Amikor Gyöngyöspatán a terror tetőpontján kiképzőtábort készültek berendezni, egyetlen ember volt, aki tudta, mit kell tenni. Egy amerikai, aki felmérve a veszély mértékét, nem habozott. Kimenekíttette a fenyegetett roma nőket és gyerekeket a megtámadott faluból. Lehetett volna ez egy magyar is, de magyarnak nem jutott eszébe. Az amerikai ösztönösen cselekedett, azt tette, amit ilyenkor egy embernek tenni kell. Azt tette, amit ilyenkor minden ember tenne Amerikában. Mint aki szintén Amerikában élek, alátámaszthatom, itt ez a normális reakció. Hasonló helyzetben ez jut eszébe egy amerikainak. Richard Field nem hős, csak egy átlag amerikai. Ahogyan a német labdarúgó válogatott tagjai sem voltak hősök, amikor Tatárszentgyörgyön meglátogatták az ötéves meggyilkolt Robika és édesapja házát. Félreértés ne essék, a német labdarúgó-szövetség kereste meg a legnagyobb német roma civil szervezetet, hogy a magyarországi gyilkosságsorozat áldozatainak segítséget nyújtsanak. A két szervezet delegációja végigjárta a támadássorozat kilenc helyszínét, és „elborzadtak”, hogy magukra hagyva, milyen körülmények között élnek a hátramaradott családok. Németországban vagy Amerikában ez elképzelhetetlen. Nem tudnák a szemüket lehunyni, amíg ez így marad. Így reagálnak a civilizációban, ahová Magyarország nem tartozik. Magyarország nem a civilizáció része. Barbár ország, együttérzés nélküli, önző, öntelt, önigazult, szívtelen emberekkel, akik másokra hárítják saját felelősségüket, majd elnézik mások megalázását, fenyegetését. Azt a viselkedést, amit a magyarok produkálnak a civilizált országok szeme láttára, valamikor a neolitikum, az újkőkorszak kezdetén hagyta el az emberiség. Ez a kijelentés csak Magyarországon belül tűnik durva sértegetésnek, költői túlzásnak, de kívülről pontosan így látszik. Ezt tükrözi a világsajtó, amely elborzadva ír mindarról, ami Magyarországon történik. És utána látják azt is, hogy a fideszes média ezt hogyan interpretálja. Ehhez hasonlót a legsötétebb afrikai országokban nem látnak. Még akkor is így van ez, ha a civilizáció népei ezt nem mondják ki nyíltan, mert udvariasak, csak amikor Magyarország nevét hallják, akkor illatosított kendőt emelnek az orrukhoz, és mélyet szippantanak belőle.
Mindezek láttán nem csodálkozik az ember, hogy a zsidókat a magyar csendőrök mindenki szeme láttára zavartalanul hajthatták a vágóhídra. A magyar emberek legnagyobb közönye mellett. A magyar csendőr olyan volt, hogy Kárpátalján a hegyekben volt egy pici falu, amelyben egyetlen zsidó volt. Három napot kellett gyalogolni, hogy feljussanak a faluba, és előkeressék az öreget. Képesek voltak felmenni azért az egyért, egy hétbe telt, mire lehozták. Betették a marhavagonba, ami elvitte Auschwitzba. Ott pedig elégették. Az új alkotmány preambuluma ezt a korszakot kitörli Magyarország történetéből, mintha nem is lett volna. Bármibe fogadok, hogy a mai Magyarországon, ha olyan kormány kerülne hatalomra, a magyar emberek szemrebbenés nélkül végignéznék, ahogyan a cigányokat sorbaállítják és végigterelik a halálba. Ugyanígy a zsidókat is, ha lenne olyan magyar kormány, mint amilyen Horthy alatt volt, a magyarok ugyanúgy elküldenék a halálba az összefogdosott zsidókat, mint legutóbb. Ez nem kérdés. Ez nem az országon, hanem a külpolitikai helyzeten múlik. Már alakítgatják a csendőrséget. Ezért egy cseppet sem véletlen, hogy a Horthy-korszakot idéző Orbán-kormány az ország alaptörvényében lehazudja a történelmet, letagadja a magyarok gyalázatos szerepét a holokausztban. Ezzel is bizonyítva azt, hogy a magyarok ezt ma készek lennének újra megtenni, ha lehetne. És senki a kisujját meg nem mozdítaná értük. Ez a barbár kor erkölcsi színvonalán álló ország. Pont.
Richard Field egy kalandvágyó ember, az ilyenek mennek el kannibál törzsek közé az őserdőbe vagy települnek le Magyarországon. Az egyik a kikötözött, ebédnek szánt áldozatot menti meg a totemoszlopról, a másik Gyöngyöspatáról menekíti ki a romákat, akiknek a szeme előtt készülnek betanítani azokat a kannibálokat, akiket arra képeznek ki, hogy leöldössék őket. Az egész olyan, mint egy filmben: van egy gonosz kormányzó, aki az ideológiájával, az uszításával a gyilkosok mögött áll. A rendőrség nem a jog szerint cselekszik, hanem az ő magánhadserege. Rendfenntartó ereje nem az áldozatok miatt van jelen a faluban, hanem azért, hogy a támadókat védje. Emberei titokban találkoznak a rablógyilkosokkal, és utasításokat adnak nekik. Megmondják, meddig mehetnek el. A cél az, hogy rabszolgamunkára kényszerítsék a kisebbségieket. Ekkor váratlanul jön a magányos idegen, aki belecsöppen ebbe, és kimenekíti, evakuálja a borzalmak falujából a nőket és a gyerekeket. Ennek híre megy, a külvilág sajtója megírja, a civilizációból telefonálni kezdenek a gonosz kormányzónak a haciendába, hogy a várható népirtás méreteit megsaccolják. A háttérben már tárgyalnak a civilizált országok, hogy készenlétbe kell helyezni a külföldi katonaságot az emberevés megakadályozására. Ekkor a kormányzó szól a tábornokának, hogy vessenek véget átmenetileg a terrornak. Erre egy perc alatt megoldódik az, ami megoldhatatlan volt másfél hónapon át. Kísérteties módon azonnal levonul a rablóbanda, eltűnik a Jobbik, levonulnak a polgárőrök, akik addig hajthatatlanok voltak, mintha csak valamennyien a kormányzó emberei lennének. Talán azok is. Amíg felülről nem jött a parancs, hamis seriffcsillaggal a mellükön terrorizálták az indiánokat. Aztán két pofon nélkül is hazakotródtak, amikor a kormányzónak az lett az érdeke. Nem gyanús ez? A kormányzó pedig mindenkit megnyugtat, tenyérbemászó pofájú szolgája, egy jellemtelen nyálas ficsúr belovagol a tér közepére, és tájékoztatja a házaikba bezárkózott polgárokat, hogy az ellenség provokációja volt az egész, senki nem volt veszélyben. A cigányokat üdülni vitték Csillebércre, ez egy régen betervezett táborozás volt a nagy lombú fák alatt. Azt szeretik, ezért ajándékba kapták. Nem ők menekítették ki a lakosságot. Ez viszont hihető, ezt senki nem feltételezte róluk. Inkább beleköptek a levesükbe. Másrészt, ha ők menekítenek, akkor a cigányok olyan üdülésre mennek, mint legutóbb a zsidók. Egy filmben nagyjából így néz ki a vadkeleti embergyűlölők országa. Ja, és kiáll a kormányzó is, és bejelenti, hogy megvédte a falut. Azt elfelejti mondani, hogy magától. A háttérben pedig elindul lóháton egy csapat, hogy likvidálja az idegent, aki kimentette az áldozatokat. Ez Magyarország. Majd egy fél év múlva kérdezzük meg ezt az amerikait, milyen váratlan események érték, és hogy még mindig Magyarországon van-e, vagy lefosztva, kirabolva, lejáratva, leköpdösve, erkölcsi nullaként leamortizálva elmenekült, és örül, hogy az életét megmentette.
Pedig ez az amerikai csak tükröt állított – akaratán kívül – a magyarok elé, akik most sem néznek bele. Aki mégis, az olyan, mint a boszorkány a Hamupipőkében, magát látja a legszebbnek. Lefogadok, hogy a magyarok többsége most is az amerikait köcsögözi le, és a terroristák oldalán áll. Field nem közvetlenül fizette a számlát, de előtte annyi pénzt adott a Vöröskeresztnek, hogy tekinthetjük úgy, ez az ő pénze volt. Nagyon okosan tette, hogy a Vöröskeresztet bízta meg a humanitárius segítség lebonyolításával. Az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy a Vöröskereszt állami támogatása csökken vagy megszűnik, esetleg létrehoznak vagy felkarolnak egy másik segélyszervezetet, és a pénzt ezentúl az kapja. Ha a Vöröskereszt állami befolyás alatt álló szervezet, akkor hamarosan leváltják a vezetőt. Pontosan úgy, ahogyan az említett filmben történne: miután elmennek a külső megfigyelők, a segélyszervezet vezetőjét nem leváltják, hanem lelövik. Megjegyzem, Magyarországon még él néhány ember az amerikain kívül, de azoknak nem jutott eszükbe, hogy segíteni kellene. Bérelhetnének néhány buszt a romáknak, és kimenekíthetnék a gyerekeket a gyilkosok kezéből. Félnek a gonosz kormányzó bosszújától. Ez a bosszú jelen esetben nem az, hogy agyonlövik őket, hanem elveszítik az állásukat, az előmenetelüket. Esetleg a vagyonuk egy részét, vagy csak nem gazdagodhatnak tovább. Az egzisztencia, a kis hivatal, másoknak a pénz szeretete, mindez fontosabb, mint asszonyok és gyerekek élete. Miért éppen én? De talán bele sem gondolnak. Ha belegondolnának, néhányan talán jól döntenének. De ismerjük el, ez nem könnyű döntés. A gazdag ifjú példázata erről szól a Bibliában. Nagyon nehezen mennek be az Isten országába, az önzetlen, önfeláldozó, mindent feladó szeretetbe, akiknek gazdagságuk van. És ez a “gazdagság” relatív fogalom. Valakinek csak egy bérleményt jelent. Pedig mindent megnyernének, ami fontos, ha a teljes vagyont elveszítik is. És mindent elveszítenek, ami fontos, ha megtartják azt, amijük van. Aki megtartja az ő életét, elveszíti azt. Aki elveszíti, megnyeri azt. De a szegény ember se különb, pedig annak nincs is sok vesztenivalója. Magyarázat pedig mindig van: ez az egész egy demagógia, mert nem voltak a romák igazi veszélyben. Nem az ő feladatuk megvédeni őket, hanem a rendőrségé, ezért fizetik az adót. Érdekes, hogy ezek a gondolatok az amerikainak nem jutottak eszébe. Nem várta meg, hogy kiderüljön, mi lesz a vége. Ha nem lőnek le senkit, akkor se lássák ezt a gyerekek. Ezért nem kell mellébeszélni, az igazság az, hogy fontosabb a pénz, az egzisztencia, a vagyon, a hírnév, a biztonság, a vacak kis állás, a sunyi lapítás, mint az üldözöttek melletti bátor és nyílt kiállás, a kockázatvállalás, az áldozat. A nagy keresztény országban nincs annyi hitük, hogy ha ezt megteszik, Isten majd megsegíti őket. De ha nem, akkor sem érdemes tovább úgy élni, hogy ezeket magukra hagytam, mert becsuktam a szemem az üldözöttek láttán. Ezek a szemek ugyanígy voltak becsukva 1944-ben is. És ha megmarad ez a közömbösség, ugyanígy lesznek becsukva akkor is, amikor a Jobbik kerül hatalomra. Csak akkor már lehet, hogy azok is ott állnak a sorban, akik tegnap nem segítettek. Milyen furcsa. Még a legjobb szándékúaknak sem jutott eszébe, hogy éjszakánként hetek óta az ágy alatt reszketnek gyerekek, és őket most már ki kellene hozni a faluból az anyjukkal együtt. Azt már nem kellene végignézniük, hogy a leendő gyilkosaik a célba lövést gyakorolják. Ez csak egy amerikainak volt egyértelmű. Ez csak a civilizációból érkező embernek evidens. Ez a két kultúra közötti különbség. És ha megnézi az irigy magyar ember New Yorkban a felhőkarcolókat, akkor ne zsidózzon, és ne mondja azt, hogy ezek azért ilyen gazdagok, mert tőle lopták el. Nem, ezek azért ilyen gazdagok, mert egy ilyen esetben nem bújnak a redőny mögé, nem olyan önzően, szűklátókörűen, cinikusan és közömbösen gondolkodnak, mint a klassz magyar ember, aki mindenkinél mindent jobban tud.
Ahogyan a magyar labdarúgó-válogatottnak sem jutott eszébe, hogy látogatást tegyen a rasszista gyilkosságok áldozatainak családjainál. Még arra sem vitte őket a lélek, hogy esetleg csatlakozzanak a német focistákhoz, hogy ők is kifejezzék a szolidaritásukat. Már csak azért is, mert a magyar futballpályák közönségétől nem idegen az a szemlélet, ami egy ötéves kisgyerek brutális legyilkolásához vezetett. Talán a kiállásukkal hatottak volna a rasszista csasztuskákat éneklő szurkolókra. De ők éppen fordítva gondolkodnak: egy ilyenben azért nem vesznek részt, mert ismerik a szurkolóikat, akik nem örülnének ennek. Inkább a távolmaradásukkal üzentek nekik. Most megmondom: ilyen jellemű emberekből, csapatból, soha nem lesz világbajnok. A németekből majdnem lett. Tatárszentgyörgy után azt jósoltam, hogy ez a német csapat ezért a szívéért világbajnok lesz. Mert egy ilyen gesztus, és mindaz, amit ez a szívükben létrehoz, az ellenfelek fölé emeli őket. És igazam is lett volna, ha Ballack az irigységével nem veri szét a csapatot, és nem rombolja le azt az erkölcsi erőt, amivel rendelkeztek. A magyarok nem mentek Tatárszentgyörgyre, nem is fognak soha kijutni a világbajnokságra. Nekik edzeniük kellett, vagy lelkileg készülniük a meccsre. A németeknek nem kellett, így rúgtak este egy sima ötöst a magyaroknak. Nemcsak tudásban, hanem morálisan is az ellenfelük fölé nőttek. Akik sunyítanak, nem egyenes úton járnak, azok mindig ráfáznak. Ha valaki látott westernfilmet, az például tudhatja, hogy az ilyen városok, ahol egy ilyen kormányzó az úr, és ahol a banditák és a seriff ugyanabba a társaságba tartoznak, azok soha nem gazdagok. Azok teljesen elszegényednek. Akik kiszolgálják a kormányzót, azok is szegények maradnak. A kormányzó közvetlen környezetének jut a rablott vagyonból, de azokat egy idő után lelövik, a vagyonukat elveszik. Az ilyen városokban, országokban a port fújja szél, és csak egy mesterség virágzik, a koporsókészítőké. Az ilyen országok ne reménykedjenek. A nagy hazugságokon és ígérgetéseken kívül semmit nem kapnak. Azt hiszik, megalkuvó, korrupt módon túlélhetik, és nekik is csöppen valami. De nem csöppen, csak kevesen élik túl, és azok is rabszolgák lesznek. Nemcsak azok lesznek átkozottak, akik a gazemberségeket végrehajtják, hanem azok is, akik ezt csendben eltűrik.
A filmekben a városnak persze mindig van ellenzéke. Ezek egymással rivalizálnak, lőni egyik se tud, nem is meri használni a fegyverét, csak az intrikához értenek, egy részük titokban a kormányzó embere, az ellenzékinek hitt helyi újság kefelevonatait nyomtatás előtt a kormányzó emberei jóváhagyják. Az akkumulátoros tévé riportereinek a tévé tulajdonosa adja a kérdéseket, aki a kormányzó zsebében van. A csokornyakkendős értelmiségiek átírják a város történelmét, vagy csak nem szólnak, hogy ez hazugság, a kormányzó elődei lesznek a dicső jótevők, ellenzékének tagjai pedig a gonoszok. Magyarország egy rendkívül közhelyes western világa.
Nézzük meg konkrétan, mit tett azokban a napokban, amikor a romákat egy amerikai mentette ki az életveszélyből, például az ellenzék vezérének szerepére készülő Gyurcsány Ferenc. Minden rossz szándék nélkül. Azért választjuk őt, mert ma tőle lehet várni a legtöbbet. Csütörtökön a Facebook oldalán Gárdák uralma címmel írt egy korrekt bejegyzést. Minden szava igaz. De ez csak szöveg, és ennyi. Miközben nem érti, hogy Orbán kormánya miért nem lép fel a nácikkal szemben, eszünkbe jut, hogy miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc tüntetni járt a nácik ellen, ahelyett, hogy az államhatalom erejével fellépett volna ellenük. Totális szerepzavarban volt. Amikor a Duna-parti megemlékezésen egy ragyogó beszédet mondott, és a háttérben zúgott a “mocskos zsidók”, mindvégig attól tartottam, hogy mire a beszéde végére ér, a náci csürhe beledobja a Dunába. A Köztársaság miniszterelnökét, akinek joga és hatalma van arra, hogy az erőszakszervezetekkel fenntartassa a rendet, ha kell, kiürítteti a fél várost, hogy egyetlen megemlékezőnek se kelljen hallania hatvanöt év után, amikor kimegy elsiratni a Dunába lőtt édesanyját, hogy “mocskos zsidók”. Annyira tesze-tosza kormánya volt, hogy már azzal gyanúsították, hogy ő áll a nácik mögött. Gyengekezűsége nagymértékben hozzájárult a most kialakult helyzethez. A Jobbik és a Magyar Gárda a Gyurcsány-kormány idején erősödött meg. A felelőssége óriási. Ezt csak azért említjük meg, mert amikor Orbán szemére veti, hogy nem intézkedik, nem használja az államhatalmat, akkor annyit megjegyezhetne, hogy ebből azóta tanult ő is valamit. Aztán pénteken, azon a napon, amikor a romák kimentése zajlott, reggel bejelentette, hogy „keddig lehetőség szerint kerülni fogom a politikai témákat”. Mondja az ellenzék vezetője, annak tudatában, hogy a hétvégére tervezték a gyöngyöspatai kiképzést. Miközben a menekítőakció zajlik, az ellenállás vezére, aki integrálni akarja a demokrácia híveit, a facebookos bejegyzése szerint virágokat ültet, kelkáposzta-főzeléket főz. Ezt lájkolja 225 ember, nyilván a hívei. Ezeknek eszükbe sem jut, hogy ilyenkor esetleg máshol lenne „a Feri” helye. Utána láthatjuk az elültetett virágokat, majd egy másik bejegyzést egy fotóval, amint a macska átszalad a virágok között, ezzel a szöveggel: „És a cicát ki fogja megtanítani, hogy tilos a virágágyásba lépni?” És ő a legjobb emberünk.
Ez idő alatt egy amerikai, akinek semmi köze Magyarországhoz, 300 roma nőt és gyereket kimentett, ezzel olyan nemzetközi sajtóvisszhangot keltve, hogy Orbánék kénytelenek voltak azonnal intézkedni, és betiltani a kiképzőtábort (amit ugye megtehettek volna korábban is, de nem tették). És tegyük hozzá, hogy Gyurcsány Ferenc a legnagyobb hallgatóságot megmozgatni képes ellenzéki politikus Magyarországon, mindezt nem azért hányjuk a szemére, mert az ellenségei lennénk. Nála csak gyengébbek és rosszabbak vannak a láthatáron. De ő is olyan, amilyen az országa. Nem jobb, és nem rosszabb. Virágokat ültet, mialatt romákra készülnek vadászni. Pártját pedig leginkább az a kérdés foglalkoztatja, ki beszéljen a majálison: csak Mesterházy vagy Gyurcsány is? Mialatt ötéves kislányok ágy alatt reszketnek, mert fasiszta állatok menetelnek és fenyegetnek az utcákon. Gyurcsány Ferencnek már három hete ott kellene sátoroznia Gyöngyöspatán. És folyamatosan hívni oda az emberek tízezreit. De ez nem jut eszébe, mert Magyarországon nem így gondolkodnak az emberek. Hasonló esetben Amerikában nemcsak Obama elnök, hanem a korábbi republikánus elnökök is ott álltak volna a megtámadott kisebbségek mellett, megnyugtatva minden ugrásra készen álló amerikait, hogy megvédik az emberi jogokat, a gyengéket, a nőket és gyerekeket.
Kiábrándító. Mint ahogyan az is, ahogyan nem tűrik a kritikát, például ezt, amit jószándékkal írok. Ahogyan híveik sem akarnak semmi mást hallani, csak azt, milyen gonosz Orbán Viktor. De azzal nem kívánnak szembenézni, ami a saját oldalukon van. Hogy nekik is meg kell változniuk. Hogy nem lehet onnan folytatniuk, ahol abbahagyták. Nem érdekli őket, hogy az ellenzék televíziója Orbán Viktor kezében van, ezen morálisan nem háborodnak fel, nem állítják kérdéseikkel a falhoz a tulajdonost, hogy hogyan is van ez. A legfőbb rádiójuk saját magát cenzúrázza, elébe megy az elvárásoknak, annyi tartás nincs bennük, mint egy gyöngyöspatai gyerekben. Miközben a markukat tartják, de ha az érdekeik úgy kívánják, akkor megválogatják a szavaikat, elhallgatnak dolgokat, óvatoskodnak, vagy akár hazudnak, mint a vízfolyás. Az ellenzék, a demokrácia hívei, nem akarnak hallani semmiről, ami nem illik bele az álmaikba. Az “megosztja” a soraikat. Pedig ezért lehet becsapni őket, és ez az oka annak, hogy a politikusok megtehetnek bármit. Ezért teheti meg Gyurcsány Ferenc is, hogy pénteken bejelenti, keddig nem foglalkozik politikai témákkal, miközben fizikai létükben veszélyeztetett kisebbségieket kell evakuálni egy faluból. Ő ez alatt virágokat ültethet és rotyogtathatja a káposztát, mert tudja, hogy ezt soha senki nem kéri majd számon rajta. Ha mégis, akkor azzal legfeljebb nem áll szóba többé. Pedig neki is az tenne jót, ha olyan sajtója lenne, amely számonkéri rajta a közös emberi értékeket. Amerikában ez is másképp van. Amerikában egy politikus azonnal tudja, hogy a választói egyetlen ilyen melléfogást, érzéketlenséget nem bocsátanának meg, ezért ilyet nem engedhet meg magának. Ez abból is látszik, ahogyan egy egyszerű amerikai reagál ösztönösen egy helyzetre, megszégyenítve a virágágyásban macskákat kergető ellenzéki vezetőt. Nem Gyurcsány Ferencnek kellett volna kimentenie inkább a roma gyerekeket? Kik a tanácsadói, kik osztják neki az észt, ha még erre se jönnek rá? Nem vette észre, hogy kormányzása idején elsősorban kommunikációs vereséget szenvedett? Csak remélni lehet, hogy abból a csapatból már kirúgott mindenkit, különben előre mondom, hogy minden terve halálra van ítélve. Ha Gyurcsány Ferenc ezt Amerikában teszi meg, a legközelebbi beszédéhez nem kell színpadot ácsolni, mert egy sámli is sok, annyi ember nem kíváncsi arra, hogy miket hadovál. Nemcsak szépen kell tudni beszélni. A tettek, a reakciók, a felháborodási képesség, az alacsony toleranciküszöb számítanak. Aki csak szép bejegyzéseket ír, de ilyenkor nem tesz semmit, annak Amerikában legfeljebb küldenek néhány csomag vetőmagot és egy fej káposztát. Amit ebben a helyzetben Gyurcsány Ferenc tett, az a Bálint gazda, nem egy diktatúrában az ellenzék erős és bátor vezetője, aki nem tűri, hogy bárkit bántsanak. És ezt nem az ellensége, hanem a jóakarója mondja.
Magyarországnak nagy szerencséje van, hogy ennyire békések és türelmesek a romák. Amerikában ennek a feléért már talpig fegyverben állnának a feketék. Amerre a szem ellát, égnének a fehérek házai, mint a zsír. Az ablakhoz nem merne állni senki. Vona nem találna olyan biztosítótársaságot, aki vele életbiztosítást kötne. Egyetlen éjszaka alatt egyenként lövöldöznék fejbe az összes nácivezért. Egészen addig, amíg meg nem tanulják, hogy a bőre színe miatt senkit nem diszkriminálhatnak, hogy a többség felelőssége az, hogy felemelje a kulturálisan elmaradott kisebbségeket. Hogy nem beszélhet és nem bánhat Isten teremtményeivel senki úgy, mint az állatokkal. Hogy a többségi társadalom hibáit, bűneit, mulasztásait, a rendőrség alkalmatlanságát nem kérhetik számon faji alapon egyetlen kisebbségtől sem. Azt mondja az okos magyar ember, hogy aki védi a cigányokat, az költözzön melléjük. De arról megfeledkezik, hogy ezek nem voltak mindig ilyenek. Magyarország annak issza a levét, ahogyan eddig a cigányokkal bánt. Amikor elküldték a cigány takarítónőt, amikor hiába végeztek el bármilyen iskolát, állást nem kaptak. Amikor a legcsinosabb roma nő megjelenése után is elkezdtek vakarózni és sprézni az irodában. Amikor nem akart senki a cigánygyerek mellé ülni az iskolában. Amikor bármilyen rendesen dolgozott az ingázó cigány, becsülete akkor se volt, és a felét se kapta annak, amit a magyarok. Most ezek ölnek és rabolnak. Ezekből az élményekből táplálkoznak. Amikor ezek történtek, akkor készítették elő a magyarok azt, hogy most már nem tudnak a cigányok miatt élni, nem mernek kimenni az utcára, farkaskutyákkal kell védeni a fát, és húsz forintért agyoncsapják az idős asszonyt. Ezt maguknak köszönhetik a magyarok. Annak, ahogyan a cigányokkal eddig bántak, és ahogyan törődtek velük. Most pedig fel vannak háborodva, elfeledkeznek a saját felelősségükről, hogy állatszámba se vették őket. Erre nem az a válasz, hogy rájuk eresztjük a nácikat botokkal, kövekkel, hanem az, hogy elkezdünk velük emberi módon bánni. Emberi szóval közeledni feléjük. Megtanuljuk tisztelni őket. Akkor nem csapják majd agyon az öregasszonyokat és nem rabolják ki a házakat. Ha már a többségi társadalom életét és biztonságát veszélyezteti egy kisebbséggel szembeni mulasztása, az el nem végzett feladatok sokasága, azért a többség a felelős. És ha önvizsgálat, őszinte megbánás és emberi megoldások helyett elkezdik terrorizálni a magárahagyott kisebbséget, akkor eljöhet egy nap, amikor megunják, és a sarokba szorított állathoz hasonlóan kitörnek. Akkor az Isten kegyelmezzen ennek az országnak, mert az amerikaiak elmondhatják, mennyi sírás és fájdalom, micsoda pusztulás követi azt. Mert ha a magyarok így folytatják, a cigányok elhúzzák a nótájukat, megmutatják nekik a pokol kénköves tüzét. A magyarok adjanak hálát azért, hogy ilyen türelmes cigányaik vannak. És ne várják meg, amíg ők is olyanok lesznek, mint a feketék, mert akkor kő kövön nem marad. Az utolsó órában vannak, hogy észhez térjenek. Ha majd a cigányok porig égetnek néhány húszezres várost, és arra nem a balkáni népirtás lesz a válasz, akkor megtanulják emberszámba venni hátrányos helyzetű embertársaikat. És ha azután valaki tiszteletlenül a szájára meri venni őket, akár egyetlen rasszista mondatot szól, ha kicsúszik a száján a nagyon kedvelt tyúktolvajozás, és ha valaki elkezd a “segélyezésről” beszélni, arra oroszlánként ugrik majd a közvélemény, mert jól emlékszik a leégett házakra, a benne égett emberekre, az égő hús szagára, és aki ezt merészeli megtenni, az olyan ember az életben többet politikus nem lesz. Nem kéne ezen az áron megtanulni.
Végül, a húsvét szelleme nem az, hogy ilyenkor nem foglalkozunk politikával, vagyis tőlünk nyugodtan meg is dögölhet bárki. Hanem ellenkezőleg. A húsvét üzenete az, hogy Isten Fia meghalt minden emberért, magyarokért és cigányokért is egyformán a vérét adta. A saját életét adta értük, nem virágokat ültetett húsvétkor az Olajfák hegyén, hanem a halálfélelemmel tusakodott a Getsemáné kertben, és azt mondta az Atyjának, hogy vedd el tőlem ezt a poharat, ne kelljen kiinnom. Nem olyan egyszerű meghozni a döntést, hogy feláldozom magam, mindenem, a kelkáposztámat másokért. De megéri. Jézus azt mondta, ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tied. És vállalta a szenvedést, a korbácsolást, a meggyalázást, a mocskolódást, a karaktergyilkosságot, a vallásos emberek amortizálását, a keresztre feszítést, de annak feltámadás lett a vége. Nem olyan, amilyen gyalázatos az Orbán Viktoré lesz húsvét hétfőn, amikor az élő Istent káromolják, és a keresztre feszített Krisztust gyalázzák meg. Hanem igazi katarzis, feltámadás, megváltozás, igazi újjászületés a Krisztusban. Az önfeláldozás, a másokért való élet, az Isten akaratának való engedelmesség a húsvét üzenete, nem a káposztafőzés.
Amerikában senkit nem tévesztene meg az Orbán-kormány elmúlt másfél hónapos viselkedése. Az a tény, hogy a magyar lakosság elfogadja a nyilvánvaló hazugságokat is, romlottságának iszonyatos mértékét jelzi. Ha a vele szemben álló demokraták ugyanilyen korruptak, ha nem változnak meg, ha nem néznek szembe az igazsággal, ha nem vetik ki magukból és maguk közül ugyanazt a rothadt korrupt, megalkuvó, hamis, sunyi magatartást, ami az egész országot jellemzi, akkor nem lesz újjászületés, hanem jönnek a nácik. Ezért nagy a felelősségük azoknak, akik magukra vállalják azt, hogy a nép fölé állnak, és azoknak is, akik a fejük fölé emelnek bárkit. Először magukban győzzék le azt, amire az orbánizmus épül. Először magukban és maguk között ítéljék meg a gonoszt, utána keressék másokban. Az MSZP-re ezért nem kíváncsi senki. A jelét nem mutatják annak, hogy megbántak volna bármit, vagy egy kicsit is megváltoznának. Amerikának vannak értékei. Vannak evidenciák, amelyek mindenkinek azok. A magyaroknak ilyenek nincsenek. Erről szól a gyöngyöspatai menekítés. Egy magyar se mozdult. Csak az egyetlen amerikai. Ha ugyanolyan érték nélküli, megalkuvó, korrupt ez az oldal, akkor nincs erkölcsi erő, amivel legyőznék Orbánt. Nincs mihez viszonyítva megmutatni, hogy ez mekkora gazemberség. Ezeknek szilárd, mozdíthatatlan elveknek kell lenniük. Azt nem lehet, hogy a mi oldalunkon elnézem. Mert különben nem lesz leváltva a diktatúra, egy érték nélküli társadalomban ugyanis nem tűnik fel az értéktelenség. Ezt kell a demokratáknak először helyreállítani, utána lesznek követőik, utána lesz mire építeni. Ez nem papolás. Ha ezt kispórolják, annak beláthatatlanok a következményei. Nagyon megszívjátok. Ez nem fenyegetés, de nézzetek körül. Már vannak, akik éheznek. Kétszáz ember a saját lakásában fagyott halálra. Ha én vagy egy amerikai lenne az ország vezetője, az ellenzék vezére, egy perc nyugalma nem lenne. Richard Field és honfitársai az első ilyen haláleset után kutatná, hogy van-e még valaki ilyen veszélyben. Magyarországon ez a kutyát nem érdekelte. Így nem lehet élni, ez megbosszulja magát. Az ilyen emberektől undorral fordulnak el a civilizált országok. Kell a szív, kell az érték, a kompromisszumok nélküli igazság. Mert ami működik, ezért működik. Magyarország pedig azért nem működik, mert a cinizmus, a nihilizmus, a közöny másokkal szemben, a megalkuvó, a korrupt gondolkodás, az értéktelenség szétrohasztott mindent.
Orbán persze tovább szította a cigánygyűlöletet, azzal a hazugsággal, hogy „üdülni mentek a romák” Csillebércre. Ezzel még jobban gerjesztette a primitív rasszizmust. „Bennünket mikor küldenek táborozni Csillebércre?” – kérdezi a nagyon okos magyar ember, a világ legtehetségesebb népének tagja, aki részesült az isteni csakrából, ami a Kárpát-medencében van. A magyar kormány megint lejáratta az országot, az ott élő embereket, jogosan szörnyülködik a civilizált világ, hogy egy lokális humanitárius katasztrófa elől egy éppen arra járó amerikainak kellett kimenekítenie több száz nőt és gyermeket. A civilizált világban nem úgy tekintenek erre, mint ahogyan a teremtés legnagyobb csodája, a magyar ember, aki megvonja a vállát, merthogy neki ehhez semmi köze.
Kedves Bartus László!
Tökéletesen igaza van. Egy dolgot jegyeznék meg, ne haragudjon. Ezt a dolgot fele ennyi szóval kellett volna elmondani. Nagyobb hatása lenne. Ezt is érdemes Amerikából megtanulni… Üdv.
Egy másik amerikai magyar.
Kedves admin.! Köszönöm a választ.Valójában nem vettem magamra, csak ha valamit nem jól gondolok, akkor írja meg, tanulni fogok belőle.
Amatőr, a példa Amerika és a feketék.Ne mondd, hogy az nem ugyanaz, mint a cigányok..ne mondd hogy a “cigány problémát” sehol sem tudták megoldani, mert arra az a válaszom, hogy azért, mert nem is tettek érte annyit, mint a feketékért Amerika.Ne mondd, hogy a feketéket behurcolták rabszolgának Amerikába, hogy ez lelkiismereti kérdés is volt, míg a cigányokat senki nem hívta Európába és rabszolgák sem voltak. A háttér különböző, de Amerika példája mégis az, hogy a probléma megoldhatól És ahogy, amilyen módon ők megoldották, az humánus volt.Ez a lényeg.Az amerikai elitet senki nem akadályozta meg a pozitív diszkriminációban.Magyarországon azonnal elkezdődne, hogy ez nem igazságos, és azonnal sorolnák, ki milyen szegény, mennyi a fizetése és felháborodna, hogy a “cigány jobban jár”, mikor ő…stb. Amerika a példa és az egész társadalom nyertese lett a tudásuknak, a munkájuknak és a humanizmusuknak.
Drága Bartus úr, és Kommentelő Társak, még egy dologban azért hadd legyen némi fenntartásom a példaképként emlegetett USA ill. egyéb fejlett demokratikus országokkal kapcsolatban.
Ugyanis – hogy ismét mantrázzam, bár tudom, hogy senkit se érdekel – Magyarország évek óta megszegi a nemzetközi párizsi egyezményt, az ezt rögzítő magyar törvényt: 1947. évi XVIII. TÖRVÉNY a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában, 4. Cikk, “Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.” Az eredeti angol nyelvű dokumentum: http://untreaty.un.org/unts/1_60000/2/2/00002058.pdf
És az aláírók között ott van pl. USA, Kanada, Anglia, Ausztrália, India, mint a győztes szövetséges államok, akik tk. a betartandó feltételeket szabták meg Magyarország számára. És most ezeket az államokat hangyányit se érdekli, hogy ezt az egyezményt Magyarország évek óta magasról lesz@rja. Igaz, az 1. fasizmus idején is csak akkor szánták magukat el a cselekvésre, mikor már ők maguk is veszélyben voltak, addig “nem volt tudomásuk” arról, hogy a nácik&nyilasok különféle országokból tonnaszámra szállítják a humán-tüzelőt a náci kemencékbe.
Hát akkor kérem szépen, hogyan tudnám fenntartás nélkül fogadni azt, hogy ők aztán haj, de nagyon érzékenyek a demokrácia & az emberi jogok tekintetében. Ezek szerint egy nemzetközi egyezmény is csak látványnak, egyes államok önfényezésére jó, de valójában csak egy vicc, amivel kitörölhetjük a hátsónkat. Most is, mint akkor, e mintaállamok szépen becsukják a szemüket, fülüket, holott ezerféle jele és bizonyítéka van, hogy Magyarországon már több éve szabad utat kaptak a fasiszták, és hogy most a nemzetközi helyett a magyarországi helyzet egyre fokozódik, a fasiszták egyre aktívabbak, merészebbek, pofátlanabbak, fenyegetőbbek és tettre készebbek És az 1. fasizmus kialakulásának tanulsága alapján már ismerni lehet egy ország fasisztáinak és aktív/passzív támogatóinak a forgatókönyvét, pontosan lehet tudni, hogy hova vezet.
És ezek a mintaországok most (is) hallgatnak. Nem óhajtanak kellemetlen macerákat, inkább mindenféle kifogást találnak, pl. “nem avatkoznak más ország belügyeibe”. Akkor talán nem kellett volna csak játszásiból a békeegyezményt se összedobni. Hiszen most is szépen megvárják, hogy a küszöbön álló polgárháború kirobbanjon, a magyar – és mert itt szabad a pálya, a világ minden tájáról idetóduló – fasiszták szépen népirtani kezdenek. És majd talán akkor nem győznek előbb szorgosan csodálkozni, felháborodni, dorgálódni, és amikor már elég sokan meghalnak, és már nekik is elég veszélyes lesz, akkor talán bátorkodnak majd a “magyar belügyekbe” beavatkozni, és esetleges eltévedt rakétáik majd hozzájárulhatnak az egyébként talán nem érintett civil áldozatok számának növekedéséhez.
Hát így megy ez, Tisztelt Hölgyeim és Uraim. A világ már csak ilyen kegyetlen, az élet pedig nem habostorta. Aki volt olyan balga, hogy itthon maradt, vagy nem volt lehetősége új hazát keresnie, és lesz olyan szerencsés, hogy nem kerül célkeresztbe, az túlélő lesz, és majd megint lesz mire emlékeznie, emlékeztetnie, az utókort kellően elszörnyedtetnie, hogy majd pár évtized múlva megint kezdődjön elölről az egész, mindaddig, amíg az emberiségből a természetnek elege nem lesz, és akkor majd lesz “Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, / Egy boldog remegés, és felpiheg sohajtva / A fájó ősanyag: immár a kínnak vége!” Oszt jó napot.
Kedves Olvasóink!
Most nem reagálni vagy válaszolni szeretnék, hanem e cikk kapcsán kicsit megerősíteni az Amerikai Népszava ars poetica-ját. Az Amerikai Népszava website-ját jelenleg nem az olvasók, nem a hirdetések, nem külső szponzorok, hanem ennek a lapnak a nyomtatott hetilapja tartja el. Egészen pontosan, a nyomtatott hetilap minimális bevételét, ami az én pénzem, költöm erre a website-ra. Költhetném magamra is, mert az enyém. De azért nem költöm magamra, mert tervem van ezzel a website-al. Azt szeretném, ha ez a website képviselne egy értékrendet, egy világnézetet, egy szemléletet, formálná, alakítaná a gondolkodásmódot, és felhívná azokra az értékekre a figyelmet, amelyeket Magyarország vagy elhagyott, vagy relaitivizált. Nem kötöttünk eddig sem semmiféle kompromisszumot annak érdekében, hogy mindenáron növeljük a látogatottságot, és bevételekre tegyünk szert. Nem csupán üzleti vállalkozásnak tekintem az újságunkat, hanem egy olyan médiumnak, amelynek küldtése van, egy értékrendje van, amit képvisel a lap, és amit elfogadnak, szeretnek és képviselnek az olvasói is. Ez a közös világnézet, szemlélet, értékrend bennünket, akik készítjük ezt a lapot, és az olvasókat, akik ezt olvassák, összetart. Mi a jelenlegi anyagi feltételekkel nem tudunk versenyezni 50-60-80 fős szerkesztőségekkel, nem is akarunk. Egyelőre mi nem tudjuk azt biztosítani, hogy valakinek a mi lapunk legyen az elsődleges hírforrása. Lehetséges, hogy egyszer ez bekövetkezik, de akkor sem kivanunk lemondani arrol, hogy ez a lap egyfajta gondolkodásmódot, értékrendet képviseljen, és azt terjessze. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek úgy kell gondolkodnia, mint nekem, hanem magam is arra törekszem, hogy ezt az értékrendet szem előtt tartva írjam a cikkeimet. Ez az értékrend, gondolkodásmód, világszemlélet rajtam kívül van, és mindnyájan igyekszünk ehhez igazodni, ebben igyekszik segíteni a lap. Ebben a szándékunkban az a felfogásunk vezet bennünket, hogy Magyarország jelenlegi válságában nagy szerepet játszott a sajtó, a média, annak nihillizmusa, cinizmusa, sok esetbne rombolása, emellett az, hogy az online újságokban szabadon teret engedtek a szélsőséges nézeteknek, a butaságnak, sötétségnek közönségességnek, ostobaságnak. És a végén ez lett a szint, a színvonal, a norma, az uralkodó színvonal. Mi szakítani szeretnénk ezzel. Mi azt szeretnénk, ha kialakulna az újság körül egy maroknyi csapat, amely azonosul azzal az értékrenddel, világnézettel, amit a lap próbál képviselni, és ez a csapat olyan lenne, mint egy kovász a kenyérben. Jótékonyan befolyásolva saját környezetében és a tágabb közvéleményben is a közgondolkodást. Ez a világnézet semmi rendkívülit nem tartalmaz: a jog, a törvény, a szabadság, a jogállamiság, a jelző nélküli demokrácia minden megalkuvás és kompromisszum nélküli képviselet, az emberség, ahumánum, a gyengékkel, elesettekkel, szegényekkel, a hátrányos helyzetűekkel szemben való szolidaritás, együttérzés, mindenféle szélsőség, fasizmus, nácizmus, rasszizmus, antiszemitizmus elvetése, szabadelvűség. Lehetséges, hogy ezt a mostani bejegyzésemet egy külön cikkben is kifejtem, hogy ne csak azok olvassák, akik ebbe a posztba betévednek. Most ennek a cikknek a kapcsán csak azt szeretném mondani, hogy itt nem szeretnénk olvasni a cigányok rémtetteiről, mert ismerjük. Nem kívánjuk olvasni az ostoba bejegyzéseket, hogy mit jelent a romák mellett élni, mert azt is tudjuk, és mennyire nem lehet mit kezdeni velük, és mennyire érthető a cigánygyűlölők gyűlölete és a rasszisták indulata, no meg a fasiszta gárdák masírozása. Még burkoltan sem, sem úgy, hogy a felvetések végkövetkezttetése kimondatlanul is csak az lehet, hogy mindez érthető. Nem szeretnénk sem a magunk, sem értelmes demokraták energiáit arra pazarolni, hogy ezekkel a nézetekkel folytassunk értelmetlen vitát. Mi szakítani akarunk azzal, ami a többi újságban van. Ha ezt kell néznem, akkor bezárom ezt a lapot, és értelmesebb dologra költöm a pénzem. Azon túl vagyunk, hogy ez egy létező probléma. Itt ezt senki nem vitatja. Sőt, maga afenti cikk is azt állítja, hogy a helyzet kritikussá vált, eljutott olyan szintre, amikor már a mindennapi életet kérdőjelezik meg, Mi nem úgy próbálunk védekezni a rasszizmussal szemben, hogy letagadjuk a hátrányos helyzetből fakadó negatív jelenségeket, bűncselekményeket, és még azt sem mondjuk, hogy ezt nem lehet időnként egy-egy kisebbséghez, adott esetben a romákhoz kötni. Nem letagadni akarjuk a bajt, nem hazudni akarunk. De a probléma megoldását nem az önbíráskodásban, agyűlölködésben, a kirekesztésben és a terrorizálásukban látjuk, hanem fordítva. Azt gondoljuk, hogy a kirekesztésük vezetett idáig. A bajok gyökere a többségi társadalomban van és a megoldás kulcs, felelőssége is az övék. Ha őszinték vagyunk, ki nem emlékszik saját iskolájában arra, hogyan bántak már akkor a cigánygyerekekkel. Ha velem ezt csinálják, én se szeretném agádzsókat, és nem folytatom, benne van a cikkben. Igenis, nem vesszük őket emberszámba, utáljuk őket, befogjuk az orrunkat, alacsonyabbrendűnek kezeljük őket, így is bánunk velük pici gyerekkorunk óta, aztán csodálkozunk, hogy amikor megnőnek, leütnek az utcasarkon. A feléjük való viszonyt, bánásmódoyt kell megváltoztatni, törődni kell velük, be kell őket fogadni, meg kell osztani velük, amink van, ne kelljen lopni, kapja meg, amire szüksége van. EMBEREKRŐL beszélünk. Kapják meg az embernek járó tiszteletet, méltóságot, megértést, segítséget. És most kérem, aki azt akarja írni, hogy felszedik a parkettát, és mindent megpróbáltak, de nem lehet, az ne fárassza magát, nem ezen a szinten szeretnénk erről beszélni. Mi meg akarjuk nyerni a mi olvasóinkat arra, hogy gondolkozzanak, hogy változtassák meg a gondolkodásukat, tekintsenek másképp erre a problémára, és főleg ezekre az emberekre. Akinek nincs türelme a velük való foglalkozáshoz, az hagyja azokra, akiknek van. Akinek nincs türelme ezt kivárni, az ne hozzon fel egyetlen ellenpéldát sem, azt bizonygatva, hogy nincs semmi értelme, mert ez nem igaz. Az költözzön el, kerülje őket és a témát, és bízza szakemberekre. De ne szítsa tovább a győlöletet. Amikor ő kisyerek volt, hányszor esett el? Ha akkor azt mondják, hogy ez nem fog menni, most mi lenne? De a mamájának volt türelme huszadszor is felemelni. Meddig kellett pelenkázni bennünket? És elvégezték, mert szerettek minket. Az iskolában Ön hányszor tévedett vagy számolt rosszul, oldott meg rosszul feladatot? Mégsem mondták, hogy hülye mint a föld, nem foglalkozunk vele, holnaptól ne jöjjön iskolába, és sorolhatnám. Itt évszázados elmaradásokat kell pótolni, több emberöltőn át. De el kell kezdeni. Szeretettel, türelemmel, emberszámba véve őket. Ha nem tesszük, nemcsak az emberiesség ellen vétünk, hanem a többségi társadalom élhetetlenné teszi a maga számára az országot. Vagy valóban egy véres polgárháború lesz a vége. De erről a többségi társadalom, azok a felősek, akik még itt, ebben a humanist és demokratikus újságban is az előítéleteiket, az egyéni rossz tapasztalataikat hajtogatják, azt sugalmazva, hogy nincs mit tenni. De van.
És itt kanyarodnék vissza ahhoz, amit e bejegyzés elején írtam. Nem fogjuk a lap színvonalát még a hozzászólások szintjén sem lezülleszteni a nihillista újságok színvonalára süllyeszteni. Mi önizmeretre, gondolkodásra, humánumra, megalkuvás nélküli egyenességre akarjuk olvasóinkat rábírni, és nem fogjuk eltűrni, hogy amit felépítünk reggelig, azt ostoba és rasszista emberek lerombolják estelig. Nem tűrüönk meg rasszistákat itt, nem tűrünk meg olyanokat, akik elfogadhatatlan hangnemben kezdenek beszélni a többi olvasóival, durván sértegetnek bárkit. Nem tudunk minden hozzászólást elolvasni. De a “Látszat nögé néző” nevű olvasó nézetein, stílusán, bántó magatartásán és rombolásán elképedtünk. Nem érdekel “Látszat mögé néző” úr vagy hölgy primitiv véleménye, uszítása. Még egyser mondom: arra nem költök egy fillért sem, hogy ezeket a jól ismert buta és agresszibv szövegeket olvasgassuk saját honlapunkon. Akkor inkább holnap bezárom az egészet. Mi a gondolkodó, értelmes, humánus emberekkel akarunk együttgondolkodni, az ő gondolataikat serkentgetni. És ennek szellemében beszélgetni békésen, keresni a megoldásokat. Aki ilyen, de fenntartásai, kétségei vannak, az kérdezzen. A többiek és mi mindnyájan igyekszünk válaszolni. De az buta uszítást és propagandát nem tűrjük. Látszat mögé néző beírásai sértik a website szabályzatát, ezért kizártuk. És figyelni fogjuk, minden hasonló magatartást és felfogást, egyébként az alapszabályzattal összhangban, kizárunk innen. Azt szeretnénk, hogy az Amerikai Népszava olvasói és azok is, akik hozzászólnak, egy jól felismerhető, világos értékrendet képviselnének, népszerűsítenének, és azzal oszlatnák azt a ködöt, zűrzavart, ami a magyar fejekben van. Ha nem ezt tesszük, akkor nincs értelme a munkánknak. De mi úgy gondoljuk, hogy van, és ennek szellemében folytatjuk. Én arra kérek mindenkit, hogy azt a változást segítse elő a magyar közgondolkodásban, amire szükség van, ami nélkül nem lesz megújulás, szabadság és demokrácia. Ennek érdekében, őrizzük meg a méltóságunkat, ne legyenek durva, vurgális hozzászólások. Építsük és ne romboljuk egymást, erősítsük egymásban az örök értékekbe vetett hitet.
Köszönöm mindazoknak, akik vették afáradságot, és elolvasták ezt a hosszú levelet. És külön kösöznöm, ha elgondolkodnak ezen, és azon is, amit e lap küldetéseként megjelöltem, és ebben megtalálnák a maguk szerepét. Ez nem egy olyan újság, mint a többi. Ennek erősítésére kívánjuk létrehozni a Kohányi Társaságot is.
Üdvözlettel, Bartus László
Tisztelem, becsülöm Richard Field tevékenységét, amit a magyar szegénységbe kényszerített emberekért tesz. Jómagam és gyermekeim is kaptunk tőle segítséget. A mindenkori kormányok pökhendi, tiszteletlen magatartása miatt került ide a lakosság nagyon nagy része. A Magyar Szegénységellenes Hálózat, Ferge Zsuzsa professzor asszony (80 éves) folyamatosan hangoztatjuk, hogy szegényedik a nép, dolgozni akar a nép a bérből és fizetésből képtelenség megélni, és akinek van ma még holnap munkája, nem biztos, hogy holnapután nem kerül ki a munkanélküliek táborába. Én az Arany Liliom Alapítvány elnöke rengeteg konferencián megfordulok, hangoztatom a jelenlegi kormánynak, hogy lássák nyomoromat, fogatlan számat, szedett-vedett öltözékemet, amit már évek óta hordok, elnyűtten mintha bizonyos egyenruhát. Demonstrációkon is ott vagyok, fotózok. Fotózom azokat az embereket a tömegből akik még 1 évvel ezelőtt tehettek volna valamit, adhattak volna munkát, teremthettek volna olyan maradandót amiből a nép újra értékteremtő munkát mutathatott volna. Most ők is a demonstrálók között vannak. Tükröt tartunk mindannyian a mindenkori kormány arcába, ám mi akik szegények lettünk azt kapjuk, MI vagyunk ebben a hibásak, bennünket vádolnak és sajnos ezt sokan el is hiszik azok akik még rendelkeznek valamilyeen jövedelelmmel.
Kedves Bartus László!
Álmában még 3 év múlva többek szavazzunk a balodali pártokra (DK-ra,MSZP-ra
Jobbik csoportja: ,nácok,Szebb Jövőért ,csendőrök MEGSZÜNIK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nagyon kérek szépen a nagyobb figyelmezést az egész Magyarországi politikájáért!!!!!!!
SZEMA-SZDSZ-ra,MSZDP-ra) !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nagyon szeretnénk DEMOKRATIKUS-ért és TÖBBEK BALODALI PÁRTOKért!!!!!!!!!
Még kevesebb a fidesz %-os legyen!!!!! Megszünik a Jobbik+ társassága!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Üdvözlettel: Noszticzius Judit
A cikk jo,de szerintem is rovidebben nagyobb hatasa lenne.A hasonloan gondolkodok kevesebb szobol is ertik egymast,a masik oldalon allokat,nem a terjedelem gyozi meg.
admin: “A cikk arra próbál rámutatni, hogy a helyzet kialakulásában a többségi társadalom felelős, és a megoldásért is egyedülálló felelősség terheli.”
Szerintem pedig ez alapvető tévedés! Az elmúlt 6 évtizedben a társadalom adminisztratív és agresszív elnyomó eszközökkel el volt és van zárva a szabad döntés és cselekvés lehetőségétől – ha pillanatokra saját kezébe próbálta venni a döntés lehetőségét, azért súlyos árat fizetett – tehát köszöni szépen, de Társadalom Pistike nem kér ebből a felelősségből. Mint tudjuk, a fejétől bűzlik a hal. Büdös is kellőképp.
Minden relatív. Csak nézőpont kérdése, tehát érthető, hogy innen lentről másképp látszik. Oda föl kevesen férnek, és bizony a toronyból mást látnak. Bár manapság nem comme il faut Moldovára hivatkozni – lehet, hogy vénségére meghülyült- de tisztelettel javaslom az egész szakmának tanulmányozásra Az élet sűrűje c. novellát. Már, ha néha olvasnak is…
Amatőr, azt értsd meg, hogy a felelősség nem azonos az okkal. Ha felelősséget vállalok valamiért, az nem azonos azzal, hogy én vagyok a valami okozója.Felelősséget vállalhat az ember egy ügyért,akkor is, ha ha úgy gondolja, hogy azt nem ő hozta létre, de a megoldása fontos neki. A cigányok helyzetének megoldásáért felelősség a többséget terheli, mert nincs más aki megoldja.A többi aspectusról már nem akarok beszélni, már csak a fogalomzavarokkal foglalkozom.
Kedves gm. azt értsd meg, hogy a véleményem nem ér annyit, hogy 3-4 ezer leütéssel magyarázzam.
Röviden csak annyit; amíg a helyi problémák megoldására nem biztosítanak helyben eszközt, addig az SOHA nem lesz megoldva. A neveletlen embert nevelni kell; akikhez jól fizetett pedagógusok, sőt, cigány pedagógusok kellenek. Legyen szegregált az intézmény és érvényesüljön a pozitív diszkrimináció, speciális tantervvel, jó felszereléssel. Az alapfokú képzésben. Helyben. Mert minden csak nézőpont kérdése; Magyar Bálinték úgy látták, hogy a legjobb megoldás az oktatás színvonalának emelésére a digitális tábla, miközben egyes tanintézményekben az udvar végében van a budi. És onnan azután nehéz felzárkózni. A megoldás pedig nem a társadalom kezében van.
A toronnyal kapcsolatban pedig annyit; a társadalom jó része belefáradt és unt a szájtépésbe, se ereje, se ideje, se pénze nincs rá, és már rég nem vállal felelősséget az “ügyért”. Sőt! Radikalizálódik. Vagy onnan másképp látszik?
Tisztelt e-Vita.
Cyrano de Bergerac után szabadon, egy-két mondatát finomabban is fogalmazhatta volna kis lovag. Vagy lovagina?
Tisztelt Bartus úr.
Kedveltem ezt a lapot, mert itt társakra leltem, akiknek hasonló volt a világnézetük. A demokráciáért emeltek szót. Voltak más nézetek is, amit ütköztettünk és legtöbbször az érvek győztek. Sok véleménnyel egyet értettem, sokkal nem, ha észérvekkel meg tudtak győzni elfogadtam. Ilyen volt gm. írása is. Ö valószínű több helyen járt, jobban ismeri, a cigányság helyzetét én csak a helyi viszonyok szerint tudom megítélni. Úgy vettem észre, hogy csak egy vonal mellett lehet írni, aki ettől, letér jobbra vagy balra és elmondja, kulturáltan a saját tapasztalatait, gondolatait az már nem fér bele a lap világszemléletébe, értékrendjébe, gondolkodásvilágába. Voltam már itt rasszista, antiszemita, sőt azt is megkaptam, hogy ne szalonzsidózak. Magyarországot lebarbározták a Himnusz szövegét nyavalygásnak titulálták. Mikor ezt szóvá tettem vártam a magyarázatot, de semmi.
Ezek után minden jót Bartus úr.
„Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.”
gm; “Amatőr, a példa Amerika és a feketék.Ne mondd, hogy az nem ugyanaz, mint a cigányok..ne mondd hogy a “cigány problémát” sehol sem tudták megoldani, mert ……..stb.”
Nem mondom.
Amerikát és a nagyvilágot bizony csak felszínesen ismerem, de mégis van véleményem róla. Már ha szabad. Szerintem az USA-ban nem oldották meg a feketék problémáját. Az indiánokét, az eszkimókét, a spanyol ajkúakét és még ki tudja hány népcsoportét szintén nem. Belőlük áll a plebsz alja. Nekik van Obamájuk, nekünk meg néhány díszcigány. Aztán meg a semmi. Tehát az USA e téren elért eredményeit, valamint az ebből generált problémáikat köszönöm, de nem kérem.
Amatőr,a megoldás módszertanának, az erőforrások biztosításának központinak kell lenni, a kivitelezésnek helyinek. Nem állunk egymástól messze.Eddig senki nem csinálta jól, valami mindig hiányzott, ezért mindig kudarcba fulladt.
Ami Amerikát illeti én sem vagyok szakértő, de nem azonosítanám Obamát egy dísz cigánnyal sem.A dísz cigány az báb, az USA elnöke nem hiszem, hogy báb. Ami az átlag amerikai feketét illeti, nézd meg mennyi rendőr, tűzoltó, pap, sportoló stb van közöttük, van fekete értelmiségi, nem beszélve a kúlturális életről, színészekről és zenei életről. Nézd meg a CNN-t, hány különböző etnikumú bemondója van. A CNN meteorológusa fekete. Ennyi jutott hirtelen eszembe.
Érdekes.. 2-3 éve egy fórumon összeakadtam egy magát cigány értelmiséginek valló hölggyel. Persze a téma a magyarországi cigányság helyzete volt, az hogy mennyire nem kapnak segítséget stb. stb. stb.
A hölgy nagyon büszke volt rá (méltán!) hogy egyetemet végzett, felelős, jól fizetett állásban dolgozik.
Megkérdeztem őt, hogy ő, mint roma értelmiségi mit tesz a többi roma érdekében? Mint roma példakép pl.
Aztán csak kapkodtam a fejem, úgy kiosztott: mégis mit képzelek én, semmi köze hozzá, neki az nem dolga…
Nekem nem volt jó érzés, ő már biztosan elfelejtette..
Stefán, sajnálom, hogy elhagyod a helyet. Szerintem te nyitott és jó szándékú vagy, lehet veled vitatkozni.Válaszolok a megválaszolatlan kérdésedre.A barbárságról írtam már, a Himnuszról…nem értek egyet nyavalygásnak nevezni…de arról lehet vitatkozni, hogy az Alkotmányban van-e helye.Minden jót.gm.
gm. ” Amatőr,a megoldás módszertanának, az erőforrások biztosításának központinak kell lenni, a kivitelezésnek helyinek. Nem állunk egymástól messze.”
Sajnos de!
Szerintem ugyanis az erőforrásokat nem központilag kell biztosítani, hisz’ most is az a baj, hogy a központban felhalmozott pénz ellenőrizhetetlen lyukakon keresztül elszivárog. A pénzt ott kell hagyni az önkormányzatoknál, gazdálkodjanak felelősséggel – ami pl abban nyilvánulna meg, hogyha a VII. & XIV. ker kompetensei vétkesnek találtatnak, akkor többet ne lássák a napvilágot – mert ott tudják, hogy mire mennyit kell és érdemes költeni.
Igazad van, Obama nem dísz cigány, hanem unikum. Majd ha a plebsz alja nem feketékből, sárgákból és spanyol ajkúakból áll, hanem a nemzetiségek számával arányos mértékben, akkor megoldottnak tekinthetjük a problémát.
A hátrányos helyzetű, lemaradó helységeket támogassa az állam egy külön keretből.
Hány, demokráciában telt éve küszködnek a népek olvasztókondérjában (USA) a nemzetiségek problémával?
Merthogy a tégely – már hogy a méretünk miatt – M.o. lenne. És csak húsz igen pocsék évünk volt rá! És nem hinném, hogy kevesebb nemzet fiai laktak nálunk ezidáig, mint a legújabb nagy testvérnél. És, hogy Obama fekete? Na, bumm!
Nálunk egy vízilabdacsapatot sem lehet összeállítani “igazi” magyar nevű fiúkból, pedig talán ez a legmagyarabb sportág. Az összes szláv, latin, germán, és egyéb európai rassz nevei megtalálhatók magyarként, fűszerezve az ázsiaiakkal.
Végül, de nem utoljára; nincs lelkiismeret furdalásom, legalább is a cigánysággal kapcsolatban.
Amatőr, nem látod, hogy nem csak a központban folyik el a pénz, hanem az önkormányzatok sem gazdálkodnak felelősséggel?
Obama képességeit illetve nem unikum. Ahhoz, hogy valaki ki tudjon emelkedni, nem a hatalom kegyéből, hanem választással, kell, hogy valamilyen színvonala, műveltsége, tudása legyen és ezt az amerikai társadalomban megszerezhette.Nem milliomos gyereknek született.Nem zárult le előtte semmi, azért mert fekete.De nem is ő egyedül a jó példa, mert nálunk is vannak roma képviselők. A jó példa a mindennapi élet, a középosztály tagjai, akik között számosan vannak, míg nálunk nincsenek, vagy csak elvétve.Ami a sárgákat illeti, ha a kínaiakra gondolsz, akkor ők nagyon jól beilleszkedtek és jól élnek.Ami az állandó spanyol ajkú legális és illegális bevándorlók alulképzett tömegét illeti, nyilván 1-2 generáció kell a beilleszkedéshez. Az a rongyos sereg akik a század elején özönlöttek Amerikába, azok a mai elit és középosztály.De ez egészen más kérdés, mint a valaha szegregált feketék ügye.De hogy jön ide az igaz magyar focisták ügye? Az igaz magyar focisták pénzért külföldre mennek, ez ilyen egyszerű.Ezzel együtt én nem a focira költenék 100 milliárdot, hanem a cigányokra.
gm,focistákról nem beszéltem. A vízilabdacsapat példájával azt próbáltam illusztrálni, hogy Magyarország területére számtalan nemzetiségű ember betelepült. Csak a cigányság beilleszkedése nem oldódott meg. Magyarországon sem. Máshol sem.
A kudarcot nem lehet sem a cigányság, sem a többségi társadalom nyakába varrni, mert az az impotens politikai elit bizonyult alkalmatlannak, amelynek a birtokában vannak az eszközök,de azt másra, illetve rosszul használja.
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi módszerek nem váltak be, akkor talán az illetékesek lássák be, hogy rossz munkát végeztek és talán változtassanak. De hagyják végre békén a társadalmat.
Kedves Laci,
megmondom őszintén, elképedve és értetlenül olvastam az elmúlt hét komment-áradatában a rengeteg rasszista, embertelen beszólást. Nem értettem, hogy jelenhetnek meg ezek itt. Gondoltam, rendkívül elfoglaltak vagytok, s gyorsolvasásban nem lehet mindent észrevenni. Kiemelted az önmagát Látszat mögé nézőnek tituláló korlátolt látású egyént, de volt itt sok-sok huncut rasszista.
Én nagyon örülök a legutóbbi hozzászólásodnak.
Régóta látom, hogy: “Ez nem egy olyan újság, mint a többi”. De azért még sokszor olyan, és sok mindenben olyan.
Olyan meglátásaid vannak, amik egyszerűen nincsenek helyükön a napi kis hírek közt. Az, hogy van oldalt egy legtöbbet olvasott ablakocska, az nem elég kiemelni mindazt a mondanivalót, amit ez az oldal, szinte egyedien sugároz felénk. Össze-össze lehet szedni blogokról hasonló megérzéseket. De következetesen, tudatosan egyedül Téged látlak csinálni ezt a hatalmas felvilágosító tevékenységet.
Ennek az egyediségnek köszönhetően a régi bevált módszerek határait feszegetjük. Talán érdemes lenne új formátummal, a célhoz praktikusabban szolgáló oldallal kiállni. Gondolok itt arra, hogy pl. a bulvár, a sport stb, de akár a napi hírek is egy rangon vannak az egeket rengető írásaiddal. Ez, szerintem, nem jó így. Nem tudom, hogy mit kéne helyette, én nem értek ehhez. De úgy gondolom, világunkban olyan dolgok is történnek, amik egyszerűen nincsenek egy szinten a hétköznapi hírekkel. Persze, mindig történnek ilyen dolgok, csak mostanság egyre inkább felgyorsulni látszik.
Kíváncsian várom, mit jelent a Kohányi-társaság.
Tisztelettel: Hanna
Kedves Bartus László!
Oldalt látva Hanna kommentjét, kinyitottam szájtot.
Én egy műszaki nyugger vagyok, és mint ilyen sosem érek rá. Ezért csak ritkán tudok kommentelni, ezért csak most tudtam elolvasni a 03:12-kor adott tájékoztatását. A korábbi cikkéhez adott megjegyzése – miszerint a Klub rádió nem rádió, és az ATV nem tv – kiakasztott, de valahogy legyűrtem magam. Elfogadtam, hogy valamely – biztosan alapos – ok miatt olthatatlanul gyűlöli a Hit bandát és ezért összeesküvés elméletei is kialakultak.
Most, hogy közre adta arspoetikáját, megköszönöm azt, és önként távozok olvasói köréből. Hanna bizonyára ki fog tartani mindvégig!
Továbbiakra azért figyelmébe ajánlom azt, amit már többen is jeleztek: rövidebben velősebbet lehetne…
Minden jót!
Ámen! Remélem mindvégig kitartok
Mindenki jól teszi, ha távozik, ha nem idevaló.Én maradok és örülök mindannak amit ez az újság nyújt,Tisztelem, becsülöm érte Bartus Lászlót és csapatát a lap ars poeticáját.
Egyetlen szó sem volt felesleges a cikkböl! Kérem, írja meg a folytatását is – a romák hazaérkezését, a provokációkat, a kedd esti támadásokat!
Kedves gm, az a szomorú, hogy az idevalóknak is távozniuk kell.
Egy kissé, mintha elvetetted volna a kalapácsnyelet. Amerikát és magyarországot összehasonlítani kicsit bizarr. Amerika kétszáz éve demokrácia és azóta van egy erős, stabil alkotmánya. Kinőtte a gyerekbetegségeit: rabszolgatartás, ku-klux klan, négergettók. A négerkérdés megoldásához kellett a Nemzeti Gárda is, de volt még McCarty és egyéb nyalánkságok… Mára úgy néz ki, hogy ezeket kinőtte.
Ezzel szemben Magyarország egy gyermek-demokrácia. Éppen csak elmúlt húsz éves. Az előtte eltelt évszázadok alatt mindíg valamilyen urak diktáltak. Ez a nép átélt az elmúlt században két világháborút , negyven év szovjet megszállást. Honnan tanulta volna meg a demokráciát? Egyet tanult meg: túlélni. Mert élete mindenkinek csak egy van. Nincs olyan családja az országnak, amelynek az elmúlt évszázadban ne lett volna háborús vesztesége: apja, gyermeke egész családja. Mindezt az urai miatt.
A gyermek-demokráciánk húsz évéből az utolsó tizenhármat egy akarnok, paranoid cezaromániás és maffiája mérgezte folyamatosan a hazugságaival, gyűlölet eszkalációval és a regnáló kormányok folyamatos támadásával, azok tevékenységének akadályozásával, szabotázs-akciókkal, a randalírozó csürhéknek a Köztársaságra szabadításával és a nácizmus életrehívásával. Az ő fejére száll vissza a meggyilkolt cigányok vére is. És most ő az úr és kénye-kedve szerint szívatja az egész népet, bizonytalanítja el életükben, egzisztenciájukban az embereket. Az egész országra rátelepedett a félelem. Ezeken kéred számon az ellenállást?
Egyebekben minden eddigi írásoddal egyetértettem, sőt archíváltam. De ez kicsit csípi a szemem. Tudod, pont azzal az emberrel, akit vádolsz káposzta főzéssel, próbálunk, most már néhány ezren és egyre többen tenni azért, hogy elérhessük, hogy tényleg demokrácia legyen. Mert előtte hiába szóltunk, írtunk, kiabáltunk, a hazugság-mantra, a göbbelsi sulykoló propaganda, pont annyi szavazó hívőt gyűjtött be neki, amennyire szüksége volt. (Ma már nem lenne annyi.) A többi, a nagyobb rész inkább csendben maradt és nem szavazott.
Hát ezért nem értek Veled egyet, most kivételesen.
gm.: “Mindenki jól teszi, ha távozik, ha nem idevaló.”
Ezt hogy érted?
Kedves Bartus László!
Azt hiszem az elevenére tapintott. Keményen, de igazságosan.
Amit feszeget, azon jó pár napja gondolkodom, amit aztán konkrét tettekre is váltok. Én magyarországon élek, mégsem sértődöm meg azon amit Ön ír, csak talán sajnálkozom, nem magamon, hanem honfitársaimon.
A fenti íráshoz kapcsolódva íme sajnos az Ön véleményét alátámasztó példa:
Pár nappal az ünnepek előtt a két kisgyerkőcömmel vásárolni mentünk a parkolóban odajött hozzám egy fiatalember (kb30-35 éves), hogy nem e tudnék egy kis kaját vásárolni neki, mert nincs pénze, otthon meg a gyerekek éhesek. Megkérdezte tőle mire lenne szüksége, egy kis kenyér, valami felvágottra gondolt és még felsorolt néhány alapvető élelmiszert. Mondtam neki, rendben várjon itt a kijáratnál bevásárolok neki is. Elkísért és közbe a következőket mondta: nagyon köszönöm, tudja nagyon kevés a segítőkész ember, erre mondtam sajnos tudom. Zavartan hozzátette: tudja én dolgozom közmunkán vagyok, mert sajnos nem vesznek fel sehova, pedig bármit elvállalnék, aztán most már csak 4 órába alkalmaz az önkormányzat is a közmunkán, ezért pedig 30.000 ft(!)-ot kapok, ebből kell megélnünk…szabadkozott..Mondtam neki:higyje el én megértem és várjon meg feltétlen mert állom a szavam.Bevásároltam neki, természetesen többet mint kérte. A bejáratnál megvárt, a kisfiam adta oda neki a szerzeményünket, utána azt mondta: anya, nagyon szegény a bácsi ugye? Én sajnálom, és igaz, hogy most lesz mit enniük és mosolygott. A férfi hálálkodva megköszönte. Kisfiam elmosolyodott, én meg alig tudtam vissza tartani a sírást.
Egyre az járt a fejembe, amit a férfi ondott olyan kevesen annak akik segítenek…
Igen, hajlamosak vagyunk mindig kimagyarázni, miért nem tartozunk felelősséggel, még szerencse, hogy Jézus annak idején úgy döntött elviszi a balhét helyettünk hezitálás nélkül:-))
Amatőr, úgy értem, ahogy azok mondják, akik bejelentik távozásukat. Akik úgy érzik magukról, hogy nem idevalók. Nem én döntöm el, így értem.
gm. szerinted kik idevalók és kik nem? Csak magamról kell döntenem? Esetleg rámutathatok x-re vagy y-ra ? Vagy ha nem értek egyet a cikk szerzőjével, akkor jobb, ha megyek?
ifj. Hegedűs Lórántban – akit nézetei miatt kellőképpen utálok – legalább volt annyi gerinc, hogy nem maszatolt és nyíltan kimondta; ” Rekesszétek ki őket” (mármint a zsidókat).
A belterjességből pedig csak a degeneráció származik. Erre azért érdemes gondolni.
…vannak menthetetlen betegek,
…és gyógyíthatatlan társadalmak
…szavak ? , hát nem tudom ( ezek eddig nem segítettek sokat )
(de te Bartus L. azért irogass , én olvasni foglak )
Kedves Bartus Úr!
Prófétai dörgedelmeit megértem, szívesen is olvasom, a kifejtett értékrenddel vitázni nem óhajtok. A logikai bukfencre való rámutatás azonban remélem belül van a kommentekkel szemben állított követelmények szabta határvonalon.
Egyrészt rámutat, hogy az USA politikusai mennyire meg akarnak felelni a választók által megkövetelt – a magyarénál magasabb – erkölcsi – értékrendi színvonalnak; másrészt ugyanezt megtagadja a magyar politikusoktól. Pedig ők is a választók kegyeit keresik kisebb-nagyobb etikai engedményekkel. Nos az elmarasztalt személy, ha teljesen figyelmen kivül hagyja az Ön által ostorozott hazai etikai szintet, és csakis az ön által támasztott mércének felelne meg, hasonló elszigeteltségre lenne kárhoztatva, mint Ön. Ha használni akar népének, akkor szerintem megfelelő a magatartása, csak annyival jár előbb a tényleges és a megcélzott táboránál, hogy még megértsék, belássák igazát, és ami a legfőbb: hajlandók legyenek követni.
Szerintem ez nem rossz stratégia. Az Isten adta nép prófétai ostorozását – szerencsénkre, (komolyan mondom) Ön felvállalta. A mindennapi küzdelmek iránt Öntől is több megértést remélve várom további reveláció erejű írásait.
Amatőr, hiába provokálsz, világosan írtam le. Aki bejelentette, magától, hogy távozik, kilép az itteni vitából, saját döntéseként, arra gondolok. Én mindenkivel vitatkozom, de nem küldtem el senkit és nem döntök helyette.Nem is vagyok abban a helyzetben.Bartus Lászlónak viszont mint szerkesztőnek, mint minden újságszerkesztőnek, joga van szelektálni, az újság ars poeticája szerint meghatározni, hogy mit közöl. Azt pedig, hogy egy újságnak mi a profilja végül a tulajdonos dönti el. Bartus László mindkettő.
Nekem valojaban az jott le hogy a legtobben mindig mastol varjak a megoldast. Elvben egyetertunk de amikr tettekre kerul a sor…
Hegyilakos tett valamit, amit nem sokan tesznek MO-n. Ilyen Hegyilakosokra van szukseg, akik teszik amit a szivuk (a szivukben lako szellem) mond nekik.
“Igaz Istentisztelet ez : meglatogatni az arvakat es ozvegyeket.”
Azoknak Gyurcsan Ferencben biznak.
“Atkozott aki emberben bizik es ferfiuba helyezi az O erejet”
“Aldott aki az Urban bizik…”
Persze a bizalom acitvalja a tettekete is. Mi az hogy csak par szaz tiltakozo jelen tmeg a GYongyospatai balhe miatt ? Hol vagytok emberek ?…
Tisztelt Bartus Úr !
Ön nagyon régen eltávozhatott a mi kis hazánkból,ha nem ismeri az itteni
roma, vagyis nevezzük nevén cigányhelyzetet.Kijelentem nem vagyok fajgyü-
lölő,nem vagyok rasszista ,de ha egy cigány egyedül van kér, ha ketten vannak
elvesz.ha többen vannak véged van.Én éltem környezetükben, megtapasztal-
tam viselkedésüket,istenem bocsáss meg nem kivánom soha többé !!
Aki nem élt közöttük,nem dolgozott velük az ne törjön pálcát azok felett akik
a mindennapjaikat velük a környezetükben kell,hogy éljék. Nem mondom,
hogy ezért teljes mértékben ők a hibásak. De az a közröhely tárgya,hogy a
Gyöngyöspatai cigányok amerikába akarnak távozni / menedékjogot kérvén /
Hát üzenem nekik,hogy ott dolgozni kell !! Az élet ott sem megy munkanélkül.
Ott nem lehet etnikai kissebbségre való hivatkozással elvenni a másét,szalad-
ni a kissebbségi ombudsmanhoz,hogy elvagyok tiporva mert kissebbség vagyok.Egy vicc feloldás képpen. A cigány a vonatra várakozik és közben
megszólitja a forgalmi szolgálattevőt.
- drága főnök Úr ,adna nekem egy cigarettát ?
- igen !
- tesvérem adnál nekem tüzet is ?
- igen !
- te Józsi te vagy itt a bakter !
A probléma az,hogy ők nem nagyon akarnak együttmüködni a környezetükkel.
A problémák jórésze felfújt dolog,vagy évtizedek óta létező de igazából csak
mostanában került felszinre. Kívánom,hogy megvalósuljon a békés együtt -
élés,de ehhez szükség van az ő együttmüködésükra is,amihez ők nem igazán
partnerek.Kívánom azoknak a személyeknek akik” tudatlanul” hisznek ártat-
lanságukban, azok éljenek velük,szomszédukként vagy környezetükben.
Megkérdezem a Tisztelt külhoni embereket ,távolraszakadt hazánkfiait,miből
itélnek a sajtócikkekből,emberségből, miből vonják le következtetéseiket,hogy
a cigányok elvannak nyomva ? EZ NEM IGAZ !! “Tesvérként” kellene viselked-
ni és akkor a magyarnak sem lenne kifogása a barátság ellen.
Egyébként cikkeit szivesen olvasom,nagy egyettértéssel, tiszteletem írásaiért.
jó rálátásáért.Az hogy most ebben a témában nem értünk egyet az valószinü-
leg abból adódik,hogy Ön régebb óta nem tartózkodkodik az immáron FITYESZ
birodalomban!! “Jó Magának !!” Ez egy kabaré idézet .
Bocsánatot kérek azoktól a cigányoktól akik másként gondolkodnak,mert az
én környezetemben is vol ” “egy “ilyen cigány család !!!!