Badacsonytomaj – Egy magyar borászat tervezői nyerték el az Év legjobb ipari épülete díjat a világ egyik legrangosabb nemzetközi építész újságjának versenyén. A badacsonytomaji Laposa Pincészet új épülete a legmodernebb technikai megoldásokkal, de hagyományos balaton-felvidéki stílusban készült.
A badacsonytomaji Laposa Pincészet új épülete nyerte el az ArchDaily nemzetközi építészeti portál díját, így 2010-ben ez volt az Év legjobb ipari épülete. A versenyen a szakmai előválogatás után öt épület került a döntőbe. A magyar pincészet egy spanyol és egy macedón borászattal, egy amerikai ásványvízüzemmel és egy chilei generátorházzal volt versenyben a címért. A végeredmény a közönség szavazatai alapján alakult ki, és a nyertesek nevét kedden tette közzé honlapján az ArchDaily.
Kis Péter építész és kollégái, Molnár Bea, Bun Zoltán, Erdélyi Róbert, Varga Anikó és Bogner Zsuzsa több mint egy évig dolgoztak a borászat tervein. Kívül-belül a legmodernebb technikai megoldásokat alkalmazták, de az épület hagyományos balaton-felvidéki stílusban épült. Vadszőlő minták futnak végig a betonon és indák a fémhálón, ezek a legjellemzőbb stílusjegyek. Az épületben azt a formát próbálták megjeleníteni, mintha az őstengerben megkövesedett lávafolyam lenne. Kis Péter szerint több ezer épület közül azért választották be a munkájukat a legjobbak közé, mert nem szakítottak a hagyományokkal.
Laposa Bence, a Bazaltbor-Badacsony Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: már az épület terveinek elkészítésekor céljuk volt, hogy modern kortárs üzemet hozzanak létre, ezért esett a választásuk a Kis Péter vezette építészműteremre.
“A szándékunk nem az volt, hogy a világ legmodernebb épületét tervezze meg nekünk, de amikor az első látványtervek elkészültek, nyilvánvaló volt, hogy úttörő épülettel állunk szemben” – fogalmazott Laposa Bence, hozzátéve, hogy uniós pályázati források felhasználásával, mintegy egymilliárd forintos beruházással tíz hónap alatt készült el a badacsonyi hegyoldalba a terepszinttől 12 méter mélyre besüllyesztett háromszintes borászati üzem.
Az épület különlegességeként említette az anyaghasználat mellett a homlokzati betonelemekbe egyedileg “nyomott” szőlőinda-mintákat és az épület formáját, amelyet a kiömlő vulkáni lávafolyam ihletett. Az ezerötszáz négyzetméteres bazaltpincészet üvegfelületeinek érdekessége, hogy a fémperforációkkal az üveg előtt futó indaminta egységes homlokzatot alkot, és a környék présházainak szőlővel befuttatott falait idézi.
A borászati üzemben az ügyvezető elmondása szerint gravitációs technológiát alkalmaznak, amelyben a szőlő a szürettől a hordóig a lehető legkíméletesebb módon, saját súlyánál fogva jut el; az első szüret éppen tavaly ősszel volt.
Laposa Bence szólt arról is, hogy a helyiek körében “nem egyértelmű az épület fogadtatása”, de reméli: a díj hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény jobban elfogadja majd az úttörő épületet.
Az MTI információi szerint helyi civil szervezetek már az építkezés előtt lakossági fórumokon tiltakoztak a túl modern borászati üzem megépülése ellen, mivel szerintük az nem illeszkedik a badacsonyi tájba és a borászati hagyományokhoz sem; a formabontó épület ellen további tiltakozó akciót is szerveznek.
