Los Angeles –X-51A WaveRider, amely a tervek szerint a hangsebesség hatszorosával hasított volna a Csendes-óceán felett, nem hajtott végre sikeres tesztutat. A pilóta nélküli gép elrajtolt a B-52 szárnya alól a kaliforniai partok felett, a gyorsítást is megkezdte, később azonban kiütköztek a hiányosságok.
.
A Pentagon közleménye szerint a vezérsík problémáját 16 másodperccel az után észlelték a kísérlet irányítói, hogy begyújtották az X-51A kódjelű repülőgép gyorsítórakétáját. Újabb 15 másodperccel később, amikor a repülőgép levált a gyorsítórakétáról, irányíthatatlanná vált, darabokra szakadt, és a Csendes-óceánba zuhant Los Angelestől északnyugatra – mondta el Daryl Mayer, az ohiói Wright-Patterson légi támaszpont egyik alegységének szóvivője. A kísérlet vezetői azt tervezték, hogy ötperces tesztrepülés tudnak majd végrehajtani a hiperszonikus géppel.
.
A Hullámlovast a hangsebesség hatszorosával való repülésre tervezték, ami azt jelenti, hogy a gép kevesebb mint egy óra alatt képes lenne megtenni a New York-London távolságot. A gép tesztjeit az amerikai légierő egy nagy sebességű manőverező robotrepülőgép kifejlesztéséhez akarja hasznosítani. A kísérlet költségeit nem közölték, tekintettel arra, hogy a program számos részletét titkosnak minősítették. A balesetet szenvedett gép a harmadik volt a hadsereg számára megépített négy X-51A közül. A légierő közleménye szerint még nincs döntés arról, hogy mikor kerülhet sor a negyedik légijármű tesztrepülésére.
.
Az amerikai légierő kutatólaboratóriumának illetékese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a közvetlenül a kísérlet elején bekövetkezett kudarc miatt nem próbálhatták ki a Hullámlovas folyamatos haladását biztosító, Scramjet típusú hajtóművet. A Pratt & Whitney Rocketdyne cég által tervezett hajtómű a program leírása szerint a gép száguldását kihasználva sűríti össze az üzemanyag berobbantásához szükséges levegőt.
Hallottam én egy orosz gépről ami a Hangsebesség 3 vagy 4 (?) szeresével volt képes repülni. (de majd utána nézek)
Az Oroszok már évtizedekkel ezelőtt megcsinálták (?)
Na jó nem 6 Mach volt, 1 Mach azt hiszem kb. 1240 km/h (tengerszinten)
de elképesztő mindenképpen.
.
Sajnos ez a gép megsemmisült de gondolom a kísérletek azért folynak gőz erővel …
Általában ez történik az első próbák során, tudjuk a történelemből, de a nagyszerű dolgok így születnek.
Maradjunk annyiban, hogy jó ideje mindent az oroszok szállítanak a nemzetközi űrállomásra. Az amerikaiakat is.
A MÍG-25 képes háromszoros hangsebességgel repülni, de nem tartósan és ez nagyon igénybe veszi a gázturbináit. Az SR-71es felderítő viszont sokáig (pár óráig) tudott (már kivonták) ilyen sebességgel repülni. Talajszinten nincs olyan repülőgép (és hajtómű), ami ezt a sebességet el tudná érni. Ilyen sebességgel sokezer méter magasságban repülnek, ahol a levegő ritkább és ezért kisebb az ellenállása. Ezenkívül a levegő sűrűségével együtt csökken a hangsebesség is, pár ezer méteren már „csak” kb. ezer km/h. A programban megcélzott sebességnél viszont már nem gázturbinát, hanem torlósugár-hajtóművet használnak, ami működési elvét tekintve az egyik legrégibb és legegyszerűbb (bár ez a konstrukciótól függ), már a V1-nek is ilyen volt. De az nem tud álló helyzetből indulni, a gépet fel kell gyorsítani és csak utána lehet bekapcsolni ezt a hajtóművet. Ezért használnak gyorsítórakétát. Jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt a problémát –az eltérő működési elveket- valahogy összeházasítsák. Ha sikerül ezt a problémát megoldani, akkor lesz igazán a gyakorlatban használható hajtómű.
Ezt a megoldást hogy gyorsítórakéta+hajtómű, légvédelmi rakétáknál, vagy nagy távolságokra repülő (pl. hajók elleni) rakétáknál és robotrepülőgépeknél már évtizedek óta használják.
Ilyen sebességnél már óriási mechanikai és aerodinamikai erők hatnak. Nem tudom létezik-e a világon olyan szélcsatorna, ahol ekkora sebességű repülést tudnának tesztelni. Kénytelenek élesben, tesztpéldányokat feláldozva kísérletezgetni. Ezért veszítették el ezt a példányt és tartok tőle, hogy még néhányat el is fognak. Annak idején az X15-ös programban elérték a 7,5 mach-ot is, igaz azt rakétával. De a kísérletek aerodinamikai eredményeit gondolom felhasználják itt is.
Túl gyorsan akartak sikert elérni.Nem is lenne rossz a világ bármely pontjára két három óra alatt eljutni.Lehet hogy pár éven belül már a holdra is könnyebb lesz eljutni és bázisokat épiteni .Ebben van fantázia ezért már érdemes lenne minden nap felkelni.Egy holdon kiépitett bázisról mivel nincs légellenállás kissebb energiabefektetéssel lehetne eljutni a marsra és igy tovább.Én azt mondom még száz százötven év és talán már a jupiter holdjaira is embert lehet küldeni.Na ezt kéne inkább forszirozni ezen a bolygón és nem háboruzni meg a “pénzazisten”szerint élni.
Leesett.
Naés ?
Csak Irán harcigépei szoktak elsőre tökéletesen működni ( made in csájna )
-
Egyébként direkte figyeltem Orbánia nem fizetős televízióit , mit hoznak ki ebből a valóban érdekes hírből :
1 : TV2 híradó : fél óra kriminalizált vegyes-hír , egy két belpolitikai aktualitás , aztán a nagy semmi.
2: RTL híradó : fél óra kriminalizált vegyes-hír , egy két pletyka celebekről-ribancokról , egy két belpolitikai aktualitás ÉS A LEGVÉGÉN egy kis rövid gunyoros hangú tudósítás erről az ügyről.
3: MTV1 Híradó : Aztat kérem nem tudom mert elvből nem szoktam nézni. ( Szart sem szokott enni az ember , nemiga?…:)
A Concord átlagos utazási sebessége volt Mach 2.02. Sajnos ez a gép már nem repül, igaz a jegy is elképesztően drága volt, de legalább kétszer olyan gyorsan repült mint a hagyományos utasszállítok. 1965 ben kezdődött a projekt és 69 volt az első teszt repülés.
Az hogy ez a gép lezuhant, nem probléma. A kisérletek és tesztek fontos mérföldkövek a fejlesztésben. Nagyon gyanus ha valami a emberi alkotás rögtön első próbálkozásra működik.
Hová rohanunk emberek?
Milliárdokat áldozunk annak a néhány hülyének az érdekében, akinek sok a mai New York – London közötti repülőút ideje?
Tudjuk jól, azért sietnek, mert várja cicájuk őket a kupiban.
Csak azt tudnám, hogy mire törik magukat. Hiszen Lányi Zsolt szerint “A magyar katona egy szál szuronnyal többet ér, mint egy amerikai katona ötezer rakétával”.
Megjegyzem, én rögtön láttam, hogy azok a vezérsíkok… szóval, hogy nem az igaziak. Nem szóltam, végül is hadd tanuljanak csak a saját kárukon! A V1 hajtóművét torlósugarasnak nevezni viszont erős túlzás. Inkább redőnyművesnek nevezném.
Egyszer megnéztem az Értelmező Szótárban a “ripitya” szót. Nincs benne. Viszont ugyanezzel a jelentéssel az van, hogy “rapitya”. Egy egész ország rosszul tudja?
Ezt a rapitya változatot én csak Püspökladányban hallottam, de ott is csak egyszer. A ripitya ezek szerint tájnyelvi változat.
ripitya jelentése
Anyanyelvi őrjárat
szerző: Grétsy László
„Alaptalan” szavak
„Sokszor halljuk, mondjuk: ripityára tört. De van-e egyáltalán ripitya?”
Nincs, de alapja mégis van a szónak, mégpedig a nép nyelvében élő rapacs – ripacs. Jelentései: ’göröngy, egyenetlenség, érdesség, himlőhely, ragya’. Ezzel függ össze ’egyenetlen, rücskös felületű, himlőhelyes’ jelentésű ripacsos szavunk is. Azt, hogy ma hatásvadász, rossz színészt is jelent a ripacs, Szigeti Józsefnek köszönhetjük, aki Csókon szerzett vőlegény című vígjátékában egy kóbor, lezüllött színésznek adta ezt a nevet. A ripityára második i-je pedig hangtani hasonulás eredménye.
Báthory Ödönke 2012. augusztus 17. péntek 12:47
(WikiSzótár.hu)
ripitya (főnév)
Image:Ripitya.jpg
Darabokból álló mű; zúzalék.
Eredet [ripitya < középmagyar: pirinka, pirinkó (pirinyó, apró) < lásd: parány]
További találatok: “Ripityom – Az ószláv eredetű ripity ( jókedv ) főnév egyes szám első személybeli alakja. ” Hozzáteszem, hogy nekem inkább igének tűnik. Mindenesetre a “ripityomra törik” formával is gyakran találkozni. A ripityom szó mindenesetre inkább az ihaj-csuhaj vagy a hejehujahaj szinonímájaként használatos lásd: ripityom, tillárom, és az álnépieskedő ripacskodásra utalnak vele. Ennek több köze van az ószláv (valószínűleg inkább ruszin) jelentéshez. Autentikus népi megfelelője az ingyom-bingyom. Ennyit a hatszoros hangsebességről.
” népi megfelelője az ingyom-bingyom. Ennyit a hatszoros hangsebességről.” -ez volt a legjobb. Köszönöm mindenkinek. A rapityát egy polgári (Polgárról származó, tehát Pladányhoz közeli) ismerősöm mondta. És az ő polcán lévő Értelmező szótárban tényleg nincs ripitya.
Asszem, én is kimerítettem a hatszoros hangsebességben rejlő összes lehetőséget.
Ja elfelejtettem mondani, hogy a teljes definíció: RIPITYOM Az ószláv eredetű „ripity” (jókedv) főnév egyes szám első személybeli alakja. Ha
viszont nem nekem van jó kedvem, hanem másnak, úgy ott rogyjon rá az ég. (Ripitya) – Tímár György Nevető lexikonjából való. Természetesen az is vicc, hogy főnévnek legyen egyes szám első személyű alakja, ez olyan, mint az én tyúk, te tyúk, ő tyúk, mi tyúkok… Mielőtt még valaki komolyan venné, vagy hülyének nézne.