Budapest – Helyreigazítást közölt a tegnap Magyar Hírlap. Nem lenne ez hír, megesett ez már máskor is, de ezúttal nem a szokásos hazugságokat kellett helyreigazítani, ennél most többről volt szó. „Tegnap megjelent lapszámunkban tévesen írtuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti Gyarmati Fannit, Radnóti Miklós özvegyét, a tárca csupán azt közölte, hogy osztozik a gyászban.”
Ezt a szöveget közölte a Magyar Hírlap, az Orbán-közeli széles Gábor újságja. A frappáns nevű Emberi Erőforrások minisztériuma (milyen lehet egy emberi erőforrás: dús vizű, tiszta, átlátszó?) szükségesnek látta, hogy elhatárolódjon attól, ami nem igaz. Míg Jancsó Miklós halála után három napig hallgattak, mert még egy rövid közlemény erejéig sem kívántak közösséget vállalni az elhunyt filmrendező emlékével, Radnóti Miklós özvegyével kapcsolatban még ennél is továbbmentek: közleményben határolódtak el a megölt költőtől és özvegyétől.
Nehogy már a Magyar Hírlap amúgy nagyon jelentéktelen olvasótábora – valamint a hozzájuk kapcsolódó, kevésbé jelentéktelen szélsőségesek – azt gondolják, hogy a magyar kormánynak, jelesül, annak egyik minisztériumának, bármilyen köze lehet a mártírhalált halt zsidó származású magyar költőhöz, és az őt hetven évvel túlélő özvegyéhez.
Rossz képzeteket keltene ez a Békemenetes masírozó brigádokban, a kirekesztő Magyar Hírlap szellemiségével egyetértő magyar emberekben. Ezért kellett elhatárolódnia a minisztériumnak, és ezért kellett a Magyar Hírlapnak helyreigazítást közölnie.
A magyar sajtó történetében páratlan helyreigazítást. Furcsa, de nem meglepő: ez a néhány mondat, melyben az EMMI valósággal kikéri magának, hogy saját halottjának tekintené Gyarmati Fannit. Ez a mondat olyan, mint cseppben a tenger: benne van az Orbán kormány összes álságossága, hazugsága, árvalányhajas múlthamisítása.
“Tudnivaló,hogy a jó bolond magyar egy megtérő eltévelyedettnek jobban örül,mint kilencvenkilenc igaznak,akik sohasem tévedtenek.”
Gyarmati Fanni itt élt,nem úgy mint Puskás.
Mindezt, a nagy harsonával meghirdetett holokauszt évfordulóra tervezett látvány rendezvények és önmosdatások évében.
.
Akkor már csak egy költői kérdés: Kivel is osztozik a gyászban az EMMI?
A magyar jobboldalnak (azért nem írom, hogy “szélső”, mert másmilyen eleve alig van) a halott zsidó sem elég jó zsidó. Halála után jön az igazi fincsifalat: megrúgni, megtaposni a halottat. Jót tesz a lelküknek: ebből táplálkoznak. Holnapra pedig már Radnótikamu és Fannikamu lesz belőlük a dicső magyar keresztyéni emlékezetben.
Hol van a magyar értelmiség, irodalmárok, költők, verselő színészek, hogy tiltakozzanak? Sunyítanak, lapítva idomulnak??
Szemétládák!!
Radnotit is ugy lötték agyon, hogy nem tekintették sajat halottjuknak. Erröl szol a megszallasi emlékmü is, erröl szol minden, ez az antiszemitizmus.
Végül is, jobb is ha nem tekintik sajat halottjuknak. Sajat halott az Wass, meg Horthy, meg Szalasi…
Ez szégyen. Mélyen felháborító.
Remélem a temetésre se megy el egy álnok képmutató se.
Gyarrmati Fanni se kérne belőlük.
Tisztelet az emléke és férje Radnóti Miklós előtt.
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
http://www.youtube.com/watch?v=NHo0pxm6KDE
Jobb is ez így.
Engem az háborítana fel, ha egy náci-fasiszta kormány saját halottjának tekintené.
Azt, hogy a kormány kit tart saját halottjának jellemző ! Minden irodalom szerető magyar ember meggyászolja és ez a lényeg !
Talán a család tiltakozott az ellen, hogy ez a kormány vagy ez a minisztérium saját halottjának tekintse, vagy ezt a látszatot keltse.
girbegurba
Milyen család? Ha jól tudom, gyermekük nem volt, Gyarmati Fanni túlélt szinte mindenkit maga körül. Ki tiltakozna?
Egy mordori Nazgulban több emberség meg stílus van, mint Balogban. Döbbenet, de négy év alatt ennek az alaknak nem volt egyetlen vállalható félmondata, vagy egyetlen őszinte szava.
.
Mondanám, hogy képmutató, de hát épp ez az, hogy nem: semmilyen képet nem mutat, messziről lesír róla, hogy kész nyűg neki a másik ember, a morális vagy humánus szempontokat meg egyszerűen értelmezni sem tudja.
Balog páter és az ő kis mi(ni)sztériuma.
Rájöttek, hogy el kell határolódniuk saját közleményüktől. Azért ez nem semmi !
.
Különben nem hiányzik Gyarmati Fanninak, hogy hamvait egy táskában körbehordozzák az országban. Ugyanis ez az új horthysta szokás.
Jól van ez így. Nem tartozik abba a finom úri társaságba, amelybe Wass és Nyírő.
Isten áldja meg a hűségéért és gerincességéért.
Balog páter annyira aljas és csúszómászó,hogy azt már fokozni nem lehet.
Azt se írhatom,hogy szégyellje magát,mert nem tudja,hogy mit jelent.
Radnóti és felesége örökéletűek az igazi /nem nagyon mély !!! / magyarok /
emlékezetében.A balogok pedig a nemzet szégyenei.
Hoffman Rozál – Balog páter javaslatára – pedig beíratja majd a tankönyvekbe, hogy a Hetedik eclogát voltaképpen a Lezsák írta.
Ha most azt mondanám, hogy ez az ember (balog) egy jellemtelen szarházi, volt professzorom (Popper) megmorogna, hogy hülyeségeket beszélek, mert jellemtelen ember nincs. Minden embernek van jelleme. Kinek ilyen, kinek olyan.
.
Nos, ennek a szarházinak a jelleme olyan undorítóan ocsmány, hogy ha ezt, egy magyar, elmeséli egy demokratikus, szabad országban, talán el sem hiszik neki. (én már jártam így).
.
Nem is találok szavakat.
Igaz,születésnapján sem köszöntötték,meg sem emlékeztek róla.Szerintem azt sem tudják ki volt,na meg azt sem,hogy ilyen szép kort ért meg.
kivülálló
2014. február 19.
Hidd el,hogy pontosan tudják ki volt. Ők azt nem akarják,hogy a mai (!) átlagember is tudja ,hogy ki volt. Mára az abban a korban élő (és emlékező) emberek nagyobb része halott. Főképp azok akik voltak annyira ismertek,hogy annyira felkeltse az emberek kíváncsiságát,hogy utána is nézzenek milyen korban is éltek.Mert lehet,hogy lennének kérdéseik és az kellemetlen lehet.
Részben azért is lehet a Horthy korszak bűntetteit ,életkörülményeit elhallgatni-megszépíteni.Mert alig van már élő akire hallgatnak is.
“Az a korszak a főnemesek, a nemesek, a gyárosok, a gazdagok, a jómódú polgárok, na meg a papság jóléti és kiváltságos korszaka volt. De nem a népé. Nem a szegény és kiszolgáltatott, a végsőkig kihasznált és kizsákmányolt népé. Akik 10-12 órát dolgoztak éhbérért, és örülhettek, ha volt munkájuk és egy szoba-konyhás lakásuk. Az elit réteg lenézte a prolit és a „büdös parasztot”, csak az számított embernek, aki legalább érettségivel bírt. Azok viszont a hivatalokban csak napi 6 órát dolgoztak. Fillérekért kaptak faluról jött cselédlányokat, akik sokszor az úrfik ágyasai lettek. (A Bakaruhában című film is jól érzékelteti ezt.)”
http://www.munkas.eoldal.hu/cikkek/nyitooldal/bogar-annamaria_-amit-kadar-janosnak-koszonhetek-i_-resz_-bevezeto-es-a-horthy-idoszak.html
Ezért is láthatjuk most a kormány által újraírt,szélesvásznú,különleges effektekkel feljavított Horthy korszakot és annak következményeit elhazudó propagandát. És ebbe Gyarmati Fanni élete nem illik bele,Radnóti Miklós halála pedig még kevésbé.
Mocsok banda!
Mocsok közlemény! Szemét, bunkó banda!
*
Számukra idegen az, ahogyan Gyarmati Fanni élt, ahogyan férje emlékét ápolta, hagyatékát gondozta. Nem ismerték Gyarmati Fannit, Radnóti MIklóst pedig nem akarják ismerni.
Egy nácikat példaképnek tekintő banda jobb is, hogy nem akarja saját halottjának tekinteni. Nem is tudnának mást, mint valódi, őszinte emlékezés helyett üres szöveget mondani, amit ők méltónak, szépnek gondolnak. Az is undorító lenne, legalább annyira vagy még jobban, mint ez a mocskos közlemény.
Hazug szólamaikra senki nem kíváncsi.
Csak a teljesség kedvéért.
A XIII. kerület saját halottjának tekinti, temetéséről gondoskodnak.
Találtam:
Péter Konok
Összefoglalnám az Igentisztelt Miszterelnökúr Mazsihiszhoz írt levelének lényegét:
Zsidók. Mint tudjátok, jómagam összes kormányomban mindig felléptem az antiszemitizmus ellen, ha éppen nyugatról vagy Izraelből akartunk pénzt és támogatást; már kölyökkoromban, KISZ-vezetőként is csak otthon, családi körben vagy a kollégiumi szobánkban zsidóztam, mert akkor ez volt az elvárás, és utána sem mondtuk az éppen minket gründoló Soros képébe, hogy “na, mi van, biboldó?” mert hát akkor el kellett volna mennünk dolgozni, azt meg nem igazán akartuk. Pártunkban sem szeretjük a nyílt antiszemitizmust, ezért hoztuk létre a Jobbikot, mert hát a fasiszta szavazatokra azért igényt tartunk, jobb az így kívülről. Van, aki ezt beveszi, higgyétek el.
Szóval most kampány van, hát nem fogok itt veletek szórakozni; rég nem vagytok már annyian, hogy ez engem komolyan érdekeljen. Amúgy meg tőlem akár zsidó is lehet valaki, amíg rendesen tejel, nem vagyok az az ideologikus alkat. Mindenesetre most nem érek rá erre a baromságra, mert húsvéti tojásokat hímezek – majd ha megemlékeztünk róla, hogy megöltétek a Mi Urunkat, utána beszéljünk megint erről a dologról. Persze addigra már valószínűleg a Vona belügyminiszter úrral kell majd tárgyalnotok, de őt úgyis jobban érdekli ez az egész téma, mint engem.
Valószínűleg a kormány emlékezetpolitikája, és különösen a Szabadság térre tervezett ‘44-es emlékmű terve elleni tiltakozásként nem vette át ma a Világ Igaza kitüntetési ceremónián Pintér Sándortól a kitüntetést az egyik posztumusz díjazott, Fekete Nagy Béla festő két fia – írja a Népszava.
A díjátadón Fekete Mihály és Fekete Szabolcs Ilan Mortól, Izrael magyarországi nagykövetétől még átvette a Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetését, ám amikor a belügyminiszter a magyar állam Bátorságért érdemjelét akarta átadni nekik, akkor az átvételt a kézfogással együtt megtagadták.
A Fekete-testvérpár ezután szeretett volna felolvasni egy tiltakozó nyilatkozatot, de a hangot lekeverték, írja a Népszava. A lap értesülései szerint Pintér kínosan feszengett, és igyekezett csitítani őket, mondván: “a díjátadó nem a politikáról szól”.
Az MTI is beszámolt a díjátadó ünnepségről. Hosszan idézték Pintér beszédét, de az incidenst csak egyetlen sorban említik, és a Népszavával ellentétben nem a kormányzati emlékezetpolitikával magyarázzák, hanem azzal, hogy a fiú (ők egyről tudnak) kifogásolta, hogy az édesapa mellett nem terjesztették fel az édesanyát is a díjra. A hírügynökség úgy tudja, hogy az elismerést az ünnepség után Fekete Nagy Béla unokája mégis átvette.
Fekete Nagy Béla 1944-ben mintegy 1200 zsidót és katonaszökevényt mentett meg hamis papírokkal a haláltól.
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent…szebben hazaszeretet még nem fejeztek ki nem csak a számomra, hanem az egész világ előtt.
Még így – és holtan sem magyar ezeknek Ő, és az özvegye?
Ha ez így van, én nem akarok ehhez a náci nációhoz tartozni.
Ez az EMMI nyilatkozat több, mint szégyenletes.
Benne van minden alpári bunkóságuk, minden alantas, és aljas bugrisságuk.
Ezeknek még azt sem tudom mondani, hogy szégyelljék magukat, mert a O szégyentelen. Az, ami a nagy semmi. Nem plusz, és még csak nem is mínusz. SEMMI. SEMMI. Egy nagy SLUSZ. Ezek Azok. Ők. A SEMMI-ik.
Miért is tekintené saját halottjának a magyar állam, mikor az tette özveggyé? És van , aki még ezek után szóba áll ezzel a mocskos bandával!! Ez mond el mindent a magyar népről.
Az embertelenség a cselekedetekben mutatkozik meg leginkább és a képmutató, álszenteskedő beszédben. Undorítónak tartom és ilyenkor elszalasztok magamban egy tőmondatnyi káromkodást. Ez az én “imám” és maradok emberséges ateista…