Debrecen himnusza
Írta: Jantyik Zsolt
„Miért ne lehetne úgy, ahogyan kéne?
Miért úgy legyek boldog, hogy aztán mégse?
Debrecenbe kéne menni, ott is boldogabbnak lenni.
Ennyi. Szeretni.
Jó vagy rossz-e, csúf vagy szép,
úgyis Isten osztja szét,
nem az én dolgom ítélni,
én csak úgy szeretek itt élni.
Annyi édes mozdulásból épült fel ez a város,
áldott nevet adott hozzá a sors.
Két kezével szórja ránk az idő az igazságot.
Én nem szeretnénk nem szeretni,
Magyar szeretnék maradni.
Ennyi. Szeretni.”
Versformáját tekintve a vers a „formátlan” kategóriába sorolható. A kétszer két versszak ugyan páronként azonos számú sorból áll, de az egyes sorok szótagszáma kiszámíthatatlanul változik 5 és 16 között. Rímeit tekintve a vers a „kényelmi” rímelés szép példája: ha kijön, jó, ha nem, az is jó. Az első két versszak sorai még rímelnek, sőt, külön dicséret illeti a szerzőt a második versszak „ítélni / itt élni” rímpárjáért. Az elragadtatott hangulatú harmadik versszakban a misztikus érzelmek szabad áradása mindent elsodor, legelőször a rímeket, de a tartalom sem ússza meg. Az utolsó versszak ismét rímel, bár a főnévi igenevek rímeltetése nem bonyolult feladat, leginkább Balassi kezdeti „vala / vala” rímeit idézi.
Áttérve a vers jelentéstani értelmezésére, a szöveg ontológiai alapkérdéssel indít: „Miért ne lehetne úgy, ahogyan kéne?”. Egyrészt tehát a szerzőnek van elképzelése arról, hogyan kéne lennie úgy általában mindennek, ugyanakkor úgy érzi, mégsem úgy van. Ezt a panaszos felütést tovább erősíti a második sor: „Miért úgy legyek boldog, hogy aztán mégse?”. A szerző tehát egyrészt boldog, másrészt viszont hovatovább mégsem az. Nem világos, hogy azért nem boldog, mert boldog (innentől feneketlen értelmezési mélységek tárulnának fel), vagy azért, mert valami közelebbről meg nem határozott dolog később elrontotta a boldogságát. De ennek kilátástalan felfejtésével a szerző nem bajlódik. Eddig a szöveg csak a kegyetlen valóság szomorú megfogalmazása lenne tízedik pohár utáni szinten, de a szerző nem hagyja az olvasót sokáig borongani: már az első versszakban megadja a megoldást. A „Debrecenbe kéne menni” a közismert népdal első sorát idézi. Kissé furcsa ugyan, hogy miért akarna egy debreceni Debrecenbe menni, mikor ott van, de van olyan állapot, amikor ilyenek jutnak az ember eszébe, és különben se vesszünk el a részletekben, a szerző sem teszi. Viszont mindjárt pontosít: a Debrecenbe menés önmagában nem elég, az is kell, hogy a szerző ott boldogabb legyen, bár ennek mikéntjével nem ismertet meg. Az „Ennyi. Szeretni” rövid, tömör sora egyetlen dologban látja a kezdetben vázolt alapprobléma megoldását: szeretni kell. „Ennyi az egész”, tehette volna hozzá, de kétmillióért még nem plagizál az ember.
A második versszak arra buzdít, hogy fogadjuk el a dolgokat úgy, ahogyan vannak, és ne ítélkezzünk, mert az Isten dolga. Ezt a meddő passzivitást és a világ dolgaitól való elvonulást oldja fel a vállrándításszerű „én csak úgy szeretek itt élni”. Ezt a szerző tökéletesen elegendő magyarázatnak tartja, amit a „csak” világosan jelez. Ez a rész tehát mégis értelmet ad a debreceni létnek, ha talán kissé egyszerűt is. Azt, hogy miért szeret itt élni, a vers további részében fejti ki.
„Annyi édes mozdulásból épült fel ez a város” – itt az elemző eléggé magára van hagyva, a szerző nem kínál támpontot az „édes mozdulás” mibenlétének megfejtésére. Ha az épülésről a kőműves munkákra asszociálunk, azoknál valóban sok mozdulás van, de ezeket nehéz lenne édesnek nevezni. Gondolhatunk még arra, hogy a városhoz lakók is kellenek, és a lakók létrehozásánál már nagyon is értelmezhető az „annyi édes mozdulás”, de tartózkodjuk a frivol gondolatoktól, ez egy himnusz. Az is lehetséges, hogy a szerző valamilyen lelki mozdulásokra gondol, esetleg együtt mozdulásra – ez utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek, mivel Debrecen igencsak „együtt mozdult”, amikor kellett, és a jutalom nyilván nem maradt el, márpedig egy város építéséhez sok jutalom kell.
„Áldott nevet adott hozzá a sors” – ebben a rövid sorban két rejtélyes dolog is van. Az „áldott” némi irodalmaskodással megfejthető: a Debrecen kívánságnév (éljen, mozogjon) – „feltéve, ha a városnév megfejtése helyes”, teszi hozzá a Wikipédia. Feltesszük, ahogyan azt is, hogy ezt minden debreceni tudja. Arra azonban a Wikipédia sem ad választ, hogyan nevez el egy várost a sors. Az egyetlen lehetséges magyarázat az, hogy a városneveket is „Isten osztja szét”.
„Két kezével szórja ránk az idő az igazságot” kezdetű sor a vers többi részének rejtelmes, általános szintű, a részleteknél nem leragadó síkján mozog. Egy dolog biztos: Debrecent bőven éri az igazság, és bár ennek mibenlétéről semmit sem tudunk meg, annyit érzünk, hogy a szerző szerint ez jó dolog, valami végre beigazolódik.
Az utolsó, legrövidebb versszakban a szerző megismétli a szeretet fontosságát, és kibővíti egy újabb kívánsággal: szeretne magyar maradni. A sor azt sugallja, hogy a szerző félti a magyarságát, amelyet egy ismét csak közelebbről meg nem határozott valami veszélyeztet. A vers utolsó sora megismétli a lényeget, amit a szerző megoldásként kínál a világ ellentmondásaira és homályos fenyegető erőire: „Ennyi. Szeretni.”
A vers eszmei mondanivalója: Debrecenben van a boldogság, Isten áldása rajtunk, ne ítélkezzünk, csak szeressünk és legyünk magyarok.
Mondanivalónak elég sovány (nagyjából egy legelő tehén szintje: „örüljünk a legelőnek, szépen nő a fű, ennyi elég a boldogsághoz, mit akar ott az a kutya, legeljünk”), de huncut az, aki kétmillióért ennél többet vár.
(A Szerkesztőség álláspontja: aki ezt a debreceni verset írta, az egy tehetségtelen dilettáns a sok közül. Aki erre pénzt adott, az egy bűnöző a sok közül.)
Szegény iskolások,meg ének tanárok! Mennyit fognak ezzel kínlódni?
De elképzelem a DVSC meccsen is a B közép szájából! Na,az lesz aztán a himnikus megszólalás.
Két millát kapott érte? Akkor inkább Bonhomme versei. Azok legalább jók. Írjon ő Debrecenről verset. Bár azt Kósa nem tenné zsebre.:)
Mindíg azt hiszem hogy nincs már ettől lejjebb.
De naponta csalódnom kell.
Hát, uram, bátor kisérlet volt: értelmezni az értelmetlent. :)
(Egyébként a szélsőjobb megszólalásairól és dalocskáiról ha egy kötetre szóló ilyen elemzést valaki megirna, az lehetne az új “Igy irtok Ti”…)
Szerintem ennek a tákolmánynak inkább az a mondanivalója, hogy Isten azért ad boldogságot Debrecennek, mert szívének tetsző cselekedet volt a fideszt hatalomba választani. Addig lesznek az ott élők boldogok, amíg a fidesz kitalálhatja választóinak gondolatait, mert ők megvalósítják vágyaikat. Rövidebben: A fidesz minden jónak alfája és omegája.
És ebben a van is némi igazság: a fidesz önmagának valóban összelopta a Kánaánt.
Szolid 2o13.o4.24.
Ó, ha tudtam volna, hogy van ilyen lehetőség én 1millióért rosszabbat írtam volna!
Gratulálok a szakszerű, alapos, közérthető verselemzéshez. Amikor mindenkinek lehetővé vált – szintén itt az AN oldalán – megismerni ezt a műremeket, szándékomban állt nekem is egy kimerítő elemzést készíteni, természetesen a zenei anyaggal együtt. Külön kiemeltem volna a szerző előadásmódját, azt a szinte vallásos áhítatot, amivel saját művét interpretálja.
Akkor nem volt rá időm, most már nem is bánom, mert rájöttem, hogy az elemzés szerzője jobbat alkotott, mint amit én írtam volna.
Nem vagyok még elég érett ennek az alkotásnak a szellemi
befogadásához, a “vers” rejtett mélységeinek felismeréséhez.
Talán, ha tagja lennék a HIT gyülekezetének, az hozzásegítene a mű jobb megértéséhez.
Elemzés helyett marad a kritika: ekkora rakás sz@rt bizony nem lehetett könnyű összehozni, jogos tehát a 2 milla.
Ez most komoly ?
Mindjàrt elolvasom a cikket is csak felocsúdok egy kicsit…
Oh be jó kis elemzés, köszönjük !
:))
És a kórus mikor énekli a refrént: köszönet neked Mr. Húsz Százalék?
Köszönet a műelemzésért!
Mr. 20 %-nak legyen elég dicséret ez a förmedvény, gondolom, ő volt az értelmi szerzője ennek az ötletnek, hogy legyen külön himnusza Debrecennek.
Most már nemcsak azt mondhatja / dalolhatja el büszkén, hogy “Debrecennek van egy vize, / Annak Hortobágy a neve”, hanem azt is, hogy egy jó havertől kétmillió forint közpénzért vett egy – ugyan borzalmas, de az ő megrendelésére készült – “himnuszt” is Debrecennek. Huszáros festménye alá oda is pingáltathatja, ha annyira tetszik neki.
Bocsánat a kérdésemért. Nem akarok egyetlen valódi költőt sem megbántani, aki igazi szonettet ír.
Összeszámláltam a “kőtemény” sorait, volna egy kérdésem az érdemesch szerzőhöz. Tessék mondani, ez szonett akart lenni? (4+4+3+3 sor)
(Mert szonettnek különösen gyenge.)
“Hát ennél atomrészegen, romra szívva jobbat írok!” (Fluor Tamás)
Egy kis vidámság: a kósalajosisztáni garázsajtós villamosremíz:
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/4337_a_debreceni_remizrolo
Naccerű. :D
Kedves neveletlen!
Nem tudom, ez szonett akart-e lenni, igazából szerintem versre is csak annyiban emlékeztet, hogy viszonylag rövid sorok vannak egymás alá írva.
Mindenesetre Ady, József Attila és Radnóti hazájában ezt elvileg nem volna szabad büntetlenül megúszni.
Kedves Kalous Antal!
Ajánlom szíves figyelmedbe az “Örülünk, Vincent?” blog “Borzalmasvers” rovatát, ahol Pásztörperc kolléga számtalan ehhez hasonló gyöngyszemet elemzett:
http://orulunkvincent.blog.hu/tags/borzalmasvers
Kedves Nagy András! Igazad van. Ez a vers büntetendő, letöltendő börtönbüntetéssel is lehetne “jutalmazni” a szerzőjét. Ehhez képest a “Megfúvom fűzfalantomat” című “örökbecsű” művek legalább látszólag versek, mégha bűnrosszak is (ha jól emlékszem a szerző nevére: Szittya Bendegúz). Ez a förmedvény csak szemét.
Tényleg, a “Megfúvom fűzfalantomat”… :DDD
nagyandras: Köszönöm!
Az már aztán további vizsgálatok tárgyát képezhetné, hogy az mitől van, hogy az átlag “konzervatív, jobboldali, keresztény, nemzeti érzelmű magyar polgár” ízlése, szépérzéke és a művészetek iránti fogékonysága egy Győzikébe oltott foltos hiénát idéz…
nagy andras (2013. április 24. szerda 23:13)
Ne már! Éjszaka van, és ha ilyen hangosan röhögök, mindenki felébred. :D :D :D
Hú, wazze… :)))))))))))
Nagy András: ++++++++++++++++++ (a hiéna kivételesen nem lehetne csíkos, mint Győzike kedvenc zebrája?)
A levelezőlistán kértem a “Vendéghy-t”, ugyan legyen szíves elemezni már a Székelyhimnusz c. műdal szövegét is, sőt, szívesen látnék egy heraldikust, aki a 2004-ben(!) készült kék-arany (fehér, sárga?) holdas-napos lobogó jelképeit is értelmezné.
A hivatásos kritikusok ősbűne, hogy giccset soha nem elemeznek, pedig tanulságos lenne rámutatni a hazugságokra – és azok kulturális következményeire.
Most viccen kívül:
.
- Ez a “himnusznak ” (WTF???) nevezett rakás …r pontosan tükrözi kószaisztán (az egykori Debrecen) lakosai nagy részének szellemi nívóját. Tudom, mivel éltem ott pár évet korábban. Egy életre elég belőlük…
Azt a k…a elet!Aztaaa!!Nem terek magamhoz!
“Debrecenbe kéne menni,
pulyka-kakast kéne venni!
Vigyáz kocsis, lyukas a kas,
kiugrik a pulyka-kakas!
Debrecenben csoda esett,
két kis kakas összeveszett.
Én a kakasom nem bánom,
csak a tyúkomat sajnálom.”
Na kinek tunik fel?:)
Erős idegzetűeknek:
.
http://www.zeneszoveg.hu/szemely/528/jantyik-zsolt-dalszoveg-lyrics-bio-adatlap.html
.
Hat vagy hét szöveg átnézéséig bírtam. Drámai vagy megrendítő hatásra vadászó, nagyon zagyva, ripacskodó baromságok tömkelege. Ezek egyvalamire biztosan jók, arra, hogy definiáljanak egy személyiségvonást a szövegek írójában: azt, hogy képtelen ebbéli minőségükben felismerni azokat a szituációkat, amelyekben szégyenkeznie kellene. Az infantilis, a hülyeségeit minden alap nélkül megalomániásan felnagyítva, jelentősnek érző, tévelygő önértékelése miatt.
(Talán egy Vincze Lilla által énekelt szöveg iránt mintha elnézőbb lettem volna, de inkább nem nézek utána.)
.
Össze akartam gyűjteni néhány igazán megrázó kultúragyalázó becstelenséget ezekből a “dalszövegekből. Nem sikerült. Itt szinte minden egyformán rossz. Szóval olyasformán volt lehetetlen a vállalkozásom, mintha, mondjuk, ki akartam volna meríteni a Balatonból egy liter olyan vizet, amelyik valahogy vizesebb a többinél.
.
Meg kéne írnia Esztergom himnuszát is :-((
.
No meg összefognia Kerényi Imrével.
Utána néztem!
1990-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (a Debreceni Egyetem jogelődje) Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár és közművelődési előadó szakképzettséget.
Még szerencse,hogy igazgató lett,nem pedig tanár.Így talán kevesebbet árt.
Kimaradt az elso ket versszak! A legjobb reszek!
Állásfoglalásában a szerkesztőség röviden és tömören összegezte ennek a szégyenletesen pritív dolognak a lényegét.
Felidezve magyarorszagi fel eletem kevesbe felemelo emlekeit, ugy emlekszem, meg WC falakon is kulonb “versek” voltak anno, mint ez a gimnusz.
A mondas akkor ugy tartotta, WC poetanak sza7 a koszoruja.
Vajon ez a versfarago mester, a szavak es gondolatok varazsloja milyen koszorut erdemelne?
Kedves Találom!
Önmagában a giccs egyszerűen csak “too much”, de attól még nem kell feltétlenül az ebédlőasztalon meggyaláznia a műfaj szabályait, hogy mást ne mondjak, egy “gombolyag cicával és puttóval” képen rendben lehetnek a színek és az arányok, nem muszáj, hogy mondjuk az angyalkának három feje legyen, abból is az egyik Matolcsy Györgyé. Vagy egy falvédőversikében akár még stimmelhet is a szótagszám és a rímelés.
Ez az izé itt fent inkább úgy néz ki mint Frankeinstein Szörnyetegének fröccsöntött kínai változata. Bár az legalább ócó lenne.
Ez egy értelmetlen zagyva szöveghalmaz.
Szegény magyar anyanyelvünket kerékbe törte a “szerző”.
Valamit azonban tudhat, hogy ezért még pénzt is kapott?
A jobbágyi behódolás alamizsnája az ő “jutalma”, sose legyen tőle boldog.
Kötelezö olvasmany lesz a 2015-ös tantervben, akarki möglassa.
Génmódositott egy ürge lehet, annyi szent. Sajnos ezekből egyre több kerül elő, bármily nevetséges is, nagyon szomorú, hogy ide jutottunk.
Kösz András, igazad lehet, én megkülönböztetem a lektűrt a giccstől. Az előbbi mondjuk egy fényképszerűen szép tájkép, vagy egy izgalmas krimi, fordulatos családregény.
A többihez: szerintem nem sokat kell várnunk arra, hogy nevezettnek kötete jelenjen meg a kerényi-féle sorozatban.
kívülálló,
mint magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár végzett? Tanított is?
Az biztos, hogy semmi nem ragadt rá a tanulmányaiból….. úgy értem, még megállt az általános iskolai szinten.
Zorka! Ne becsüld le az általános iskolai szintet! Ez az alak az én magyartanáromnál már ötödikből nem juthatott volna tovább.
“…magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár végzett?..”
.
- Úristen, ti aztán tényleg nem vagytok tisztában, miféle alakok tömegei kapnak/ kaptak az utóbbi 10 évben tanítóé vagy tanári diplomát.
.
Én 9 évig olyan körökben voltam, ahol mindezt közvetlenül is volt alkalmam megfigyelni, de egyébként is figyelemmel kísértem a magyar oktatás helyzetét és színvonalát, szóval, nem a levegőbe dumálok. És kijelenthetem, hogy nagy tömegben olyanok kapnak tanári/ tanítói képesítést, akiket egy normális, civilizált országban eltiltanának bármiféle hivatalos oktatási tevékenységtől.
.
És akkor ezek tanítják (tanítják???) a gyerekeinket… nem beszélve az általános körülményekről, melyek tudjuk, milyenek. Még egy lelkes, jó képességű tanár/ tanító is meg van lőve ezek miatt, nem hogy egy tehetségtelen, semmirevaló senki…
.
Sokan a mordori “fiatal pedagógusok” közül olyan dolgokat művelnek, amiért itt, ahol én élek, alighanem felfüggesztett börtön járna.
.
Na mindegy, hát itt ez a tehetséges versenyző, ez a kretén, aki ezt a “debrecen himnuszának” nevezett gány selejthalmazt összehozta, ez méltó képviselője ezek szerint az általános mordori pedagógustársadalomnak.
az itélet /itt élet hivatalosan is a kínrím kategoriába tartozik.
Az vers szerzőjéről még annyit hogy igaz rá a régi magyar mondás :
Na ez se rontja (eredetiben a b… szo szerepel) el a rím kedvéért a verset.
Ebből a Jantyikból már nagy költő lett. Két millát költhet el. Ez valami kultúrmajom? Szegény debreseniek! Ez kellett nekik kultúrgórénak? Hülyébb nincs a városukban?
Fel kellene kérni valami műértőt a “történelmi” festmény elemzésére is.
Szerintem az arról áradó szeretet ihlette ezt a himnuszt is.
ILYEN HIMNUSZOKAT SZÜL A HÁZI PÁLINKAFŐZÉS IS.
Nemrég ugyanis a szomszédban kísérelt meg egy vendég ilyen műből bemutató előadást tartani. Annyira szeretetre gerjesztette a jó kisüsti, hogy előtört belőle magyarsága mellett az elfogyasztott tartalom is.
Mondhatni nagy sikere miatt alig tudták kirúgni.
Van mááásiik!
- mármint Debrecen új (két milláért íródott) himnuszát!
http://nepszava.com/2013/04/uncategorized/vendeghy-kornel-debrecen-himnuszanak-verselemzese.html
A kritikához nem tudok semmit hozzátenni, magért beszél.
Csak halkan teszem hozzá: egy milkóért jobbat tudnék írni. Sőt, ingyér’ is. És rajtam kívül még sokan a városban.
De addig is álljon itt egy régebbi, népdal ihletésű versikém. Nem kaptam érte egy vasat sem.
Minden hasonlóság bármely élő személlyel csak a véletlen műve, vagy rosszindulatú gyanúsítgatás lehet!
KP.
Magyar virtus, kétezernyolcban
„Úgy ég a tűz, ha lobog,
úgy élek én, ha lopok”
(népdal)
Gyerekkorban megtanultam,
Nagyobb öröm, amit loptam.
Loptam almát, vadbarackot,
Játékautót, később csókot,
Loptam magamnak szerelmet,
Loptam, amit venni kellett.
Lopni, lopni, lopni jó,
Hadd fusson csak a csikó!
Semmim sincs, mit megdolgoztam
Amim van, azt csak úgy loptam,
Ha nem loptam, hát raboltam.
Vagy csak csendben elsíboltam.
Gyűlnek is a milliárdok,
Kifosztottam a világot.
Lopni, lopni, lopni jó,
Dögöljön meg a csóró!
Rózsa Sándor? Gyenge kezdő.
Arsene Lupin? Elvetendő.
Bemászni az ablakon?
Fényes nappal megkapom!
Robin Hood is marha volt,
Szétosztotta, mit rabolt.
Lopni, lopni, lopni jó,
Hadd fusson csak a csikó!
Loptam címet, becsületet,
Hajbókoló tiszteletet,
Összeloptam, amit lehet,
Magas rangban így lehetek.
Szobromat a köztereken
Jó előre megrendelem.
Lopni, lopni, lopni jó,
Dögöljön meg a csóró!
Szólhatok már tisztességről,
Igazságos közéletről,
Énmellettem áll a törvény,
Engem nem nyel el az örvény!
Ne ejtsetek értem könnyet,
Én írom a törvénykönyvet.
Lopni, lopni, lopni jó,
Hadd fusson csak a csikó!
Ám ha mégis úgy adódna,
Jó szerencsém megfordulna,
Déltengeri szigeteken
Tengethetem az életem.
Sírkövemre az lesz írva,
Becsülete tette sírba.
Lopni, lopni, lopni jó,
Dögöljön meg a csóró!
Kapott már szobrot bronból, festették az utána rögvest csődbe ment Bika falára lovas huszárként _ a vörös , panyókára vetett huszár mente alatt fehér császári gúnyával, sebaj_
Írtak verset is hozzá…:
Himnusz Kósa 20 %-os Lalihoz:
Nem loptam én életemben
Mondta Kósa Debreczenben
Mégse verték rám a vasat
Gyöngyike Népszavát olvas!
Állt egy sellő a Főtéren
Nem tetszett a b. nejemnek
Rövest le is fűrészelte
Mitől műértő a szentem?
A Kósa tér díszburkolva
Melyik bánya a csókosa?
Közlekedni már nem lehet
Jó cívisem ezt megetted!
Kósa „őszintén érdeklődött Orbán szerepének átvétele iránt”
Wikilix írta:
• Bizalmas besorolású távirat ment Washingtonba 2006. október 12-én Budapestről. A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentum szerint April H. Foley nagykövet találkozott az Amerikai Magyar Koalíció elnökével, Maximilian Telekivel: az egyeztetésen a Fidesz elnök híveinek Orbán Viktorral szembeni kritikájáról volt szó. A távirat szerint Stumpf István úgy vélte, Orbánnak Brüsszelben lett volna a legjobb helye, Kósa Lajos pedig „őszintén érdeklődött Orbán szerepének átvétele iránt
http://nol.hu/belfold/20110819-titkos_karmentesites
„Ha magunkon nem értelmezzük a saját magunk által felállított erkölcsi szabályt és mércét, a mutatvány meg fog borulni.” (Kósa Lajos a Fidesz-kongresszuson – Index, 2011. július 3.)
Mielőtt még Jantyik Zsolt kapcsolna, gyorsan betömök egy (ki tudja, hogy pl. Debrecenben hány millió forintos) piaci rést.
.
Ismeretlen szerző műve, nekem gimnazista koromban volt szerencsém találkozni vele.
.
.
Lakótelepiek himnusza
.
Jaj de hideg ez a beton
Felveszem a nagykabetom
Dibrisőnbe kéne menni
Páva-kakast kéne venni
Stb…stb..
Hát akkor legalább is félig hadd plagizáljak! (A felét egyenesen Petőfitől).
“Más csak levelenként kapja a borostyánt”
(de) neked rögtön kétmilliót kell adni!
méghozzá forintban.
No és hogy’ lehet, hogy Krahácsnak még nincs himnusza?
Igaz, hogy Kósája sincs.