítsák”, épp ezért a szövetségi igazságügyi minisztérium hallani sem akar semmiféle változtatásról.
A szövetségi kormány és Arizona jogi viszonya azóta feszült, hogy az állam rendszabályokat vezetett be a Mexikó felől milliószám érkező illegális bevándorlás visszaszorítására, de ezeket az intézkedéseket Washington bíróságon támadta meg. A határsértőkkel szemben azóta számos más állam is hozott jogi intézkedéseket. Arizona és Texas azzal is vádolják az Obama adminisztrációt, hogy készakarva semmit sem tesz a határőrizet javításáért.
