Budapest – A demokratikus ellenzék összefogását szorgalmazta Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) vezetője és Hiller István szocialista országgyűlési képviselő a Nagy Imre Társaság szombati fővárosi rendezvényén.
.
Az 54 évvel ezelőtt mártírhalált halt miniszterelnök szobránál tartott délutáni megemlékezésen valamennyi felszólaló elfogadhatatlannak nevezte, hogy Nagy Imre emlékművét eltávolítsák a Vértanúk teréről.
.
Gyurcsány Ferenc a mintegy kétszáz ember előtt elmondott beszédében a „köztársaság igazi ügyének” visszaállítását nevezte legfontosabb céljának, amelyet szerinte a „demokratikus sokaság összefogása” érhet el a kétharmados többség megszerzésével. Ehhez azonban az ellenzéknek félre kell tennie a kevélységet, a kivagyiságot, az önzést és a személyes harcokat – hangsúlyozta, hozzátéve: aki nem akar együttműködni, az Orbán szekerét tolja, és nincs helye a demokratikus baloldalon.
.
A DK vezetője szólt arról is, hogy az újjáéledő Horthy-mítoszt, valamint az ugyancsak meglévő Kádár-kultuszt sem tudja elfogadni. Hangsúlyozta, a demokratikus oldalon állóknak Nagy Imrét kellene államférfiként tisztelniük, aki szemben állt mindkét vezetővel, nem úgy, mint Orbán Viktor, aki a huszdaik századi önkényurak világának része. A volt kormányfő erre hivatkozva kijelentette: Orbán Viktornak semmi joga nem volt délelőtt megkoszorúzni Nagy Imre szobrát.
.
Hiller István úgy fogalmazott: a harmadik magyar köztársaságot kivégezték, ezért újat kell építeni, és ehhez mindenkire szükség lesz, aki demokrata. Mint mondta, az összefogás első lépeseként azt kell elérni, hogy egyre többen ki merjék mondani: félelem uralkodik az országon.
.
A szocialista politikus emellett felszólította a kormányoldalt, hogy felejtsék el Nagy Imre szobrának áthelyezését. Hiller István védelmébe vette József Attila Kossuth téren álló szobrát is, valamint jelezte, nem szeretnék, ha a progressziót elutasító gróf Tisza István szobrot kapna az Országház mellett.
,
A rendezvény elején Mécs Imre szólalt fel a Nagy Imre Társaság nevében. Az 1956-ban halálra ítélt politikus – volt szabad demokrata, majd szocialista országgyűlési képviselő – úgy látja, 23 évvel a rendszerváltás után nehéz magyarnak lenni, bár formálisan európai polgárok lettünk, mára mégis kijátszhatóvá váltak a jogállam garanciái, és újból egypárti berendezkedés épül.
,
Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője azt mondta, Nagy Imre szobrát tudatosan állították fel úgy, hogy a Parlamentre nézzen, de a „magyar törvényhozás mai urai nem állhatják a mártír miniszterelnök tekintetét”. A lelkész szerint Nagy Imrének azért sincs helye a mai politikában, mert elvei voltak. „Élni szeretett volna, de nem mindenáron”, fogalmazott.
.
Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke azt mondta, a magyar média az utóbbi években a szükségeshez képest alulteljesít, különösen érvényes ez szerinte a közmédiára, ahol „időről időre visszatér a kiegyensúlyozatlanság, a sokirányú és hiteles tájékoztatás hiánya”.
.
A Nagy Imre Társaság megemlékezését Vágó István televíziós műsorvezető vezette; felszólalt a Magyar Demokratikus Charta és a Magyar Szolidaritási Mozgalom ifjúsági szervezetének képviselője is.
kekec
Még egy: a fityisz szektás viselkedése!
Lehet, hogy a bizonytalanok nagy része csak valami vallási alapon állna csatasorba a racionalitás mellett – ez nagyon bonyolítja a lehetőségeket!
Szégyenletesen kevesen voltunk ott szombaton. Megfogadtam: legközelebb akkor megyek, ha forradalom van.
Gyurcsány Ferenc – 2012.06.18. – Sajtótájékoztató – Költségvetés
http://www.youtube.com/watch?v=QIjuboh1v9g&feature=share
gets: Csakhogy kevesekhez jut el. És elég egy rosszul megválasztott időpont, hogy Gyümölcskartársakat távol tartsa.
kekec!
Már meg ne sértődj, de újabban ‘hetus’-i magasságokat érsz el a Gyurcsány és a DK ekézésével. Azt hiszed ez használ? Kinek? Nem kéne annyira türelmetlennek lenni egy alig 8 hónapja alakult párttal. És olyan háttérrel, amit teremtettek nekik.
Józanul belegondolva, 2014-ben senki nem fog tudni baloldali osztogatós politikát folytatni, hiába is várják esetleg sokan. Persze enyhíteni a mai rémségeken lehet. És a mai alternatív javaslatok pont ilyen irányúak.
Lehet minuszolni.
bozse
2012. június 18. hétfő
22:32
hetus = provokatőr
kekec = gondolkodó
Nagy ám a különbség! :)
Azért ez nem semmi:
http://www.boon.hu/gyanusitottkent-hallgatjak-ki-a-kepviseloket/2010664
bozse
nem vagyok türelmetlen, egyszerűen nem tetszik az irány, amerre elindultak, mert arra nem található tömegtámogatás, márpedig Orbán leváltásához és főleg utána az ország rendbetételéhez anélkül hozzá sem szabad, -érdemes kezdeni.
Még mindig őket tartom a leginkább támogathatónak a palettán – no de én értelmesnek tartom magamat, akik Magyarországon szánalmasan vékonyka réteget képviselnek, akik ráadásul napról-napra fogyatkoznak, mert akinek esze van, az elhúz innen, mint a vadlibák!
bozse
és tényleg nem semmi, hogy már a fidesz jelvény is egy ügyvéd esetében képes “jelentős anyagi hátrány okozására”! Csodálom, hogy csak személyes adat jogosulatlan kezelése miatt jelentett fel az ügyvéd úr, amikor polgári pert is indíthatott volna a “jó hírnév megsértése miatt”
Én ennek a hírnek tulajdonképpen örülök: hogy egy fidesz jelvény képes anyagi hátrányt és a jóhírnév rontását előidézni! Lesz ez még így se!
Magyar Köztársaságok
Az alábbi történelmi tények alapján én újraszámoztam a köztársaságokat.
Természetesen a történészeknek az illetékessége a meghatározás.
I, Köztársaság 1849.04.14-1849.08.13
(A Függetlenségi Nyilatkozat kimondta)
• Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam.
• •
• Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök Kossuth Lajos a maga mellé veendő miniszte-rekkel kormányozza.
II. Köztársaság
(Első (nép)köztársaság 1918–1919 )
• gróf Károlyi Mihály (miniszterelnök), 1918. október 31. – 1919. január 11.
• Berinkey Dénes (ügyvezető miniszterelnök), 1919. január 11. – 1919. március 21.
III. Köztársaság
(Magyar Tanácsköztársaság, 1919)
A Forradalmi Kormányzótanács elnöke
Garbai Sándor, 1919. március 21. – 1919. augusztus 1.
IV. Köztársaság
(II. Magyar Köztársaság, 1946-1948)
miniszterelnökei
• Nagy Ferenc, 1946. február 4. – 1947. május 31.
• Dinnyés Lajos, 1947. május 31. – 1948. december 10.
V. Köztársaság
(Magyar Népköztársaság, 1948-1990)
a Minisztertanács elnöke
• Dobi István, 1948. december 10. – 1952. augusztus 14.
• Rákosi Mátyás, 1952. augusztus 14. – 1953. július 4.
• Nagy Imre, 1953. július 4. – 1955. április 18.
• Hegedüs András, 1955. április 18. – 1956. október 24.
• Nagy Imre (másodszor), 1956. október 24. – 1956. november 4.
• Kádár János, Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4. – 1958. január 28.
• Münnich Ferenc, 1958. január 28. – 1961. szeptember 13.
• Kádár János (másodszor), 1961. szeptember 13. – 1965. június 30.
• Kállai Gyula, 1965. június 30. – 1967. április 14.
• Fock Jenő, 1967. április 14. – 1975. május 15.
• Lázár György, 1975. május 15. – 1987. június 25.
• Grósz Károly, 1987. június 25. – 1988. november 24.
• Németh Miklós, 1988. november 24. – 1990. május 23.
VI. Köztársaság
(III. Magyar Köztársaság, 1990)
miniszterelnökei
• Antall József (MDF), 1990. május 23. – 1993. december 12.
• Boross Péter (MDF), 1993. december 13. – 1994. július 14.
• Horn Gyula (MSZP), 1994. július 15. – 1998. július 8.
• Orbán Viktor (Fidesz), 1998. július 9. – 2002. május 26.
• Medgyessy Péter (független, MSZP-közeli, volt MSZMP-tag), 2002. május 27. – 2004. szeptember 28.
• Gyurcsány Ferenc (MSZP), 2004. szeptember 29-től
Második Gyurcsány-kormány
• Orbán Viktor (Fidesz), 2010. május 29. –
Második Orbán-kormány
Vége
-a VI. Köztársaságnak
Én tulajdonképpen a boon-os hírből azt látom, hogy ezért nem haladnak a fészekrakós perek, mert ebben a gazemberségben is a fidesz közeliek arattak.
Szerintem hamarabb lesz ítélet a személyiségi jogi perben, mint a főbűn esetében.
lcadam,
ezen már én is agyaltam, mivel csak a 20. századra nézvést is kevésnek találtam 3 köztársaságot.
Ráadásul ha szigorúan nézzük a dolgot, 1918-ban is népköztársaságot kiáltottak ki, tehát még csak a II. köztársaságnál kéne tartanunk.
Ami még meglepőbb, hogy most beleolvastam a Wikipédiába, és mintha nem is léteztünk volna a II. világháborúban. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g#T.C3.B6rt.C3.A9nelem
Érdekesen írják a történelmet a fideSS bértollnokai.
lcadam
Ha már Bajnai kimaradt, akkor félek az egész pontosságát érdemes ellenőrizni. :(
bonhomme
Elolvastam, látom, nem is vettünk részt a 2. Világháborúban. Akárcsak Svájc.
Ezt már illene közölni a Szövetségesekkel is.
gets
Valóban kimaradt:
Bajnai-kormány 2009 . április 14 – 2010 . május 29
A többi szerintem jó.
Nem beszélünk – keveset beszélünk – arról, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulásnak milyen sajátosságai voltak és vannak. A ki kit támogat, ki kivel fog össze kérdésben a tőke felosztás vastagon benne van. Szerintem ovi támogatásában és a baloldaltól visszahúzódásban is. Könnyebb a távolabbi múlt különböző korszakait vitatni, mint ebből a szempontból a közelmúltat és jelent.
csak űgyesenés biztosan lépjetek