A szacharin története 2011. április 25. hétfő 7:48

A cukorbetegek megmentője, modern világunk energiaszegény édesítője a szacharin. De vajon ki és mikor fedezte fel?

1879-ben Constantin Fahlberg fedezte fel. A szacharin egy nulla kalóriás édesítő, amely 300-600-szor édesebb a cukornál. Hátránya a kesernyés utóíz. A szacharint örök gyanakvás kísérte mint nem természetes anyagot, s az 1970-es években kimutatták, hogy nagy mennyiségben patkányoknál hólyagrákot idézhet elő. Kitört a pánik, ám embernél ilyen hatást soha nem tapasztaltak, és 1992-ben kiderült, hogy a patkányok – mint sokan sejtették addig is – egészen másként működnek, s a szacharin is másként hat rájuk. Mára úgy tűnik, a szacharin a legbiztonságosabb mesterséges édesítő.

1879 – Ira Remsen és Constatntin Fahlberg, a Johns Hopkins Egyetem kémikusai első alkalommal publikálnak a benzolsav-szulfimid, közismertebb nevén szacharin tulajdonságairól.

1901 – Az Egyesült Államokban megalapítják a Monsanto vállalatot, ahol elkezdik a szacharin tömeggyártását.

1907 – Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma vizsgálódni kezd, hogy a cukor helyett használt szacharin nem hágja-e át az 1906-os egészséges élelmiszerekről alkotott törvényt. Theodore Roosevelt, aki maga is szacharinfogyasztó volt, ellenezte a vizsgálatot.

1909 –Szakértők megállapítják, hogy a szacharin fogyasztása kis mértékben (napi ½ gramm) teljesen biztonságos.

I. világháború – A cukorhiány miatt a tartósított élelmiszereket szacharinnal édesítették, a kormány feloldott minden megszorítást a szacharinnal kapcsolatban.

1950-es évek – A fogyókúrázók előnyben részesítik a szacharin mint mesterséges édesítőszer használatát a kalóriaszegény táplálkozásban.

1970-es évek – Kutatók megállapítják, hogy a szacharin rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a rák kialakulásához.

2000 –Újabb kutatások alapján a tudósok felszólítják az Amerikai Toxikológiai Programot, hogy a szacharint húzzák ki a rákkeltő élelmiszerek listájáról.

2001 – Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) a szacharint emberi fogyasztásra biztonságosnak állapítja meg.

2010 – Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség lehúzza a szacharint a veszélyes anyagokat tartalmazó listáról.

Az édesítőszerek a cukortól különböző mesterséges vagy természetes úton előállított anyagok, melyeket általában diétás vagy csökkentett energiatartalmú élelmiszerekhez hozzáadva édes ízt adnak azoknak. A szacharin édesítő hatása intenzív: édesítőképessége 200–300-szorosa a kristálycukorénak. A szacharin nátriumsójának – ami a hétköznapi fogyasztásban is használatos – édesítő hatása a kristálycukornak 350-szerese. Előnye relatív hőstabilitása, hátránya, hogy hő és forralás hatására fémes ízű, kesernyés melléktermékek keletkeznek belőle.

A szervezet változatlan formában kiválasztja. A naponta elfogyasztható mennyiség 2,5 mg testsúly-kilogrammonként, ezért sütéskor vagy főzéskor sokan más édesítőszerekkel keverik, ugyanis azok édes ízét is jobban kiemeli. Mivel a cukorbetegek által is fogyasztható szacharin a legrégebb óta ismert mesterséges édesítőszer, ezen végezték a legtöbb vizsgálatot is, és a jelenlegi eredmények szerint egészségre ártalmatlannak minősítették.