Semmiben sem sikerült megegyezni 2011. július 5. kedd 22:24 | AN

Budapest – Hétfőn tanácskoztak a Nemzetgazdasági Minisztériumban, de semmiről sem állapodtak meg a tárgyalópartnerek. A tárgyalást követően Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, a munkavállalói oldal képviseletében az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetést a későbbiekben folytatják.

Az egyeztetést kevéssel a június 29-re  - a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a munka törvénykönyvének módosítása és az érdekegyeztetési mechanizmusok átalakítása miatt – meghirdetett sztrájk előtt kezdeményezte a nemzetgazdasági tárca. Gaskó István ennek hatására hivatalosan is bejelentette, hogy a munkabeszüntetés – amit az elégséges szolgáltatásról folytatott sikertelen egyeztetések és az elhúzódó bírósági eljárások miatt egyébként sem tudtak volna megtartani – elmarad.

Az egyeztetésen a kormány intézkedései ellen korábban sztrájkot hirdető Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (AKSZSZ), a LIGA Szakszervezetek, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, valamint a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete vett részt. A tárgyalásra nem kapott meghívást a Mozdonyvezetők és a Vasutasok Szakszervezete, amely levélben várta a kormány válaszát sztrájkkezdeményezésükre. A megbeszélés után Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott: ha a kormány “felleli” a Mozdonyvezetők és a Vasutasok Szakszervezete egyeztetés kezdeményezésére vonatkozó dokumentumait, akkor ők is csatlakozhatnak a sztrájk előtti tárgyalásokhoz.

Az egyeztetésnek három témája volt: a Munka Törvénykönyve (MT) módosítása, az országos érdekegyeztetési rendszer átalakítása, illetve a korengedményes, korkedvezményes nyugdíj kérdése. Érdekesség, hogy éppen a találkozó napján, azaz hétfőn született parlamenti döntés az első két vitatott témában, törvényi formában kijelölve a kormány iránymutatását, amely mentén haladhatnak majdan a részletszabályok kialakításába esetlegesen bevont érdekegyeztetőkkel a tárgyalások. Mint ahogyan megadta a kétharmados többség az alaphangot a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjak rendezésére is egy korábbi alkotmánymódosítással. Ezek után természetes, hogy a hétfői tárgyalások eredménye röviden összefoglalható. A kötelezettségvállalásra fel nem hatalmazott Czomba államtitkártól az érdekképviselők konkrét ígéretet nem kaptak semmire, ám a következő tárgyalás időpontját sem tűzték ki. De lesznek, Czomba államtitkár szerint.

Czomba Sándor a találkozót követően újságíróknak  azért elmondta: látni kell, hogy az ország nehéz helyzetben van, egyszerre kell az államadósságot csökkenteni és a foglalkoztatás bővülését hozó gazdasági növekedést beindítani. A Munka Törvénykönyve átfogó módosítását ez év őszén terjesztik a parlament elé, előtte a nyár folyamán, érdemi tárgyalásokat fognak folytatni az érintettekkel. A korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazásról Czomba azt mondta, hogy megpróbálják minél szélesebb körben folytatni a tárgyalásokat a következő időszakban. A munka világát érintő lényeges kérdések tárgyalását az új érdekegyeztető rendszerben, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban képzelik el, de megvizsgálják azt a szakszervezeti felvetést is, hogy a közeljövőben esetleg visszatérnek ezekre a kérdésekre.

Gaskó István a hangsúlyozta, hogy a sztrájkot hirdető szakszervezetek követeléseit végig tárgyalták, még maradtak vitatott pontok. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, remélik, hogy amíg a tárgyalások nem zárulnak le, addig a kormány nem tesz újabb indítványokat a Munka Törvénykönyve módosításra, a nyugdíjrendszer átalakítására. Gaskó véleménye szerint a tárgyaló felek álláspontja legtávolabb a tripartit érdekegyeztetés fenntartásában volt. Úgy látják, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével nem lesz a versenyszférában a munka világát érintő háromoldalú egyeztetés.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a napi.hu-nak elmondta: szerinte semmi váratlan nem történt, csak egyes szakszervezetekkel tárgyalt a kormány. Szerinte időhúzás zajlik a beígért egyeztetéssorozat nem helyettesítheti az országos tárgyalásokat. Az MT-ről, a nyugdíjról megfelelő szinten, mandátummal, szakértelemmel és felelősséggel rendelkező szakszervezetekkel kell tárgyalni, ellenkező esetben lerövidül a konfliktusokhoz vezető út.

Az ASZSZ szerint egyértelműen a munkáltatóknak kedvez, s a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli a Munka törvénykönyvét is módosító – és hétfőn már elfogadott – törvénycsomag. Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetése miatt nem lehet megbeszélni a kormánnyal a módosításokat. A 23 éve működő OÉT a szakszervezeti vezető szerint a munkabéke letéteményese volt. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról úgy vélekedett, hogy létszáma eleve biztosítani fogja annak működésképtelenségét. “Valószínűleg az is volt a kormány szándéka, hogy működésképtelen szervezetet hozzanak létre” – jelentette ki. Az, hogy a tripartit egyeztetést semmibe veszi a kormány, példa nélküli Európában; ezzel kikerül az utcára az érdekegyeztetés, konfliktusok, sztrájkok következnek majd – figyelmeztetett Borsik János.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkára a hvg.hu-nak nyilatkozva elmondta: az OÉT-ben érdemi érdekegyeztetés zajlott, kizárólag az érintettek konzultáltak a bérekről, adókról, járulékokról, a foglalkoztatásról. A kormánynak, mint az ország legnagyobb munkaadójának is fontos szerep jutott. Ezzel szemben az új tanácsban szerepet kapnak majd a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a tudományos élet szereplői és a történelmi egyházak. A változások azt sugallják, hogy egy bonyolultabb és kevésbé hatékony szervezet felállítása a cél, melyben a kormány „meghívottként” vesz részt. Egyáltalán nem jó ötlet, ha az említett ügyek tárgyalásába olyan szervezetek kapcsolódnak, amelyek ezekben a kérdésekben mellékszereplőknek számítanak. A kormány pedig a meghívotti státuszából adódóan a döntési rendszerből elegánsan kivonja magát. Dávid szerint az érdekegyeztetés rendszerének ilyetén átalakításával kapcsolatosan senki nem kérdezte meg őket. Nem beszéltek, nem egyeztettek velük. Nem kértek javaslatokat, a törvénytervezetet villámgyorsan beterjesztették. Mindent összevetve az új tanács tökéletesen alkalmatlan arra, hogy Magyarországon érdemi társadalmi párbeszéd alakuljon ki. Következménye, hogy „az érdekegyeztetés teljesen felhígul, márpedig ha nem beszéljük ki a dolgokat, nem érvelünk, nem folytatunk párbeszédet egymással, akkor nem kívánt események is bekövetkezhetnek” – véli a VOSZ főtitkára.