Radnóti Miklósra emlékezett két évforduló kapcsán a Kohányi Társaság 2014.05.17-én.
A költő 105. éve, 1909. május 5-én született. Tizenöt éves korában tudta meg, hogy születése édesanyja és ikertestvére életébe került. Ezt a traumát a költő élete végéig magában hordozta, több versében is megemlítette, az Ikrek hava című prózai munkájában írt róla.
70. éve, 1944. május 20-án indult utolsó munkaszolgálatára, ahonnan már soha nem térhetett vissza. Megölték őt a nácik legbuzgóbb kiszolgálói, a magyar nyilasok. A rendszerváltás óta e nyilasok némelyikét Magyarország közpénzen fizetett nemzeti díszsírhelyekkel tiszteli meg.
A költő indulása előtti napon, május 19-én írta meg a Töredék c. versét:
…
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
…
A megemlékezők végiglátogatták a költő életútjának kezdetét és végét jelentő állomásait, elhelyezték a megemlékezés koszorúit, virágait, mécseseit. Zsolnai Júlia és Garai Róbert előadásában versek, idézetek hangzottak el.
http://www.youtube.com/playlist?list=PL24UaTaIrEgx00twZF4IEhvm-JIGmnZq_
Fotóalbumok:
- https://picasaweb.google.com/106602346052926545232/KezdetEsVeg
- https://plus.google.com/photos/103982876946511397078/albums/6014869090939024401
Források: