Sokan és sokszor hajtogatják a társadalmi összetartozás fontosságát, legtöbbször azonban pusztán jótékony akciókat (hajléktalanok ügye), esetleg egy-egy érdekcsoport pillanatnyi követelése melletti kiállást értenek (diákok megmozdulása) ezalatt. A legjobban az idősekről való gondoskodás különféle rendszerein szemléltethető e fogalom. Nem árt azonban, ha előbb – legalább vázlatosan – számba vesszük a különféle rendszereket, amelyek egyébként hosszú évtizedeken keresztül alakultak ki egy-egy országban.
Nagyjából három+egy féle nyugdíjrendszer alapján rendezi a közösség idős, esetleg beteg, munkavégzésre és értékteremtésre már kevésbé alkalmas tagjainak sorsát. (Az értékteremtő munka mibenlétét most ne részletezzük.) E változatoknak sokféle alfaja létezik, és az ún. fejlett országokban a szakértők között éles vita dúl e rendszerek további finomításáról, alakításáról.
A +1 a legegyszerűbb – semmilyen. Az idősek ellátásáról, etetéséről a család gondoskodik, ahogy tud. A közhiedelemmel ellentétben még ma is eszerint rendeződik sok millió ember sorsa a Földön, főképpen Afrikában.
A biztosítás alapú rendszer önkéntes megtakarításokra épül. E megtakarításokat erre szakosodott biztosítók kezelik, forgatják, az időskori ellátást pedig a befizetések hasznából folyósítják. A rendszer az Egyesült Államokra a legjellemzőbb. Előnye, hogy az összegyűjtött pénzzel a biztosítók a nagybefektetők piacán megjelenve, nagyobb haszonra tehetnek szert, mint a kis összegű pénzével az egyén. Hátrány – ahogyan ezt láttuk a 2008-as válság során –, hogy a piacon működő cégek tönkremenetele esetén milliók maradhatnak mindenféle nyugdíj nélkül.
A szolidaritás alapú rendszer – vagy ahogyan gyakran halljuk, a felosztó-kirovó szisztéma – azon a logikán működik, hogy az éppen dolgozók jövedelméből kötelezően levont pénzből fizetik ki a nyugdíjakat. Ebben az esetben nincs szó megtakarításról, hiszen a befizetéseket azon nyomban elköltik az idősek ellátására. Ez a módszer Európára, azon belül is a volt, magukat szocialistának nevezett államokra jellemző. Ennek hátrányairól érdemes kissé részletesebben szólni.
Amikor a múlt század közepén a szocialista államok a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer mellett döntöttek, tömegesen álltak munkába olyanok, akik korábban legfeljebb önkéntes alapon fizettek valamilyen csekély összegű nyugdíjbiztosítást. Az új munkavállalóktól kötelezően levont járulék bőségesen adott fedezetet a kis számú jogosult nyugdíjának kifizetésére. A befizetendő összegeket és a kifizetendő juttatásokat egyaránt az állam állapította meg, kezelte és osztotta szét. Magyarországon ennek az alapnak a kezelését később a SZOT-ra (Szakszervezetek Országos Tanácsa) bízták, ez azonban nem jelentett lényegi különbséget. (Mellékszál: amikor a hetvenes évekre a városokban végképp lehetetlenné vált a lakáshelyzet, a SZOT nyugdíjalapját kötelezték ún. lakásalap kötvények vételére, amelyek 5%-on kamatoztak, miközben a valós infláció ennél jóval magasabb volt. A költségvetés jórészt ebből fedezte a lakótelepek építését. Itt van tehát a ma hatvanas korosztály nyugdíjbefizetéseinek egy része.)
Ahogyan egymás után léptek be a korhatárt elértek az ellátásra jogosultak körébe, úgy kellett egyre feljebb és feljebb csavarni a kötelező befizetéseket. A közhiedelemmel ellentétben az egyénektől levont 3 – később 5, majd 7 – százalékos járulékok a kifizetéseknek csak a töredékét fedezték, a nagyobb részt a vállalati bértömeg-gazdálkodás adta hozzá. Vagyis a vállalatok az általuk kifizetett bér után adót fizettek, amelynek a mértéke a hetvenes évek végén 27 százalék volt, miközben Ausztriában például a bérekre háruló adóteher 21 százalékos volt. Adóztatás tehát a „boldog időkben” is volt, legfeljebb az egyén nem tudott arról, hogy milyen mértékű, és azt mire költik. (Lett is felháborodás, amikor ez nagyrészt a szja rendszer jóvoltából, köztudottá vált.)
A rendszerváltás erre a nyugdíjrendszerre súlyos csapást mért. Másfélmillió munkahely – ezzel adófizető – szűnt meg. A munkaerőpiacon maradók jó részének pedig alkalmat adtak arra, hogy kilépjenek szolidaritás rendszeréből, és valós jövedelmüknek csupán töredéke után fizessék a nyugdíjjárulékot (meg az egészségügyit, de ez szintén egy másik polémia tárgya lehetne). Tetézte a bajt, hogy egyre magasabb lett az idősek aránya, egyre kevesebb fiatalra hárult a nyugdíjak kifizetésének terhe.
Erre találta ki 1997-ben a Horn-kormány a vegyes rendszert – vagyis, hogy a kötelezően levont járulék egy részét erre szakosodott biztosítók (magán-nyugdíjpénztárak) befektetik, és a befizetők később ebből a haszonból kapják nyugdíjuk egy részét. Lehetővé tették azt is, hogy a tehetősebbek – vagy előrelátóbbak – a kötelező járulékon felül félretehessék a pénzüket – ez az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer. A vegyes rendszer előnye, hogy a korábban járulékot fizetők nyugdíjának megmarad a fedezete, viszont a később ellátásra szorulók maguk is befolyásolhatják leendő nyugdíjuk nagyságát.
Az, hogy melyik állam, melyik rendszert választja, szuverén döntés, a kormányok kétharmados többségével dönthető el.
Mindezek fényében sajnos logikus az európai bíróság döntése: a manyup megtakarításokat joggal vette el az állam. (Hogy mire költötte, az megint egy másik kérdés.) A kötelező járulék a felosztó-kirovó rendszerben – és a manyup ebből gyűjtötte a pénzt – nem gyűlik tőkévé, azt nyomban kifizetik az éppen nyugdíjban lévőknek. A rendszer a nemzedékek közötti szolidaritásra épül: ma én befizetem a járulékot, hogy minden idősnek jusson ellátás, annak fejében, hogyha én leszek a társadalom gondoskodására szorulva, akkor is kapok nyugdíjat, ha nincs dolgozó utódom, akinek a pénzéből nekem juthatna.
Legyünk őszinték: ennek a szolidaritásnak a szétverését nem az Orbán-kormány kezdte, sőt nem is nagyon kellett szétverni a nyomokban is alig létező állampolgári öntudatot. Csak rá kellett erősíteni arra az általános közérzületre, hogy a költségvetési hiány okai a felelőtlen nyuggerek, akik „élősködnek” a közösségen, „felélik a gyermekeik jövőjét”. A mai kormány azonban ebben is minimum kétarcú, és ebben sajnos a korábbi kormányok sem voltak különbek. Hiszen a nyugdíjasok népes tömege erős szavazóbázis, megnyerésükhöz nem túl magas ár az x. havi nyugdíj beígérése, akár annak az árán is, hogy nem marad pénz a gazdaság beindításához, új munkahelyek teremtéséhez. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon objektív kritériumok alapján a nyugdíjasok vannak a legjobb helyzetben, sőt sokan épp azért védelmezik foggal-körömmel a járandóságukat, hogy gyalázatosan fizetett gyermekeiknek segíthessenek. (Tessék szíves lenni elfelejteni a járókerettel csirkelábbal teli szatyrot vonszoló nyugdíjas „fílinget”.)
Az Orbán-kormány bűne, hogy a nemzedékek közötti érdekellentéteket nem kezeli, hanem szítja, bűnbakká téve egyik szemében a másikat. Most éppen a nyugdíjas korú közalkalmazottak foglalkoztatásának ügyével. Holott ép ésszel belátható lenne, hogy az ember csak akkor vegye igénybe a társadalmi szolidaritás nyújtotta ellátást, ha már nem képes dolgozni, vagy a munkájára nincs szükség. De akkor is, ha az illető éppen belügyminiszter…
…itt minden igaz, csakhogy ez a kisembert nem kell/kellene, hogy érdekelje.
Vannak a törvények és a szerződések, amiket a feleknek be kell tartani.
Ha valaki fiatalon szerződik az állammal nyugdíjának/egészségellátásának ügyében, akkor évtizedek múlva nyugdíjasként joggal várja el, hogy időskori megélhetése és egészségügyi ellátása rendben legyen.
Hogy ezt számára az államgépezet és annak szakemberei hogyan biztosítják, az már nem az állampolgár dolga.
Ha ez nem teljesülhet, akkor bocs, hogy felháborodom és átverve érzem magam…
Az európai bíróság döntése nem logikus. A magánnyugdíj-megtakarításokat zsarolással és csalással vették el.
Politikai döntés született: óriási gond lenne abból, ha vissza kéne állítani az eredeti állapotot.
Csak erővel és hatalommal lehet elvenni bármit is.
Nincs jogos elvétel, csak ha megkínálnak. Ez nem az az eset volt.
Persze ez a tessék elfelejteni a járókerettel csirkelábakat vonszoló kisnyugdíjas fílinget szöveg akkor lenne elfogadható, ha megbízható statisztika állna mögötte.
Ami bizonyítaná, hogy ilyen nincs. Pedig tudjuk, hogy sok a kisnyugdíjas, akinek a gyógyszer-élelmiszer-rezsi hármasból valamelyikre nem futja, és amelyeknek a létfenntartását veszélyeztetné bármiféle csökkentés. A tiszta beszédnél a szolidaritásról erre figyelemmel kellene lenni.
A “tiszta beszéd” pl Hollandiában van, ahol mindenki azonos alapnyugdíjat kap – és azon felül, amit megtakarít saját magának. Azon lehetne vitatkozni, hogy mennyi legyen ez az alapnyugdíj, és hogyan csökkentsük az ezt meghaladó nyugdíjakat (demokratikusan pl: felmenő rendszerben) vagy milyen más módon kezeljük a Ratkós korosztály közeli nyugdíjba vonulásával megreccsenő rendszert.
Én el tudnék képzelni egy ilyen alapnyugdíjas rendszert, amikor az az alatti nyugdíjakat gyorsított ütemben zárkóztatnánk fel a magasabb nyugdíjak elmaradt emelése árán. Szerintem az egy valódi szolidaritáson alapuló rendszer lenne – senkit sem hagynánk ellátatlanul vagy embertelen nyomorban élni.
Aki meg magasabb jövedelemmel rendelkezik, attól elvárható az öngondoskodás: csak éppen ki bízna ebben a magyar államban, amikor bármikor einstandolhatja valamilyen biztosan nagyfontosságú célra? Csak mert könnyen elérhető és lenyúlható?
Ja: és nem kellene ukrán lakos kettős állampolgárok részére garantált 85.000.-Ft-os nyugdíjat és egészségügyi ellátást adni – néhány szavazatért cserébe. Az is javítana a nyugdíjkassza állapotán! Egész életükben az ukrán államnak adóztak, és innen csak a pénzt viszik!
Nincs az a “nemzetiesch” szolidaritás, amely hazánk jelen gazdasági helyzetében ezt indokolná!
http://kanadaihirlap.com/2013/02/01/orulet-a-kobon/
A cikkíró vagy tudatosan csúsztat, vagy fogalomzavarban van, vagy a fidesz retorikának akar tudat alatt megfelelni.
1. a vállalatok nem adót fizettek, hanem nyugdíjjárulékot, csak a fidesz találta ki, hogy adóként kezeli a nyugdíjjárulékot, mert a járulékban benne van, hogy valami jár érte, az adóba meg nem.
2. Érdekes hogy a cikkíró szerint a Horn- kormány 1997-ben találta ki az 1993. évi 96. tv. által létrejött önkéntes nyugdíjpénztárakat. Akkor már minimum 3 éve működtek.
3. A magánnyugdíjpénztári rendszerben a tag által fizetendő járulék jelentős része ment a magánynugdíjpénztárba, kezdetekben 6 % majd a végén 8 %, de a munkáltató által fizetett 27 % teljes egészében a TB-be folyt be. Így még a végén is 29 % ment a TB-be és csak 8 % a magánnyugdíjpénztárba. Emiatt a tag legkevesebb 25 %-kal kevesebb állami nyugdíjat kapott volna.
4. A fidesz többször belerúgott a nyugdíjrendszerbe.
- Először azzal, hogy a 6 %-ot melyet évente 1%-kal kellet volna emelni befagyasztotta a hatalomátvételét 1998-at követően, így 4 évig változatlan maradt a 6 %. Ez a tagok felhalmozási képességét csökkentette. Ennek ellenére azért elég jelentős vagyon, 3.000.000.000 Ft csak-csak összejött a számlákon. Aminek 97 %-át lenyúlták és szerintem hűtlenül kezelték.
- A nyugdíjakat a fidesz 1999-től nem a törvényben előírt mértékben, hanem annál lényegesen alacsonyabb mértékben emelte.
- 2010-ben összevissza hazudoztak a kormánypárti kommunikátorok, ezáltal megfélemlítették a tagokat, hogy nem fognak kapni állami nyugdíjat.
- Először azt mondták, hogy 14 hónapig felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, majd módosították arra, hogy egyáltalán nem lehet oda járulékot fizetni.
- Átnevezték a járadékot szolidaritási adóra, ergó nem mehetett a járulék egy része az mnyp-be,
- Egy hónapot adtak arra, hogy 2 fél között létrejött szerződést egy harmadik félnél kellett volna megerősíteni. Eleve 3 millió ember összesen 19 megyében és a fővárosban kellet volna, hogy bejelentse bennmaradási igényét. Ha a hasznos munkaidőt kiszámoljuk ez eleve lehetetlen lett volna.
- A magánnyugdíjpénztárakat kötelezték, hogy a befolyó tagdíj 0,9 %-ánál többet ne vonhassanak működésre, ezáltal igyekeztek lehetetleníteni a működést. Ugyanakkor a Felügyeletnek fizetendő “adót” a alapdíj + vagyon
meghatározott százalékában fizettetik.
= Még az önkéntes nyugdíjpénztári tagságba is belerúgtak. Már 2000-ben az 50%-os adókedvezményt 30%-ra lecsökkentették.
Megjegyzem 2006-ban a GyF kormány az adóelőlegből való elszámolhatóság helyett az utólagos számlajóváírásra módosított. Így elsősorban a közszolgálatban élőknél ez relatív csökkentést jelentett, mert nem 70-re kapott 100-at, hanem csak 100-ra 130-at. És nem vissza, hanem a számlára.
= 2011-től a Orbán-kormány további kezdvezmény-csökkentésről határozott, már csak20 %-kos adójóváírásról rendelkezhetnek azok, akik hajlandók nyugdíj-előtakarékosságra.
végül de nem utoljára
= több 10 ezer nyugdíjasba belerúgott azáltal, hogy visszamenőleges törvényt hozott a szolgálati és korkedvezményes nyugdíjak eltörléséről, így a katonák,rendőrök, tűzoltók, bányászok, busz és kamionsofőrök, egyes vegyipari dolgozók korkedvezményének megvonásáról, a rokkantnyugdíjak átgondolatlan felülvizsgálatáról, a járadékosok megadóztatásáról, stb.
És elnézéseteket kérem, de nagyon dühös vagyok, ha ezen a fórumon is téves információt akar bárki közvetíteni.
/ név és email cím adminnál//
LS
még 3 “apróság” azaz nulla! merthogy a 3.000.000.000 Ft az “csak” háromezer millió – azaz három milliárd, míg a manyupokban 3 ezer mrd jött össze, azaz
3.000.000.000.000 HUF. Ennek 90 %-át, 2.700 mrd-ot einstandoltak. És ezt az irdatlan összeget csak úgy eltapsolták, érzékelhetően nem csökkentette az állam adósságát, a gazdaságot nem élénkítették. Vedd hozzá azt az évi 300 mrd-ot (háromszázezer milliót) amit már nem utalnak a manyupokba, És akkor talán derengeni kezd, hogyan fosztják ki az országot! A Templeton fél év alatt elvitte kamatba a 300 mrd-ot!
A pénzek utalásának nyoma van. Akkor is, ha “bárhová” utalják.
kekec 21:34 köszönöm. És ha már milliárdokról van szó,akkor kíváncsi lennék, hogy az mnyp pénzből vásárolt MOL kötvény miatt, melyen buktak vagy 130 milliárdot (remélem így nem tévesztem el a nullákat), vagy a kétszeres áron megvásárolt EON gáz üzlet miatt mikor jelenti fel az SA a szeretett vezért. Az IMF hitelről való lecsúszás is kimeríti a hűtlen kezelés, vagy az államigazgatási jogkörben okozott kár fogalmát. Szeretném már szeretett vezérünket hűvösebb helyen látni, mielőtt kidisszidál Azerbajdzsánba.
Giap
Milyen pénz utalásának nyomáról írtál? A nyugdíjakról?
LS
Korrektül írtál. Nem mindenről tudok, de a többségről én is hallottam.
Én mindig úgy emlékszem, hogy a MOL kötvényeket az IMF hitelkeret maradékából vásárolták. Bár tökmindegy.
Ehhez mit szóltok?
2012. november 28., szerda
“A diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékének erősítése céljából” a kormány Friends of Hungary nevű amerikai alapítványt hoz létre. Az erről szóló kormányhatározat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.
November 30-ig a nemzeti fejlesztési miniszternek 15 millió dollárt (körülbelül 3,2 milliárd forintot) kell alapító vagyonként az alapítvány rendelkezésére bocsátania.
Ugyancsak november 30-ig kell a miniszternek a 2012. évre vonatkozó – a határozatban nem számszerűsített – éves adományt, továbbá az alapítvány bejegyzésével kapcsolatos költségek fedezetét az alapítvány rendelkezésére bocsátania.
2013.01.29.
A Friends of Hungary Alapítványtól a Miniszterelnökséghez kerül át annak a csaknem négymilliárd forintnak a legnagyobb része, amellyel a kormány a külföldön élő magyarok “nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékeinek erősítését” igyekezett támogatni – írja a keddi Világgazdaság a Magyar Közlönyre hivatkozva.
Az Egyesült Államokban bejegyzett Friends of Hungarynek szánt felhalmozási és működési költségvetést – összesen 3,88 milliárd forint – a 2012-es költségvetésből, pontosabban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretéből finanszírozta a kormány.
Ennek a nagyobbik része, 3,1 milliárd forint, vagyis 15 millió dollár az alapítvány vagyona, a mostani átcsoportosítás nyomán ez nullázódott le, és – 3,375 milliárd forint összeggel – került át a Miniszterelnökséghez.
Megváltozott az idei büdzsében szereplő támogatás is: működési költségvetés helyett “támogatás és adomány biztosítása” sorral, az NFM-től ugyancsak a Miniszterelnökséghez került át a 612 millió forintos összeg. Két hete arról született határozat, hogy az alapítványt 2062 végéig a Miniszterelnökség felügyeli – olvasható a lapban.
Kecskére a káposztát? 2062-ig??
A nyuggereket a fideSS már a rendszerváltás óta folyamatosan utálja. Amikor még a második liberális pártként voltak a parlamentben , tiltakoztak a törvény szerinti nyugdíjemelés ellen. Amikor először kormányra kerültek, Első dolguk volt a törvény megváltoztatásával a nyugdíjcsökkentés. Ez a gyűlölet akkor emelkedett a csúcsára, amikor 2002-ben a csúfos vereséget elszenvedték, mert a nyuggerek a 13. havi nyugdíj reményében a szocikra szavaztak. Azóta is folyamatosan utálják anyuggereket, csak fosnak, hogy ismét elvesztik a hatalmukat, ezért folyamatosan nyalják a seggünket. Emellett mocskos népnyúzó tolvaj banda.
Kata
Meg kell vásárolni a szavazatokat.
Ami nem hajt hasznot azt leépítjük , de ha ez egy idős ember akkor mehet a lecsóba .Nácik !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
kata234 2013. február 3. vasárnap 22:37
.
Az idézett írás címe és forrása:
.
“A Miniszterelnökséghez kerül át a Friends of Hungary vagyona
2013. január 29., kedd,
Szerző: MTI/Világgazdaság”
http://hvg.hu/itthon/20130129_A_Miniszterelnokseghez_kerul_at_a_Friends
“Nagyjából három+egy féle nyugdíjrendszer alapján rendezi a közösség idős, esetleg beteg, munkavégzésre és értékteremtésre már kevésbé alkalmas tagjainak sorsát.”
Ez a mondat pontosan leirja a nyugdijasokhoz való Magyar hozzállást.
Mi ezzel a gond ? Az hogy a nyugdíjasokat ugy kezelik mint “kevésbé alkalmas tagok”.
Ez a gondolkodásmód egy embertelen, gonosz, rabszolgatartó társadalomra jellemző.
A nyugdíjasnak az életében annyi vagyont kellene felhalmoznia hogy miután megszünik dolgozni akkor is kényelmesen tudjon élni.
Ezt sokféleképpen meg lehet oldani, de a mai magyar helyzet az hogy a mai nyugdíjas korosztály töbszörösen ki lett rabolva, és az állam sem garantálja a megélésüket pedig nagy részük egész életében az államnak termelt, a nyugdijjárulékot befizette és amikor jöhetnének az arany évek nincs arany csak szarany.
Ez a megalázó helyzet köszönhető a mindekori magyar kormányoknak beleértve a Kádári szocializmust és az azóta felváltva uralkodó szemét pártokat. MINDEGYIKET. Amikor egy ország igy kezeli a nyugdíjasait, amikor rajtuk akar sporolni az a társadalom , akkor minden emberi és bibliai értéket felrugnak, és nem csoda hogy az egész ország a pusztulás felé halad.
A fidesz mint mindenben azt felejti el hogy az Ő egyetlen feladatuk a Magyar nép szolgálata lenne, fuggetlenül attól hogy ki szavazott rájuk és ki nem. A fidesz azonban nem az állampolgárok jólétén hanem a saját zsebe megtömésén munkálkodik. Annyira undorító kicsinyes, és lehet hogy az országon belül nem is annyira, de kívülről tekintve nagyon is látszik.
Olyan ez amikor a kisgyermek véletlenül bekakilt és takargatja a dolgot hogy meg ne lássák, de a felnöttek mind tudják hogy mi történt és nevetnek a gyermek esetlenségén. Nos ez a gyermek a sz@ros fidesz, a külföld nevet rajta, az ujrapelenkázást meg a magyarországon élők fizetik meg.
KI AKAR EHHEZ ASSZISZTÁLNI ?
Tiszta beszédet megfogalmazni nyugdíj ügyben majdhogy nem lehetetlen. Igazságos nyugdíj számítás soha sem lesz,mert mindég lesz olyan személy aki elégedetlen lesz a nyugdíja összegével. Kekecnek írom: Nem ismerem a Holland nyugdíjrendszert,de az alapnyugdíj megállapítása sem egyszerű,mert ha valaki harminc évet dolgozott nem kaphat azonos alapnyugdíjat azzal aki negyvenöt éves munkaviszonnyal ment nyugdíjba.
“…itt minden igaz, csakhogy ez a kisembert nem kell/kellene, hogy érdekelje.
Vannak a törvények és a szerződések, amiket a feleknek be kell tartani. …
Hogy ezt számára az államgépezet és annak szakemberei hogyan biztosítják, az már nem az állampolgár dolga.” – írja telekis.
De igen, az állampolgár dolga, és kell, hogy érdekelje a “kisembert”, különben olyanokra szavaz, akik ott vágják át, ahol tudják.
CommonSense: Az hogy a nyugdíjasokat ugy kezelik mint “kevésbé alkalmas tagok”.
Ez a gondolkodásmód egy embertelen, gonosz, rabszolgatartó társadalomra jellemző.”
Ne legyél már álszent! Persze hogy vannak idős emberek, akiknek az élettapasztalata, mentális állapota lehetővé teszi az értékteremtő munkát. De aki az élete során a fizikai erejét adta a munkának, az bizony megkopik, sőt az újhoz való alkalmazkodási készség is csorbul az életkorral. (Én csak tudom, magam is közelebb vagyok a hetvenhez, mint a hatvanhoz.) Ezért szorul rá a közösség gondoskodására.
LS: “a vállalatok nem adót fizettek, hanem nyugdíjjárulékot, …” Teljesen mindegy volt a hetvenes években, hogy minek hívták. Az állam osztotta szét, ahogyan gondolta. Akkor még a nyugdíjra kevesebb kellett, a mi szüleink reálértéken (és az akkori fizetésekhez képest is) sokkal kevesebb nyugdíjat kaptak, mint mi. A fideszes virblizés az adó és a járadék körül bizony aljas, és az idős korosztályok számára életveszélyes játszadozás, főként, mert mi nem biztosítást, hanem járadékot fizettünk.
“virblizés az adó és a járadék körül bizony aljas” – bocsánat, természetesen járulék, nem járadék
Mondjuk ki: az Európai Bíróság politikai döntést hozott, mivel a 3000 milliárd visszafizetése azonnali államcsődöt vont volna maga után, amit persze ismét a nettó befizetőknek kellett volna így, vagy úgy, állni, úgyhogy inkább a magyar polgárokat tették szopóágra: “majd máskor nem közönséges útonállókat ültettek a nyakatokra!” felkiáltással.
Mindez érthető, de attól még szomorú: egyedül vagyunk.
Az Európai Bíróság a magyar néppel szemben meghozta ítéletét és a magyar nép ki fog lépni az Európai Unióból. Az Unió nem a népet védi, hanem minden időben a népet elnyomó hatalmat.
Az Unión kívül is lesz élet, mert Magyarország után többen is követni fogják a példájukat. Fellelhetők az Unióval szemben álló erők és érdekek.
“Nagyjából három+egy féle nyugdíjrendszer alapján rendezi a közösség idős, esetleg beteg, munkavégzésre és értékteremtésre már kevésbé alkalmas tagjainak sorsát.”
.
Nos, EZ orbánisztánban úgy működik leegyszerűsítve, hogy aki MUNKAVÉGZÉSRE ÉS ÉRTÉKTEREMTÉSRE KEVÉSBÉ ALKALMAS, AZ DÖGÖLJÖN MEG, DE LEHETŐLEG MINÉL HAMARABB.
Lásd: rokkantak, egészségkárosodottak, csökkent munkaképességűek “felülvizsgálatát” !!!
.
“A +1 a legegyszerűbb – semmilyen. Az idősek ellátásáról, etetéséről a család gondoskodik, ahogy tud. A közhiedelemmel ellentétben még ma is eszerint rendeződik sok millió ember sorsa a Földön, főképpen Afrikában.”
.
Tisztelt cikkíró!
Pontosítanék, ha megengedi.
EZ már nem csak Afrikában, hanem MAGYARORSZÁGON IS EGYRE INKÁBB ÍGY MŰKÖDIK :-((((((((.
.
EZ az fideSS “szociális hálója”, EZ AZ ORBÁNI TAIGETOSZ :-((((((.
Orbánban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában, és az NRSZH közreműködő orvosaiban ANNYI SZOCIÁLIS EGYÜTTÉRZÉS SINCS, MINT EGY PÖRÖLYCÁPÁBAN :-(((((((.
Éljen Orbán és jogszerűen tolvaj bandája!
Még valami. Kiver a víz, hogy egy jogszerű döntés ellen tüntettem annak idején. Még jó, hogy nem vittek el a rendőrök a jogrend erőszakos megdöntésének vádjával.
Nem, kedves Margit! Önnek akkor lenne igaza, ha a nyugdíjrendszerünk nem kiálltott, kiállt a változtatásért. És ezt a változtatást indították el akkor nagyon bölcsen. Most fordulna ez a rendszer “termőre”, de ez a tolvaj banda csak a lóvét látta és nem érdekelte a hosszú távú érdek. Tiszetelettel, de határozottan mondom, hogy egy szavával sem tudok egyetérteni.
Még egy észrevétel. Tegnap hirtelen felindulásból írtam sokkal hosszabban, mint általában eddig tettem. Ezért ismételten elnézéseteket kérem. Ma megnyugodva végigolvastam a cikket is meg a hozzászólásokat is. Amit írtam , ahhoz nem kívánok hozzátenni, bár még volna mit.
Csak a cikkről Már a cikk címe: se nem tiszta, se nem igaz és a szolidarításról igazat is lehetne írni, de ez a cikkben valahogy nem sikerült.
Dudás Ferenc
Aki másfélszer annyi ideig dolgozott, másfélszer nagyobb esélye volt, hogy félretegyen. Éhen halni meg azt sem lehet hagyni, aki nem szedett össze elég szolgálati időt. 3-5 éven belül irtózatos gebaszban leszünk nyugdíj téren. A háború utáni legnagyobb korosztály (a Ratkós) akkor fog nyugdíjba vonulni, és nagy részük a rendszerváltás óta nem rendelkezik érdemi szolgálati idővel, pl a TSZ-ek szétverése, vagy a könnyűipar kimenekülése miatt. Közben meg kin
menekült az országból félmillió emberünk – akinek az adóiból lehetett volna ezeknek a nyugdíjat fizetni.
Amennyi kárt Orbán eddig összehozott – az tulajdonképpen smafu ahhoz képest, amit a jövőre nézve okozott!
Az uniós infláció felett 2-2,5 %-os kamatú devizakötvényekkel, a gazdaság lefékezésével, stb. stb.
Az ország elemi érdeke lenne, hogy mielőbb váltsunk, a népnek viszont ki kell innia fenékig a keserű poharat, ha nem akarjuk, hogy 4-8 év múlva ez a bagázs megint a nyakunkon legyen! Ez rosszabb, mint a 22-es csapdája!
Kedves kekec, volt egyszer egy linked feltéve.
Nem lehetne, csak úgy emlékeztetően?
Vagy valami hasonló, lelkesítőt.
Tisztelt Nathan! A döntés igazságtalan volt a manyuppal kapcsolatban, aljas módszerekkel, közte megtévesztéssel is operált, de mivel a járulék kötelező részéről volt szó, arról a kormány kétharmaddal dönthetett. Egyébként én is tüntettem ellene. A fideszben ez a legveszélyesebb: számtalan ügy van, amely a jog betűjével megegyezik, mégsem igazságos, nem is becsületes, sőt mérhetetlen és visszafordíthatatlan károkat okoz valamennyiünknek. Jól tudta ov mit beszél, amikor azt mondta: majd a jogászok kimosnak, oszt jónapot! Az ilyen típusú aljas manipulációkkal szemben a puszta indulat keveset ér. Tiszta fejre és tiszta beszédre van szükségünk, ezért köszönöm, ha a pontatlanságokat bárki kijavítja.
Kérem, segítsetek, hogy jól gondolom-e!
Én annak idején azért örültem a manyupnak, mert lehetőséget adott volna az összehasonlításra. Mégpedig:
- azzal, hogy a myugdíjjárulék egy részét (8-10%) átirányíthattam a manyup számlámra, mérhetővé tett számomra az állam teljesítményét, mivel
- nyugdíjas koromat elérve, a manyup hozamom összemérhetővé vált volna az állam által adott nyugdíjjal, például, leegyszerűsítve:
- feltételezve stabil manyup 10% – nyugdíjjárulék 90% arányt, ha a manyup hozamom 10mHUF lenne, akkor jogosan várhatnék el az állam részéről 90mHUF hozamot az államnak befizetett összeg után, esteleg némileg kevesebbet, mert biztonságosabb portfólióba fektette volna a befizetéseket, nemde?
- OK, tudom, hogy a befizetések a mindenkori nyugdíj kifizetésére kellettek, de összehasonlításnak akkor is megfelelt volna, vagyis érzésem szerint jogosan várhatnék el összesen legalább 60-70mHUF hozamot, vagyis ennek megfelelő életjáradékot vagy nyugdíjat vagy egyösszegű kifizetést?
- az más kérdés, hogy ezt a hozamot nyugdíjként, várható statisztikai élettartamra vetítve egyrészt fizetik, másrészt a manyup hozam kifizetését egy összegben kezdeményezve az öregségi terveket meg lehetett volna valósítani.
*
Az EU ítélettel kapcsolatban. Szerintem félreértés történt, a beadvány nem lett jól megfogalmazva vagy valami hasonló történt. Nem a manyup pénzt kell visszakövetelni, hanem magát a rendszert. Az állampolgároktól ugyanis nem a befizetett összeget vette el a FIDESZ, hanem a hozamgyűjtés lehetőségétől fosztotta meg a tagokat. Ha így nézem, igenis kiraboltak minket. Ezzel egyszerűen elvették a pénzt a manyup bankoktól, a hozamokat meg kifizették, vagyis kifosztották a bankokat is, megfosztva azokat a gazdálkodástól, a hozam egy részének bevételétől, az ott dolgozó munkavállalókat a munkájuktól, a kapcsolati tőkétől.
Engem nem érdekel, hogy a manyup pénzemmel gazdálkodó intézmény állami vagy maszek, hanem az érdekel, hogy a befizetett összeg hozamot termeljen, amelynek sorsáról öreg koromban dönthetek.
A jelenlegi nyugdíjasokat pedig fizessék a nyugdíjjárulékból, ahogy 2010 előtt.
Természetesen a rendszerről sem dönthet az EU, hiszen az belügy. De arról dönthetne, ahogy fentebb már írták többen, hogy ezt hogyan tette, kik a személyi felelősök, és hogyan kezelhető a hozam elvesztéséből eredő anyagi kár. Mert jelenleg csak azt látom, hogy jó anyám 40 évi túlórákkal zsúfolt fizikai munka után sem kap 70eHUF-nál több nyugdíjat, apu után kap özvegyit, és így jön össze a 132eHUF nyugdíj, ami elvileg jónak mondható lenne, ha nem kéne 46 éves fiát eltartania, aki 100eHUF-ot sem keres informatikusként, tanárként, tönkretett és eladósított vállalkozóként. Vajon a mi korosztályunk mennyi nyugdíjat fog kapni? Megtakarítás nuku, önkéntes, NYESZ, TBSZ, manyup nuku, befejezetlen ház, időnként munkanélküliség, éhbér, agyonadóztatott vállalkozás, egyre kevesebb befizető, tehát garantált a csőd.
*
Egyébként, igen, azért nem látni már járókeretes csirkenyakat lóbáló nyugdíjast az utcán, mert a járókeretet már nem adják, és csirkenyakra sem telik.
*
Egyébként a cikk jó, nem árt néha ilyen áttekintés, vélemény sem.
Grezo febr.5 15:16 Elnézést,de tévedsz. A cikk nem jó,mert
- nem lehet egyetérteni sem a módszerrel, ahogy a magánnyugdíjpénztári pénzeket lenyúlták, sem az EU döntéssel. A döntés nem logikus, de elképzelhető, hogy a beadvány sem volt alaposan előkészített, vagy szakszerű.
- a cikk tárgyi tévedéseket tartalmaz, tárgyismerete hiányos,
- megkísérli a fidesz bűnét kicsinyíteni, az előzőidőszakban sem visszamenőleges,sem naponként megálmodott és azonnal hatálybalépő és kétnaponként megváltoztatott törvénykezés sem volt jellemző,
- A fidesz a lányaink, fiaink, unokáink jövőbe vetett reményét is lehetetlenítette többek közt a magánnyugdíjpénztárak lehetőségének felszámolásával, hozzá nem értő gazdaságpolitikájával,
-a fidesz minden nyugdíjasba ott is belerúgott, amikor az ÁFA-t 27 %-ra felvitte, amikor a rezsicsökkentés a kisjövedelműeknél érezhető eredményt nem hoz, mert minden különadót főként az alacsonyabb jövedelmű rétegek szívják meg.
Mellesleg a felosztó kirovó rendszerben a nyugdíjra valamikor fizetett járulék, a manapság fizetendő szolidarítási adó nem kerül befektetésre, így az állam nem fekteti be a befizetett összegeket.
Igaz, hogy a ‘90-es évek elején megkísérelték a nyugdj ökormányzat felállítását, az alapok feltöltését vagyonátadással, majd jött a szeretett fidesz és többek közt 60 millióért csináltak fürdőszobát,majd már akkor felszámolták az átadott vagyonelemeket és az önkormányzatiságot is.
Kérlek LS., a tárgyi tévedéseket javítsd ki!
A fidesz bűneit nem szándékoztam kisebbíteni, de az áfáról, a rezsicsökkentésről nem írtam, Te pedig az infláció felpörgetését hagytad ki, pedig az szintén a “szegények adója”.
“Mellesleg a felosztó kirovó rendszerben a nyugdíjra valamikor fizetett járulék, a manapság fizetendő szolidarítási adó nem kerül befektetésre, így az állam nem fekteti be a befizetett összegeket.” Pontosan így van, – és ez áll a cikkben is -, hiszen a befizetett járulékokat azon nyomban kifizeti az éppen nyugdíjasoknak – ez benne a szolidaritási elem. Hogy a tőlem levont pénzt esetleg más szüleinek fizetik ki, viszont majd én is számíthatok a más gyerekeinek a befizetésére. Emlékszem a nyugdíj és eü önkormányzatokra, és nincsenek jó emlékeim. A szakszervezetek által delegált tagok elég érdekesen működtek, és erre nem felmentés az sem, hogy később a fidesz – személyesen Selmeczi G. – azt csinált a nyugdíjalappal, amit csinált.
A megoldás szerintem – ez sem tökéletes persze – a vegyes rendszer lehetne, ahogyan azt elkezdték felépíteni. Ebben pedig a megtakarítási részt üzleti alapon működő pénztárakra kell bízni, a működés feltételeit törvénnyel szabályozva, ahogyan volt is. Hiszen a magánpénztárak nem a kedvük szerint gazdálkodhattak a befizetésekkel, – az évek során változó arányokban – a pénznek csak a kisebbik részét tehették részvényekbe, s azok is osztályozva voltak kockázat szerint.
A fidesz bűneit semmiképpen nem kicsinyíteném – ahogyan a cikk sem teszi – csak arra hívnám fel a becses figyelmet, éppen az EU döntéssel kapcsolatban, hogy ÉLETVESZÉLYES ezzel a manipuláló társasággal szembe csak indulatot és dühöt állítani. A fidesz kétharmadával visszaélve módosította a nyugdíjtörvényt – az EU szemében tehát törvényesen járt el. (Az EU nem mérlegelheti, hogy a kétharmad visszaélt-e, hiszen a törvényt elfogadták.) Hogy ezt a törvényt hogyan érvényesítette – a kifacsart logika, hogy annak kell lépnie, aki NEM akar változtatni, a rövid határidő, az addig szolidaritási alapon befizetett járulék annulálása (amitől persze visszaléptek amikor már lejárt a határidő, mert ők is tudták, hogy ebbe az EU mindenképpen beleköt) – na, ezt kellett volna megtámadni. Nem tudom, pontosan hogyan, nem ismerem az európai jogrendszert.