Bartus László: Tisztelt Kádár Titkárság! 2013. október 19. szombat 17:20

Magyar Szoacialista Munkáspárt

Központi Bizottsága

.

Kádár János

főtitkár elvtársnak

.

Tárgy: Panasz

.

Tiszetelt Kádár et.!

.

Alulírott Bartus László “Énekes” fedőnevű tmt. ügynök az alábbi panasszal élek.

1984-es beszervezésem óta hűségggel szolgálom a Pártot és a Hazát. Huszonnégy évvel éltem túl a BM III/III Csoportfőnökség felszámolását, a mai napig aktív ügynök vagyok. Életemet a két világrendszer harcában élem. De nem érzem azt a megbecsülést, amelyet lelkiismeretes szolgálatom után joggal elvárhatnék. Engem kérem, a BM Politikai Osztály megszűnéséről sem értesítettek. De a nyilvántartásban még aktív ügynökként szerepelek. Húsz éve elveszítettem kapcsolatomat a törzzsel, egyedül harcolok idegen földön az ellenséggel. Attól tartok, ha ez így megy tovább, dekonspirálódok. Most értesültem arról,  hogy a “Gój Motorosok” nevű hálózat, amely nyilván a BM illetékes alosztályának fedőszerveként működik, egy operatív akció keretében nyilvánosságra hozta a 6-os kartonomat. Nem tudom, hogy ez milyen szándékkal történt. Visszahívni akarnak vagy harcba küldeni? Nem tudom, hogy krími nyaralásra számítsak vagy Szibériára. Eligazítást nem tudok kérni, mert csaknem tíz éve nincs tartótisztem. Munkamegbeszéléseket egymagamban tartok, és azokról jegyzőkönyvet készítek. De az nem pótolja a pártirányítást.

Én kérem már többször észrevettem magamon, hogy megkopott a lelkesedésem. Pedig tudom, hogy a világméretű harc a Szovjetunió végső győzelmével végződik. Hiába gyakorolok önkritikát, hiányoznak a heti eligazítások. Kissé magamra maradtam a harcban.

A most megismert 6-os kartonomon az utolsó bejegyzés 2004. augusztus 24-én történt. Eszerint tizenöt évvel a III. Főcsoportfőnökség megszűnése után én még sikeresen felvettem a kapcsolatot a III/III-as Csoportfőnökséggel. A Csoportfőnökség már nem létezett, de az én kartonomra még felvezették a 2004-ben történt kapcsolatfelvétel tényét. A kijelölt új tartótisztemmel azonban már nem találkoztam. Valamilyen fedett céllal a 6-os kartonomon is kihúzták a nevét. Csak annyi szerepel rajta, hogy “r. őrgy”. Nincs ez kérem túlkonspirálva? Mindig fontosnak tartottam a konspirációs szabályok betartását. Én kérem harminc éve nem engedtem meg a feleségemnek, hogy énekeljen. Nehogy valaki rájöjjön a fedőnevemre. De a tartótisztem nevét mégiscsak tudnom kellene. Legalább a fedőnevét. Ha soha nem találkozunk, nem tudom a feladatokat átvenni. Ha a találkozás az én hibámból hiúsult meg, akkor szeretnék önmagam ellen intézkedést kérni, és példás büntetést statuálni. Mert a statuálás fontos. Én kész vagyok vállalni a felelősséget, a hideget is bírom, bár a Kaukázusban még nem jártam, csak a Bakonyban.

Jelentem, én mindent megtettem, hogy kiköszörüljem ezt a csorbát. Minden általam ismert állambiztonsági rendőr őrnaggyal felvettem a kapcsolatot. Közülük többen megvertek, mert provokátornak hittek. Ketten be akartak léptetni a Fideszbe, mert a régi elvtársak közül már mindenki ott van. Erre vonatkozóan határozott útmutatást kérek. Tudnom kellene, hogy mi a vonal. Ideológiailag nem vagyok elég képzett. Szeretném, ha már kérnének tőlem valamit.

Panasszal élek továbbá azért, mert a most megismert 6-os kartonom jelentős eltérést mutat az általam ismert 6-os kartonoktól. “Énekes” már nem érdemel meg egy rendes 6-os kartont? Olyan régi jó munkatársak, mint Várszegi Imre Asztrik vagy Győri Béla Ferenc, megkapták a kellő tiszteletet: a mélyen tisztelt klerikális reakció 6-os kartonján is becsülettel feltüntették a teljes nevet. Az én teljes nevem Bartus László József. De kivételesen az én harmadik nevemet lehagyták. Mi a baj a Józseffel? Szép magyar név az. Nem akarom magamat a legjobbakhoz hasonlítani, de Joszif Visszarionovics Sztálin nevének felét sem retusálták ki, csak azért, mert József. Vagy nem tudják az elvtársak, hogy én József is vagyok? A titkosszolgálatnak nincs tudomása a rendes nevemről? Vagy én már szart se érek?

Én kérem nagy áldozatokat vállaltam a Pártért. Három évig laktam egy üres telken a szabad ég alatt, mert az elvtársak 1984-ben olyan lakcímet vezettek be a 6-os kartonomra, ahol akkor még csak üres telek állt, nem volt rajta ház. Évekig sátorban laktam a 6-os kartonon szereplő lakcímen. 1987-ben tudtam volna csak beköltözni, de minden lakást kiutaltak más elvtársaknak. Erről engem nem tájékoztattak. 2001-ben tudtam csak bejelentkezni arra a lakcímre, amely 1984-ben bekerült a kartonomra. Ehhez  el kellett vennem valakit a házból. A feleségemet így választottam ki, hogy ne kerüljek ellentétbe saját 6-os kartonommal. Még szerencsém volt, mert ha a feleségem nem lakik ott, egy 120 kilós ötvennyolc éves asszonyt kellett volna feleségül vennem, hogy a lakcímemre bejussak, és a szolgálati nyilvántartás ne legyen téves. Így tudtam bekerülni abba a lakásba, amit a szolgálat 1984-ben lakcímként bevezetett a kartonomra.

Mivel a Párt az iparosítást és a motorizációt tűzte zászlajára, autószerelő végzettséget szereztem. Elégedett voltam, de magamtól mást választottam volna. Szerettem volna cukrász lenni, mert a süteményt nagyon szeretem. Elfogadtam Földváry alez. fenyítését, hogy a cukrászat polgári csökevény, rontsa a proletárság fogait. De valami hiba folytán 1984-ben azt írták a 6-os kartonomra, hogy iskolai végzettségem főiskola. Én kérem nem végeztem főiskolát, 1984-ben mégis ez került a kartonomra. Mivel a nyilvántartásban nem lehet hiba, kénytelen voltam néhány év múlva elvégezni a főiskolát, hogy megegyezzek saját kartonommal. Nehogy ne tudjanak azonosítani az elvtársak, és más kapja meg azt a telefonvonalat, amit beszervezésemkor az elvtársak ígértek.

De ennél is nehezebb helyzetbe kerültem azért, mert 1984-ben az elvtársak azt írták a kartonomra, hogy a foglalkozásom újságíró. Szívós munkával átképeztem magamat újságíróvá, és egyre messzebb kerültem a cukrász mesterségtől. 1992-ben tudtam csak újságíróként dolgozni, és jelentést tenni arról, hogy azonos vagyok önmagammal. Nyolc év kemény munkájába került, hogy az életemet a 6-os kartonomhoz igazítsam. Pedig én vagyok az egyetlen az egész hálózatban, akinek a kartonját senki nem írta alá.

Én kérem nem egy megzsarolt ember vagyok. Hazafias alapon vállaltam, hogy üssem a fasisztákat és az imperialista árulókat, ahol érem. De feladatomat nem tudtam maradéktalanul ellátni, mert a dossziémban szereplő adatok szerint engem a III/III-2 alosztályhoz soroltak be. Eszerint az egyetemi belső elhárításban kellett volna dolgoznom. De az egyetemet levelező tagozaton végeztem, és havonta két napra jártam be. Nem is találkoztam az egyetemista ifjúsággal. Nem követtek el az elvtársak itt egy kis hibát? Nem kellett volna ide inkább olyan elvtársat beszervezni, aki minden nap az egyetemen volt? Mindent megtettem, de így alig találkoztam az ellenséggel. Én kérem nem tudok felelősséget vállalni azért, ha valamelyik egyetemen valaki fellazító könyvet olvasott.

Sérelmezem továbbá, hogy az én 6-os kartonomon nem tüntették fel, hogy voltam katona. Hát nem tudta a 6-os kartont kiállító elvtárs, milyen hősiesen szolgáltam a hazát? “Énekes” érdemeit csak úgy el lehet felejteni? Másfél évet ki lehet törölni az életemből, mintha nem is lett volna? Hogy lehet az, hogy az állambiztonság nem tudja, voltam-e katona? Nem számítottam akkor semmit az elvtársaknak?

Megbízatásom megszűnéséről nem tájékoztattak. Huszonnégy éve utasításokat nem kapok. Nem tudom, hogy mi az aktuális irány. Kádár elvtárs jól van? Remélem, jó egészségnek örvend. Mióta szolgálati helyemet az Egyesült Államokba helyeztem át, nem kapom a belső tájékoztatókat. Körkörös védelemre rendezkedtem be. Mindenhol az imperialista ellenség vesz körül. Évek óta nem húztam fel a redőnyt, este 9 előtt nem kapcsolunk villanyt. Valami kapcsolattartóra lenne szükségem. Sokszor gondolok az otthoni szolgálati évekre. Kár, hogy nem lehetek ott a őszi vadászaton Kádár elvtárs hajtói között.

De az előkerült 6-os kartonom után erősödik a gyanúm, hogy nem valamelyik ellenséges szolgálat szervezett-e be engemet. Nem vagyok én kérem az ellenség ügynöke? Az én 6-os kartonom ugyanis egyáltalán nem úgy néz ki, mint megbecsült, tisztességes besúgásban megőszült ügynöktársaimé. Az űrlap sem olyan. Panaszlevelem mellé  csatolok néhány hiteles 6-os kartont, amelyek egyáltalán nem úgy néznek ki, mint az enyém. Mi van, ha az ellenségnek dolgozom? Aggódom, nem vagyok-e ellenség? Nem vagyok én kérem áruló? Több gyanús dolgot észrevettem magamon. Utasítást kérek önmagam megfigyelésére, szükség esetén semlegesítésére.

Arról is értesültem, hogy a titkosszolgálati dossziémat megvásárolta Németh Sándor. Az egyházi vonal. Németh szerint én a Hit Gyülekezetében teljesítettem szolgálatot, amiről nem tudok. Én kérem a 2. alosztályhoz lettem besorolva az egyetemi elhárításhoz,ez van az anyagomban. Engem nem tájékoztattak, hogy áthelyeztek az egyházi vonalra. Németh miért vásárolta meg a dossziémat? Miért kellett pénzt adni érte? Miért nem kérte ki az elvtársaktól? Hálózaton belül nem lehetne rugalmasabb az információcsere? Németh régi kapcsolatom volt, de csak annyit tudok róla, hogy ifjúkorában disszidálni akart és a jugoszláv határon elfogták. Majd egy-két nap múlva minden eljárás nélkül úgy elengedték, mintha ott sem lett volna. Szerencsés ember. Lehet, hogy Németh lesz az új tartótisztem? Ő lenne a kitörölt nevű őrnagy? Nem lehetne egy kedvesebb ember?

De a nyilvántartási osztály az anyagomat átadta Mészáros Imre (“Imiblues”) gój motorosnak is. Most akkor ki alá tartozom? Ideológiailag összezavarodtam. Nem vagyok elég felkészült, hogy egyszerre a Gój Motorosok és a Hit Gyülekezete fedőszervezetei alatt dolgozzak. A nemzetközi helyzet fokozódik bennem, de nem bírok ekkora területeket átfogni. Ideológiai eligazítást kérek.

Egy régebbi tartótisztem azt mondta, hogy az élet nem habostorta, ezért nem engedett cukrásznak. De azért ez már nagy összevisszaság, nem gondolja Kádár elvtárs? Nem kellene itt most már nagyon seggbe rúgni valakit? Ha eszkalálódik a helyzet, itt lassan annyi 6-os kartonom lesz, mint ahány neve volt Ságvári Endrének. Nem tudok harminckét fedőnéven dolgozni. A fél ország az én titkosszolgálati dossziéim adásvételéből gazdagodik, magam sem igazodok már ki azon, hogy ki vagyok, de nekem még egy nyomorult tartótisztem sincs. Az utolsó nevét is kitakarták.

Nem akarok türelmetlennek látszani, de húsz éve nem tudok semmit, mi van otthon a fejlett szocializmus építésével. Elkészült már a vízlépcső? Nem feledkeztek meg rólam az elvtársak?

Én kérem egyszerű ember vagyok. Szeretnék visszamenni a falumba. Én vagyok a tűzoltók-traktorosok meccs főszervezője. Azt hallottam, most fellendülőben van a futball Magyarországon. Ha le kell csukni engemet, akkor kérem csukjanak le. Igyekszem minél gyorsabban letölteni, aztán hadd menjek vissza a falumba. Vagy ha fel akarnak akasztani, kérem, jelezzék időben, mert kilenc óra a repülőút. Nem szeretnék lekésni. Dr. Kotász él még?

Tisztelt Kádár et.!

Lehet, hogy rossz tanácsadók veszik körül magát. Oda is elkelne már egy jó tmb elvtárs, aki leleplezi az osztályellenséget. De kérem, értse meg. A helyzetem tarthatatlanná vált. Nem tudom, ki ellen dolgozzak. Tisztázni kellene, néhány alapvető kérdést. Ki az ellenség? Húsz éve írom a feljelentéseket, amelyeket nem tudok átadni senkinek. A szekrényem megtelt, tegnap a gyerek fejére borultak a kartonok, amelyeket a célszemélyekről állítottam ki. Majdnem agyoncsapták. Ma már azt mondta, hogy ő nem akar titkos ügynök lenni. Lehetetlen helyzetbe kerültem. Hiába fenyegettem meg bárkit, hogy elviszi az ÁVH, nem történik semmi. A feljelentéseimet nem veszi át senki. Nincs intézkedés. Szerintem a helyzet romlik. Megfigyeléseim szerint itt már nem tisztelik Kádár elvtársat sem. De engem semmiképp. A Párt tekintélye és a szolgálat hitele forog kockán. Szeretnék tenni a Pártért, de nem tudok. Kérem, rendeljenek ki egy tartótisztet. Vagy egy megfigyelőt. Tisztázzák, hogy a mi ügynökünk vagyok-e vagy az ellenségé.

Tisztelettel kérem, szíveskedjenek nekem egy rendes 6-os kartont kiállítani. Olyat szeretnék, amilyen az ügynöktársaimé. Ne nevessen rajtam senki. Ilyen hosszú szolgálati idő után megérdemlek egy hiteles 6-os kartont.

Kívánok Kádár elvtársnak jó egészséget! Hosszú boldog életet! Ha a belső elhárítás megerősíti levelemet, szeretnék átadni a Központi Bizottságnak egy tervezetet, amelyet én készítettem. Ismerek egy megbízható elvtársat a KB Társadalomtudományi Intézetben, az ifjúságkutató csoportban, az egyetemi vonalról. Kövér Lászlónak hívják. Neki már elküldtem. Ez egy olyan új rendszer terve, amely a demokrácia keretei mellett megőrzi a Párt hatalmát. Egybeépítettem a két rendszert a centrális erőtérben. Magamnak a “Nemzeti Együttműködés Rendszerének” neveztem el. Ne ijedjen meg Kádár elvtárs, de lehet belevenni egy keveset a horthyzmusból is. Csak ideológia. Semmi körömletépés, szájba vizelés. A lényeg a Párt vezető ereje. Örülnék, ha Kádár elvtárs elolvasná.

Kérem a fentiekben való szíves intézkedését.

Elvtársai üdvözlettel,

“Énekes” sk.

(Bartus László József)

.

Melléklet: 3db 6-os karton

.

Ilyenek a többi besúgó elvtársak 6-os kartonjai:

Ez pedig az én 6-os kartonom. Tessék kérem összehasonlítani a fentiekkel. Panaszolom, hogy az én 6-os kartonom nem is hasonlít a többi ügynök elvtársak formanyomtatványára. Egy nyomtatványon hogyan lehet elmosódva a “6″-os szám? Ez sért engem. Kérek egy rendes, ugyanolyan kartont, mint a kollégáimé.