Raleigh, Észak-Karolina – William Woods Holden volt Amerika első kormányzója, akit vád alá helyeztek és elmozdítottak hivatalából. Bűne az volt, hogy meg akarta fékezni a Ku Klux Klán terrorját.
Észak-Karolina szenátorai egyhangú szavazattal semmisítették meg az 1871. évi döntést, amelynek értelmében Holdennek azért kellett hivatalából távoznia, mert kísérletet tett a Rekonstrukció után alakult, mai napig létező rasszista terrorszervezet megzabolázására.
Az aktusra a raleigh-i Kapitóliumban került sor, ahol annak idején, negyvennégy napi tárgyalás után bűnösnek találták Holdent. Vád alá helyezését 1870-ben egy Klán-tag indítványozta; a mostani kegyelmi határozatot a Szenátus afro-amerikai jegyzője, Lee Settle olvasta fel.
Holden kormányzó eredetileg a rabszolgatartás és az elszakadás híve volt, nézetei fokozatosan változtak meg, miközben kiábrándult a Konföderációból és a Republikánus Pártból is; később átlépett a demokratákhoz. Az 1868. július 4-én tartott beiktatásakor hitet tett amellett, hogy a polgárháború utáni Rekonstrukció – azaz a legyőzött Dél gazdaságának és társadalmának északi útmutatással történő átalakítása – fehérek és feketék számára egyaránt hasznos lesz.
Akkoriban azonban még a fehér Demokraták közül is sokan úgy érezték, a Rekonstrukciót ráerőltetik a volt Konföderációra, és azon voltak, hogy az 1870-es választásokon visszaszerezzék a hatalmat. Erőfeszítéseikben támogatta őket a Ku Klux Klán gyilkosságokkal, kínzásokkal és megfélemlítésekkel tarkított terrorhadjárata.
Holden 1870-ben szükségállapotot hirdetett Észak-Karolina két olyan megyéjében, ahol a Klán a legvadabbul tombolt, és milíciája mintegy száz szélsőségest letartóztatott. Bíró elé kellett volna őket állítania, de nem tette, mert tudta, hogy a bírók általában rokonszenveznek a Klánnal. Papíron törvénytelenséget követett el, és ez lett a veszte. A választásokon nyertes demokraták azon nyomban vád alá helyezték, a Szenátus bűnösnek találta és lemondatta.
Holdennek később kegyelmet ajánlottak, amit ő visszautasított, mondván semmi rosszat nem tett. Elbocsátása után Washingtonba utazott, ahol visszatért régebbi foglalatosságához, az újságíráshoz. Raleighbe akkor tért vissza, amikor Ulysses Grant elnök postamesterré nevezte ki; ebben a minőségében 1873 és 1881 között szolgált. A raleigh-i republikánusok nyomására James Garfield elnök nem hosszabbította meg megbízatását.
A volt kormányzó 1892-ben hunyt el, sírja a Historic Oakwood temetőben látható.
