Teherán/Busehr – Az iráni biztonsági erők felszámoltak egy kétszáz éves keresztény temetőt Kerman tartományban. Az iráni evangéliumi keresztények és a helyi örmény kisebbség által használt temető buldózeres beszántása április 26-án zajlott. Valamivel korábban, 180 napi őrizet után kiszabadult az Evin börtönből, Teherán Andrássy út 60-jából egy keresztény lelkipásztor, ám a rácsok mögött még többeket mártíromság fenyeget.
.
A kermani temetődúlás nem elszigetelt eset: az iráni keresztényektől származó értesülések szerint egy brit katonai temetőben „az összes keresztet kifordították a földből” az egyik legfontosabb atomlétesítménynek is otthont adó Busehrben, igaz, abban az esetben nem került sor teljes megsemmisítésre.
.
Az iráni rendszer csak késve reagált az elsősorban külföldről érkező vádakra. A Mohabat News keresztény hírügynökség Mohamed Mehdi Áfzálit, az Iráni Kulturális Örökség szervezet PR-főnökét idézi, aki elismerte a kermani temető lerombolását, amit azzal indokolt, hogy földeket kellett felszabadítani egy történelmi vár környékén. Áfzáli később, a hivatalos IRNA hírügynökségnek nyilatkozva tagadta korábbi kijelentéseit.
.
Az emberjogi aktivistákat és iráni keresztényeket tömörítő Mohabat News később jelentette, hogy a vandál dúlás nem kímélt egy ősi kermani templomot sem, amelyet ráadásul 2009-ben helyeztek műemléki védelem alá.
.
.
Iráni keresztények istentisztelete. Egyre többen vannak, és ez félelemmel tölti el a diktatúrát
Iránban jelenleg is több keresztény ül börtönben pusztán a hite miatt, jóllehet a hatóságok bűnözőknek tartják őket, akik megszegték az ország törvényeit. A bebörtönzöttek közül eddig egyedül Fariborz Arazm lélegezhet fel, akit „evangelizálás” vádjával csuktak le, és hathavi raboskodás után, április 29-én kiengedtek. Arazmot Karadzs városában, a Rádzsej-Sár börtönben tartották egy ideig, később azonban átvitték Teheránba, a kínzókamráiról hírhedt Evin börtönbe. A rendszer itt tartja fogva – sok esetben bírói ítélet nélkül – a legveszedelmesebbnek ítélt politikai ellenfeleit.
.
Vádemelés egyelőre Arazm ellen sem történt, de hiába engedték ki, bármikor megtörténhet, mégpedig „misszionáriusokkal való kapcsolattartás” és „a keresztény hit iráni muzulmánok körében folytatott népszerűsítése” miatt. Egyelőre odahaza lehet Robat-Kárim városában, de szigorú rendőri felügyelet alatt tartják. Három vádlott-társa ellen a rendszer nem tudott eljárni, mert nekik sikerült időben külföldre szökniük.
.
Legalább öt megkeresztelkedett iránit őriznek a sirázi Ádel-Ábád börtönben; ezeket az embereket lefogásuk után nyolcvan nappal hallgatták ki először, mégpedig brutálisan. Az öt ember neve: Fariba Nazemian, Modzstaba Hosszejni, Homájún Sokúki, Mohamed Reza Pártoj Korus és Váhíd Hakkáni.
.
Plakát Nadarkhaniért, akinek sorsa Ali Khameini ajatollah döntésétől függ
Hozzátartozói az életét féltik a szintén az iszlámnáci hatóságok kezén sínylődő Behnám Iráni lelkipásztornak, akinek rossz egészségi állapotát tovább rontották az elviselhetetlen börtönkörülmények, valamint az, hogy a köztörvényes bűnözők – a fegyőrök kimondott uszításának engedelmeskedve – rendszeresen ütlegelték vallása miatt. Behnám Iránit korábban öt évre ítélték, ami Iránban kimondottan enyhe verdiktnek számít ilyen esetben, a család azonban attól tart, hogy a 40 éves, kétgyermekes apa – aki korábban egy karadzsi gyülekezetet vezetett, és akit „az iszlám állam ellen elkövetett”, közelebbről nem részletezett „bűncselekmények” miatt csuktak le – nem fogja tudni kihúzni ennyi ideig.
.
Az iszlamista terror-rendszer fegyveresei 2010 áprilisában imádkozás közben ütöttek rajta a pásztor gyülekezetén. Behnám Iráni már a helyszínen verést kapott, és a fegyveresek elkobozták a helyszínen talált Bibliákat – ezeket Iránban rendesen máglyán égetik el –, keresztény irodalmat és DVD-ket.
.
Iránival szemben nem a köztörvényes bűnözők kínzása, hanem kivégzés fenyegeti a leghíresebb iráni keresztény rabot, Juszef Nadarkhani tiszteletest, akit aposztázia miatt egyszer már halálra ítéltek, de akinek ügyét az iráni legfelsőbb bíróság visszautalta az eredeti fórumra, miközben őt magát azzal környékezték meg, hogy térjen vissza az iszlámra, akkor megkímélik az életét. A lelkipásztor ezt az ajánlatot elutasította; az első fokú bíróság eközben kikérte az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Khamenei szakvéleményét, s annak megérkeztéig semmi sem biztos. Az iráni büntetőjog nem mondja ugyan ki, hogy az aposztáziáért halál jár, ám ha az ajatollah úgy dönt, Nadarkhanit ennek ellenére felakaszthatják.
.
Ha a síita rezsim fenyegetve érzi hegemóniáját, elszánhatja magát arra, hogy kivégezteti Nadarkhanit
.
A felsoroltakon kívül további tizenkét iráni keresztény vár arra, hogy ügyében ítéletet hozzanak: Matthiász Haghnedzsád tiszteletes és felesége, Anahita Khadejmi; Mahmúd Khos-Hál és felesége, Hava Szádetmend; Ámir Goldúszt; Mina Goldúszt; Zaina Bahremand; Fatima Modir-Núri; Mehrdad Habibzade; Milád Radef; Behzad Tálipászánd és Ámin Piskár.
.
Az emberjogi aktivisták szerint a keresztény templomokkal, szent helyekkel és főleg a keresztény egyházak prominenseivel szembeni, az utóbbi években egy durvuló bánásmód mögött a rezsim félelme áll. Az iszlamista rendszer nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az országban a Reza Pahlavi-rendszert megdöntő államcsíny óta robbanásszerűen megnőtt a keresztények száma. Míg a hetvenes években legfeljebb néhány ezren lehettek, ma százezres kisebbséggel kell számolnia a más vallások iránt hírhedten türelmetlen síita terrorállamnak, amely azon van, hogy félelmet keltsen a keresztényekben, a mohamedánokat pedig eltántorítsa az áttérésnek még a gondolatától is. A már áttérteket az iszlámba való visszatérésre szeretnék rávenni.
.
Különös félelmet kelt a rendszerben, hogy a hadseregben gyaníthatóan számos titkos keresztény van, és a politikai tisztek attól tartanak, hogy a kereszténység már a tisztek és főtisztek körében is felütötte a fejét. Az üldözött valláshoz újonnan csatlakozók nem az országban őshonos örmény, illetve asszír keresztény egyház sorait gyarapítják, hanem az evangéliumi keresztényekét.
Ilyen, amikor a vallás nem magánügy, hanem politikai.
Az államgépezetben nincs helye semmilyen vallási szervezetnek! :((((((
.
A fejlődést mutatja a daru, mint “modern bitófa”. :(((((((
Iránban a középkor szelleme uralkodik. Ez a következménye, ha szélsőséges egyházi vezetők kezébe kerül az állam irányítása. Nem ilyen középkori módszerekkel, de az egész világon folyik az evangelizáció, a társadalom értékeivell ellentétes rekatolizáció. Ez is egy szélsőséges egyház a világi hatalom iránti fékezhetetlen restaurálási törekvése. Európában is az a római egyház törekszik a világi hatalom megkaparintására, amelynek régebbi tevékenységéhez a mai iráni iszlám terrorhoz hasonló módszerek voltak jellemzőek. Keresztes hadjáratok, inkvizíció, az ősi latinamerikai népek erőszakos térítése, vagy urambocsá a szentistváni tömegmészárlások. . .
Nem szeretnék összemosni, párhuzamokat állítani, de érdemes lenne a Jobbik-nak elgondolkoznia azon, hogy kinek a szekerét tolja Európában.
Nyíltan kiáll Irán mellett, szinte szócsöve Magyarországon ennek az iszlám rezsimnek, de ugyanakkor hirdetik magukról, hogy keresztények.
Igaz, sokan, köztük én is, nem tartják annak.
Nem hallom a Jogvédők rikácsolását.
…
Sem nemzetközi, sem egyéb szinten.
…
Komolyan: a “jogvédőket” az iszlámnácival, és az iszlámnáci- szimpatizánssal kellene egy megítélés alá tenni, ha majd eljön az euro- atlanti Ébredés ideje. Ez a megítélés természetesen egyvalamit jelenthet.
Egyetértek az egyhaz vilagi hatalmanak a megfosztasaval. A “világi” kormany feladata a tarsadalom szolgalata, a torvény betartatasa, az allampolgarok vedelme. Az Egyhaz feladata…. el lehet olvasni a Bibliaban. Az egyház feladata szintén az emberek szolgálata, de senkit sem kenyszerithet semmire. Sem jora, sem rosszra. Emiatt a kormany nem ruhazhat semmifele hatalmat egyik egyhazra sem. Amikor a romai katolikus egyhaznak hatalma volt akkor Őlték az embereket akik eretnekek vagy “igazi” hívők voltak. Ahogy elfedik a papok pedofiliajat, ahogyan kicsinaltak a majd 300 rivális egyházat, ahogy ragaszkodnak a hatalomhoz, mindez azt mutatja hogy semmi sem valtozott. Ha a romai katolikus egyház tehetné, ugyanugy írtaná a biblia fordítókat, a más felkezetekhez tartozókat mint pár száz évvel ezeleőtt. Hogyan lehet az hogy ezt a reformatusok elfelejtik ?
A romai katolicizmus es az iszlam ugyanugy gyilkos , elnyomó vallás. A tények magukért beszélnek. Ezért nem értem hogy jó érzésü emberek miért maradnak katolikusok. Megjegyzem én is katolikusnak lettem megkeresztelve, és abban semmilyen beleszólásom nem volt. A keresztleveél miatt vajon most is katolikusnak vagyok nyilvantartva ? Hány ilyen katolikus él ma magyarországon ? Egyáltalán hány százalék a katolikus hívő ? Hogyan lehet hogy egy kisebbség uralkodik a többségen ?
Vespasianus 23:00
Szálasi-Vona és nyilas-jobbik csürhéje nem keresztény.
Ôk gátlástalan, bunkó, karrierista szemetek, akik kisebbségi érzéküktõl
vezetve minden nyugatellenes s.gget fényesre nyalnak.
Ha az ajatollák hatalma alá kerülnének, õk lógnának elsõként a darukon.
Már kezdek arra a következtetésre jutni, hogy Orbanisztánnak egy Matyi és
AVÓ kell(ene), mert önállóan, felelõsen, felnõttként nem képesek viselkedni.