Cartagena, Kolumbia – Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke az ország egyik legfontosabb latin-amerikai szövetségesénél tett látogatását részben kampánycélokra használta ki.
.
Az újraválasztásáért küzdő, jelenleg nyerésre álló elnök, aki eddig tartózkodott attól, hogy bármelyik lehetséges ellenfelét bírálja, a jelek szerint immár valószínűnek tartja, amit sokan mások is: hogy a volt massachusettsi kormányzóval, Mitt Romneyval kell megküzdenie az elnökségért.
.
Obama négy évvel ezelőtti ígéretei egyik csomópontját képezték a bevándorlási politikával kapcsolatos elképzelések. Az elnök számos hispán szavazatot szerzett meg azzal, hogy ha konkrétan meg nem is ígérte, mindenképpen sejtetni engedte, hogy az Egyesült Államok engedékenyebb lesz részint a családegyesítések, részint a már az ország területén tartózkodó illegális határsértők ügyében. Utóbbiak számát tízmillióra becsülik.
.
A szövetségi kormány Obama idején határozottan kiállt a határsértők által leginkább sújtott déli államok – az első helyen Arizona – lépéseivel szemben, amelyek jogi úton kívánták korlátozni az illegálisok lehetőségeit. Noha nem került szóba, hogy valamiféle elfogadhatatlan vagy embertelen normákat vezessenek be, a szövetségi kormány és a különféle baloldali jogvédő szervezetek dühödten tiltakoztak például az ellen, hogy egy rendőr intézkedés közben megkérdezhesse a személyt, akivel szemben eljár, hogy legálisan tartózkodik-e az Egyesült Államok területén. A Fehér Ház azt is túlkapásnak tartja, hogy egyes államok nem kívánják ingyenes közoktatásban részesíteni a határsértők gyermekeit.
.
Az érintettek mégsem elégedettek maradéktalanul a Fehér Ház eddigi teljesítményével, ők ugyanis sorsuk teljes rendezését – lehetőleg állampolgárságot, de legalábbis zöldkártyát – reméltek Barack Obama elnökségétől, aki viszont az utóbbi egy évben azt hangoztatta, a „további rendezéshez” az kell, hogy őt újabb négy évre megválasszák. Az illegálisoknak és sok hispánnak az sem tetszik, hogy Obama elnöksége alatt több százezer határsértőt toloncoltak vissza Latin-Amerikába, a mexikói-amerikai határ pedig több helyütt a korábbinál átjárhatatlanabbá vált, igaz, elsősorban a kábítószercsempészet elleni intézkedések miatt.
.
Obama a pénteken kezdődött, vasárnap véget érő kolumbiai látogatásán, ahol latin-amerikai vezetőkkel találkozott, ismételten reményét fejezte ki, hogy az idén november hatodikán megrendezésre kerülő elnökválasztáson a spanyolajkúak zöme ismét őt fogja támogatni. Az elnök szeretné feledtetni be nem teljesített ígéreteit és azt az érzést, hogy megválasztása után már nem volt szüksége a latin tömegekre, amelyeket negligált.
.
Obama „kellemetlennek” nevezte, hogy valószínű ellenlábasa, Mitt Romney támogatja a sokat vitatott, jelenleg is peres eljárás tárgyát képező arizonai törvényt, amelyhez hasonlót azóta egy sor más déli államban is hoztak, és egy interjú során külön is nevesítette a rendőrök említett kérdezősködési jogát. Arra a kérdésre, vajon újraválasztása esetén gyors ütemben elvégzi-e a bevándorlás reformját, az elnök sem nemmel, sem igennel nem felelt: „Megígérhetem, hogy a második terminusom első évében próbálkozni fogok vele. Ebben az évben meg fogom próbálni.”
.
Obama nagy előnyt élvez a latin szavazók körében, akik általában inkább demokrata érzelműek, és 2008-ban kétharmad-egyharmad arányban álltak ki mögötte a John McCainnel folytatott versengésben. Idén az elnök már nem számíthat ezen a téren sem sétagaloppra: támogatottsága éppenséggel az erős hispán kisebbséggel – helyenként lassan többséggel – megáldott államokban (Florida, Nevada, Arizona, Colorado) erodálódott a leginkább.
A közel 1/6-nyi latin szavazó megnyerésére Obama az esélyesebb ma is szerintem.
Azért már sokan rájöttek, hogy részint összevissza hazudozott, részint meg ha akarná se tudná azt megvalósítani, hogy tízmillió köztörvényesnek a további ötvenmillió rokonát rázúditsa az Egyesült Államokra.
Jobb lenne úgy kezelni őket, mint Ny-Európának a muszlimokat (kellene); Csak azokat engedni be, akik dolgozni is tudnak, a többieket vissza kell toloncolni. Ez nem embertelenség, egyszerűen fogadják el, hogy ha nem találják meg számításaikat a fejlett világokban, gettók mélyén végzik, ahol ha majd elegen lesznek, biztosan létre fog jönni a párhuzamos társadalmak, annak minden törvényszerű következményeivel együtt és abban nem lesz köszönet se nekik, se a befogadó őslakosoknak.