Rövid megjegyzésem, amelyet Köves Slomó állítólagos jelöléséről írtam, meglepően széles visszhangot kapott Budapesten.
A történet akkor kezdődött, amikor az MTI hivatalos jelentést adott ki arról, hogy Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját is jelölték a Zsidó Világkongresszus (WJC) alelnöki posztjára. (A cikk ide kattintva olvasható.)
Erről egyetlen nemzetközi hírügynökség sem jelentett.
Itt Amerikában az utóbbi években nem sok hitelt adunk az MTI híradásainak. Tények, nyilatkozatok elferdítve jelennek meg, sőt, sok esetben teljes történeteket hamisítanak; meg nem történt eseményekről, és el nem hangzott nyilatkozatokról tudósítanak. A MTI hírtrükközésének „anatómiájáról” már korábban is írtam, talán érdemes azt itt elolvasni.
A Köves Slomó alelnöki jelöltségét bejelentő MTI hír hivatkozott egy bizonyos Michael Schneider úrra, aki a Zsidó Világkongresszus egyik vezetője, ő az aki a jelöléseket koordinálja. Én felhívtam őt, hogy kommentálja az MTI hírt. Ezt az Egyesült Államokban “fact-checking”-nek nevezik, az újságírói kultúra része, itt ugyanis több forrásból ellenőrzik a hírt mielőtt közölnék azt.
Schneider úr nem tudta megerősíteni az MTI állításait. Köves Slomó jelöléséről nem tud, és félreérthetetlenül világossá tette számomra, hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) jelölő bizottsága kizárólag a MAZSIHISZ-szel áll kapcsolatban.
Azon morfondíroztam, hogy akkor hogyan jelenhetett meg az az MTI közlemény, amelyik a WJC egyik vezetőjét is említi egy olyan állítólagos jelölés kapcsán, amelyikről a WJC nem is tud?
Ezután kaptam meg Sessler György úr levelét, aki hosszú magyarázatot adott Köves rabbi állítólagos jelölésének történetéről. Nem kis meglepetésemre, többek között azt is írja, hogy Schneider úr neki is világosan megírta, hogy Köves rabbi jelölése jogilag érvénytelen!
De nem fokozom tovább az olvasó érdeklődését, mellékelten közöljük Sessler úr levelét néhány rövid kommentárral az írás végén:
Tisztelt Lázár György és Nepszava.com szerkesztõség!
Kissé csodálkozom, hogy személyemmel és munkásságommal kapcsolatos elferdített cikkek és publicisztikák úgy jelentek meg önöknél, hogy engem meg se kerestek! De kezdjük talán a legelején.
2013. március 1-én levelet kaptam Michael Schneidertõl, a Zsidó Világkongresszus jelölõ bizottságának elnökétõl, hogy a közeledõ tisztújító kongresszusra, mely Budapesten lesz (május 5-7) tegyem meg jelöléseimet. Négyévente a tisztújító kongresszuson választják újra az elnököt, alelnököket, az igazgató tanácsot és így tovább. Lévén ötödik éve tagja vagyok a Zsidó Világkongresszusnak, lévén hogy, a magyar holokauszt túlélõk nemzetközi szinten való képviseletére írásos felkérésem van több – a hazai életben jelentõs szerepet betöltõ – zsidó szerezettõl (így a Mazsihisztõl is), és az elmúlt 15 évben szinte minden ilyen típusú ügyben képviselem Magyarországot, jól ismerem a nemzetközi és magyar zsidó világ szereplõit és helyzetét így Schneider urat is.
A felkérés után rögtön megkerestem Köves Slomót, az EMIH vezetõ rabbiját, jó barátomat, hogy mit szólna hozzá, ha õt jelölném az alelnöki posztra. Slomó meglepõdött a felvetésen, de unszolásomra végül azt mondta a jelölés elõtt szeretne konzultálni a magyarországi támogatói mellett az izraeli fõrabbival, Jona Metzgerrel és a Világkongresszus második emberével Eduardo Elsztainnal, régi családi barátjával. Miután a véleményüket kikérte hozzájárult, hogy elküldjem a jelölést, amit április 3.-án írásban meg is tettem. A jelölésre Schneider úr válaszolt is (tartalmáról egy kicsit lejjebb) április 8.-án ugyancsak írásban. Így aztán nem értem Lázár úr beszámolóját, mely szerint Schneider úr még csak nem is hallott Köves Slomóról. Ez bizonyára valami nyelvi nehézség okán történt félreértés lehet. (Azt önmagában is nehezen tudom értékelni sajtó etikailag, hogy az általam kezdeményezett jelölésrõl elõbb megjelentet egy elferdített cikket, majd Köves Slomó reagálását kéri a megjelentetés után.)
És akkor térjünk vissza magára jelölésre. Miért Köves Slomót jelöltem? Azért mert úgy gondolom, hogy õ a legalkalmasabb a magyar zsidóság képviseltére nemzetközi fórumokon. Kezdjük azzal, hogy számos nyelven jó színvonalon beszél (ez sajnos a Mazsihisz vezetõirõl még egy idegen nyelv vonatkozásában sem mondható el). De nem is ez a lényeg: amit Slomó az elmúlt 10 évben felmutatott annak – véleményem szerint – nem nagyon van párja Magyarországon, és nemzetközi összehasonlításban is példaértékû. Egy államosított zsinagógát visszaszerzett a közösségnek és saját erõbõl felújított (magán adományokból !!!), a zsinagógában mindennap ima van, elõadások, közösségi programok (ez önmagában is nagy eredmény a mai Magyarországon). Héber-magyar nyelvû iskolát indított ahova 120 gyerek jár. Hihetetlen hasznos társadalmi kapcsolatokat épít (és nem nem csak a kormánnyal). Fontos ügyekben színvonalasan és kiegyensúlyozottan tud megszólalni, publicisztikai munkássága is példanélkülien gazdag. [És ha már itt tartunk. Itt megint csak komoly, ha nagyon udvariasan akarok fogalmazni, értelmezési, ha durván akkor az összetett írott szöveg értésének nehézségét kell gyanítanom a Népszava.com stábjának részérõl. Ezt írják: „Köves Slomó önjelölt, … még a Horthy-kultuszt is megvédte az Élet és Irodalomban”. Ezzel szemben a 2012. június 1.-én megjelent „Miért nincs dolgunk Horthyval” címû cikkben, épp ellenkezõleg, Köves Slomó markáns, félreérthetetlen kritikát fogalmaz meg.]
Slomó és az általa vezetett EMIH konzekvensen fellép az antiszemitizmus ellen. Csak hogy egy pár példát említsek: „Megvertek egy zsidó férfit a Dohány utcában”, (Index.hu, 2009. július 9.); „Felhívás Molnár Oszkár féle primitív retorika ellen” – „Az EMIH Orbán Viktorhoz fordult, ne tûrjék meg soraik között Molnár, és a hozzá hasonlók gondolatait és retorikáját” (Zsido.com 2009. október 12); „Az EMIH feljelentést tett Gyöngyösi Márton ellen” (2013. január 10.).
És ami számomra és az általam is képviselt magyarországi holokauszt túlélõk számára a legfontosabb. Fiatal emberként fontosnak tartja és tartotta, hogy nekünk a mindennapi életünket megkönnyítse. Támogasson minket, hogy a világ bármely pontján élõ áldozatokkal azonos segítséget kapjunk.
Köves Slomó és az EMIH Kezdeményezésére létrejött a már rövid idõ alatt is óriási eredményeket elért Tett és Védelem Alapítvány, ami az antiszemita gyûlöletcselekmények jogi úton történõ kezelésére specializálódik, és mint ilyen egyedüliként mûködik ezen a területen Magyarországon. Sikerül például elérni, hogy az új Polgári Törvénykönyv az emberi méltóság és a személyiségi jogok keretében végre rendezi az antiszemita megnyilvánulások ellen való fellépés lehetõségét (XII. 2:54. §5). [Ez egy olyan probléma megoldása lehet, amibe az elmúlt húsz évben szinte mindenkinek beletört a bicskája.] Az pedig, hogy Slomót és az EMIH-et gyakran lehet fideszes politikusokkal látni. Hát igen ez talán egy fiatalabb nemzedék egészséges felfogásából fakad, egy olyan öntudatos zsidó nemzedékébõl, amelyik nem szégyelli, hogy õ zsidó érdekekben lobbizik, és a közösségi célok elérése érdekében minden szalonképes politikai erõvel tartja a kapcsolatot.
Igen mindenkivel. Jó emlékem 2009-bõl, amikor Slomó meghívására Elie Wiesel Budapestre jött, és Bajnai Gordon akkori miniszterelnökkel közösen fogadták a Nobel-díjas írót a Parlamentben.
És itt jutunk el a probléma másik fontos aspektusához: miért nem jelöltem mondjuk Feldmájer Pétert az alelnöki posztra? Azért nem, mert pontosan láttam és tudom, hogy mi tett õ és a Mazsihisz vezérkara a magyar zsidósággal, mit nem tettek meg a magyarországi holokauszt túlélõkért, de errõl had ne írjak többet, ugyanis az elmúlt húsz év zsidó közéletének tekintetében mindannyian kell, hogy tartsunk önvizsgálatot, mindannyian, akik részesei voltunk, én is. Mindannyian felelõsek vagyunk azért hogy ide jutottunk. Az azonban tény, hogy ezzel a jelöléssel célom megtörni azt az illegitim helyzetet, ami amúgy a Zsidó Világkongresszusnál és más hasonló szervezõdéseknél is kérdéseket vet fel. Mégpedig azt a helyzetet, melyben a Világkongresszus, amely a teljes zsidó világ képviseletét tartja magáénak, és mégis Magyarországról csak a zsidóságnak egy szeletét a Mazsihiszt, tartja nyilván tagjai között.
Ebben a szellemben érkezett Schneider úr válasza a jelölésemre is, melyben azt írta hogy jelölésem akkor lehet jogilag érvényes, ha a Kongresszus alapszabályának szellemében, egy taghitközség kell, hogy megerõsítse a jelölést, így pl. Magyarországról a Mazsihisz. Amit Schneider úr nem ír, de ugyancsak része az alapszabálynak (2009/9/L/ii) az az, hogy a jelölést nemzetközi tagszervezetek is megerõsíthetik. Ebben a szellemben fordultam többek között a Jewish Agency-hez, amely nemzetközi szervezetként, a napokban ugyancsak elküldte Köves Slomóról szóló írásos jelölését. Meggyõzõdésem, hogy a jelöléshez – ha a Mazsihisz nem is – több más európai taghitközség és további nemzetközi szervezetek is csatlakozni fognak a következõ hetekben.
Ennyit tehát a jelöléssel kapcsolatos tényekrõl.
Ami pedig az ocsmány, személyeskedõ és hamis („fidesz zsidajai”) rágalmakat illeti. Az, hogy Radnóti Zoltán, és esetleg az amerikai Népszava engem támad, még meg tudom érteni. Tudom, hogy a Mazsihisz egyes vezetõi (különösen a jelölés után) nem kifejezetten kedvelnek. De miért ocsmánykodik Radnóti Zoli Köves Slomóval szemben? Különösen nem értem, mert tudomásom szerint, gyerekei a fent említett EMIH által fenntartott óvodába járnak, nem pedig a Mazsihisz által fenntartott oktatási intézménybe…
Remélem válaszomat lehozzák. Ha már elfeleltettek az eredeti közlés elõtt megkeresni. Azt azonban kérem, hogy csak ebben a formában minden kiegészítés vagy húzás nélkül jelentessék meg.
Sessler György
.
Néhány megjegyzés Sessler úr leveléhez.
Schneider úr nem erősítette meg, hogy ő levélben kérte volna Sessler úrtól, hogy bárkit is jelöljön a WJC posztra. Jó lenne, ha Sessler úr közzétenné azt a levelet amelyikben őt személyesen kérik a jelölés megtételére.
Schneider úr azt sem említette, hogy Sessler úr személyesen a WJC tagja lenne. Viszont világosan hangsúlyozta, hogy Magyarországot kizárólag a MAZSIHISZ képviseli.
Sessler úr azt írja, hogy “a magyar holokauszt túlélők nemzetközi szinten való képviseletére írásos felkérésem van”. Mivel itt az Egyesült Államokban is számos magyar holokauszt túlélő él, érdemes lenne mihamarabb nyilvánosságra hoznia, hogy kitől, és pontosan mire van felhatalmazása Sessler úrnak, már ami a „nemzetközi szintű” képviseletet illeti.
Lázár György
Már a WJC-be is bedugná a patás lábát orKbán-patkány és az ő kollaboráns self-made rabbija, remélem, hogy nem ül fel ennek a WJC!
Jó levél, de több kérdés maradt:
– Kit képvisel Sessler György a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete élén, ha azok minimálisan 87 évesek kell legyenek?
– Miért akarja Sessler György minden áron Köves Slomót jelölni, aki nem is tagja a WJC-nek? Miért lobbizik Köves Slomóval együtt még a nemzetközi szervezeteknél is a jelölés érdekében?
– Köves Slomónak – a felsorolt érdemei előtt – milyen érdemei voltak Orbán Viktornál, hogy az annyi pénzzel támogatta őt?
– Milyen kötelezettségeket vállalt Köves Slomó a “szalonképes” Fidesz-maffiánál a különleges támogatásért cserében.
Szokásos Fidesz-taktika: zavarkeltés konkurens fantomszervezetekkel, ezt követően hivatkozás a helyzet tisztázatlan voltára és a célszervezet/célközösség megosztása “mieinkre” és ellenségesekre.