Budapest – A napokban nyilvánosságra került SZT-tiszti adatbázis Schmitt Pállal kapcsolatba hozható adatokat is tartalmaz. Schmitt önéletrajza szerint 1976 és 1981 között az Astoria szállóban dolgozott, mint igazgatóhelyettes. Ebben a funkcióban többek között a szobakiosztásért is felelt. Az Astoria, több más szállóhoz hasonlóan betechnikázott objektum volt, amelyet az állambiztonság előszeretettel használt célszemélyeivel szemben.
Bizonyos szobákban álcázott hang- és feltehetően képrögzítő berendezések is működtek. Schmitt időszakában két SZT-tiszt is az Astoriában dolgozott. D. Varga Józsefről, az üzletvezető helyettesről jellemzése csak annyit örökített meg, hogy a „szállodában dolgozó kompromittált személyektől megtisztította munkahelyét… …Operatív munkáját nagy lelkesedéssel végzi”. Utódjáról, Pain Lajosról már valamivel többet tudhatunk: a „szálloda vezetése nagymértékben támaszkodik munkájára, tapasztalataira, véleményét minden szakmai kérdésben kikérik és azt elfogadják. […] Operatív feladatát képezi fedőmunkahelyén a kémelhárító szűrő-kutató felderítő munka szervezése, végzése, a hozzákapcsolt hálózati személyek vezetése, nevelése, képzése, továbbá az objektumban végrehajtandó operatív akciók előkészítése és azok lebonyolításában történő aktív részvétel.”
Elég életszerűtlen feltételezés volna, ha azt gondolnánk, Schmittnek fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén ahol ezek szerint nemcsak technika, hanem több fős rezidentúra is működött. Ez már csak azért is lehetetlen, mert az akciók egy részéhez neki kellett a feltételeket biztosítania. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ő is SZT-tiszt lett volna, de azt biztosan, hogy az állambiztonság munkahelyi jelenléte nem maradhatott előtte teljes titokban.
Érdekes volna tudni, hogy vajon mit tudhatott ezekről az „operatív akciókról”? Hogyan működött együtt Pain Lajossal és D. Varga Józseffel? Ugyanolyan érdekes kérdések ezek, mint felfüggesztett börtönbüntetéssel végződő korábbi bűnügye, amelyre a Köztársasági Hivatal mind a mai napig nem adott választ…
Schmitt Pál arról híres leginkább, hogy mindenkivel képes volt együtt dolgozni. Még önmagának az ellentétével is. Olyan független tudott lenni a fidesztől is, amilyen független csak a fidesz-alelnök lehet önmagától. Most is pártok fölötti független elkötelezett. A saját múltjától is független.
Csak ezzel a többszörösen igazolt függetlenségével volt képes elnyerni Orbán jóindulatát. Mert azt viszont idejében kisilabizálta, hogy a jövője ettől a jóindulattól függ.
Azt hiszem már elég volt, hogy mindig a múltat hozzák fel. Hol Fideszes tagok, hol szociálasták, hol művészek, vagy közéleti személyiségekről derül ki, hogy vagy III/III, vagy SZT tiszt, vagy tudom is mi volt.
Jó lenne, ha már nem ezzel foglalkoznának a tisztel politikusok, hiszen minden ember gyarló. Lehet kisebb nagyobb tévedések az életében, de nem biztos, hogy azért egy életen át kell vezekelnie. Ráadásul úgy csinálnak a tisztel politikus urak, mintha nem éltek volna abban az időben. Mintha nem akkor alapozták volna meg szellemi tudásukat, vagyis nem akkor jártak volna iskolába egyetemre, természetesen a “büdös kommunista állam” pénzén.
Persze a szélkakakasokat nem kell becsülni, mert elég mocskos dolog vizet prédikálni és bort inni!
Sshmitt Pálnak nem az legnagyobb vétke, hogy segítette az akkori politikát, hanem, az ahogy most viselkedik. Mert csak egy gerinctelen ember képes ennyire köpönyegforgató lenni.
Aláíró Pálnak ,teljesen mindegy ,hogy szocializmus ,orbánizmus vagy királyság van ,mindenhol ,hajlékony stílusával, bőven meg él. Hozzá képest, a meztelencsiga, főemlős .
A magyar történelem bővelkedik feketelapokkal, szégyenteljes emberekkel(?). Nos “motorpali” paranoid skizofréniás, napóleon szindrómától szétlőtt agyú fönökével együtt e sorba belépett!
shitpál életútjába szépen beleillik ez a történet is.
És jól tükrözi ki kell a fidesznek köztársasági elnöknek, és miért.
Az viszont világszám, hogy valaki gerinc nélkül lett olimpikon kétszer is…
És úgy ,hogy egyetlen egy asszót nem nyert.A csapat melózott helyette.Az élethez nemcsak szerencse kell. A lényeg a bőr és a gerinc.
Érdemes elolvasni!
http://hirszerzo.hu/belfold/20110312_szt_tisztek_Martonyi
Tényleg abba lehetne hagyni, hogy ki mi volt, hiszen azt az időszakot is túl kellett élni.
Csakhogy!!!
Éppen a Schmitt Pálék pártja az, amelyik a múltat örökké felhánytorgatva úgy tesz, mintha nem éppen ők lennének telistele azokkal, akik egykori sorstársait a világból is kiüldöznék. Ezzel pedig azt hirdetik, hogy aki a fideszhez csatlakozott, az bármi lehetett korábban, bűnei alól orbáni feloldozást nyert, akik azonban nem hozzájuk csatlakoznak, azok üldözendők.
Az SZT-tisztek listájának részbeni közzétételével sosem értettem egyet. Nem vethető el ugyanis a célirányos válogatás gyanúja, különösen akkor, ha a kutató történész elfogadja egy politikai párt, jelen esetben a FIDESZ támogatását. Az adatok nyilvánosságra hozásának bejelentésekor, ha jól emlékszem jelenvolt Lázásr János frakcióvezető is.
A részlistázás azt eredményezi, hogy egyes SZT-tiszteket kipellengéreznek, míg a többségük nyugodtan lapíthat, vagy dolgozhat tovább. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a beszervezettek tevékenysége valóban véget ért-e 1989 után. Boross Péter, Földi László, s még jó pár olyan ember, aki nem ért egyet az ügynöklisták létrehozásával, ma is ahálózat sérülésétől tart, azért ellenzi az adatok nyilvánosságát.
Az SZT-tiszti – bár milyen negatív is erről a véleményem – nem lehet az indok arra, hogy valakit emiatt kirugjanak az állásából. Különösen nem fogadható el olyan embertől, történetesen Martonyi János külügymonisztertől, akire szintén az ügynökmúlt gyanúja vet árnyékot.
Martonyi intézkedése akkor lenne elfogadható, ha Ő maga lemondana a miniszterségről és kivonulna a közéletből. Nem a multja miatt, hanem azért, mert az általa vezetett minisztériumban politikai okokból ki lehetett rugni embereket.
A múltat igy nem lehet lezárni. Ungvári Krisztián hiába sajnálkozik utólag a hirszerző portál cikkében. A felelőssége rendkívül nagy az előállt helyzetben. Korrek nyilatkozatot kellene tennie a közzétett listán szereplő személyek kiválasztási módjáról, s arról, hogy mikor fogja a teljes listát közzétenni, s abból a támogatóihoz közel álló személyek sem maradhatnak ki. Kérdés, hogy ezt ma ég megteheti-e.
Szégyennek tartom, hogy a magyar politikai “elit” nem tudja, nem akarja korrekt módon rendezni ezt a kérdést.
Szamomra erdektelen, ellenszenves emberek multja es jelene nem foglalkoztat, szomoru hogy megis kenytelen vagyok mert o lehetett a koztersasagunk elnoke. Visszasirom az elozo elnokoket, es sajnalom, hogy kritikaval eltem annak idejen! Ok legalabb tanult, muvelt emberek voltak, legalabb arra buszkek lehettunk meg akkor is ha innen nezve hibat kovettek el.
Szerintem az lenne a legnagyobb mellozottseg, ha nem foglalkoznank vele semmilyen formaban, mintha nem is lenne.
Viszont sokat kellene arrol beszelni mint Bartus Laszlo is irt, a hazugsagokat kellene mindig es folyamatosan megirni es arra reagalni.
A külügyből kirúgták a szt. tiszteket, szerintem a nemzet golyóstollának is távoznia kellene, az államfői posztról!!!!!!!!!!!
Régóta nem értem, hogy állítólag az átkosban csak az kerülhetett vezető beosztásba, aki párttag volt, illetve maximálisan lojális és hű volt a párt- és állami vezetéshez. Nos, ha ez igaz, akkor nyilván a SP is ilyen volt és akkor eléggé hiteltelenül hangzanak a mostani kirohanásai és támadásai a múlt rendszer iránt, illetve lehet, hogy közben megvilágosodott. Ha pedig nem, akkor az egész egy nagy hazugság, amivel lehet a népet hülyíteni. Ugyanez vonatkozik a haza bölcsére Boross Péterre is, aki szintén felsővezetőként tevékenykedett azokban az időkben.
De az oxfordi egyetemre is csak a pártag családok csemetéi kerülhettek. OV soha nem jutott volna USA tanulmányi ösztöndíjához, ha szülei nem lettek volna az MSZMP rendíthetetlen aktivistái.
Meg kellene kérdezni őt.
Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol az „Igazmondó Juhász” igazgat, ott egy köztársasági elnök is csak az igazat mondhatja!
Köztársasági Elnökünk múltját csak az ellenzék, és a hozzá nem értők firtatják! Aki tisztában van azzal, hogy az országunk legmagasabb rangú aláírójának életpályáján hányszor és milyen mértékben kellett együttműködnie a kommunista (és más!) hírszerző, az elhárító és egyéb szervekkel, az ezzel nem is foglalkozik. A szállodaigazgatói megbízásához természetesen alá kellett írnia a szokásos állambiztonsági nyilatkozatokat, de vajon mint írt alá mint kommunista országunk nyugaton alkalmazott követségi dolgozója, vagy éppen a nagykövete volt?
Ha valaki mind ez után nem érti, hogy miért pont ő lett az első magyar, az legalább ne irigyelje! A mindent aláíró a kinevezőinek a rabja, foglya, amit nyilatkozatait nézve, magatartását vizsgálva maga sem tagad. Ő egy szabad ország szabad köztársasági elnöke. Vagy nem?
Egyébként lehetséges, hogy korábban jobban védte országunk és biztonságunk, szabadságunk érdekeit, mint most!