Charleston, Dél-Karolina – Két nap múlva százötven éve, hogy a Sumter-erőd ostromával kezdetét vette a négyéves, rendkívül véres konfliktus, amelyet az északi felfogás és a világtörténelem amerikai polgárháborúnak nevez, s amit sokan a mai napig független államszövetségek konfliktusának tartanak Délen.
A Sumter-erődben korhű jelmezekben sütik el kedden hajnalban a korabeli ágyúk másolatait: 1861. április 12-én dördültek el azok a lövések, amelyeket négyéves brutális, 620 ezer halottal járó háború, a Konföderáció legyőzése és a rabszolgák felszabadítása követett.
Dél-Karolina 1861 januárjában, Abraham Lincoln elnökké választása miatt lépett ki az Egyesült Államokból, és Mississippi, Alabama, Florida, Georgia, Louisiana és Texas hamarosan követték példáját, majd februárban létrehozták az Amerikai Konföderációs Államokat, amelynek elnöke Jefferson Davis lett, fővárosa pedig átmenetileg az alabamai Montgomery. A Konföderáció márciusban elkobozta a területén lévő szövetségi erődöket, áprilisban pedig sikeresen megostromolták a Sumter-erődöt. Májusban Virginia, Észak-Karolina, Tennessee és Arkansas is a Délhez csatlakoztak, és a Konföderáció fővárosává a virginiai Richmondot tették meg.
Turisták tömegeit várják a történelmi esemény színhelyére, a dél-karolinai Charleston kikötőjébe, ahol ma más hangulatú megemlékezéssel készülnek, mint amilyen 1961-ben, a konfliktus kirobbanásának századik évfordulóján kápráztatta el a látogatót. Akkoriban hatalmas népünnepélyt tartottak itt és szerte a déli államokban, tűzijátékkal, parádékkal, kosztümös felvonulásokkal. Dél-Karolina fővárosában, Columbiában az állami törvényhozás épületére kitűzték a konföderációs zászlót, és az ott is maradt mintegy tíz évvel ezelőttig.
Ifjabb Joseph P. Riley, Charleston mai polgármestere kijelentette: most, újabb ötven év elteltével nem lesznek zajos ünneplések, a megemlékezés szlogenje pedig így hangzik: A polgárháborútól a polgárjogokig – ami nem csak kellően blikkfangos, de ékesen mutatja, mekkora változáson ment át fél évszázad alatt a Dél szemléletmódja.
Nem állítható, hogy mindenki osztja ezt az álláspontot. Robert Ford állami szenátor a minap azzal döbbentette meg Charleston fekete lakosságát, hogy konföderációs zászlót lengetett a nyílt színen – demokrata párti létére. A helyi NAACP szervezet „komikusnak” nevezte a közjátékot, noha kizártnak tartható, hogy szórakoztatta volna a tagokat a dolog. A jellemző azonban nem ez. Charlestonban történelmi előadásokkal, filmekkel, színdarabokkal, kiállításokkal emlékeznek meg a nemzetet ért tragédia nyitányáról.
Aki esetleg nem tudná. Robert Ford maga is fekete.