Régen érezted már a kakastejes cipó izét? A nagyi szilvalekvárjának varázslatos nektárját? Szippantottál már nyári éjszakán a mezőt beterítő friss széna illatából? Meg tudtad állítani az idő múlását akár csak egy napra is, amikor kusza gondolataid egyszerre elsimultak és egyszerűvé váltak? Éltél már át igazi “békebeli” csendet, amelyet csak a szellő susogása, vagy a táj zümmögő varázsa hatott át?
Érezted már talpad alatt futó nyári zápor után a langyos fű bársonyos simogatását? Választottál már csillagot lágy fuvallatú nyári éjszakán az izzó, pattogó fahasáb mellett? Szeretnél egy ilyen pillanatot az életedben?
Vagy már nem is hiszed, hogy létezik? Bizony, létezik! Ott, hol a mezők végtelen rónáin még ősapáink magyar szürke gulyái legelnek, ahol a kedves ház fehérre meszelt kéményére még költözik gólya. Ahol a gazdasszony ízletes főztje még az előbb kapirgált, ahol a gazda büszke és vigyázó szeme kíséri lovainak hátán a puszta vándorát.
Erre a tájra vágyódott egykoron az alföldi híres betyár is, aki az itt álló tanyának falai között pihent meg, és itatta meg lovát. Ma is azok az emberek keresik fel a Gedeon tanyát, akik elvonulnak a világ nyüzsgő mindennapjai elől,nyugalomra és hamisítatlan házias étkekre, békés pihenésre vágyódnak,vagy azok az emberek, aki háborítatlanul, jó magyar szokás szerint a jóféle házi pálinkától és nemes boroktól telítődve vigadoznának a világ szeme elzártan a saját és a gazda örömére.
Aki ismerte, annak visszatér a tanyán a tisztaszoba érzése, a suhogó ágynemű nap szárította friss illata, az öreg falak békét adó nyugalma, amikor álomra hajtja le a fejét. Aki nem ismerte még ezt az érzést,különös és különleges élményben lesz része. Mindent kiszolgáló turbó világunkban az emberek vágyhatnak arra, hogy életük filmjének egy darabját visszaforgathassák, átélhessék újra. A tanyán ezt a léptéket a napfelkelte és a napnyugta szabja, és e kettő között éled újra az a csoda.
Magyarország és a histórikus bugaci puszta Európa térképén aprócska pont. Én mégis erre a helyre invitálom azokat a vándorokat, akik nemcsak a zajos túristaparadicsomokat kedvelik. Az Alföld páratlanul értékes területe természetesen a bócsai, jakabszállási és a bugaci puszta. A vándorlélek, a csavargásra termett ember nem válogat: mindent látni szeretne. Akkor él igazán, ha úton van. Imádja az ismeretlent.
Ami számit az az, hogy más legyen!Egy órányi autóútra Budapesttől, megérint a pusztai homokkal befújt – másfél évszázaddal ezelőtti- történelem hangulata. Bugac és környékének egyedülálló madárvilága, védett madarak sokasága az ornitológusok számára maga a paradicsom. (székicsér, szalakóta, gulipán, gyurgyalag, dankasirály, stb…) Növényvilága is rendkívüli, hiszen Európában máshol fel nem lelhető növényi társulások fordulnak elő, mint a láprétek védett növényei, és nősziromfélék, és a híres ősborókás. A csikósok büszkén kitűzött kalapdísze, az árvalányhaj is csak itt létezik. A Puszta emberei mindennapjaikban, eszközeikben, ételeikben, dalaikban, őshonos állataik rideg tartásában hűen őrzik a híres – legendákkal átszőtt – betyárvilág emlékeit.
Kitapintható nyugalmat és békességet sugall a mesébe illő táj: gémeskút árnyékában nyargaló lovak, békésen legelésző magyar szürkemarhák, közöttük a legnagyobb melegben is összebújó rackabirkák, a békákat szedegető fehér gólyák, – megannyi kis csoda.Megelevenedett a múlt századbeli, méltán világhírű Bugacpuszta, és eközben feltárul egy másik világ is, a betyárok világa. Hiszen ezt a helyet is emlékek, legendás betyárok sora köti a magyar történelem érdekes, izgalmas időszakához. Ezek közül sokan félreértésből , tévedésekből adódóan váltak üldözöttekké, és lakhelyükké választották a bugaci, bócsai, jakabszállási puszták szabad egét.
(Bogár Imre, Bogár Jakab, Dönti Péter…)Nyugalom, derű, tájba illő gyönyörű ház fogadja a látogatót. Az istálló mindenféle állatokat rejt, az őshonosoktól a kis malacoktól a kis nyulakig. A helyiek birtokában egy kulturális kincsesláda kulcsa van, amit mindenáron érdemes megszerezni. A kincsesláda feltárul, az őszinte érdeklődők megtudhatják mi a Betyárszög és csalikancsó titka? Milyen a legendás Betyárbecsület? Mi az ostorpattogtatás betyár hagyománya? A patkóhajító és diógurító verseny közben játszva tanulnak meg milyen volt a csikósok, gulyások korabeli játékos időtöltése. Így tanulnak magyar történelmet a mi vendégeink. 60 kilóméteres körön belül további egyedülálló történelmi emlékhely a Nemzeti Történelmi Emlékpark található. A hajósi pincefalu szintén egyedülálló Európában.
S, hogy mi is az a kakastej? Merül fel bizonyára sokakban a kérdés.
Az a tény, hogy a kakas az ókor tápláló faistennőjének madara volt, a kakastej nevű réti virágunkban figyelhető meg. Madárvirágnak is hívják. Szép hatágú, kék virága van. A kék szín és a hatágú virágalakzat is az istennőre emlékeztet. Népiesen csillagvirágnak hívjuk. A növény megtört szárából tejszerű, tápláló folyadék szivárog.
Ám a kakastejes kenyérnek nincsen köze a növényhez. A szülők a rossz étvágyú gyereknek unszolta így a vízzel dagasztott kenyeret: “ Egyél belőle, nagyon finom, mert kakastejjel készült!” Ez a cipó persze ugyanolyan volt mint akkoriban bármelyik, csak a mondás maradt fenn. De ugyanígy mondták kakastejesnek a húst, zöldséget, vagy főzeléket, mindazt, amit nem ettek szívesen a gyerekek.
Leírok egy receptet is, amit az alföldi egyszerű emberek készítettek vasárnaponként. Ez a tejes pite recept eredeti verzió. Érdemes kipróbálni, a XIX.. század elején jegyezték le, a mai szakácskönyvek már nem is említik.
Üdvözlettel: Gedeon család
Tejes pite Gedeonné módra
Egy méltatlanul elfeledett, ma már több is mint sima alföldi szegény- recept… inkább egy kis tradíció.
Hozzávalók egy átlagos nagyságú tepsire, / 12-16 szelet / :
20 dkg liszt, 1 liter tej, 4 egész tojás, 3,5 kanál cukor,
2 db vaníliás cukor, 1 dl. étolaj, só.
A hozzávalókat tetszőleges sorrendben adagolva jól összekeverjük, majd jól kizsírozott és lisztezett tepsibe öntjük. Forró sütőbe tesszük majd takarékon készre sütjük.
/kb. 1 óra időtartam /
