Budapest – A parlamenti szavazógépezet 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház. A forrás kiadására azonban így is kötelezhető az újságíró egy újabb gumiparagrafus alapján, és ha nem teszi, három év börtönt kockáztat.
.
A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a cenzúratörvény azon passzusait, amelyek felháborodást keltettek a demokratikus államokban világszerte. A demokratikus erők későn jött és részleges győzelme jelzi, mit tudott volna tenni az Alkotmánybíróság, ha nem sunnyogja végig gyáván és elvtelenül a diktatúra kiépülésének két évét, hanem a sarkára áll, és megmutatja a Fidesznek: akkor sem csinál azt, amit akar, ha kétharmada van.
.
Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.
.
A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg – e kritériumok fennforgását azonban minden esetben a függetlenségétől megfosztott bíróság fogja megállapítani, minden bizonnyal az Orbán bűntársa, Polt Péter kézivezérlésével működő ügyészség javaslatára.
.
A módosítás visszavesz a média- és hírközlési biztos jogköreiből is, aki a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.
.
A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.
.
A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.
.
Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők.
.
A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.
Hogy is mondta pár hónappal ez előtt egy parlamenti képviselő, hogy a részletes feltáró bizonyítékot a szél befújta a posta ládájába. Ez is egy megoldás.
“e kritériumok fennforgását azonban minden esetben a függetlenségétől megfosztott bíróság fogja megállapítani, minden bizonnyal az Orbán bűntársa, Polt Péter kézivezérlésével működő ügyészség javaslatára.”
Egy pofon a x@rnak!
Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni!
Valószínűleg azért születtek meg a módosítások, mert valaminek ez volt a feltétele.
Talán az IMF tárgyalások megkezdésének kitűzésére, vagy valami hasonlóra.
Talán soha nem fogjuk megtudni.
Ha majd kell egy információ, az Orbán bíróság elintézi…
Úristen, hogy néz ki azon a fotón ez a nősténymajom…
Miért bántod a majmokat? A gorilla pl. kifejezetten emberszabású…
Igazatok van, jelenteni kell a médiahatóságnak. A képről hiányzik a 18-as karika.
Pedig egy tisztességes médiatörvényre igenis szükség lenne!
http://magyarinfo.blog.hu/2012/05/23/igy_manipulal_a_magyar_nemzet
Ha már média: Néha megveszem a Magyar Hírlapot is a “hallgattassék meg a másik fél is” alapon. A mai szám 2 (kettő) meglepetést is tartogatott!
Az “Álláspont” rovatban egy “Csak a piac” elemzés Szajlai Csabától. Mit ne mondjak: akár a magyar Népszavában is megjelenhetett volna!
“Sérülékenységünk apropóján gyakran hangoztatott nagypolitikai szlogenné vált a nagypolitikai jobboldalon, főként a jobboldali médiumokban, hogy a piacok – a hitelminősítők, a globális pénzügyi szolgáltatókés devizaspekulánsok – “megtámadták” Magyarországot. És van aki ezt el is hiszi!”
“.. a hitelképesség szempontjából negatív tényező, hogy gyakorlatilag 5 éve alig növekszik a gazdaság, az üzleti szektor pedig bizalmatlanul tekint a gazdaságpolitikára: folyamatosan fennáll annak a kockázata ugyanis, hogy a kormány újabb szokatlan gazdaságpolitikai lépéseket vet be Ráadásul csak a döntések bejelentését követően egyeztet az érintett piaci szereplőkkel a kabinet,”
Az utolsó mondat meg: “Addig viszont fizetjük az IMF kölcsön hiányát”.
A Belföld rovatban meg (4.old) a Másfél millió szegény ember országa főcímű és “Egyre kockázatosabbá válik a gyermekvállalás, és nincs következetes családpolitikánk sem a Tárki vezető kutatója szerint” alcímű cikk érdemel figyelmet. Mi az hogy? Nagyonis.
Alcímek: Amikor a lét a tét. Kirekesztettek. Gyermekvállalás – kokcázat (mármint szegénységi)
Borókai után már Szélesék is? Mi a fene?
A cikk címe helyesen:
Módosította a rezsim a mélyrizsatörvényt
Nem tételezem fel, hogy épeszű jogász valaha is olyat javasolt volna, hogy törvénybe iktassák, hogy egy természetes vagy jogi személy mit vagy mi-mindent nem köteles tenni. Tehát…
Eldrad
2012. május 24. csütörtök
13:49
Miből derül ki számodra ,hogy a majom nőstény?
kekec
2012. május 24. csütörtök
17:38
Szélesnek az édesanyja sincs biztonságban! Szélestől…..
S.O.S. !!!!!!!!
.
MIÉRT NINCS a fidesz-bérencek között EGY NŐNEK KINÉZŐ NŐNEMŰ LÉNY SEM ?????
.
Ezek a nőnemű lények MIÉRT OLYAN RONDÁK MIND, hogy a fejük MÁR NEM IS FEJ, HANEM FÚÚÚJJJ :-))) ?????