New York – Karácsony ünnepével kapcsolatban általában két szélsőség jelenik meg: az egyik teljes mértékben elutasítja ezt a napot annak alapján, hogy ez a nap nem Jézus Krisztus születésnapja. A másik véglet pedig nem vesz tudomást erről, elhiszi az ünneppel kapcsolatos hamis állításokat, és ezzel elzárja magát az ünnep eredeti tartalmától, a szeretet Istenének megismerésétől. Ennek helyét az egy napra való emberi szeretet, valamint a karácsonyi ajándék veszi át. Pedig Isten ajándéka sokkal nagyobb. De vajon mi Isten karácsonyi ajándéka?
A helyes megközelítés az, ha tisztában vagyunk az ünnep elpogányosított jellegével, de megragadjuk az alkalmat arra, hogy megtaláljuk azt a valódi jelentését, amire hamisan hivatkoznak, de mégis valóság. Megtörténhet mégis a csoda, mert az nincs egy konkrét naphoz kötve. Az Isten szeretetének megismerése megváltoztatja a szívet, és ezt a szeretet adhatjuk tovább szeretteink és embertársaink felé az év minden napján.
Ennek megértéséhez vissza kell fejteni az ünnep eredeti jelentését. A karácsonyt a szeretet ünnepének mondják, de ezt félreértik az emberek. Azt hiszik, hogy ez egymás szeretetének az ünnepe. Ez tévedés. Ez Isten szeretetének ünnepe, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Miért volt erre szükség? Hogy valaki hisz őbenne, el ne veszen, hanem örök élete legyen. Az Isten szeretete az, hogy emberi testben megjelent a földön az ő Fia, és azt adta az embereknek, amire leginkább szükségük van. Ez Isten “karácsonyi” ajándéka. Ezt kellene minden embernek átvennie, hogy el ne veszen. Ehelyett az emberek egymást ajándékozzák olyan dolgokkal, amelyeket megesz a moly és megmar a rozsda, amely meg nem elégíthet, és amely nem képes megmenteni az emberek lelkét.
Miért olyan nagy ajándék minden embernek Isten Fia? Azért, mert az eredendő bűn minden emberre elhatott, és minden ember a szellemi halál állapotában születik meg. Akinek ez az állapota nem változik meg, az egész életében szellemi halott marad, soha nem ismeri meg az Istent, nem képes az életét úgy kormányozni, ahogyan szeretné, és a végén elkárhozik. Ennek jelentőségét sokan csak a halálos ágyukon értik meg, amikor először merül fel komolyan a kérdés, hogy mi lesz velünk a halál után. Aki hisz, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. Isten Fia azért a legnagyobb ajándék a világnak, mert nélküle egyetlen ember sem menekülne meg a haláltól. Jézus Krisztus kifizette minden ember helyett a bűnei árát, ezért Isten ingyen kegyelemből adja mindenkinek az örök életet. Az üdvösséget hit által lehet átvenni. Aki elfogadja Jézus krisztust Megváltójának, az átmegy a halálból az életbe, és ha teste meghal is, ő maga soha nem látja meg a halált.
Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy mikor született Jézus. Nem a születését kell ünnepelni, hanem azt kell megérteni, hogy miért született meg. Aki ezt nem érti meg, annak semmit nem használ, hogy Isten Fia emberi testben jött el a világra, hogy a kereszten kifizesse a bűneink árát, meghaljon értünk, vérét adja helyettünk, és megmentsen bennünket az örök kárhozattól, az örökké tartó szenvedéstől. Istennek ezt az ajándékát kell átvenni akár karácsonykor, akár más napon, mert ebben van az igazi szeretet, hogy Isten az ő Fiát értünk a halálba adta, hogy el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen. Szép dolog kedveskedni egymásnak, de ez nem terelheti el a figyelmünket arról, hogy nem az a szeretet, hogy mi szeretjük egymást, hanem az igazi szeretet az, ahogyan Isten bennünket szeretett. Ha az ő szeretetét megismerjük, azzal tudunk valóságos szeretettel szeretni másokat is. Csak aki él, az képes igazán szeretni. A halott ember nem ismeri az igazi szeretetet. Sok embernek a teste él, de a szelleme (a szíve) halott. Csak Jézus Krisztus tudja a halott szívet megeleveníteni, és megnyitni a láthatatlan természetfölötti világot. Aki nem születik újjá, az nem látja meg az Isten országát, a menny birodalmát, hanem az anyagi világ földi börtönébe zárva él.
A karácsonyból üres vallásos ünnepet csináltak, amely eltereli a figyelmet a lényegről. Még az is hazugság, hogy Jézus Krisztus ezen a napon született. Konstantinus császár azért tette Jézus Krisztus születésnapját december 25-re, mert ezen a napon volt a dicsőséges Nap ünnepe, a téli napforduló pogány szokása. Mivel Konstantinus, akit halála után pogány istenné is nyilvánítottak, és jellemző módon a katolikus egyház is szentté avatta, a közhiedelemmel ellentétben soha nem tért meg, élete végéig napimádó maradt, és keverte a vallásokat. Így lett a pogány Napisten születésnapja Jézus Krisztus születésnapja is. De Jézus Krisztus nem december 25-én született, hanem valamikor korábban ősszel. Aki azt hiszi, hogy jó ember akkor, ha karácsonykor megajándékoz másokat, ha kinyilvánítja a szeretetét, és ezzel jó pontokat szerez Istennél, az téved. Isten szereti az embert, de meg akarja értetni vele, hogy nem tud magától jó lenni. Senki nem tudja a jó cselekedetei által igazzá tenni magát, mert a jócselekedetek által nem változik meg a halott szív állapota. Minden embernek újjá kell születnie, és ez Jézus Krisztus nélkül nem lehetséges. Azért, mert vérontás nélkül nincs bűnbocsánat. Jézus Krisztus adta a vérét a kereszten az emberek bűneiért. Csak az ő vére alkalmas erre, mert ő a mennyből jött, rá a bűn nem hatott el, hibátlan és szeplőtelen bárány, ő az engesztelő áldozat. Nem véletlen, hogy istállóban született meg. Valódi bárányok közé született az Isten Báránya. Isten azt akarja, hogy a Fia által minden emberből bárány legyen, és ne farkas. Akinek a szíve nem változik meg, aki nem fogadja el Jézus Krisztust, aki nem születik újjá, az hiába veszi fel a jóságos külsőt, mert a belseje ugyanolyan marad. Meszelt sír lesz. Megmarad farkasnak, aki báránybőrbe bújik. De attól még farkas lesz.
De nincs az a farkas, akit Isten minden értelmet felülhaladó szeretete ne tudna megváltoztatni. Minden ember farkasnak születik, de a betlehemi jászol arról szól, hogy Isten mindenkit báránnyá tud, és báránnyá akar tenni. A hamis karácsony az emberekre irányítja a figyelmet, és a hamis vallásos pátoszra, mindenki egy kicsit jóságosnak hiszi magát. Ez önbecsapás. Az igazi karácsony első lépése ellenkező irányt mutat: a felismerést, és a beismerést, hogy bűnösök vagyunk, és megváltásra van szükségünk. Az embernek le kell vennie a szemét erről a világról, és Istenre kell néznie, és a Fiúra, akit átszegeztek. A Getszemáné-kertben Jézus tudta, ha engedelmeskedik az Atyának, a világ összes bűnét, büntetését, betegségét, fájdalmát, kínszenvedését kell hordoznia. Nemcsak ostorok csapásait, a szögeket a lábában és a tenyerében, hanem testének teljes fizikai lerombolását. Ésaiás próféta leírja, hogyan nézett ki a keresztre feszített Jézus. Ehhez hasonlót ember még nem látott. A jelenlevők eltakarták a szemüket, hogy ne lássák. A leírások szerint egy húscafat volt, nem volt emberi formája. Így írja le Ésaiás: „Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem volt ábrázata kívánatos! Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! Mint aki elől orcánkat elrejtjük, utált volt; és nem gondoltunk vele. Pedig betegségeinket ő viselte, fájdalmainkat hordozta, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyultunk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, ki-ki az ő útjára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt; és száját nem nyitotta meg! A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?! És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.” A 22. zsoltár, amelyet messiási zsoltárnak is neveznek, idézi a Jézus szájából elhangzott szavakat, miközben haldoklott a kereszten. Jézus azt mondta magáról: „Féreg vagyok, s nem férfiú, az embereknek csúfja, és a nép utálata”. Iszonyatos szenvedést élt át, hogy minden bűnért megfizessen. Így nézett ki a betlehemi kisded, aki ezért jött el, hogy ezt elszenvedje. Az a szeretet, hogy Isten ezt értünk megtette. Magára vette a bűneinket és a bűneink büntetését.
A szellemi és fizikai kínok mellett Jézusnak el kellett fogadnia minden lelki megaláztatást is. Tudta, honnan jött, hogy az ő országa nem evilágból való, és ő király. Olyan dicsőségben jön vissza, hogy meginognak a föld fundamentumai. De most részeg katonák köpdöstek az arcába. A filippibeliekhez írt levél szerint nem tekintette zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő, hanem megalázta magát a keresztfának a haláláig. Nincs ember, aki a názáreti Jézusnál jobban megalázta volna magát valaha. Istállóban született, átélte a megvetettség, az elutasítottság, a megaláztatás minden formáját. Mérhetetlen szenvedésével szemben Istennek az emberek iránt érzett mérhetetlen szeretete állt, amellyel ő azonosult, mert mint mondta, „én és az Atya egy vagyunk”. Tudta, hogy engesztelő áldozata nélkül minden ember elpusztul, és az embergyilkos kezében marad. Látta a gyermekeket, a csecsszopókat, az anyákat, öregeket, és a rájuk váró gyehennát, az örök tüzet, a fájdalmat, ami ellen nem tudnak tenni semmit. Ádám bűne az utódait kényszerpályára állította. Jézus mindezt átérezte, és a haláltusáját vívta. Fájdalom és szeretet töltötte be a szívét egyszerre. Isten nem kényszerítette semmire. Nem hagyta el a Fiát, ott állt készen arra, hogy megmentse. Ha kell, egy szavára eltörölje a földet. Amikor Péter levágta a főpap szolgájának fülét, és harcolni akart azok ellen, akik Jézust el akarták fogni, azt mondta neki: „Azt gondolod-e, hogy nem kérhetném az Atyát, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?” Jézus gyötrődött, és úgy imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár, mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te.”
Jézus megmondta a tanítványainak, hogy „lesz, aki öldököl, és azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik”. Lesz „szent” inkvizíció, a „gyülekezetekből kirekesztenek titeket”. Ennek oka ugyanaz lesz: „Ezeket azért cselekszik, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.” Jézus azt mondta, hogy nem látható szervezet lesz az ő egyháza. Az Isten országa szellemi valóság. Nem lesz őrajta kívül közvetítő Isten és az emberek között. „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és az emberek között, az ember Krisztus Jézus.” Az anyja nem társmegváltó. Helytartói sem lesznek. Államot sem alapít a földön, mert az Isten országa nem szemmel láthatóan jön el. Hanem „az Isten országa bennetek van, akik hisztek”, akikben benne van az Isten Szelleme. A Biblia azt mondja, hogy Jézus a szívek ajtaja előtt áll és zörget, nem a királyok palotáin kopogtat. Aki megnyitja az ajtót, ahhoz bemegy, s „vele vacsorál”. Nem az állam tesz kereszténnyé, hanem az Istennel való személyes kapcsolat. A képmutatók Isten országát a látható dolgokban keresik majd, mert a láthatatlant nem ismerik. Az Isten országa ezzel szemben a szívben van, a Szentlélek (Szent Szellem) által. Titkos, bensőséges kapcsolat, személyes közösség Istennel. Belső megismerés, soha nem látott, földöntúli szeretet. Ahogy Pál mondja: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és az embernek szíve meg sem gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.”
Jézus elmondta, hogy újjászületés nélkül ezt egy ember sem ismerheti meg. Erről beszélt Nikodémusnak, aki az éj leple alatt kereste meg őt, hogy megértse, mi Jézus küldetésének lényege. Jézus így foglalta össze küldetése titkát: „Bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten országát. Monda néki Nikodémus: mi módon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-e az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? Felelt Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: szükség néktek újonnan születnetek.” Ez Jézus legfontosabb üzenete. A Biblia szerint: akié a Fiú, azé az élet. Azé az élet, akinek a szívét körülmetéli a Szentlélek. És akinek szívébe beköltözik a Szentlélek, annak szívéből soha el nem távozik.
Jézus megváltoztatta a világot, mert utat nyitott a nem látható világ felé. Jézus a mennyet hozta el a földre, és a „szellemit” állította szembe a „testivel”, a látható világot a láthatatlannal. Az újjászületés után létezik „szellemi” ember és „testi” ember. A „testi” ember a látható világ börtönébe zárva él. Nincs kapcsolata az Isten természetfölötti világával. De a „szellemi” ember szeméről lehullik a lepel, leomlik a választófal, és szívében látja, megismeri a láthatatlant.
Míg Jézus térdre borulva imádkozott, láthatta maga előtt, ami a halálát követni fogja. Trón és oltár szövetsége, feudális elnyomás, az újjászületett hívők és a szellemi egyház eretnekként való üldözése, vallásháborúk, császárság és pápaság harca, zsidó pogromok, „keresztény” antiszemitizmus, az inkvizícióban milliók halála, világháborúk, a holokausztban hatmillió zsidó elpusztítása. Ez a következménye annak, hogy nem születnek újjá azok, akik az ő nevét hiába felveszik. Nem úgy követik, ahogyan ő tanította, hanem az evilág istenének uralma alatt maradnak. Tudta, hogy a Sátán mindent megtesz, hogy a kereszténységet meghamisítsa, az embereket az újjászületéstől távol tartsa. Az ő nevében gyilkolnak majd, aki a Getszemáné-kertben verejtékét vérként hullatva imádkozott, mielőtt életét adta minden emberért. Jézus nem keresztet állított a bűnösöknek, hanem önként vállalta a bűnösök helyett a kereszthalált. Magára vette a bűnök büntetését, pedig benne nem volt semmi bűn. Ezt még a megfeszített lator is felismerte. Amikor a házasságtörő asszonyt meg akarták kövezni, azt mondta, az vesse rá az első követ, aki nem vétkezett. Ő volt ott az egyetlen, aki ezt megtehette volna, de nem tette. Azt mondta: „Menj el, és többé ne vétkezzél.”
Jézus próbálta megértetni velük, hogy a Biblia Istenről alkotott képe különbözik az emberek elképzeléseitől. Jézus úgy beszélt Istenről, mint szerető apáról, aki a megtört szívet nem veti meg, a megrepedt nádszálat nem töri el, a pislákoló gyertyabelet nem oltja ki. Amikor Illés találkozott Istennel, különös élményben volt része: „És íme ott az Úr volt elmenendő. És az Úr előtt ment nagy erős szél, a mely a hegyeket megszaggatta és meghasogatta a kősziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt abban a szélben. És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott.” Ez volt Isten hangja. Jézus azt tanította, hogy Isten jó, Isten gyönyörűséges, Isten a szeretet, Isten jó apa. Ő pedig azért jött a földre, hogy meghaljon az emberekért, és a szeretetével változtassa meg őket. Amikor a tanítványait nem fogadták be egy szamaritánus faluba, János és Jakab tüzet akart kérni a falu lakosaira, hogy megeméssze őket. Jézus azt mondta nekik: „Nem tudjátok, minemű szellem van bennetek: mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa.”
Jézus látta maga előtt az emberek millióit is, akik átélik majd a bűnbocsánat örömét. Kifizette a bűneik árát a múltban, a jelenben és a jövőben elkövetett bűneikért is. Áldozata tökéletes. A megváltás elvégeztetett, egyszeri és örökkévaló, amely biztonságba helyezi az újjászületett embert. Nem kell megfelelni, Isten abban az állapotban fogadja el az embert, amilyenben van. Majd ő lesz az, aki megváltoztatja. Nem kell az embernek kiérdemelni, vagy bármit hozzátenni. Ha valaki fizikailag meghal is, úgy távozik a testéből, hogy nem fogja meglátni a halált. Elkerüli a büntetést, és részesül az igazak feltámadásában. A bűnbocsánat és örök élet megváltoztatja a földi életét is. Teljesen új életet kezdhet, mintha soha nem is vétkezett volna. Az elrontott életet nemcsak helyre lehet hozni, hanem egy új, magasabb rendű életet lehet kapni: az „első Ádámból” „második Ádám” lesz, egy új ember, új teremtés. A keresztségben az ember eggyé válik Jézus Krisztus halálával és feltámadásával. Újjászületése pillanatában ugyanolyan tiszta és igaz ember lesz, mint amilyen Jézus Krisztus volt, amikor feltámadt a halálból. Úgy hal meg, hogy mindjárt fel is támad, hogy egy új életben járjon. És aki egyszer meghalt, az még egyszer nem halhat meg. Felszabadul az eredendő bűn, és annak következménye alól. Isten a gyermekévé fogadja, és úgy bánik vele, mint apa a szeretett fiával. A harag alatt levő ember, aki szellemében halott volt, új életet kap. Megbékél az Istennel, és békesség költözik a szívébe. Láthatatlan falak omlanak le az életében. Megtapasztalja az újjászületést, a szellemi halál és a szellemi élet közötti különbséget, amiről addig nem tudott. Ez az örömhír. Ez Jézus kereszthalálának értelme és a feltámadás célja. Ezért született meg a Messiás, ez lenne az igazi “karácsony” igazi értelme.
A Biblia formailag egy könyv, de valójában egy személy. Beszél a könyv, szól az emberhez, természetfölötti erőt és szellemet, mennyei táplálékot jelent. Nincs semmi ebben a világban, ami a mennyből, a természetfölötti valóságból lenne itt, csak a Biblia, és a Jézus által elküldött Szentlélek, aki megeleveníti a Bibliát. Az Ige élő és ható. Elhat a szívbe, és behozza a látható világba a láthatatlan menny erejét és valóságát. Erre semmi más nem képes. Sem áhítat, sem vallásos rítusok, sem jó cselekedetek. Csak az Isten szájából származó szó képes életet adni. Ez az emberi élet értelme és célja, hogy az ember Isten segítségével legyőzze a Gonoszt. Először magában, aztán a világban. Ezért érdemes élni, és ez ad teljes életet, a földi halál után pedig egy izgalmas, fantasztikus életet a mennyben. Ez az igazi karácsony üzenete.
Ez az Amerikai Népszava karácsonyi üzenete is. Ne a kisdedet keressük, mert a kisded felnőtt, meghalt a bűneinkért, eltemették, és feltámadt a halálból, hogy mi vele együtt feltámadjunk. Ezért született meg Jézus, nem a körmenetért. Szívből kívánjuk mindenkinek, hogy akár karácsonykor, akár máskor, ismerje meg, személyesen találkozzon a Betlehemben megszületett Jézussal, aki hívja őt az újjászületésre, az örök életre, aki meg akarja bocsátani a bűneit, meg akarja tisztítani az életét, aki a barátunk akar lenni, aki nincs távol, hanem itt áll mellettünk, és várja, hogy megszólítsuk Őt. Olyan közel van, hogy ha kinyújtjuk a kezünket, megérinthetjük.
” Ennek helyét az egy napra való emberi szeretet, valamint a karácsonyi ajándék veszi át. ”
.
Így igaz ezzel el is lett mondva minden.
-
” Hogy valaki hisz őbenne, el ne veszen, hanem örök élete legyen.”
.
Hit??? Mire lehet menni vele?? Mi az a hit???? Semmi!!! Az emberek ugyanolyan vakon szórják Istenre, egymásra és még megrontóikra is mint a konfettit.
.
A hit az semmi, a bizalom az valami.A bizalom a hittel ellentétben lehetetlen kontaktus nélkül és aki képes Istenbe őszintén megbízni arról elmondhatjuk, hogy már kontaktusban áll, azaz összekapcsolódott vele.
.
De a szeretet? Lehet Istent szeretni?? Úgy értem őszintén tiszta szívből az üdvözülés és a hallhatatlanságra való érdek vágyakozás nélkül?
Hát nem Isten teremtette az embert olyannak, hogy soha ne szerethesse őt???
.
Aki megértette, hogy minden Istentől ered és Isten akarata és keze van az életünkben az neki tulajdonít mindent ami történik vele és a világgal, helyesen. És mit kapunk?
Születés, halál, betegség, létbizonytalanság, rettegés. Lehet e valakit szeretni akitől félünk??
.
Lehet e valakit szerint akit soha nem láttunk, nem beszéltünk vele, aki számunkra megfoghatatlan, akitől csak a szenvedést, és a halált érzékeljük. A könyörtelen torokátvágó életet ahol ártatlan milliók, igazhívők összetett kezekkel sikítoznak a háború és járvány sújtotta területeken az ég felé — Isten hol vagy??—
Hát nem Isten teremtett minket olyannak, hogy meneküljünk a fájdalom a szenvedés elől és gyűlöljük azt egyetemben azzal aki ránk mérte???? Nem ő teremtette ilyennek minden élőlényt?
Nem csak az embert. Állatot rovart mindenkit.
jó vétkeztünk, igen?? És az állatok a rovarok??
.
Összezárni a kecses antilopot a tigrissel, a nyuszit a sassal, vulkánokból folyékony vasat köpni az emberekre, megfagyasztani őket sarki hideggel felperzselni hőséggel, megrengetni a földet hogy városaik összedőljenek, kimosni a szegényeket az odúikból a árvizekkel tornádókkal míg a rablók a lopott pénzből sértetlenek maradnak?? Erdőtűzben felégetni millió éllatot, rovart, madarat???
Hát lehet ezt szeretni???? Én erre nem vagyok képes. Képes vagyok tisztelni, engedelmeskedni, bízni benne, de szeretni valakit aki ezt tette velem és ember ill. élőlény társaimmal?? Mégis hogyan lehet ezt szeretni??? Érdekből, ha enyhíti a szenvedést. Hát őszinte az a szeretet?? Mit ér az a szeretet?? Más módot nem talált Isten???
-
Istennek lehet engedelmeskedni, bízni benne, félni tőle, de szeretni??? Mégis hogyan.
Hogyan szerethet egy porszem aki semmi, akinek annyi ereje sincs, hogy legalább meglássa a saját teremtőjét, aki kiszolgáltatott és tehetetlen, hogyan szerethet valakit akinek kénye kedvére ki van szolgáltatva, aki minden és egy szempillantásával világokat morzsolhat össze, és akitől maximum csak rettegni tud??
.
Akik ájtatosan és odaadóan szeretik Istent, elgondolkozom, valóban szeretik, őszinte ez a szeretet???
Ha már mély igazságokat keresünk…
.
A Biblia igaza azzal kezdődik, hogy az istenek (!) teremtették az eget és a földet.
Az eredeti héber nyelvű Biblia nagy részében a többes számú istenek (elohim) mellett megmaradtak az eredeti többes számú melléknevek és igék is.
Az Úr Isten egy volt az istenek között…
.
Az agyagtáblák éppoly hitelesek mint a Biblia, az Özönvizet is sokkal részletesebben írják le (pl. Noé bárkáján a család mellett Noé egész háznépe és a bárka kormányosa is meg van említve). Az agyagtáblák is több/sok istenről írnak…
.
Boldog Karácsonyt mindenkinek!
Eagle
Respect, őszinte gondolatsor.
Az igazság az, hogy lehet szeretni egy ilyen Istent.
Jézus valószínűleg ugyanazt élte át a kereszten, amit itt leírtál, azzal a különbséggel, hogy a csapások nem az állatokat, vagy a többi embert érték, hanem Őt magát. Hogyan lehet szeretni egy olyan Istent (apát), aki mindezt megengedi?
Föl is tette a kérdést: “miért hagytál el engem?”
Ő mégis arra jutott, hogy lehet szeretni ezt az apát. Meg tudott benne bízni (állításoddal ellentétben szerintem nem tudsz bízni abban, akit nem szeretsz), az utolsó szavai ezek voltak: “Apám, a te kezedbe teszem a lelkemet.”
És úgy látszik, neki volt igaza, amikor a látszat ellenére is bízott benne: Három nappal később feltámadt. (nem jutalomból, hanem egyszerűen azért, mert az apja szerette őt, és feltámasztotta.)
A történelem ugyanez, nagyban: A mostani korban sok nyomor és szörnyűség van, sokaknak úgy látszik, mintha Isten elhagyott volna bennünket – de az csak a látszat. A végén Isten “új eget és új földet” teremt, és “minden könnyet letöröl a szemeinkről”.
Jézus maga mondta erről a korról:
“Az emberfia, mikor eljön, vajon talál-e hitet (bizalmat) a Földön?”
(A hit ugyanaz mint a bizalom – ezek szinonímák)
Ne félj, csak bízzál Istenben. Ha a látszat éppen mást mutat, ne higgy a látszatnak: Isten szeret téged, és ezt meg is fogod látni!
hunyadi:
Nem újdonság a többes szám, amit írsz, hiszen még azt is mondja: “Teremtsünk embert a mi képünkre…”
Viszont a következtetésedet nem igazolja a Biblia: ha alaposan utánanézel, akkor látni fogod, hogy nem sok teremtő istenről van szó, hanem arról az egyszerű tényről, hogy Isten az ő fiával, Jézus Krisztussal együtt teremtette a világot:
“És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképen rendelkezett Isten ama titok felől, a mely elrejtetett vala örök időktől fogva az Istenben, a ki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által;” (Ef 3:9)
” (Isten Fia) aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született; Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;” (Kol 1:15-16)
.
.
TE JÓISTEN, MEG VAGYUNK VÁLTVA !
.
Ahhoz képest, hogy m e g. l e t t ü n k . v á l t v a , az eltelt kétezer esztendő több vért és könnyet produkált, mint az azt megelőző tíz-ezer.
Hol volt itt szó szeretetről ?? – illetve, csak szó volt a szeretet.. .És ha valakit, hát éppen Jézus népét – ha úgy tetszik, hát nemzetét – irtották a legnagyobb előszerettel és mértékben. És kicsodák? Hát azok akik megtagadták, illtetve tagadták az ő. z s i d ó . vallásának a tanait. Mert zsidó volt az istenada, s ezt hiába próbálták mindvégig tagadni, takargatni hamis próféták, hát nem maradt más hátra, mint a még élő tanúkat tüldözték és irtották. A vadászat folytatódik..
- Nincs számunkra védett madár, mint azt szent Semlyén – közismertebb nevén Szent Plág – is kinyilvánította…
.
.
.vigyázó !
.
“Ne félj, csak bízzál Istenben!” – hirdeti ezt az, akit még nem suhintott meg a halál emberek által megélesített kaszája.
Ez ugyanolyan hazug közhely, mint az is, hogy “a demokrata nem fél”. A francokat nem fél. A tanult ember ismeri a kockázatokat, a veszélyeket is, nemcsak a frázisokat…
.
Hát, szerintem meg arról van szó, hogy bár -Isten teremtményeiként és így az ő akaratának évényesítőiként- úgy kellene élnünk, ahogy a Teremtőnk előírta, ám mert Isten mindannyiunknak szabad akaratot adott, azaz ránk bízta döntéseinket, egészen addig nem érezte át döntéseinknek összevisszaságú kotyvalékait, míg saját gyermekét nem küldte le hozzánk, hogy annak személyes tapasztalatai alapján némi támpontot kaphasson, miért rontunk el mindent, amihez csak hozzányúlunk…
Célja előzetesen az volt, hogy meg akar érteni bennünket, előre megbocsátja minden eltévelyedésünket, mert annyira szeret bennünket, hogy egyszülött gyermekét ideküldi, ő bizalommal van irántunk.
Ennek a szeretetnek kinyilvánítása a gyermek születésekor történt, és mert a szeretet üzenet, ezért a Karácsony a szeretet ünnepe.
Az, hogy továbbra is hagyja úgy irányítani (akár elrontani is) saját életünket, továbbra is ránk bízza, ebbe, amíg itt vagyunk ebben a létben, nem avatkozik bele. A lényeg: a keresztrefeszítés óta érti és átérzi is motivációinkat.
Mindez igazolás arra, hogy sorsunk saját kezünkben van, így Orbántól és rendszerétől senki (még a fejlett világ se) meg nem szabadít bennünket, ha mi magunk nem teszünk ellene semmit.
Nálamnál sokkal szebben a Republic el is énekli:
http://www.youtube.com/watch?v=0EJtzRyYZ-c
Áldott Karácsonyt!
Elvi vitáktól függetlenül!
Most olvastam, hogy a szarháziak most szegény Iványi lelkészt támadják. Szerintem ha támadják, akkor sorsa olyan mint a Gyurcsányé. Addig nem nyugszanak a sárdobáló igaz Semjének és ……, hosszú a sor.
Már ott tartok, hogy meghasonlottam önmagammal, a vallásommal és mindenkivel. Már azt mondom, hogy ha van Isten ezt nem hegyhatja, ha meg hagyja, akkor…….
Erről ennyit.
Várom a marslakókat, hátha Ők nem ilyenek.
Bartus úr ismét remek gondolatokat fogalmazott meg, melyekből én a következő megállapítást emelném ki: “A karácsonyt a szeretet ünnepének mondják, de ezt félreértik az emberek. Azt hiszik, hogy ez egymás szeretetének az ünnepe. Ez tévedés. Ez Isten szeretetének ünnepe…”. Ez szerintem karácsony lényege, igaz ezzel így az ateisták (pogányok) nem sok mindent tudnak kezdeni.
Bizony, így van, EdCarping, ráadásul nem az embereknek Isten felé irányuló szeretete, hanem Isten szeretete irántunk ez az ünnep.
Ugyanakkor több mint érdekes, hogy a halálközeli “élményen” átesett “visszatérők” kivétel nélkül átértékelik korábbi életüket, és hátralévő itt-tartózkodásukra szeretetüknek az itt élő emberek iránti kinyilvánítását tartják legfőbb tennivalójuknak.
Ezek azok a példamutatások, melyeket a fene nagy nemzeti turulkereszténykedéses tulbuzgólkodásban sem Tömjén Zsolt, sem sokvallású Orsós-Orbánék, de még Félrekettyintgető Tökös Laci esetében sem lennénk képesek fellelni nagyítóval sem.
.
.
Amúgy ez a fenti kép is, mint az ilyen alkotások álalában úgy lettek megalkotva, azt sugallva, hogy” na ezt is a zsidók művelték”, akárcsak Mel Gibson*: Passió című film-horrorjábol sugárzó gyűlölet..
Épp ezért, nem tartom helyesnek,és csodálkozom rajta, hogy Bartus pont ezt az illusztrációt választotta a témához, amikor egyetlen történelmi és régészeti bizonyíték sem támasztja alá ezt a legendát.
Mert választhatott volna például, akár egy betlehemi képeslap témát is, amelyekben – általában – nem jelenik meg ez a vérvád jellegű képiség.
Tudom, sokan azt mondják erre, amit II.János Pál őszentsége, ártatlan hangon széttárt karokkal, amikor megtekintette a Mel Gibson féle filmet és csak annyt mondott :” így történt”,
Ellenpéldának álljon itt József Attila a Betlehemi királyok című versének a befejező szakasza, amely tényleg az, oly sokszor csak prédikált szeretet helyett az igazi humanizmust vetíti a hívő és a nem hívő olvasó elméjébe…
Magam is mindig meghatódom e költői kép szellemesen reneszánsz ünnepélyességén:
.
“…Irul-pirul Mária, Mária,
Boldogságos kis mama.
Sűrű könnye záporán át
Alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál,
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
Jó éjszakát kívánok!”
.
“tisztelthölgyeimésuraim”,
Nem tudom, hogy mit értesz itt legenda alatt? Jézust mindenki elutasította. Úgy a saját népe, mint a pogány világ. Még a tanítványai is elhagyták, akik látták minden cselekedetét.
A zsidó főpapoknak még mentségük is lehet, mert istenkáromlónak tartották, hiszen mint mondták, egyenlőnek tartotta magát az Istennel. Ha Jézus hazudott, a zsidó törvények szerint tényleg halált érdemelt. De Pilátus, a pogány világ képviselője nem talált benne semmi bűnt, mégis átadta katonáinak, akik végül megfeszítették.
Ha az egész történetet legendának tartod, akkor bocs, de akkor a betlehemi jászol is az.
“tisztelthölgyeimésuraim” 2012. december 25. kedd 11:06 .
“Ne félj, csak bízzál Istenben!”
“Ez ugyanolyan hazug közhely, mint az is, hogy “a demokrata nem fél”.”
.
Alaposan félreértelmezve mindegyiket, tényleg közhelynek tűnhet. Bibó hosszú mondatának a felét-harmadát ismerve és idézve, valóban téves következtetésekre lehet jutni.
.
“Bibóról rendkívül sokan, sokat beszélnek, sokat idézik, de gyakran félreidézik. Például mostanában sűrűn mondják: „Demokrata az, aki nem fél.” Bibó István nem ezt mondta! Szerinte „demokrata az, aki nem fél a képzelt veszélyektől, mert a képzelt veszélyek éppen a félelem által válnak valóságossá.”
http://www.utazonet.hu/uj-reneszansz-kezdeten.html
.
Bibó István eredeti gondolatának teljes szövege :
“Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.”
Nem tudom, hogy van-e Isten. Nem tudom, hogy van-e lélekvándorlás. Nem tudom, hogy van-e eredendő bűn. Nem tudok semmit és nem tudok vakon hinni semmiben. Én nem örülök neki, hogy Jézus feláldozta magát értem, ahogy a legenda tartja. Az én vétkeimért nekem kell felelni.
Próbálok úgy élni, hogy ha már segíteni nem tudok, legalább ne ártsak másoknak, akármilyen vallásba született bele, vagy ateista . Azt nézem, hogy ember, állat, érző test és lélek. A lélekben azért hiszek.:) Azt próbálom betartani, hogy csak azt cselekedjem másokkal, ahogy elvárom, hogy velem viselkedjenek. Néha, lehet, hogy túl gyakran hibázok, de mindig elszégyellem magam és folyamatosan próbálkozok, mert szerintem erről szól az élet. Ha Jézus létezett, valószínűleg, ezért bocsátotta meg a bűneinket, mert tudta, hogy ez az élet. Elbukunk és újra kezdjük.
A karácsony nem vallási ünnep! A karácsony a Nap ünnepe. A különböző vallások csak kisajátították. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy a Nap égi pályáján eiindult észak felé. A bibliának semmi köze a karácsonyhoz, Krisztus nem karácsonykor született, sőt valószínű hogy soha meg sem született. Krisztus a kereszténység egy legendája. A kereszténység kezdeti időszakában az egyházatyák nem is ismerték Jézus nevét, és az apostolokról, az evangéliumokról egyáltalán nem tudtak. A keresztséget a szent olajjal való megkenésből vezették le. A “krisztusi” időkben egyetlen vallási vagy történészi írást nem találni Krisztusról, és a vele kapcsolatos eseményekről. A korból ismertté vélt rabbinus feljegyzések sem ismerik. Ami az ószövetséget illeti, a zsidó és egyéb közel-keleti népek szájhagyomány útján fenmaradt történelmének (legendáinak) az i.e 14. századtól kezdődő írásba foglalása utájn jött létre. Ennek bizonyítása Spinoza szövegelemzéseivel kezdődött, és ma már egyetlen komoly vallástörténész sem vonja kétségbe. Ami a kereszténység tanait illeti, az egyháe az ószövetséget a níceai zsinaton kanonizálta. Ekkortól vált szükségessé Mária szűzességének hangoztatása is
vigyazo
2012. december 25. kedd
10:26
Nem tudom mit hoz a jövő, de azt el kell ismernem a mi világunkban sok minden, ha nem éppen minden, más mint aminek látszik.
Ámen :)
Mélységesen tiszteletben tartva minden hívő embertársam érzéseit hite iránt,én mégis Nyul György (2012 december 25 15:30) írásával tudok egyetérteni.
.
.
Tisztelt ??? !
.
Írod, hogy ha [ti. a Golgotát] legendának tartom, akkor a betlehemi eseményeket is annak kell tartanom. Hát igen kedves ???. Annak is tartom, de mint az emberi kultúra, művészi eszközökn által közvetített egylegalább az epitzódjait általában szépnek tartom, ezt a kis momentumot is a meghittsége miatt szeretem, szemben a gyűlöletet keltő sanda szándékú legendákkal, amelyeket ráadásul – és ismétlem – semmi tárgyi emlék, történelmi írat* – nem támaszt alá.
.
Bár néhány éve egy [alighanem antiszemita] ismerősöm, még a betlehemi történet jó szándékában is megingatott akkor, amikor kijelentette, hogy szerinte a “szent család” nem lehetett zsidó, mert ha az lett volna, akkor befogadták volna őket a kérdéses éjszakán, mert – úgymond – “a zsidók össztartanak”
.Hát így hagyományozódnak át és aktiválódnak 2000 év után is az egyszeri és egyszerű emberek tudatában az Új Testámentumot össze-szerkesztő egyházatyák elrejtett taposóaknái…
.
* A XX.száztad hatalmas felfedezése és vallástörténeti emléke a korabeli Holttengeri Tekercsek sem támasztanak alá egyetlen szót belöle.
.
.
.
Már bocs’, de a Pilátusról “alkotott” egenda is sanda szándékról árukodik, hisz köztudott, hogy abban időben a zsidó nép már száz éve Róma igája alatt sinylődött, mely nagyhatalom akkor inagy hatalmú képviselője, élet és halál ura – az írásban olyan beállítást kap – valószínüleg szívbajos lévén, mossa kezeit, mintha addig nem százakat, ezreket ítélt volna halálra. Ugyanis felébred benne a” lelkiismere”t. Ez az egész történet legsandább, és egyben a lelogikátlanabb epizódja, amely persze a zsidókra reflektálja a gyilkosság [ráadásul istengyilkosság] vádját, és ez az amelyre te fent, bizonyíték gyanánt hivatkozol, mint a már véreskezű Pontius Pilátust ártatlan bárányként ábrázolása.
.
Kedves “tisztelthölgyeimésuraim”
Legenda, legenda, legenda…. Csak hogy tisztán lássak. Az Ószövetség is legenda szerinted? Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé… Mi bizonyítja a Biblián kívül létezésüket? Aztán Ábrahám, Mózes, majd Izrael… Itt már kezdenek testet ölteni a dolgok, de mi bizonyítja, hogy úgy történtek velük a dolgok, ahogy megírták a Tórában. De ahogy közeledünk az időben egyre nyilvánvalóbb az Ige igazsága. Ha az újabb kori dolgokban nem hazudott, miért hazudott volna a kezdetekről?
Ami meg Pilátust illeti. Ha feltételezzük, hogy Jézus az Isten Fia, megnézném én azt az embert akiben nem támad fel a lelkiismeret, ha szemben áll a Teremtővel. Tehát ez egyáltalán nem logikátlan.
???
.
Csakhogy a lgendának abban a szakaszában, még senki nem tudta hogy Isten fiával van dolguk, így Pilátus se. Mellesleg ő később sem tudta meg, mert elhelyezték a garnizonból. Micsoda Pech…
.
Ami az új és ó-szövetség viszonyát illeti, hát biz az újszövetség végső formáját – ha jól tudom úgy kétszáz évvel később nyerte e,l mint a “történtek” és arra hozták létre, hogy cáfolja a másik addigi kapcsolatát velük…- főleg egzisztenciális okokbó.l
Hogy ennek mi oka volt, annak magyarázatát is a római elnyomás, azaz a megfélemlítés adja… Minden esetre, a korai keresztények minden erővel azt kívánták bizonygatni, hogy “ők már nem azok a zsidó lázadók”… Ahhoz, hogy rómának megfelő vazalusai lehessenek, először is ezt kellett bizonyítaniuk. Ehhez, kellő bizonyítékul szolgált az ún. Új Testámentum, amelyből nem sokkal később már államvallásá nőtte ki magaát a zsidóságból kinőtt kereszténység, először a Kelet-Római birodalomban, majd a Katolicizmusban öltötve testet és véglegesülve, nagyjából a Római . B i r o d a l o m . f ö l d r a j z i . a l a p j a i n …- >Hit és császári hatalom, egyazon alapon.<
Úgy vélem, ez az igazi furcsaság, nem pedig Ádám, Éva, Káin és Ábel, Nóé, meg Ábrahám és Mózes, majd Izráel – ahogy írod…
.
.
Kiegészítés a föntihez:
.
Ami az új és ó szövetség viszonyát illeti…
.
.
.
Korabeli újsághírek szerint 1944. decemberében – a vidéki deportálások, a Szálasi hatalomátvétel, a dunabalövetések és az pesti zsidóság deportálásának újra kezdése után – a budapestiek karácsonyfát vásároltak.
Optimizmus, vagy cinizmus… ?
.
T. Nyul György
Nem kívánok hosszú vitákba bele menni, csak arra az egy dologra írnék, hogy
“A “krisztusi” időkben egyetlen vallási vagy történészi írást nem találni Krisztusról, és a vele kapcsolatos eseményekről. A korból ismertté vélt rabbinus feljegyzések sem ismerik.”
1. Cornelius Tacitus (Kr. u.55-120) római történész utal rá
2. Samosatai Lucián 2. századi szatíra író
3. Suetonius római történész
4.Ifjabb Plinius
5. Thallus (Kr.u. 52) utal a halálára
6. Flegón
7.Mara Bar-Serapion
A zsidó utalásokat most nem írom le, de bőven vannak és a kicsit későbbi forrásokat sem említem.
Jézus kb. annyira volt történelmileg biztos mint a kor császárai
T. Hunyadi,
Az I. Mózes 1. utalás nem egészen pontos. Az igaz, hogy az Elohim szó többes számú, a héber egyrészt ismeri a királyi többest, másrészt pedig az ige mellette ha az egy igaz Istenre vonatkozik akkor (majdnem mindig) egyes szám mint az említett példában is. Ez pontosan arra utal, hogy egy az Isten, bár teret enged a hármasságnak is ami persze egy más (igen összetett ) kérdés. De a helyesebb (szó szerinti) fordítás: “Az Istenek teremtette.” Viszont az igaz Istent mindig egyes számban fordították és a hamis isteneket pedig többes számban.
A cikket köszönjük. Kiválóan összefoglalja a bibliai lényegét ennek az eseménynek. Az, hogy ez ezen a napon volt vagy nem, a mondanivaló szempontjából teljesen lényegtelen. Akár lehetett volna ezen a napon is, vagy éppen július 4-én, vagy akár március 15-én kinek melyik kedves.
Mikor, ha nem karácsonykor tájékozódjunk egyházról, vallásról stb.? Kis fogalomtár kezdőknek és haladóknak:
“Az egyházról és egyházi kifejezésekről
Bevezetésként csupán annyit, hogy azért kényszerültem tollat fogni, mert közemberben és újságírók egyike-másikában vallási, felekezeti tohovábohu* van, olyannyira, hogy csaknem „összekeverik az egyházat a fegyházzal – ahogy mondani szokták – és a felséges egyházi atyát a felesleges fegyházi gatyával”, amit pedig – tizenegy esztendővel a kommunizmus állítólagos bukása után már illene nem megtenni.
.
De rohanó világunkban…- teheti hozzá bárki. De ne tegye, mert van amit semmilyen rohanó világban nem engedhet meg magának sem az értelmes közember vagy közéleti ember, de az újságíró meg éppen nem.
.
Azért szeretnék egy kicsit az agyak kacskaringóiban egy kicsit a rendteremtésben besegíteni, mert a minap – el sem árulom sem a lap, sem az újságíró nevét – egyik sajtótudósító akkora bakot lőtt, hogy akkora már nem is létezik. Történt pedig, hogy az egyik plébániát egyházkerületi rangra „emelte”. Sietségből, vagy tudatlanságból?
.
De hadd kezdjem az elején: olvastam már és tévében, rádióban hallottam már hasonló felekezeti öszvérekről, de ez akkor sem vigasztal engem s nem menti föl a „szarva közt a tőgye” között eltalálókat, ha akár a kincses város, netán Budapest valamelyik rádiósa, tévése mond képtelenségeket.
.
Mert képtelenség zsidó egyházról, mohamedán egyházról, buddhista egyházról beszélni. Éppoly képtelenség, mintha a katolikus püspököt főmuftinak, az izraelita forabbit püspöknek, a Dalai Lámát pápának neveznénk. Képtelenség, mert egyház kizárólag ott lehet, ahol Jézus Krisztus nevét vallják egy közösség hívei, követői, mégpedig úgy, mint aki meghalt és feltámadott az emberiségért, illetve, mint aki a Szentháromság második személye. Ide tartoznak az úgynevezett történelmi keresztény/keresztyén egyházak. Tehát a szekták nem, de most nem akarok hitvitát kezdeményezni. Még a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint is az egyház a keresztény hívek összességének valamelyik szervezett közössége katolikus és református vonatkozásban egyaránt.
.
Ha már leírtam a fenti szópárt, akkor tegyem azt is hozzá, hogy kereszténynek nevezzük a katolikus egyház követőit, és keresztyéneknek a protestáns egyházak követőit. (Különben ez a megkülönböztetés csak a magyar nyelvben létezik és a krisztushívők kifejezésnek a hasonmás két kifejezése).
.
Az egyházközség (és nem egyházközösség és nem hitközség) az egyház legkisebb közigazgatási egysége minden keresztény felekezetnél. Az ennél kisebb egységeket (ez az én véleményem s itt nem értek egyet azokkal az egyháziakkal sem, akik más szóhasználatot gyakorolnak és szerintem helytelenül) nem illeti meg az egyházközség kifejezés: így nincsen leányegyházközség, fiókegyházközség, szórványegyházközség, csak leányegyház, fiókaegyház és szórványegyház van, mégpedig annak a logikának az alapján, hogy amint a polgári községnek önálló polgármestere (régiesen bírója) van, de a falunak nincsen, úgy mivel önálló lelkipásztora nincsen a leányegyháznak és szórványnak, nem illeti meg őket a „községi” rang vagy jelző. Logikusan leányegyházfalu lehetne a leányegyház, de ezt a szót még – bár a számítógép szókincse ismeri – nem olvastam és nem hallottam.
.
Az egyházközségnek – protestáns és katolikus – lelkipásztora, lelkésze, plébánosa, papja a feje, elsoőembere, még akkor is, ha gyűléseken elnöki rangja van a főgondnoknak, vagy másként nevezett személynek, mert lelkipásztori elnöklet hiányában sem megtartani, sem összehívni nem lehet határozatképes gyűléseket. Tehát az egyházközségnek a „polgármestere” a lelkész.
.
Az egyházközség szó helyett – elég gyakran – az egyházközösség, az egyházi közösség vagy a hitközség szavakat használják tévesen. Nos, az egyházközösség szót lehet használni különböző egyházi szervezodések esetében: lehet egyházi közösségnek nevezni a nőszövetséget, ifjúsági szövetséget, és egyéb egyházi szervezodést, csoportosulást, jogi személyt. Ugyanez érvényes az egyházi közösség kifejezésre is, de a hitközség szót kimondottan az izraelita felekezet helyi szervezeteire, tömörüléseire lehet használni, illetve a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótára szerint a baptista helyi szervezetekre, amely pedig már történelmi egyháznak tekinthető.
.
Az egyházközség vezető lelkésze a katolikusoknál a plébános, hivatala a plébánia de a reformátusoknál a parókus lelkész , akinek a hivatala – és általában szolgálati lakása – a parókián van. Parókus lelkész tehát van, de az már nagy marhaságot mond, aki a katolikus parókust plébánatosnak mondja. (Ez utóbbira is volt már példa). – Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, de a káplánt , azaz a katolikus segédlelkészt nem illeti meg a plébánosi rang, mégha idosebb a fonökénél akkor sem, mert egy plébánosnak (plébániatemplomnak) több káplánja (kápolnás-papja) lehet.
.
Még annyit az egyházközségről, hogy az nem nevezhető egyházkerületnek sem a katolikus, sem a protestáns elnevezések szerint. (Ez a szarvashiba a leggyakoribbak egyike a haza magyar sajtóban, de előfordul az anyaországiban is).
.
Több plébánia, illetve több egyházközség alkot egy, az esperes által vezetett kisebb-nagyobb területu vagy lélekszámú egyház-közigazgatási egységet, amelyet a katolikusok esperesi kerületnek (foesperesség esetén, amely több esperesi kerületből áll, főesperesi kerületnek ) neveznek, de a protestánsok (reformátusok és evangélikusok) egyházmegyének neveznek. Mint kifejezések tehát így használhatók: a Krassó-Szörényi Főesperesi Kerület, a Krassói Esperesi Kerület római katolikusai stb. Református viszonylatban az esperesség neve az egyházmegye, mint például a Temesvári Református Egyházmegye, amely …
.
…egyházkerületi szempontból nem az Erdélyi, hanem a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik. – Itt aztán még annyit kell feltétlen tudni, hogy a reformátusoknál a püspök áll a kerület élén.
.
Gyakran halljuk viszont a megyéspüspök kifejezést. Ilyen a protestánsoknál nincsen. A római katolikusoknál is azért van, mert több esperesi, illetve főesperesi kerületből tevődik össze az egyházmegye. – Ennél a bekezdésnél kívánom megemlíteni, hogy a katolikusoknál a püspök mellé nevezhet ki a pápa segédpüspököt, ha azt jónak látja, és egy egyházmegye azonnal főegyházmegyei rangra emelkedik, amint annak püspöke érseki címet vagy rangot kap. Ilyen eset áll fenn a Gyulafehérvári Főegyházmegye esetében, mert annak vezetője címzetes érsek – rang nélkül, aminek azonban már egyházpolitikai, illetve politikai vetülete is van s emiatt nem érsekség, hanem püspökség van Gyulafehérváron.
.
Sokáig lehetne még egyházi berkekben tanyázni a helyes és megfelelő elnevezések tekintetében, de most még csak annyit – és azt röviden – hogy a protestánsoknál egyházközségi szinten presbitérium van, de az ehhez hasonló, de korántsem azonos jogú testület a katolikusoknál az egyháztanács…
.
Na, igen! Nem tévesztendő össze az esperes a presbiterrel , és azt is jó tudni, hogy főpresbiter nincsen csak gondnok vagy főgondnok … Még, ha olvastam is már effélét …
.
De hogy kevesebb sületlenség lásson nyomdafestéket, hát íme: tudósítók, újságírók és olvasók: szíveskedjenek kivonatolni vagy táblázatban összefoglalni a leírtakat.
.
Őszintén mondom: segíteni szeretnék ezen írásommal, mert a jó pap is …ugyebár …! Nos, ezért tudom becsülni azt a riportert, aki egy-egy rendezvény alkalmával amolyan szakvéleményt is kér. Természetesen szakmabelitől, azaz lelkipásztortól.
Makay Botond
Resicabánya, 2006. április 24.
.
*/ A tohuvábohu óhéber szó. Jelentése : „kietlen és puszta”. A teremtéstörténetben a földrol írja ezt a Biblia. A kifejezés a kevésbé pallérozott agyakra való célzás. (M.B.)”
http://harangszo.blogspot.de/2010_01_01_archive.html
A karácsonyi történet – a református egyház dunamelléki püspöke által vitatott – zsinati kivietelezésű rövidfilm változata:
http://afiu.hu/
Nos, ez azon kevés témák egyike, amelyben Bartus úrral meglehetősen távol állunk egymástól. Én ugyanis megingathatatlanul hithű materialista vallású vagyok. Viszont a hit kérdéseiben nincs helye vitáknak. Én csak a logikát szoktam keresni az istenhívő vallásokban, de eddig még nem akadtam nyomára egyikben se. Mert pl.:
.
“nincs az a farkas, akit Isten minden értelmet felülhaladó szeretete ne tudna megváltoztatni.” – hát azért van az emberiség történelmében jó pár emberbőrbe bújt farkas, amelyiket nem sikerült megváltoztatnia. (Hitler, Sztálin, egyéb tömeggyilkosok, mint pl. a kereszténységet tűzzel vassal, térdig vérben gázolva a társadalmi tudatba bebetonozó hittérítő hadjáratokat folytatók, inkvizítorok, stb.) Vajon miért? Vagy tán nem is akarta? Vajon miért?
.
A farkasoktól pedig én kérek elnézést.
Nagyor határozott véleményeket lehet itt olvasni, miközben teljesen egyértelmő hogy a témának az ismerete maximum Semjén doktori szintjét éri el.
Pl Az Istenek többesszámban :
1. A teremtő atya.
2. A szentszellem: és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3. Valamint az ige : Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden õ általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
Idő és energia hiányában nem fogok minden egyes állítást megcáfolni, de Jézus életéről csak annyit hogy Jézu léte és földi munkássága történelmi tény. Első számú forrás a biblia, ezenkivől Josephus Flavius történet író is bizonyítja történelmi hitelességét, valamint többezer ásatási lelet, papírusz töredékek, tekercsek tesznek említést róla.
Ami nagyon megdöbbent az az hogy a téme szinte minden ismerete nélkül (kb egy kisiskolás szintje) olyan kijelentéseket tesznek sokan, ami nem csak nevetséges de szégyenteljesen pökhendi is.
Ha valaki tájokozodni akar és meg akarja ismerni a mások véleményét az jó, mert szélesítit a látókört . Mi akik magyarországon nöttünk fel a szocializmus idején, át lettünk itatva a materializmussal (ugye az anyag az első) és semmi természetfelettit vagy nem anyagi eredetet sem fogadtunk el. Mi van pl azzal a dologgal hogy maga az anyag a tudomány jelenlegi kutatásai és a főbb elméleteio szerint nem másból mint energiábol épül fel. Az energia ugye már nem anyag.
A magyar 60-as évekbel értelmező szótár pl a genetikát mint burzsoá áltudományt magyarázta (ennyit a hitelességről)
Nem nem akarok vitába bocsájtkozni senkivel csak szeretném ha mielött a summás véleményét kifejezné valaki előszőr is tájékozodna , talán akkor tanulna valamit.
A cikk egyszerüen remek. Erről a témáról éveket lehet tanulni ugy hogy a végén csak Semjén Dr szintjére ér el az ember, de ha valaki jól fgyel már egy óra alatt is megismerheti az igazi – nem a korrupt vallásosság hanem a – kereszténység lényegét. Persze tudom sokan nem is akarják megismerni, de ebben az irásban , ha valaki figyelmesen elolvassa és elgondolkozik rajta, olyan ismeret van amit nemtalál meg HELMUTH VON GLASENAPP könyvében sem, pedig az az alapja az egyik hires magyar Doktori dolgozatnak.
CommonSense
“Nagyor határozott véleményeket lehet itt olvasni, miközben teljesen egyértelmő hogy a témának az ismerete maximum Semjén doktori szintjét éri el.”
.
Igazad van, mivel a tudás a nemtudás felismerésénél kezdődik.
Bemásoltam “Az egyházról és egyházi kifejezésekről” c., viszonylag rövid – alapnak mégis segítség a vallási nyelvezet használatában – tájékoztatást, amihez eddig -1 trollértékelés érkezett.
.
Nem véletlenül hoztam a linkkel együtt, mert még a közvetlen közelből
két egyházfival Balog és Semjén (+ Tőkés L.) megtámogatott Orbán sincs tisztában az egyházi alapkifejezések értelmével és használatával.
.
Amikror Orbán egyházi, gyülekezeti közegben egyházközösségről beszélt, azt hittem, nem jól értettem. Aztán megismételte még párszor. A többiek pedig szégyenükben elsüllyedtek, hogy ennyire nincs fogalma az egyházról, a tanokról, a hit mibenlétéről, de szövegel róla, többnyire hülyeségeket.
Itt tart a mai ál- vagy mûkeresztény kurzus és a materialista szárny. Ráadásul egyesek még büszkék is a tudatlanságukra. Mert nem tudják, mi mindent nem tudnak…
Lehet, hogy a fent idézett Makay Botond írás is Orbán és szektája felvilágosítására szánt anyag, habár országos szinten is botrányos a vallási tudatlanság. Az intelligencia egyik fokmérője a világvallások ismerete is, de még ezt sem tudják.
Még egy kis karácsonyi felvilágosítás:
“Az orbánizmus mint államvallás
2012. december 23., vasárnap
.
Így karácsony tájékán sokat fogunk hallani hazánk keresztény gyökereiről, annál kevesebbet az állam és egyházak viszonyáról, pedig a kereszténység szempontjából is ennek tisztázása volna fontosabb.”
.
http://hvg.hu/velemeny/20121223_Az_orbanizmus_mint_allamvallas?FullComment=true
Bartus László, mint írásából kiderül, hívő ember. Ha nem is római katolikus – ezt a föltételezést sértésnek tartaná –, de hisz Istenben, hisz a Szentháromságban, az eredendő bűnben, abban, hogy az embert meg kellett váltani, hogy Isten úgy szerette az embert, hogy egyszülött fiát adta érte. Nekem mindez abszurd, de én nem vagyok hívő. „Credo, quia absurdum est” – mondotta Augustinus, vagyis ami abszurd, az a hit által közelíthető meg. Hívő számára a szeretet ünnepe Istennek az ember iránti szeretetéről szól.
De mi legyen a tudományos világnézetű emberekkel? Ők ki vannak rekesztve a szeretetből, számukra a karácsony nem lehet a szeretet ünnepe? Mint tudományos világnézetű humanista, én ezt a következőképpen látom:
Azért nevezik a karácsonyt az euro-amerikai kultúrkörben, a Szeretet Ünnepének, a mert (megközelítőleg) ezen a napon született a Kisded, aki fölnővén azt tanította, hogy szeresd felebarátodat mint, önmagadat.
A világon egyedülállóan.
A zsidókról ne beszéljünk, mivel a názáreti Jézus zsidó volt, és még az evangélium tanúsága szerint is azt mondta: nem megváltoztatni jöttem a törvényt, hanem betölteni. Miért mondott volna mást, mint Mózes? „Bosszúálló ne légy, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat” (Móz.III/19:18). A názáreti pontosításul még azt tette hozzá: „Minden ember a te felebarátod”. A fogalmazás, tessék jól figyelni, egyértelmű. Nem „a te néped minden fia” nem is „minden zsidó”, hanem „minden ember” a felebarátod.
A zsidó-keresztény (más oldalról: euro-amerikai) kultúrában ez a törvény. Az alapvető morális törvény Jeruzsálemtől Alaszkán át a Fokföldig. Erről szól a karácsony. A többi szimbólum, mint például egymás megajándékozása, ami azt hivatott jelenteni, hogy szeretjük egymást. Igen? – mondják a kötözködők, egész évben gyűlölhetem, akár a halálát is kívánhatom, és karácsonykor játsszam meg magam, hogy szeretem?
Ez primitív okoskodás. A szimbólum a szeretet szándékának a jele. Nem helyettesíti a szeretetet, csak jelzi, hogy nem akarok tudatosan szembeszegülni a Tanítással. A törvénnyel.
Európa integrálta az egyiptomi, a hellén a római és a kereszténységen keresztül a zsidó kultúrát. Ötezer éve egy kisázsiai pásztornép, a zsidó, fantasztikus fölfedezést tett. Teljesen spekulatív alapon, minden egzakt bizonyíték nélkül rájött, hogy a világ, ami az embert körülveszi, magát az embert is beleértve – egynemű. Nem tekinthető külön-külön entitásnak a föld, a víz, a tűz, a levegő, sem az éjjel és a nappal, sem az állat és a növény, sem az erdő és a sivatag, és ha ez így van, akkor nincs szükség arra, hogy fűnek-fának, tücsöknek-bogárnak külön istene legyen, mert akkor az egész világmindenségnek csak egyetlen Teremtője lehet. Akkor ez az egyetlen Teremtő, aki a mindenség Ura, Törvényt is adott. Méghozzá egyetlen, öröktől fogva és örökké érvényes törvényt, ami nem módosítható, hiszen a világmindenség rendjéből fakad, és amihez minden más emberi törvényt hozzá kell igazítani. Csak akkor lesz a lebontott, ember-alkotta törvény érvényes.
Mózes tíz pontba szedte és kőbe véste a Törvényt. A zsidók megvitatták, árnyalták, variálták, tanították, fejlesztették, leírták a tórában és a talmudban, és már áttekinthetetlenül soknak látszott a szabály, s akkor megkérdezték a Tanítót, a názáreti rabbit, hogy hát mondd meg nekünk, melyik a legfőbb parancsolat. Jézus azt felelte, az Egyistenen kívül más istent ne imádjál, és hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ebben a két parancsolatban benne van a többi mind. Tehát, amit nem akarnál, hogy ellened tegyen a felebarátod, te se cselekedd ő ellene, mérj mindenkit ugyanazzal a mércével, amivel magad. És légy jó, ne árts, ne bántsd a gyöngébbet, védelmezd a rászorulót, érezz empátiát, légy szolidáris.
Ha vitád van a társaddal. ne akard megölni. Próbálj megegyezni vele. Beszéljétek meg. Keressétek a konszenzust, kössetek kompromisszumot, hisz csak így vagytok képesek szembenézni a világgal. Ha nem bírtok együttműködni, nem csak egymást faljátok föl, mint a ragadozók, de a természet maga is fölfal benneteket.
Gondolja végig az Olvasó. Túlzás? Nem ez következik a názáreti tanításából? Vajon túl magasra tette Jézus a mércét? Nem ez volna a minimum?
Nekem a názáreti Jézus a legbölcsebb tanító. Ha másnak Isten Fia, az inkarnálódott Második Személy – nem vitatom. Nem ez a fontos. A tanítása a fontos.
Lassan, nagyon lassan, sok bukással, hullámvölggyel, árulással, téveszmével és tudatos aljassággal, a Törvény sokszoros meggyalázásával halad az emberiségnek az a része, amelyet zsidó-keresztény vagy euro-amerikai kultúrkörhöz tatozó népek közösségének nevezünk a törvény megvalósítása felé.
Az emberek a Törvény betartása végett jogot alkottak. Emberi alapjogokat. Rájöttek, hogy a törvényen kívül nincs emberhez méltó élet. Hogy a jogbiztonság, amikor a jog állandó, jelenti a félelem nélküli életet, mert csak akkor van lehetőségem valamilyen mércéhez igazodni.
A szeretet kizárja a kizsákmányolást. A jóság mások kirablását. Az empátia, a szolidaritás a szegénység eltűrését.
Ezzel, akármivel érvelnek az ordas eszmék hirdetői, csak az elvetemült gonoszság szegülhet szembe. Az evolúció sem azt mondja, hogy az erős fölfalja a gyöngét, hogy az erősnek kell uralkodnia, hanem, hogy az lesz a túlélő, aki alkalmazkodni tud. Alapvetően más! Struggle for life, mondjuk. Küzdelem az életért. De csak a gyilkoláshoz kell küzdelem? Vajon az alkalmazkodás, az együttműködés, a közösség alkotás magától megy, küzdelem nélkül? A szeretetért nem kell megküzdeni?
A karácsony tehát a törvény ünnepe? Igen. Az örök, a stabil, a bárki kénye-kedve szerint nem változtatható törvény: a szeretet törvényének az ünnepe.
Így hát mindenkinek szól az intelem, hívőnek, nem hívőnek egyaránt:
Legyetek jók, ha tudtok!
MÓZES ELSŐ KÖNYVE
1:1. Kezdetben teremté ISTENEK az egeket és a földet.
1:2. A föld vala formátlan és üres és sötétség vala a mélység színén és az ISTENEK lelke mozog vala a vizek színe felett.
1:3. Mondá ISTENEK: Legyen világosság és vala világosság.
…
1:26. Mondá ISTENEK: Csinálni fogunk embert képünkre, hasonlatosságunkra …
…
3:22. Mondá Jahve [Úr] ISTENEK: Íme az ember lőn egy közülünk …
…
6:1. Vala mikor az emberek kezdének sokasodni a föld színén és lányaik születének.
6:2. Láták az ISTENEK fiai az emberek lányait, hogy szépek ők és vevének feleségeket maguknak mindenikükből melyeket választottak.
…
6:4. … az ISTENEK fiai béjövének az emberek lányaihoz és azok szültek nékik…
.
.
KÖVETKEZTETÉSEK:
– Nem egy Isten volt hanem több, nem egy Fiú volt hanem több. Jézus nem az egyedüli!
– A több isten nemcsak a Bibliában, hanem az ugyanazon eseményeket feldolgozó agyagtáblákon is több isten. Minden népnél (közelkeleti, egyiptomi, indiai, görög, római, azték stb.) a fennmaradt ősi írások több/sok istenről szólnak. A héber Biblia is több/sok istenről szól elejétől a végéig.
– Ha a Bibliában az ISTENEK mellett egyes számú ige vagy melléknév fordul elő az későbbi szerkesztés eredménye.
– Az emberek hasonlóak az istenekhez és az istenek hasonlóak az emberekhez. “Képük” ugyanaz. Ha elmegy egy isten mellettünk nem ismerhetjük fel, mert csak a lélek különbözik.
– Az istenek között férfiak és asszonyok voltak, hiszen képükre teremtették az embereket férfiúvá és asszonnyá. Az isteneknek fiaik voltak.
– A szaporodás módja ugyanaz mint az embereknél, hiszen az istenek fiai az emberek lányaival közösültek és gyerekeik születtek.
A Karácsony kapcsán szinte majdnem minden újság ír az ünnep tartalmáról és jelentőségéről. Ezt tette az Amerikai Népszava is, és ebben az esetben bátran mondhatom, hogy a legjobbat és legigazabbat. Nem azért, mert én írtam, hanem azért, mert a forrás a legjobb és legigazabb. Csatlakoznék néhány előttem szólóhoz, hogy ez az írás egy nagy lehetőség és egy alkalom arra, hogy valaki elmélyüljön az élet alapvető és legfontosabb kérdéseiben. Ebben a cikkben nagy titkok vannak elrejtve. De tudom, hogy a dolog természetéből fakadóan, nem nyílnak meg mindenkinek, ez nem politikai publicisztika, amit minden ki megért. Ennek a látható szintjén túl vannak mélyebb rétegei. Pál apostol azt mondta, hogy érzéki ember nem foghatja meg az Isten Szellemének dolgait, mert bolondságok neki. Erről olvashatunk itt elég sok hozzászólásban. Ezen ember nem tud segíteni. De akiben igaz éhség és szomjúság van, aki nem hiszi, hogy mindent tud, és nem gondolja, hogy megbízható iránytűvel rendelkezik, hanem keres, az talál. Aki kér, az kap, a zörgetőnek megnyittatik. Jakab mondja, hogy akinek nincs bölcsessége, az kérje Istentől, aki örömmel, ingyen és szemrehányás nélkül adja. Pál apostol azt mondja, Isten bolondsággá tette az emberek bölcsességét, és az Istennek a bolondsága is nagyobb az emberek bölcsességénél. Van titkos tudás. Pál apostol nem képekben beszélt, szó szerint kell érteni, amit mondott: “Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, amelyet öröktől fogva elrendelt az Isten”. Van nem evilági bölcsesség, van nem evilági tudás. Pál elmeséli ezt világosan, hogy az Isten szelleme jelenti ki, hitből hitbe, szellemből szellembe. A hit nem azt jelenti, hogy vakon elhiszunk valamit. A hit egy csatorna, és a természetfölötti, a szellemi megismerés módja. A hit az egyedül objektív megismerés és meggyőződés módja és eszköze, az újjászületett szellem képessége a természetfölötti megismerésére. Ez egy természetfölötti képesség. Karácsonykor talán lehet Jézusra hivatkozni: amikor azt mondja Péternek, hogy boldog vagy Simon Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ki ezt Neked, hanem az én mennyei Atyám, akkor erről beszél. Ez a “kereszténység” lényege, hogy nem test és vér, vagyis nem ember jelenti ki a tudást, nem embertől származik az ismeret. És ha valaha bárki értékelt valamit is abból, amit én tudok, vagy csinálok, akkor most megmondom a titkot: ez a tudás, érzék, ismeret nem tőlem van. Amit tudok, az nem az én képességem. Nem magamtól látok bele a dolgok lényegébe, amikor belelátok. És ha valaki kíváncsi erre, hogy ez hogyan működik, akkor az olvassa el, és alaposan tanulmányozza a fenti cikket és akár ezt az itteni bejegyzéseimet is, és megtalálhatja ennek a nyitját. Ezt kívánom mindenkinek. Akkor nem kellene idegeskednem a vakságon, az értetlenségen, ami sokszor fogad, hanem szavakból értenénk egymást. Ez az oka, hogy legfeljebb Önök lepődnek meg azon, amikor két év múlva rájönnek, hogy két évvel ezelőtt igazat írtam, és igazam lett, én nem lepődök meg, mert tudom. Tudom, mert nem tőlem van. Ehhez a megismeréshez és megértéshez kívánok mindenkinek sok szerencsét. És még egyszer szeretném hangsúlyozni: karácsonyról az Amerikai Népszava írta a legjobb és a legfontosabb cikket, amit nem is lehet csak egyszer átfutni, és ezt tartom az AN legfontosabb cikkének, ami itt valaha megjelent.
Kellemes ünnepeket! Szeretettel, Bartus László
Egyébként még annyit: speciel Fifi-t van szerencsém ismerni. Magyarországon egyike azoknak, akik a zsido messianizmus legjobb szakértői. Jellemző, hogy ő alig írt néhány sort, akik pedig semmit nem tudnak a témáról, nagy terjedelemben fejtik ki a tudatlanságukat. Az Amerikai Népszava nem olyan újság, mint a többi. Mi itt egy közösséget is építünk. Hatunk egymásra. Kérdezhetünk egymástól, tanulhatunk egymástól, tájékozódhatunk. Nem szégyen. Szerintem kivételes lehetőség a magyar sajtóban, hogy van egy olyan újság, amely nyitott a szellemi dolgokra, tiszta forrásból dolgozik, és gyűjtőhelye is azoknak, akik ezt értik. Nem ismerek mindenkit, de a hozzászólásokból pontosan tudom, hogy ki kicsoda. Lehet itt keresni és találni azon kívül is, hogy Orbánt és a fasisztákat gyalázzuk. Itt van erre is lehetőség. :)) De semmi nem kötelező. Viszont ez kivételes lehetőség és alkalom, hogy egyes emberek életében nagy dolgok történjenek, és olyasmire bukkanjanak, amire nem is gondoltak volna. Ezt fontosabbnak tartom az Orbán-rendszer bukásánál is, mert az úgyis megbukik, ma van, holnap nincs, de amiről én beszélek, az megmarad örökké. BL
Kedves Oldberg,
általában elolvasom, ha tehetem , a hozzászólásait, mert megalapozottak és nagyon értelmesek. Ezért is teszek most kivételt Önnel, hogy röviden reagáljak. Mint olyan ember, aki nem született újjá, és nem rendelkezik a természetfölötti kijelentéssel, az Ön levezetése és érvelése a legjobbak közül való, mélyen humánus, de földi. Nem felel meg Jézus tanításainak. Jézus a menny természetét mutatta be a földön és a menny törvényeit tanította az evilági törvények helyett. Hogy világos legyen: van egy másik hely, amit Pál a harmadik levegőégnek nevez, amely az anyagi világ fölött van kettővel, amelyet a valásso nyelvezet mennynek nevez, Jézus Isten országának, birodalmának mondta. Pilátusnak is erről beszélt, hogy “az én országom nem evilágből való”. Ezt nem allegorikusan kell érteni, hanem valóságosan. Jézus egy evilágon kívüli világból jött be ebbe a világba, és annak a világnak a törvényeit tanította, ahonnan jött. Például, ne fizess rosszal a rosszért, aki a legnagyobb akar lenni, az legyen mindenki szolgája, ne csak azokat szeressétek, akik titeket szeretnek stb.. A földi világ “evilág fejedelme” törvényei és természete szerint működik, ezért vannak benne a háborúk, betegségek, gyilkosságok, borzalmak. (Itt jegyzem meg, hogy nagyon mély tudatlanságot tükröznek azok a hozzászólások, amelyek ezeket Istennek tulajdonítják, miközben Isten ezektől meg akarta védeni az embert, de az ember maga váélasztotta ezeket. Utána pedig a Isten a Fiát adta azért, hogy az embereknek ezt a rossz döntését korrigálja, és a maguk okozta bajból őket kimentse.) Visszatérve: Jézus nem tanította, hogy itt a földön megfelelő kompromisszumokkal lehet ezeket a borzalmakat elkerülni, és egyáltalán nem tanított semmiféle kompromisszumot. Ha valami távol áll a názáreti Jézustól és az ő tanításaitól, akkor az a kompromisszum. Keskeny útról beszél, azt mondja, hogy a te beszéded legyen igen, igen, vagy nem, nem, a többi a gonosztól van. A kompromisszum ellentétes Jézus tanításaival, soha semmiféle kompromisszumot nem kötött, ez teljesen idegen a Biblia tanításaitól és szellemétől. Ezért amit Ön mond, az humánusnak tűnik, jól hangzik, de nem igaz, nem is vezet eredményre, ahogyan azt a történelem is bizonyította, és Jézusnak pedig semmi köze ehhez, ha ő kompromisszumkész lett volna, soha nem feszítették volna keresztre. Kompromisszumot azért kötnek az emberek, hogy ne feszítsék őket keresztre. Az igazsághoz képest nincs kompromisszum, nem szabad megalkuvónak lenni, és nem is vezet eredményre, csak képmutatásra, hamisságra, hazugságra, és csalásra. Az Amerikai Népszava elutasítja ezt a szemléletet, e tekintetben az AN a názáreti Jézus követője, és ez képes egyenes úton tartani. Van igazság, azt meg kell találni, és ahhoz képest nem szabad semmiféle kompromisszumot kötni, mert abból jó úgysem származik. Ez az AN filozófiája, és éppen a názáreti Jézus alapján: igen, igen, vagy nem, nem. Emiatt harcolok én állandóan a kollaboránsok, a korruptak, a megalkuvók és a sunyik ellen. Még egyszer mondom: ha van valami, ami távol állt a názáreti Jézus személyétől és a tanításaitól, akkor az a bármilyen kompromisszum. Amit Ön kifejtett, az humánus, de nem az igazságot követi, és földi. Jézus viszont nem földi volt, hanem a mennyből szállott alá. Ő a mennyet hozta el a földre, és nem a földi ellentéteket akarta hajlékonysággal és emberi jóságossággal kibékíteni. Azt mondta, hogy nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak a földre, hanem fegyvert. Az igazság fegyverét, amely a földi hazugságok ellen megalkuvás nélkül harcol, nem pedig a kompromisszumot keresi velük.
Üdvözlettel, Bartus László
Azt hiszem, kedves hunyadi, hajlunk azonosulásra azokkal, akik a Jézussal és az Istenekkel találkozást egy magasabb életformával találkozás bizonyítékának tekintjük. Akik éppen azért kapták az “isten” elnevezést, mert hozzánk képest mindenhatóságot birtokoltak, felgyorsították fejlődésünket, de azóta többnyire meghagynak bennünket saját fejlődési spirálunkban önállóan tevékenykedni, nem avatkoznak be. Bár nyilvánvalóan kíváncsiak, mit miért teszünk úgy, ahogy, de mint ahogyan mi sem akarunk direkt módon beavatkozni a hangyák, vagy darazsak életébe, amíg életterünket nem veszélyeztetik, elférünk békés egymás mellett élésben.
Vagy elfogadjuk a forrást és akkor egységében nézzük, vagy szétszedjük és akkor akár egy mondatnak a feléből bizonyítjuk a saját vélt igazunkat, a másik felére meg rámondjuk, hogy az későbbi szerkesztés. Ez nem fair semmilyen forrással szemben és igazán csak röviden szeretnék még egyszer erre kitérni, mert talán ez nem a helye Biblia védelmének a politeizmussal és az ufohittel szemben.
Már az Ószövetségből is legalább ötféle különböző módon bizonyítható az Istennek az egysége.
I. Móz. 26: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”. Itt a mi többesszám, a tény pedig, hogy mind a beszélőnek mind pedig annak akihez
szól ugyanaz a képe és hasonlatossága az egységet hangsúlyozza.
2. Egyes számú igék használata
3.Egyes és többes szám együttes használata pl El Elohim “Isten, Izrael Istenei” Az a tény, hogy az egyes számot többes szám követi és mindkettőt ugyanarra az igaz Istenre használják az egységet hangsúlyozza (I. Móz. 33:20)
3.. Az összetett egy használata: Halld Izrael az Úr (Jehova) a mi Istenünk egy Úr (Jehova)
Pont ezzel a verssel szoktak a töbszemélyűség ellen is tanítani, de az sem áll meg, mert ez nem egy abszolút egy ( yachid) hanem egy összetett egy (echad). Pl. az éjszaka és a nappal az együttesen az echad vagyis az első nap egysége, de eddig ezt senki nem nevezte két napnak (I. Móz. 1:5)
5. Jehovát egynek (echad) nyilvánítják a Zakariás 14:9-ben
Az Újszöv. is világosan ugyanezt tanítja pl Ef. 4:4-6-ban és sok más helyen is.
Az Istenek fiai kifejezést használja ugyan az angyalokra, de világosan tanítja, hogy az angyalok teremtett lények (és hímneműek) és használja az Isten egyszülött fiát kizárólag a fiúra. Ez a kifejezés nem a szülésre, hanem az egyediségre utal szemben az angyalokkal pl. akik teremtett lények és nem örökkévalóak.
Az I, Móz. 6-ban leírt történet egyedi és ítéletet vont maga után az özönvizet és azokat a gonosz angyalokat, akik ebben részt vettek szintén büntetésre kerültek a Tartarusba ez a rész nem az istenek fennmaradásáról szól. Teljesen világos, hogy az itt keletkezett faj a Nephillim (a bukottak) elvesztek az özönvízben és nem is lettek utódaik sem akkor sem később.
Kitűnő cikk a karácsony időközben nagyon elmosódott tartalmának megvilágítására. Ugyanakkor elkalandoztató is, az Írások feltámadásról, újjászületésről szóló részeit sokféleképpen lehet értelmezni. Például azt, hogy a földi test halála és egy szellemi test feltámadása rögtön egymást követő események-e. A Megváltó esetében ez nem így volt leírva. Meg mi lesz azzal az igazi emberi lénnyel (testi és szellemi), aki a teremtéskor még sem bűnös, sem halandó nem volt?
“A vallás és tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az
EMBERARCÚ ISTEN-ről alkotott felfogásból ered.”
“Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.”
Albert Einstein
.
.
Mélyentisztelt Oldberg !
.
A fönti bejeg yzésed minőségét tekintve egy önálló cikk.
Nem gratulálok hozzá, csak konstatálom, hogy tehetséged és műveltséged téged erre és ehhez hasonló munkák publikálására predesztinál.
Az már csak hab a tortán, hogy mennyire igaz…
.
Nagyon érdekes eszmecsere: hitről, vallásról, egyházakról.
Bár sokaknak provokatívnak tűnhet, a témához kapcsolódik Leonard Peikoff írása is, melynek utolsó mondata így hangzik:
“Itt az ideje, hogy ne Krisztusra gondoljunk karácsonykor, tegyük inkább az ünnepet az egoizmust, a józan észt, az evilági létet és a nyereségvágyat bűntelenül dicsőítő szertartássá!”
http://kapitalizmus.hvg.hu/2011/12/28/boldog-onzo-es-kommersz-karacsonyt-kivanunk/
.
.MONOTEIZMUS A KÖBÖN = POLITEIZMUS
.
Ne kokettáljatok a többisten hittel, mert “egy az isten”- és kész !!! Ezt Ő Maga parancsolja nekünk, s ha mégis ezt teszitek, tulképp’ visszatértek a pogány vallások talajára, Róma , Hellász és stb. hitvilágába., Holott külön azt is megparancsolja, “ne legyenek neked más isteneid !”
.
Általában a szentháromságot vallók hajlamosak erre a megalkuvásra, mert hát hogyan lehetséges az ugyebár, hogy valami “1″, aztán mégiscsak “3″ ?- persze, hogy sehogy… [legalábbis egész számoknál]. Az pediig kész lehetetlenség, hogy például:
[az] Atya = 1/3 ; . avagy az a teória, hogy
Atya+Fiú+Sztlélek = Isten, azaz “egy”…
.
Én abban hiszek és sok bajtól megmenekülnénk, ha ezt az egy szabályt betartanák az emberek:
“Amit nem kívánsz magadnak, ne cselekedd másnak.”
+ “Legyetek jók, ha tudtok!”
Már ott kibicsaklik néhány ember értelme, hogy egy politikust szeret…..inkább azt nézhetné, vajon mi az amiért tisztelhetné….
A családtagot, barátot szereti az ember olyannak, amilyen!
Egy ünnep alkalmával szeressük egymást gyerekek, egyébként pedig máskor, ha lehetőséged van, hogy megöld, nem gondolkozol, hanem megteszed…..és erről szól az év többi napja. Oszt jónapot!
tiszteltholgyeimesuraim
.
“Ne félj, csak bízzál Istenben!” – hirdeti ezt az, akit még nem suhintott meg a halál emberek által megélesített kaszája.
Ez ugyanolyan hazug közhely, mint az is, hogy “a demokrata nem fél”. A francokat nem fél. A tanult ember ismeri a kockázatokat, a veszélyeket is, nemcsak a frázisokat…”
.
A válaszom a Husz Jánosról és Jeromosról fennmaradt beszámoló, amely csak egy a sok közül:
“Huszt ezután a világi hatóságok, akiknek átadták, elvezették a vesztőhelyre. Óriási tömeg követte: fegyveresek százai, pompás öltözékű papok és püspökök, valamint Konstanz lakosai. Amikor a máglyához kötözték, és már csak a tűz meggyújtása volt hátra, még egyszer azt tanácsolták a mártírnak, hogy vonja vissza tévedéseit, és mentse meg magát. “Milyen tévedéseket vonjak vissza? – kérdezte Husz. Egyben sem tartom magam vétkesnek. Isten a tanúm, hogy minden írásommal és prédikációmmal lelkeket akartam megmenteni a bűntől és a kárhozattól. Ezért a legnagyobb örömmel pecsételem meg véremmel azt az igazságot, amelyről írtam és prédikáltam.” Amikor a lángok fellobbantak körülötte, énekelni kezdett: “Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!” Addig énekelt, amíg hangja örökre elnémult.
Még ellenségeit is szíven ütötte ez a hősies viselkedés. Egy ügybuzgó katolikus így jellemezte Husz mártíromságát, és Jeromosét, aki nemsokára követte őt a halálban: “Mindketten kitartottak, utolsó órájukig. Úgy készültek a tűzhalálra, mintha menyegzőre indultak volna. Fájdalom kiáltása nem hallatszott ajkukról. Amikor a lángok felcsaptak, zsolozsmába kezdtek, és a vadul izzó tűz alig tudta elnémítani éneküket.”
(Jeromos egyébként először valóban megtagadta hitét (talán tanultabb volt, mint Husz János?…), azonban hamarosan nagyon megbánta amit tett, és – tudva, hogy sorsa ugyanaz lesz, mint Husz Jánosé, a barátjáé – megváltoztatta a vallomását, és szilárdan kiállt az igaza mellett.)
.
A tanultságról írt gondolataira hadd írjam ide Pál apostol szavait – aki mellesleg korának legtanultabb emberei közé trtozott:
“Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban.”
.
Ön nem vesz számításba két fontos dolgot:
Azt az igazságot, hogy van feltámadás, ezért a földi élet vége nem oly nagy veszteség.
Azt a szeretetet, amely kész az életét feláldozni azért, akit szeret.
Hogy “egy demokrata nem fél” – ez számomra sem látszik megalapozott állításnak. Egy elv senkit nem szabadít meg a félelemtől.
De “a teljes szeretet kiűzi a félélmet.”
Erdő Péter: “Nem szabad gyűlöletkeltést szítani” – eddig vajon melyik bolygón honolt?!
A zemútévekben minden erről szólt, sőt a zemberek szivatása most is erről szól, fizessünk azért, mert kétszer is megbuktattuk a vekkerest!
Aludjon még Erdő Péter és álmodjon szépeket! Jóccakát!
vigyazo
“Ez ugyanolyan hazug közhely, mint az is, hogy “a demokrata nem fél”. A francokat nem fél. A tanult ember ismeri a kockázatokat, a veszélyeket is, nemcsak a frázisokat…”
.
Akkor neked újra:
“Az idézet egy mondat töredéke, amely teljes egészében így szól:
“Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek az által válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.”
.
Kiegészítő megjegyzés a fentihez a linken:
“Lám, ennek már van értelme. A teljes szöveg elolvasása meggyőzhet minket arról (engem meg is győzött), hogy Bibó István – méltóan hírnevéhez – nem írt hülyeséget, csak idézői tettek kétségtelen tanúbizonyságot alultáplált szellemi képességeikről.”
.
http://wita.hu/index.php?show=post&post=1085