Budapest, Brüsszel – Termet neveznek el Horn Gyula miniszterelnökről az Európai Parlamentben. Annak ellenére, hogy Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke megpróbálta megakadályozni, hogy honfitársáról méltó módon megemlékezzenek. Surján László megnyilvánulása önmagát minősíti. Horn Gyulát lehet szeretni és nem szeretni, de azt, hogy Surjánnal és mérhetetlenül alacsony támogatottságú pártjával összehasonlítva tisztességes ember volt, nem lehet vitatni.
Az EP vezetése hétfői ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy “tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnök emlékére”. Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselőméltányosnak nevezte a döntést a jobboldali többségű Európai Parlament részéről, hiszen – mint fogalmazott – az egykori magyar miniszterelnök történelmi szerepe nem kérdőjelezhető meg.
“Horn Gyula büszke európai volt. Példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. Hagyatékát ezentúl nemcsak a magyar emberek, de az Európai Parlament is őrzi.”
A terem elnevezését Tabajdi Csaba és Udo Bullman, a német szociáldemokraták brüsszeli vezetője kezdeményezte. A Népszabadság múlt hét pénteken adott hírt arról, hogy Surján László, az EP magyar kereszténydemokrata alelnöke levélben fordult a testület tagjaihoz a döntés ellen érvelve. Azt írta: Horn Gyula megítélése megosztja a magyar társadalmat, a korábban betöltött szerepe, illetve az 1956 utáni tevékenysége miatt.
