London – A király beszéde című film nyerte el a legjobb filmnek járó díjat a brit filmakadémia vasárnapi díjkiosztó ünnepségén. Az alkotás összesen hét díjat kapott a londoni díjkiosztón, köztük a legjobb színésznek járó díjat. A legjobb rendező az amerikai David Fincher lett, a Social Network – A közösségi háló című filmért, amely a legjobb forgatókönyv díját is megkapta.
A Brit- Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) díjkiosztójának legnagyobb nyertese “A király beszéde” lett, amely hét díjat kapott a londoni királyi operaházban tartott ünnepségen, köztük a legjobb filmnek járó díjat. A főszerepet játszó brit Colin Firth kapta a legjobb színésznek járó díjat, VI. György brit király megszemélyesítéséért. A legjobb mellékszereplőknek járó díjakat is “A király beszéde” színészei kapták: Helena Bonham Carter, és Geoffrey Rush.
Colin Firth egy éven belül másodszor vonulhatott fel a londoni Covent Garden negyedben emelkedő Királyi Operaház színpadára, hogy átvegye a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést: tavaly az A Single Man című filmben nyújtott teljesítményével érdemelte ki ugyanezt a BAFTA-díjat.
Firth a díjat átvéve – a közönség nagy derültségére – meg is jegyezte: “Szeretek idejárni”. Hozzátette: életében rendszerint banális események, “elromlott konyhai berendezések, el nem küldött emailek” eredményeznek fontos fordulatokat.
Ez egyenes utalás volt tavalyi BAFTA-díjának előtörténetére. Firth az akkori díjátadó gálán – a nézőtéren ülők hangos hahotázása közepette – elmesélte: emailben akarta közölni az A Single Man rendezőjével, Tom Forddal, hogy “semmiképpen sem” tudja vállalni a főszerepet. Éppen abban a pillalantban, amikor megnyomni készült a “Küldés” gombot, csöngetett a hűtőgépszerelő – és a levél végleg a postázandók között felejtődött, így mégis ő kapta a később nyerőnek bizonyult főszerepet.
A brit filmsztárnak VI. György személyében ezúttal egy sok-sok gátlással, beszédhibákkal küszködő, a nyilvános szerepléseket nem szerető királyt kellett megszemélyesítenie, egy olyan uralkodót, aki soha nem is készült erre a szerepre, csak bátyja, VIII. Eduárd botrányos lemondása után – az angol-brit monarchia ezeréves történetének egyik legsúlyosabb alkotmányos válsága közepette -, számára is teljesen váratlanul találta magát a brit trónon.
A magának való, zárkózott – az alattvalók körében mégis rendkívül népszerű – VI. Györgyben felesége, a 101 éves korában 2002-ben elhunyt – a filmben Helena Bonham Carter által alakított – Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király a rároskadt felelősség, és főképp a világháborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant. Egészsége megrendült, és 1952-ben, alig 57 évesen elhunyt, 26 esztendős leányára, Erzsébetre hagyva a koronát és az akkor már omladozó birodalmat.
A király beszédének alkotói sajátos szójátékot választottak filmjük címéül. A King’s Speech – illetve ha királynő ül a brit trónon, mint jelenleg is, akkor a Queen’s Speech, vagyis a király, vagy a királynő beszéde – a brit parlamentarizmus egyik fő alkotmányos mozzanata. Ez az a beszéd, amellyel a mindenkori uralkodó fényes ceremónia keretében, a Lordok Házában összegyűlt alsó- és felsőházi képviselők előtt, kormánya éves programját ismertetve minden évben hivatalosan megnyitja a soros parlamenti évadot. A film címe ugyanakkor arra is utal, hogy a cselekmény fő sodorvonala VI. György kínlódása beszédhibáival, és beszédterapeutájának hősies küzdelme e fogyatékosság korrigálására.
“A király beszéde” készítőinek örömét csak az rontotta egy kicsit, hogy a legjobb rendezőnek járó díjat az amerikai David Fincher kapta, a Social Network – A közösségi háló című filmért. A legjobb adaptált forgatókönyvnek járó díjat pedig Aaron Sorkin kapta, a Facebookról szóló alkotásért.
A legjobb színésznőnek járó díjat Natalie Portman vihette haza, a Fekete hattyúban nyújtott alakításáért.
