Egy 12 éves kislány testesítheti meg McEnroe látomását 2011. március 11. péntek 12:57 | New York Times

New York – John McEnroe-nak, aki a szenvedélyes és az azonnali érzelmek kifejezésének embere, az Ingrid Neellel való játék majdnem szerelem volt első teniszütésre.

Bemutatkozásul Ingrid a hálóhoz csalogatta őt egy ügyesen ejtett röptével, majd arra vállalkozott, hogy átemelje a nagyszerű Johnny Mac-ket úgy, hogy a labda csak pár centire esett le az alapvonaltól.

Rendben van, gondolta McEnroe, tehát így akarsz játszani egy négyszeres US Open és háromszoros Wimbledon bajnokkal? Ezután megtorolta egy sajátos ejtéssel, majd a hálóhoz lépve rámutatott szemtelen ellenfelére, tekintetével pedig ezt üzente: “Nem gondolhatod komolyan!”

De McEnroe tisztán látta, hogy igen, a lány teljesen komolyan gondolja.

“A játéka, a tekintete elgondolkodtatott, talán ez az, amit most 2011-ben látni szeretnék: csupán egy lányt”, mondta McEnroe.

A 12 éves szeplős arcú kislány alig másfél méter magas és a súlya kevesebb, mint 40 kg, azonban lenyűgözte az 52 éves McEnroet, akinek feladata, hogy felfedezze és segítse a jövő amerikai csillagait.

“Azt mondtam, rendben van, ez a lány az igazi üzlet, vele akarok dolgozni”, mondta.

Ez múlt októberében volt, majd McEnroe túlteljesítette önmagát. Ingrid Rochesterből, Minnesota államból jött a Randalls szigeten található Sportime club akadémiájára, amit tavaly alapítottak azzal a céllal, hogy McEnroe saját liberális szellemében segítsék a teniszjátékosok fejlődését.

McEnroe alapgondolata az volt, hogy a floridai bentlakásos teniszakadémiák hiába ontják magukból futószalagon a fiatal amerikai játékosokat, az ország nem képes felmutatni nagy bajnokokat a férfi és női profi kategóriában.

Mikor elkezdte saját akadémiáját, lelki szemei előtt látta, ahogy a tehetséges fiúk és lányok nem csak a New York-i metropolis területéről, hanem az egész országból, még külföldről is érkeznek majd a családjaikkal “a világ legösztönzőbb városába”, hogy a normál élet mellett kiteljesítsék önállóságukat és kreativitásukat a sportban, amilyen magas szinten az megköveteli.

Mindeddig McEnroe akadémiája főleg New York területéről vonzotta a játékosokat, még Ingrid Neelnek is vannak helyi vonatkozásai. Édesanyja, a McEnroe-rajongó Hildy Long Islanden nőtt fel, a Port Washington Akadémián teniszezett, évekkel McEnroe után. Claude Okin volt az egyik oktatója, aki jelenleg ügyvezetője a Sportime New Yorknak. Okin később összeállt McEnroe-val, hogy megalapítsák a floridai bentlakásos tenisz akadémiák városi mását.

Hildy Neel, miután olvasott erről az újításról, kapcsolatba lépett Okinnal, és továbbította Ingrid csonka önéletrajzát: 6 évesen kezdett el teniszezni; gyorsan fejlődött addig a pontig, amikor már túlnőtt saját korosztályán; első lett a 18 éves és az alattiak csoportjában; s az utóbbi időben nagy feltűnést keltett a felsőbb Midwest-i tenisz körökben azzal, hogy bejelentette, ebben az évben a fiúkkal fog majd versenyezni.

“John egy vérbeli New York-i és egy zseni is egyben”, mondta Hildy Neel. “Azt gondoltam, van abban lehetőség, hogy Ingrid és ő kapcsolatba lépjenek.”

Az, hogy Ingrid természetéből fakadóan lázadó volt, még nem tette McEnroe álomtanítványává, de ott van az a hízelgő dolog is, miszerint Ingrid róla vett mintát, hogyan álljon hozzá a játékhoz. Az meghatározott alapvonalütések korában Ingrid McEnroe videóit tanulmányozta, lenyűgözte a férfi támadó stílusa és rugalmassága, amivel a röptéket minden irányból visszaüti.

“Mindig nevettem, amikor fellépett a hálóhoz, mert akkor egy kis ugrást csinált”, mondta Ingrid. “De szerettem, ahogy játszott, mert a kedvenc részem a teniszben, amikor a hálóhoz megyünk. Mikor Floridában, vagy máshol játszottam és beljebb mentem, sok ellenfelem meglepődött, mert még sosem láttak ilyet.”

Hildy Neel azt mondta, Ingridet – aki McEnroe-val ellentétben, jobbkezes – sosem utasították arra, hogy előre mozogjon.

“A teniszed egyben a személyiségedet is tükrözi”, mondta Hildy Neel. “Ez az, amit kiskorában is tett – megütötte a labdát és beljebb ment. Mindig a senki földjén játszott, de az edzője sosem mondta azt: “Elég!”. Ehhez egy bizonyos beállítottság kell, és ez az, ami benne és Johnban egyaránt megvan.”

Miután megkedvelték egymást McEnroe-val, Ingrid, az édesanyja, valamint edzője, Brian Christensen rendszeresen látogatott hozzá. Pár nap alatt számos akadémiai programban vett részt – amit Gilad Bloom, korábbi profi játékos irányított – , majd megjelent a riválisok éjjelén a Madison Square Gardenben, ahol McEnroe és Ivan Lendl csatázott egymással.

McEnroe – legnagyobb bánatára –  idő előtt, sérülése miatt vonult vissza a profi világból, miközben el kellett ismernie a még mindig lehangoló eszmét, miszerint a sportági dicsőség ezentúl csak másodkézből lesz elérhető számára, remélhetőleg a fiatal és koraérett pártfogoltjával, Ingriddel.

“Ironikus lenne, ha arra készítenék fel egy lányt, hogy a legjobb, vagy az egyik legjobb legyen”, nyilatkozta.

Mindeddig a szponzorok csalogatása (a Nike-n kívül), hogy támogassák az akadémiáját, problémát jelentett, a helyi partnerekből viszont nem volt hiány, akik úgy látták, hogy a mindig robbanékony McEnroe a legalkalmasabb a tenisz első lépéseinek megismertetésére.

Múlt nyáron McEnroe és csapata teljes és részleges ösztöndíjakat adományozott annak a több száz játékosnak, akik részt vettek a nyílt próbanapon. Az egyik kedvezményezett, a 12 éves kínai Sabrina Xiong volt Queensből, aki nemrégiben nyert meg egy körzeti versenyt.

McEnroe ugyanakkor tudja, az akadémiája nem fog veszélyt jelenteni a teniszoktatás márkaneveire – a Floridában lévő Bradenton-i IMG Bollettieri Tennis Akadémiára és a USTA programjára, amit testvére, Patrick irányít – mindaddig, amíg megosztja velük a legtehetségesebb játékosokat, mint például Neelt.

“Jelenleg egy túlképzett csapatunk van, ez nem kérdés”, jelentette ki McEnroe. “Úgy gondolom, úgy kell erre tekintenem, mint egy hosszú távú dologra, meg kell találnom azokat a gyerekeket, akik ide akarnak jönni, akiknek a családjaik osztják az elképzeléseimet, ha mondhatjuk így.”

McEnroe véleménye szerint az amerikai rendszer akkor lenne sikeresebb és jobb, ha rövidebb periódusok alatt keményebben dolgoznának és tágítanák a fiatalok érdeklődési köreit, beleértve más sportokat is.

Hasonlóképpen gondolja Hildy Neel is, aki szerint Ingrid életét még nem csak a tenisz uralja. Habár Ingrid országos és nemzetközi versenyeket is nyert márt, emellett jégkorongozik és zongorázik, miközben a Rochester Középiskola tanulója.

Hildy Neel elmondta, a család kevésbé fókuszál az országos rangsor elérésére, inkább a kísérletezésre fektetik a hangsúlyt, mivel a lánynak még jó sokat kell nőnie. Hildy Neel majdnem 174 cm, míg férje Bryan 180 cm magas.

“Úgy hiszem, amíg nincs túl a pubertás koron, addig nem edzheti túl magát”, fejtette ki Hildy Neel. “Több kárt csinál, mint hasznot. De a minnesotai versenyekhez – melyek nem vérre menőek – már elég jó.”

Ingrid egyik korábbi edzésén McEnroe is megjelent, hogy még egyszer megnézze a lányt és eközben észrevett egy férfit, aki a pálya szélén ült.

“Maga az apa?”, kérdezte.

Christensen felállt, és azt mondta: “Én vagyok az edző.”

McEnroe kezet nyújtott, majd így szólt: “Szép munka. Csodálatos őt nézni.”

Az 50 éves Christensen leplezett izgatottsággal vette tudomásul, hogy találkozhatott azzal az emberrel, akinek 2002-es, “Nem gondolhatod komolyan!” című önéletrajzi könyvének borítója az alagsorában van kitéve.

“Szívesen edzettük őt a maga mintájára”, mondta Christensen.

“Nos”, mondta McEnroe egy kis mosollyal az arcán. “Most már tudom, miért végzett olyan jó munkát.”

Ez mind úgy hangzott, mint egy tündérmese befejezése, miszerint “boldogan éltek, míg meg nem haltak”, de egyelőre még nincs vége a történetnek. Hildy Neel azt nyilatkozta, annak ellenére, hogy New York-ban is élnek rokonai, egy ilyen drága városba költözni komoly anyagi kihívást jelentene, ha azt az életszínvonalat szeretnék élni itt, mint jelenleg Minnesotában.

De amit McEnroe ajánl, az egy nagyvonalú élet – New Yorkban, és a háló mellett egyaránt.

“Többet dolgoznak a hálónál, mint bármely más programban”, mondta Hildy Neel. “Visszajöttük, hogy Giladdal és Johnnal tovább építsük a kapcsolatunkat, és hogy kigondoljuk, ha esetleg New Yorkba jövünk, az milyen hatással lenne majd. Van időnk, és valószínűleg két éven belül meghozzuk a döntést. Ingrid lassan kiszorul a minnesotai versenyekről.”

McEnroe azzal érvel, hogy nincs versenyképesebb és ösztökélőbb hely New Yorknál. És ha Ingrid végigcsinál egy idényt vele, bárhol sikeres lehet majd.