Pasadena, Kalifornia – A NASA kalkulációi szerint a korábbinál számított időpontnál három és fél órával hamarabb kerül vészesen közel bolygónkhoz egy távolsági autóbusz nagyságú aszteroida, amely a hozzáértők szerint nem jelent veszedelmet a világra.
Június 27-én, keleti idő szerint 13 óra 14 perckor (Budapesten este negyed nyolckor) kerül a legközelebb az emberiség a világvégéhez, de – ha a számítások helyesek – meg is ússza. A 2011 MD jelzésű égitest 7500 mérföldre, azaz 12 ezer kilométerre közelíti meg a földet az Antarktisz felett, Dél-Afriktól körülbelül 3200 kilométerre.
Az esemény azokat igazolja, akik szerint a világgal bármely pillanatban végezhet egy aszteroida, ezek ugyanis annyira kicsik, hogy felbukkanásukat egyelőre lehetetlen időben észlelni. A 2011 MD-t is csak június 22-én, a múlt szerdán észlelték először új-mexikói rádióteleszkópok. Az objektum a legszélesebb pontján 30 méteres.
A NASA szerint ekkora objektum átlagosan minden hat évben közelíti meg a Földet. Nincs esély arra, hogy becsapódjon, ellenben jó lehetőség nyílik arra, hogy közelről figyeljék meg a tudósok, akik szerint még ha magához vonzaná is a Föld és belépne a légkörbe, a földfelszínt akkor sem érné el, hanem elégne a súrlódástól. A bolygóhoz való közelítése miatt azonban pályája jelentős mértékben módosulni fog.
Gyorsan mozgó aszteroidát első ízben 1937. október 28-án fényképezett le véletlenül Karl Reinmuth német csillagász; az objektum két nappal később 460 ezer mérföldes távolságban haladt el a Föld mellett. Reinmuth Hermésznek nevezte el. Aszteroidákat akkoriban elsősorban a Mars és a Jupiter közötti kisbolygó-övezetben lehetett főleg látni, és a kutatók úgy gondolták, a Hermészéhez hasonló közeli felbukkanás különleges csillagászati ritkaság.
Azóta viszont többször bebizonyosodott, hogy űrobjektumok a Földhöz igen közel kerülhetnek. Több mint nyolcezer ilyen tárgyat azonosítottak, ezeknek tíz százalékának átmérője haladja meg az egy kilométert, a többi apróbb űrtörmelék. Jelenleg 1236 PHA-ról, azaz Pontially Hazardous, potenciálisan veszedelmes aszteroidáról tudnak. Ezek közül a legfenyegetőbbnek tűnik az 1999 RQ36, amely 580 méter átmérőjű, és egy az ezernyolcszázhoz az esélye, hogy 2170-ben, és egy az ezerhez, hogy 2182-ben belecsapódik a Földbe. Igaz, addig még bőven van idő arra, hogy megállítsuk.
Idén február 4-én volt legközelebb hozzánk aszteroida: a 2011 CQ1 jelzésű űrvándor mindössze 5471 kilométerre járt a Földtől.
Írjak címeket, hova pottyanjon?
Nacsakaztán érkeztében nehogy leverje nekem az Astra 3B műholdat idefelejövet , mertakkor mit fogok nézni ?
( Hamár az összes hazai TV csatorna nézhetetlen ?? )
Az fel sem merül a tudósokban, hogy az aszteroida a Föld vonzásában ragad ? Akkor akár el is lehetne nevezni valaki arra nagyon érdemesről…
Már úgy értem, hogy a Hold név foglalt… A 2. hold, vagy Kis-Hold zsenáns, akkor már inkább csuti törpe legyen, világ szégyenére, nap mint nap szemléltetve, hogy mennyivel kisebb az igazi holdaknál… Nem is beszélve a Napról…
Az attól függ mekkora a sebessége neki. Ha jó gyorsan közeledik akkor nem ragad itt , vagy legalábbis valani nagyon elnyúlt ellipszis alakú pályán marad.
A hold nem egy égitestet takar ,a földnek azért “csak” holdja van mert egy holdunk van
Na ez most közel lesz,csak be talál előbb utóbb. Vegyek tartós tejet?
Most aztán bebizonyosodik, hogy VEKE-nek volt igaza, amikor a budaőrsi úton busz sávot létesített. Most aztán nem lesz helye…
b@ßha@ttyuk, ha megérkezik ez a busz nagyságú aszteroida, a sávot pedig “közkivánatra” megszüntették. Mit szól ehhez a zseniális Vitézy?
Ejnye Tarlós!
PHA, azaz Potentially Hazardous (és nem Pontially Hazardous). Tudom, hogy csak elírás, de mégis…