A britek még ébren is alszanak? Hiába csörög a vekker reggel 6-7 között a megkérdezettek 90%-a úgy nyilatkozott, ébredéstől számítva még legalább 3 órára van szükségük, hogy magukhoz térjenek. A vizsgált alanyok háromnegyede elismerte: vannak olyan napok, amikor úgy érzik, egész nap nem sikerül felébredniük.
“Az, hogy kikelünk az ágyból az óracsörgésre, és hogy indulásra készen állunk, két külön dolog.” – idézte a Telegraph Tina Withington-t, a Philips Wake-Up Light munkatársát.
“Amikor hirtelen ébredünk fel, eltart egy darabig, mire beindul a szervezetünk aktív működése. Sokan csak akkor ébrednek fel, ha már beértek a munkahelyükre (nem éppen a főnökük örömére). Ez csak rosszabb a sötét reggeleken – a sarkvidéken minden reggel ilyen. Biztos vagyok benne, hogy sokan egyet értenek velem abban, hogy jóval egyszerűbb a napfényes reggeleken munkába indulni, amikor a napsugarak ébresztenek fel, nem pedig egy sötét, hideg és esős napra kell kelniük.” – tette hozzá Washington.
Életünk majdnem harmadát alvással töltjük, egy 70 esztendős ember 23-25 évet alszik át. De ez nem idővesztegetés, az alvás során regenerálódik szervezetünk, a vérnyomás és pulzusszám csökkenése tehermentesíti a szívet a nappali feszültség után. Egy felnőttnek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége, de persze vannak kivételek, a feltaláló Edison például 4 óránál többet soha nem aludt, Albert Einstein viszont állítólag 10-11 órát. Kutatások szerint korábban halnak meg azok, akik az átlagos 8 óránál rendszeresen többet, vagy kevesebbet alszanak naponta.
Megdöbbentő adattal szolgált egy, a magyar alvásszokások megismerésére, alváskultúránk feltérképezésére végzett tavalyi felmérés: a válaszadók 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna.
