Budapest – Magyar nyelven elsőként a K.u.K. kiadó ad közzé a WikiLeaksről leleplező kötetet. A WikiLeaks az elmúlt évben az egész világot izgalomban tartotta, a közvéleményt megosztotta, nem kevésbé izgalmas az alapító személye és kalandos élete. A az első WikiLeaks-ról szóló magyar nyelvű leleplező könyvről a szerzőt, a tízkötetes Rákócza Richárdot (Mordechai Schoenfeld, Marcus Lord) kérdeztük.
– Ön szerint mi a legérdekesebb a WikiLeaks-jelenségben?
– Az alapító személye, és itt főleg nem a WikiLeaksen belül mutatkozó anomáliákra gondolok. Sokan basáskodással, egyszemélyi irányítással vádolják Julian Assange-et, számomra nem teljesen érthetően, hiszen ki merné tagadni, hogy ez a vállalkozás az ő bulija, és azt csinál vele, amit akar. Amikor a kutatásokba belefogtam, fogalmam sem volt, hogy egy teljesen ismeretlen területre bukkanok, a zűrös gyerekkor területére, amivel épp csak foglalkoztak.
– Ismert ügyvédi fogás, ha valaki a nehéz gyermekkorra hivatkozik…
– Nem állt szándékomban Assange- vagy WikiLeaks-párti könyvet írni, különösen miután nem értek egyet a szervezet markánsan megmutatkozó Amerika-ellenességével, de azt hiszem, a könyv írása közben rájöttem, honnan ered ez a dolog: Julian Assange-nak a titkokkal szembeni attitűdje. Gyerekkorában egy meglehetősen rémes ifjúság elleni bűncselekményeket elkövető szektához került közel, hogy mennyire közel, az titok. A szekta tagjai elképesztő bűncselekményeket követtek el, de a végén mindent megúsztak, csak találgathatjuk, miért. Julian Assange ennek hatására dönthetett úgy: a hatalmasok, ha rajta múlik, nem titkolhatják tovább viselt dolgaikat.
– Úgy véli tehát, Assange sanyarú gyerekkora nélkül a WikiLeaks nem válhatott volna azzá, amivé vált.
– Nem. Persze nem kétséges, hogy akkor alakult volna egy másik hasonló, vagy ugyanolyan szervezet. Így viszont Assange-nak jutott az úttörő szerep.
– Milyen csemegéket hoz a könyv az amerikai diplomáciai táviratokból?
– Két szempont szerint igyekeztem válogatni: olyasmiket hozok, amikkel a magyar internetes és egyéb sajtó nem, vagy kevéssé foglalkozott, és azon voltam, hogy Dél-Amerikától Afrikán át Kínáig az egész glóbuszt bemutassam a sürgönyökön és más kiszivárogtatásokon át. Nagyon érdekes volt feldolgozni, miként járult hozzá a WikiLeaks egy kiadós állami korrupció felszámolásához Peruban, hogyan rántotta le a leplet a kenyai rendőri halálbrigádokról, és igen érdekesek azok a jelentések, amelyek afganisztáni hadurak észak-koreai fegyvervásárlásairól számolnak be. Aki ezt a könyvet a kezébe veszi, magát a globalizációt kapja meg sűrített és kissé sokkoló formában.
Rákócza Richárd, a könyv szerzője
.
– Soká tartott a megírása?
– Csak nemrég keresett meg az ötlettel a K.u.K. kiadó, s azonnal tudtuk, nincs két hétnél több időm, mivel Assange helyettesének könyve is készült magyarul, az eredeti kiadással egy időben, és maga Assange is valamikorra februárra ígérte a saját életrajzát, amit biztosan megvesz valaki Magyarországon is, ha ugyan nem vette meg máris. Amikor Köves József kiadóvezető letette a kagylót, én is letettem az ágyneműt, ami épp a kezemben volt; azt már a feleségemnek kellett felhúznia, mert én leültem dolgozni. Maga a könyv végül is nyolc munkanap alatt készült el. Ezek persze nem nyolcórás munkanapok voltak.
– A sietség nem megy a minőség rovására?
– Amilyen gondosan jár el a K.u.K. az előkészületi munkák során, én kizártnak tartom. Nem ez az első közös gyorskönyvünk. 2001-ben szeptember 11.-én a tévét néztem, amikor Köves József felhívott, és mondta, hogy most nagyon gyorsan ki kell jönni egy könyvről Oszama bin Ladennel, akiről nekem voltak anyagaim. A második torony még nem dőlt le, amikor én nekiláttam a munkának. A kötet szeptember 25-én az utcán volt, és felkerült a Népszabadság bestseller-listájára.
– A neten már több helyütt előrendelhető a kötet, de hol az ismeretterjesztés, hol a politika, hol az életrajz rovatban hirdetik a terjesztők. Végül is mi a műfaja?
– Infotainment. Meg kéne tanulni a terjesztésben ezt a nem új fogalmat. Olyan kategóriát jelent, ami egyszersmind informál és szórakoztat. Ez a WikiLeaks-botrány műfaja.
Tisztelt Rákócza úr!
Gratulálok a könyvhöz. Én is hasonló szimpátiával vagyok a WikiLeaks és Julian Assange tevékenysége iránt. Ezért alkottam Mr. Assange számára a ” Freedom for Wikileaks” cimü szines nagyméretű grafikai alkotásomat. Erről készűlt egy rövid videó magyar és angol nyelven. Ez fenn van már a YouTuben is és az Art websitemen is. http://www.szekelygallery.com
Kérem Önt sziveskedjen megnézni, köszönöm.
Nagyrabecsüléssel: Székely Imre grafikus művész Victoria, B.C. Canada
10.10.2011.
Assange nem eloszor szerzett tikokat illegaisan. Meg kolok koraban hackerkedesert kaptak el. Most az informaciok egy reszet megvesztegetessel, az amaerikai katonat hazaarulasra motivalva szerezte. Pontosan ami ellen probal tenni ( a visszaelesek es a becstelenseg), ugyanazokat a modszereket hasznalja.
Freedom for Wikileaks helyett Freedom FROM Wikileaks.
Vajon miert nem az oroszokat vagy az arabokat kezdte ki a hos Ausztral ? Azert mert azok mar regen kikeszitettek volna. Csak a demokratikus emberjogokat is elismero USA-val mer packazni. Persze annyira nem bator megsem, az equadori menekultstatuszert folyamodott. Ilyenkor persze mar nem baj ha egy orszag korrupt (Equador) , mar nem szamit a becsulet . Valojaban neki sohasem szamitott, aki ezt nem katja olvassa el az eletrajzat.