Golden, Colorado – A néhány éve még csak sci-fi filmekben megjelenő űrbányák megvalósítása már nem sokat várat magára. Magánbefektetőkből álló csoportok készítenek üzleti terveket a világűr kiaknázására. Főbb célpontjaik a viszonylag könnyen elérhető égitestek, elsősorban a Hold és az aszteroidák lehetnek. A pénzügyi és technikai problémákon kívül számos jogi kérdés is megoldásra vár: a tulajdon- és a bányászati jogok kérdése, valamint az, hogy miként sikerül az űrbéli kitermelést összhangba hozni a nemzetközi szerződésekkel.
.
Júniusban ültek össze az Űrkészletek Kerekasztalnál a szakértők, hogy a felmerülő problémákra megpróbáljanak választ találni. A konferenciát a Planetary and Terrestrial Mining Sciences Symposium szervezte a coloradói School of Minesszal, valamint a Lunar and Planetary Institute-tal közösen.
.
Űrjog már most is létezik, de miután a világűr kiaknázása sokáig nem merült fel komoly formában, a vonatkozó jogszabályok is kezdetlegesek, leginkább a „békés felhasználást” emlegetik – ami egy olyan korszak maradványa, amikor a szuperhatalmaknak a másik űrfegyverkezésétől is rettegnie kellett.
.
Vita van arról, merrefelé bontakozik ki az űrjog fejlődése, különös tekintettel a bányajogokra, és ezt a fejlődést minden bizonnyal az fogja meghatározni, akinek kellő mersze és elég pénze van ahhoz, hogy az egészbe belevágjon. Az sem kétséges, hogy a meghatározó vállalkozásoknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy az önmagukra szabott szabályozást kikényszerítsék.
.
A konferencia szakértői szerint két-öt év választ el minket attól, hogy meginduljon a kitermelés az aszteroidákon, vagy valaki úgy gondolja, megéri érceket kitermelni a Holdon; nagyjából ugyanekkor megjelennek az első űrperek is a bíróságon. Ami azt illeti, legalább egy ilyen pert már próbáltak indítani. A keresetet Gregory Nemitz, az idahói Twin Fallsban bejegyzett Orbital Development igazgatója adta be, mégpedig a NASA és az Egyesült Államok kormányzata ellen, hogy megvédelmezze tulajdonjogait a 433 Eros aszteroidán. Nemitz tizenegy hónappal azelőtt jelentette be tulajdonjogát, hogy a NASA Shoemaker nevű űrhajója 2001 februárjában landolt az Eroson.
.
A tulajdonjogi igény alapja a tulajdonjog legfontosabb része Nemitz szerint, ami kimondja, hogy a tulajdon megelőzi a birtoklást. A vállalkozó azt állítja, több évszázadnyi jogfelfogás ismeri el, hogy valamire vonatkozó közjogi követelés érvényes lehet még az előtt is, hogy a tulajdont ténylegesen birtokba vette a tulajdonos.
.
Ettől persze még nyitva marad a kérdés, hogy mitől lett Nemitz az Eros tulajdonosa. Elég-e az, ha valaki kimondja, hogy övé a Jupiter összes holdja, vagy nem árt, ha valamit ennek érdekében azért fel is kell tudni mutatnia? Ennek fényében válhatnak érdekessé az éveken át bugyutaságnak tartott „adásvételi” szerződések, amelyekkel egy időben divat volt „telket venni” a Holdon. Az, aki pénzt adott egy holdbirtokért, egészen bizonyosan teljesített, de vajon az eladó tulajdonos volt-e, amikor az adásvétel tárgya felett valójában soha nem rendelkezett? Mennyiben kell egy „holdbirtokhoz” fűződő jogokat tiszteletben tartania annak a vállalkozásnak, amely épp ott kutat szilícium után?
.
Nemitz azt állítja, a perrel az a célja, hogy rászorítsa az Egyesült Államokat, kezdjen valamit hivatalosan is az űrjoggal, illetve az, hogy nemzetközi vitát kezdeményezzen a tárgykörben. Az első célt egyelőre nem érte el. A szövetségi bíróság és a fellebbviteli bíróság ugyanis nem volt hajlandó az üggyel foglalkozni, éspedig azért nem, mert a területet jogelméletileg teljesen szabályozatlannak ítélte meg. A második célt ellenben elérte: az utolsó tíz évben megszaporodtak a különféle nemzetközi űrjog-konferenciák.
.
Nemitz azonban bevallja, hogy nem sokat foglalkozik az űrbányászat jogi vetületeivel, és ma azt tartja a legjobb megoldásnak, ha teljes erőbedobással a műszaki problémák megoldásán dolgoznak. Mint mondta, a tulajdonjog elsődleges funkciója az, hogy a tulajdont a lopással és a vandalizmussal szemben megvédelmezze, az űr azonban hatalmas, és egyelőre nincs olyan szomszédság, amitől tulajdonunkat félteni kéne.









Ha ezt a fontos kérdést eldöntötték, akkor megvizsgálhatnák már végre, hogy kinek fütyül a fülemüle?
Egy biztos: ha az öreg Orbánnak lesz bányája a Holdon (miért ne…) akkor a Közgép onnan fogja venni a kőzúzalékot.
Pl.a magyarországi sínek, azaz vasúti aljak alá is.
Így az arra vonatozó magyarok majd elmondhatják, hogy utaztak a “Holdon”.
Ez persze látszani fog a jegyárakon is.
.
És még mondja valaki, hogy magyarnak lenni nem perspektíva.
A Hold kering a Föld körül, így nincs egy olyan ország sem, amely felett minden egyes másodpercben tartozódik, az aszteroidák útvonala pedig ennél is nehezebben húzható meg államhatárok mentén. Szerintem a legigazságosabb az lenne, hogy aki először leszáll és megkezdi rajta a bányászatot, azé lesz a tulajdonjog is (igazi vadkapitalizmus). Csak nehogy aztán a szürkék megtámadjanak, amiért kikotorjuk előlük az anyagot :P Akkor lesz ám fülkeforradalom, meg “a Naprendszer nem maradhat ellenzékben!”
A földi politikai és közigazgatási jogi berendezkedése nem kellő alap az ilyen jogok tisztázásához – közelíteni pedig alighanem első lépcsőben a vadkapitalizmus jogrendjével kell.
Azé aki birtokolni képes. Ez teljesen nyilvánvaló a hatályos jog szempontjából.
A Hold az enyimé.
Megis nézem mindeneste , mert jógazda szeme hízlalja a jószágot.
( Később döntök affelől hogy mennyit szeggyek ba azoktól akik bámulni akarják a tulajdonomat , önboldogítási célzatból. Házaspárok esetében tudok tenni engedményt. )
Geyza, Geyza mit hazudozól?! Nemisatied hanemazenyim! Tudd meg! Én nem csak nézegetem, hanem a palláslétrát nekitámasztom, oszt föl is menek rája kapálgatnyi.
Enyim a vár – tied a legvár !
Geyza: “A Hold az enyimé.”
-
Lassan a testtel Geyza. Ha ezt Matolcsi megtudja akkora adót vet ki rád, hogy belegebedsz. A felsö határ a csillgos ég lesz. Igaz, még elötte el kell dönteni, hogy “holdadót” vagy “vagyonadót”. Elvégre nem föld,.. hanem mezőgazdasági hasznosítású holdterület, és ráadásul repül is, mint a Zepelin, amire ugye kivethetö a vagyonadó.
Abban biztos vagy, hogy nincs rajta parlagfü? Mert ha van, akkor nem lesz olcsó lekaszáltatni.
Na csak figyeld Matolcsit. Ha hosszan csengetnek az ajtón, az az APEH lesz.
Én a helyedben nem kinlódnék vele, hanem felajánlanám a FIDESZ holdudvarának.
Kerdvenc közgaszdászunk Tarlóssal karöltve majd áthaladási díjat vett ki az aszteroidákra: mert használja a magyar égboltot.
Helyesen:gazdász. De emlékezzünk Pali bácsira. :D
Geyza
2012. július 14. szombat
14:21
.
“Házaspárok esetében tudok tenni engedményt. )”
.
Csak házaspárok esetén?
A fene a látszatkeltő rablókapitalista pofádba vazze.
Hát a házaspárok már pont hogy túl vannak a holdbámulás fázisán. Ők ugyan sokra mennek a te engedményeddel.
Esetleg olyan, házasságban élőkre gondolsz,akik nem a hivatalos párjukkal bámulják a holdat?
Akkor te gazdasági eszközöket vetsz be a társadalom szövedékének bomlasztásába. A család a társadalom sejtje.
És az egynemű házasságban élőkre kiterjed a kedvezmény, vagy azokat diszkriminálod? Esetleg ők csak újhold idején élhetnek vele?
És a látáskárosodottak? Akiknek amúgy is kevés jut a Holdból?
Ködös esték alkalmával…?
És ha kirúgják Magyarországot mindenhonnan, és bejön a jegyrendszer, arra felkészültél?
Nem olyan egyszerű ez, Gheyyyzza.
Amúgy pedig:
.
Meg kell állapítani az aszteroida tömegközéppontjának a hollétét. Véletlenszerűen fel kell venni egy, a tömegközépponton áthaladó egyenest, ez fog megfelelni a Föld forgástengelyének. Szintén véletlenszerűen föl kell venni a dátumvonalat, a szandi-mandit. Ez már lehetővé teszi a földfelszíni viszonyok rávetítését az aszteroidára.
Kasmír térségének hovatartozása függőben van.
A Kurill-szigeteké szintén.
Nem volna politikus dolog a Jobbiknak túl sokat elnézni a tekintetben, hogy nagyon feltünedezzen az aszteroida (aszretoidák) Székelyföldnek megfelelő részén.
Orbán viszont benyalhat Szász Jenőnek ugyanott, ha valahogy meg tudják oldani.