Jereván – Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az örmény államfő azt, hogy Azerbajdzsánban szabadon engedték az örmény tiszttársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatisztet. Örményország a nemzetközi porondon további lépéseket tehet válaszként arra, hogy Magyarország kiadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak, mondta szombati sajtóértekezletén Jerevánban Larisza Alaverdján, Örményország ombudsmanja, a Jogi Önkény Ellen elnevezésű civil szervezet vezetője.
.
„Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak”, szögezte le Szerzs Szargszján üzenetében, amelyet abból az alkalomból adtak ki vasárnap, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét.
.
„Ezekben a napokban rettenetes esemény szemtanúi voltunk. Szabadlábra került az, aki baltával ölt meg egy alvó örmény katonatisztet”, emlékeztetett az örmény elnök. Hozzátette: Jereván arra számít, hogy a nemzetközi szervezetek, illetve a Karabah ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport társelnökei reagálnak az ügyre. Függetlenül azonban bármiféle visszhangtól, a történtek után senki nem javasolhatja Karabah népének, hogy csatlakozzon Azerbajdzsánhoz”.
.
Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki és visszamenőleg kifizették a bérét. Az örmény elnök erre utalva úgy fogalmazott: nehéz elképzelni, hogy ennél jobban le lehet járatni az európai igazságszolgáltatást.
.
Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt, és a viszony ma is igen feszült a két szomszédos ország között. Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.
.
Larisza Alaverdján szerint – akit a newsarmenia.ru hírportál idézett – az országnak fel kell hívnia a nemzetközi porondon a figyelmet az Azerbajdzsán által elkövetett jogsértésekre. Szerinte elsősorban azokban a nemzetközi szervezetekben kell ezt megtennie, amelyeknek Jereván és Baku egyaránt tagja. Alaverdján szükségesnek tartja, hogy minél több dokumentumot gyűjtsenek össze, amely bizonyítja, hogy Azerbajdzsánban állami szintre emelt fajüldöző politikát folytatnak. Az ombudsman azt is megjegyezte: magyar igazságügyi orvosszakértők annak idején megállapították, hogy Safarovot rasszista nézetei újabb, hasonló bűncselekmény elkövetésére késztethetik.
.
A hírportál idézi Tigran Nagapetján örmény jogászt, aki úgy véli: a gyilkos kiadatása és kegyelemben részesítése nem annyira jogi, mint inkább politikai kérdés.
.
Egy másik örmény jogász, Ara Hzmaljána azt tanácsolja az örmény vezetőknek, hogy mostantól még nagyobb figyelemmel kövessék Azerbajdzsán magatartását, és minden hibás lépését használják fel a nemzetközi szervezetekben. Eduard Sarmazanov, az örmény parlament alelnöke felháborítónak nevezte, hogy a magyar hatóságok kiadták Safarovot, hiszen – mint fogalmazott – világos volt, hogy a gyilkost Azerbajdzsánban kegyelemben fogják részesíteni.
.
Armen Asotján oktatási és tudományügyi miniszter erkölcstelennek nevezte Budapest magatartását. Hozzáfűzte: Magyarország azzal, hogy kiadta a bűnöst Azerbajdzsánnak, lényegében bűnrészessé vált a gyilkosságban.
.
Az örmény Ramkavar-Azatakan Liberális Demokrata Párt precedens nélküli esetnek minősítette a kiadást, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország döntése a „lelkiismeret áruba bocsátását” jelentette. Granma Bagratján, az ellenzéki Örmény Nemzeti Kongresszus képviselője az örmény diplomácia kudarcának nevezte a kiadatást. Szerinte Örményország a hibás abban, hogy nem volt képes felvilágosítani a magyarokat: nem szabad így cselekedniük. „Hol volt Örményország, mint állam, a külügyminisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálat, a védelmi minisztérium, a nemzetbiztonsági tanács, a nagykövetség és a többi hivatal? Hol volt Örményország, amikor Azerbajdzsán megegyezett Magyarországgal Safarov kiadatásáról?”, tette fel a kérdést a politikus.
Orbán tettének politikai, és sajnos lehet, katonai hatása.
Patrubány mit szól mindehhez?
Ha Orbán mindezt nem tudta felmérni, akkor húzzon el addig, amíg megteheti! Ne sodorja veszélybe az országot!
Bár ennek a nímandnak az a szó, hogy HAZA, nem jelent semmit!
Sajnos ennek az országnak (Magyarország) zömmel olyan polgárai vannak, akiknek nincs semmiféle igényük a demokráciára, azt sem tudják mit is jelenthet, lásd Hódmezővásárhely!
Ezt érdemeljük, ezért mennek nyugat felé az értelmesebb emberek, bár én is mehetnék!
Vajon 10 év múlva ki marad itt? néhány közmunkás? Ki fog adót fizetni, mert a közmunka nem adóbevétel, ki fogja megtemelni a nyugdíjakat, az egészségügy finanszírozását?
Magyar emberek, gondolkozzatok végre!
“…Patrubány mit szól mindehhez?…”
.
- Ki a frászt érdekli, hogy jelentéktelen, testi- szellemi fogyatékos, komplexusok légiójával küszködő félanalfabéta állat mit szól ehhez?
.
…
A HVG közölt egy levelet, amit az örmény igazságügy miniszter írt Navracsicsnak.
Ezek nagyon is jól tudták, hogy mit csinálnak!Gazemberek társasága!!!
Eldrad
2012. szeptember 2. vasárnap
23:34
Civilben örmény.
Hát igen nagy hibát követtek el.Bár a felháborodás mértékét tekintve van hiányérzetem a múltra visszatekintve ami minket magyarokat érintett.Amikor a délszláv háborúban a szerbek lőtték Eszéket is ahol több mint 25-ezer magyar él nem volt ekkora viszhang vagy elég megemliteni a 89-es marosvásárhelyi magyar ellenes pogromot hát normál esetben ilyenkor minimum mozgósitást kellett volna elrendelni egy olyan fél milliósat ami felvonult volna a magyar román határra akkoriban megfélemlités céljából.Mindezt csak azért irom mert ha minket ér igazságtalanság akkor nincs ekkora összhang az emberek között.Például ebben az ügyben a szélsőjobbos gondolkodásuak elitélik a jobbikt is mivel támogatja a fidesz álláspontját.
Sajnos nem Hazudniképtelen VIktormihály környezetét fogják terrortámadások érni, hanem ártatlan tömegeket. Nem ment meg bennünket semmilyen távolság és a köztünk lévő országok ténye sem.
És mit szól a zászlóégetéshez Vonatollah és nagyszájú bandája ?
” NE bántsd a magyart mert póruljársz ” Cöcö
Nemhinném hogy ezesetben nyugdíjkoron túl lévő értelmiségiekkel kerülnének szembe , ha megmukkannának !
Majd megszólal kisgazda ex-politikusunk is, aki erdélyi székely-magyar örmény…
No, de mindegy. Lényeg, hogy minél többen szólaljanak fel. Nem szeretném, ha örmény barátaink azt hinnék, hogy ez az egész kiadatásos dolog az ország többségének az utólagos egyetértésével történt.
Felfigyeltetek arra, kedves azonos véleményű társak, hogy az örmények MAGYARORSZÁGOT ítélik el a vitatott lépéséért és nem tesznek különbséget a nemzetünk tagjai, valamint a mostani eszement kormányunk között?
Orbánnak és a gengjénewk “sikerült” kiterjesztenie a magyar-utálatot most már Európán kívülre is. Az az ország-rombolás, amit eddig végrehajtottak már felér – szerintem – a trianoni katasztrófánkkal, de még egyre fokozódik.
Nem tudom, hogy mit lehet tenni ellene. Nem hiszem el, hogy OV kormánya és parlamentje által bevezetett új választási szabályok alapján megdönthető lenne, pedig OKVETLENÜL MEG KELL DÖNTENI ennek a szó szerinti Cosa Nostrának az uralmát. EZEN gondolkozzatok!
Kakas
Mozgósítás? He-he. Nézd már meg ezeket a sörpotrohot növesztő gárdistákat, betyársereget. Csak civil lakosokat tudnak riogatni.Ha bármilyen sorozásra kerülne sor, ők lennének az elsők, akik vinnék az orvosi papírt, hogy lúdtalpuk van. Akkor már nem is kellene annyira Erdélyország. Fotelharcosok.
Bubu64.Én nem a jelenre gondoltam hanem a 20-23-évvel ezelőtti történésekre amikor nem sokon múlott hogy mi is háboruba keveredjünk.Bár akkoriban elég jók voltak a demográfiai mutatóink az aktiv harcra fogható korosztályok terén és nem elhanyagolható hogy például 1992-ben mikor a délszláv háború kiszélesedett az általános hadkötelezettség tekintetében egy állandó 90-ezres hadseregünk volt a fegyverzet terén pedig nem volt külömbség a szomszédos országok között.Amikor a tv-ben sok ember látta a Marosvásárhelyi eseményeket utánna már azt várták mikor kapnak behivót tartalékosként félelem nélkül tehát alig vártam én is hogy mikor mehetek megvédeni az erdélyi magyarokat enyhén szólva is felment az adrelalin szintem és nem érdekelt hogy meg is halhatok.
Azt nem értem, meddig mehet a saját feje után egy miniszterelnök, negligálva a tanácsadókat és a minisztereit.
Legközelebb egymaga hadat üzen majd az ország nevében?
Szerintem kezdeményezzünk népszavazást:
“Egyetért-e Ön azzal, hogy Orbán VIktort kiadjuk Örményországnak?” :-)))))
Az Külügyminisztérium iratai szerint minden olyan várható diplomáciai bonyodalomra felhívták a döntéshozó figyelmét, ami azóta bekövetkezett.
A népszabadság azt írja, hogy felhívták a figyelmét, mely szerint örmény “terrorakció” is elképzelhető Magyarországon.
Amennyiben! Amennyiben bekövetkezik, akkor szándékos hazaárulás címén kell vizsgálódni.
Ha még egy bizonyos privát számlán is mozgás észlelhető, …
Az örményeknek jó bankösszeköttetéseik vannak. :)))