Washington – Hollywoodot és a Pentagont hosszú kapcsolat fűzi egymáshoz, és mint minden régóta tartó viszonyt, ezt is hullámvölgyek és -hegyek tarkítják. Az amerikai hadsereg már az első Oscar-díjas filmben közreműködött, a vietnámi háború miatti elhidegülést a Top Gun és az ahhoz hasonló kasszasikerek egykettőre feledtették. Most egy új szenzáció, az Act of Valor című film tölti el örömmel az álomgyárat és az ország másik felén, a Washington mellett, Arlingtonban fekvő ötszögalakú épület vezetőit. Az alkotás az Oszama bin Laden terroristavezér meggyilkolása után sztárrá avanzsált elit kommandó, a Navy SEAL tagjairól szól, valódi katonákkal, valós eseményekkel.
.
A Navy SEAL, vagyis a haditengerészet vízen, levegőben és szárazföldön egyaránt bevethető elit alakulata nem számított arra, hogy az Act of Valor – már a február végi bemutató előtt – ekkora siker lesz. Öt évvel ezelőtt a parancsnokok beengedtek egy kicsi és független produkciós céget a kiképző táborokba, hogy a filmesek valódi gyakorlatozásokat egészestés alkotássá vágva segítsenek az egyre égetőbbé váló toborzásban. A tisztek azt várták, hogy a filmet bemutatják majd néhány katonai városban, utána szép csöndben kábeltelevízióra kerül, az ismétlések révén pedig néhány fiatal kedvet kap ahhoz, hogy szolgálatra jelentkezzen.
.
.
Az alkotás plakátja
.
Aztán jött az elit kommandó tavalyi pakisztáni akciója és az al-Kaida-vezér, Oszama bin Laden megölése, majd 2012 januárjában egy látványos szomáliai túszmentés. Barack Obama kongresszusi beszédében külön tisztelgett a Navy SEAL előtt – az elnök vendégei között helyet foglalt Bill McRaven admirális is. Mindezek után az egykor toborzási akciónak szánt filmet Egyesült Államok-szerte 2500 moziban mutatták be, kényelmetlen rivaldafényt vetve egy olyan alakulatra, amely büszke arra, hogy tartja a száját a titkos akciókról.
.
Annak idején John Wayne segítette a toborzást
.
„Toborzófilmnek szántuk, hogy segítségünkre legyen a kisebbségiek megnyerésében”, fedte fel a tengernagy a New York Timesnak. Mint hangsúlyozta, nem tartott attól, hogy az alkotás bármit kiad az ellenségnek, vagy veszélybe sodorja a filmben feltűnő katonákat. McRaven egyébként maga is egy filmnek, A zöldsapkások című 1968-as John Wayne-klasszikusnak köszönhetően lépett be a hadseregbe.
.
Az Act of Valor forgatásán az alkotók – Mike „Mouse” McCoy és Scott Waugh – két dolgot akartak hangsúlyozni: a különleges kommandó által 2001. szeptember 11. után a csatamezőn tanúsított bátor cselekedeteket, és a katonák speciális képességeit arra, hogy vízről, levegőből vagy szárazföldről elérjék célpontjaikat (mint ahogy azt a SEAL rövidítés is jelzi). „Azt kérdeztük tőlük, hogyan hajtanák végre ezt és ezt az akciót, például hogyan kapnának el egy jachton tartózkodó terroristát. Aztán vártuk, hogy mivel rukkolnak elő”, írta le a munkát McCoy.
.
.
John Wayne
.
„Négy évbe telt, mire elkészült a film, mert meg kellett várnunk, mire a felvetett helyzetek a valóságban is jelentkeztek, és a katonáknak készülni kellett rájuk”, fűzte hozzá Waugh. A Navy SEAL kötelékében szolgáló katonák általában véve jól fogadták az alkotást. A Bandito Brothers néven ismert rendező-producer páros több premier előtti vetítést tartott, egyfelől azért, hogy felmérje a fogadtatást, másfelől pedig hogy pénzt gyűjtsön a kommandó elesett tagjainak családját segítő alapítvány részére.
.
Testamentum: 27 lövedék, szemen lőtt katona
.
A kommandósok szerint a film hűen tükrözi munkájukat, többek közt azt, ahogy repülőkből ugranak ki és érnek földet egy túszszabadító akció keretében, miként az januárban Szomáliában is történt. Néhányan viszont megjegyezték, hogy voltak pontatlanságok is. A filmben például úgy tűnik, mintha a katonák csevegnének egymással az ugrás előtt, majd oxigénmaszkot illesztenek arcuk elé, és kivetik magukat a gépből. A valóságban azonban a maszk már fél órával az ugrás előtt az arcukon van, és néma csöndben ülnek.
.
Ellenben tényleg volt egy olyan katona, aki 27 lövedéket kapott a testébe egy bevetésen, és egy olyan is, akit szemen lőttek. „Ezek a történetek testamentumok, mégpedig azok előtt, akik nem feltétlenül hagyják el épen a hadszínteret”, húzta alá a manapság rendőrként dolgozó szemen lőtt katona. A Bandito Brothers a robbanásokat is felerősítette egy kicsit, a fegyverek pedig gyakran hangtompító nélkül sültek el a hatás kedvéért.
.
Az alkotó páros leginkább a kommandósok bírálatától tartott. „Egy célunk volt: az, hogy a fiúk a film után is leüljenek velünk sörözni. És ez így is lett”, jegyezte meg McCoy. Ugyan forgatókönyv alapján dolgoztak, ám mivel a szereplők magukat játszották, ez sok esetben felülírta a szkriptet. „Nem a színésszel beszéltünk a karakterről, hanem magával a karakterrel. Ha pedig ragaszkodott ahhoz, hogy ő nem mondana olyat, ami a forgatókönyvben van, akkor nem lehetett vitázni, mert ő saját magát alakította”, fogalmazott Waugh.
.
Miki egértől a Top Gunig
.
Mindez megnehezítette a filmben szereplő valódi színészek dolgát, és egyfajta életszerű, az általuk megtestesített karakterek gondolatait és érzelmeit átvevő alakításra kényszerítette őket.
.
Alex Veadov színész, aki a már említett vallatási jelenetben egy orosz fegyvercsempészt alakít, felfedte, hogy az a tiszt, akivel a jelenetsort forgatta, nem sokkal azelőtt tért vissza Afganisztánból. „Eleinte minden rendben ment, aztán ahogy haladt előre a felvétel, és elkezdett mindenfélével dobálózni, elfajult a dolog. Mikor horvátul kezdett beszélni, az már hátborzongató volt. Én nem beszélek horvátul, de biztos utánam nézett az interneten, és látta, hogy szerepeltem egy horvát társulat színdarabjában. Szóval leellenőrzött. Kicsit megijedtem. De végtére is ezeknek a fickóknak ez a feladatuk”, emlékezett vissza.
.
Az Act of Valor előtt „még soha nem készült olyan katonai film, amelynek főszereplői aktív kommandósok”, emelte ki Bob Anderson, a tengerészet hollywoodi összekötője, akinek beosztása jelzi, hogy a szolgálatnak hivatalos kapcsolata van a Los Angeles-i filmiparral.
.
.
Top Gun: hamarosan jön a folytatás
.
Pedig a hadsereg és Hollywood kapcsolata régi időkre nyúlik vissza. Már a legjobb filmnek járó első Oscar-díjjal jutalmazott mű, a Wings című is a hadsereg segítségével készült. Talán kissé meglepő módon a Pentagon érdeklődése később a gyermekműsorok, a Lassie vagy épp a Miki egér klub irányába mozdult el, kiváltképpen, ha azok újonnan megjelenő technológiákkal foglalkoztak.
.
Az 1970-es évek végére a vietnámi háború és annak hatásai lehűtötték a közönség katonai témák iránti vonzalmát, hogy aztán a reagani időkben újra feltámadjon a katonaság televíziós és filmes projektekben való közreműködésére való igény. Ez szülte a Pentagon és Hollywood közös gyerekeit, többek közt a Top Gunt, amely világhírnevet hozott Tom Cruise számára. Az akciódráma amúgy hosszú évek után nemsokára folytatást kap.
.
A filmesek az utóbbi másfél évtizedben mintha ódzkodnának a hivatalos katonai segítségtől, inkább leszerelt katonákat szerződtetnek tanácsadóként produkcióikhoz. Persze az együttműködés nem mindig felhőtlen. Jerry Bruckheimer például saját útját járta Az utolsó esély című filmjével, mert a hadseregnek nem volt ínyére egy zendülésről szóló történet.
.
A Pentagon udvarol, és örül a népszerűségnek
.
Manapság viszont a Pentagonnak van szüksége Hollywoodra. A hadseregnek „soványabb és kevésbé költséges, ámde a kibertérben és a titkosszolgálati bevetésekben egyaránt magabiztos katonákat foglalkoztató közösségként” kell újradefiniálnia magát az afganisztáni és az iraki háború után, az ingatag gazdasági helyzet közepette. Az Act of Valor pedig mindezek alapján nem is jöhetett volna jobbkor.
.
A produkció – amely az első egészestés játékfilm volt a Bandito Brothers pályáján – egyébiránt „renegát”: nem esett át a védelmi minisztérium filmprodukciókról döntő jóváhagyási eljárásán, amely rendszerint magában foglalja azt is, hogy a gyártók elfogadják a hadsereg által a forgatókönyvben javasolt változtatásokat, és fizetnek a Pentagon közreműködéséért. Aminek persze ára van. Az Ellenséges terület című 2001-es thriller stábjának például óránként 4500 dollárt kellett fizetnie egy-egy megrendelt katonai jelenetért vagy szolgáltatásért a hadseregnek.
.
.
A bombák földjén című film alkotója bin Laden likvidálását dolgozza fel
.
Oszama bin Laden és a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények új lökést adtak a Pentagon és Hollywood kapcsolatának. Az együttműködés következő gyümölcse A bombák földjén című drámáért Oscar-díjjal jutalmazott Kathryn Bigelow filmje, épp egy bin Laden kiiktatásáról szóló történet lesz. A film már forog Indiában, a Navy SEAL újra rivaldafénybe kerül, a hadsereg pedig várja a friss jelentkezőket.
A második kép (a film plakátja) “A hét mesterlövész” c. nagy sikerű 70-es évekbeli western filmre hajaz. :)
Most lattam, rossz film. Roger Ebert, Amerika legismertebb filmkritikusa is igy gondolja.
gets
2012. március 28. szerda
13:24
.
Azért ezek a katonák hatékonyabbak fegyverzetben, tűzerőben és technikailag is.
Jók ezek a filmek, így több szerencsétlen gettósuttyót küldhetnek meghalni a világ végére a különféle földműves népek elleni háborúikban.
Láttam ezt az Act of Valor-t egy kommersz középszerű popkornfilm látványos akciójelenetekkel. Egyszernézős, semmi kiemelkedő. A bombák földjén pedig egy túlértékelt unalmas hype. Amcsi propaganda az egész. Legviccesebb, hogy 6 oscart adtak neki olyan filmek mellett mint az Avatar, District9 vagy a Becstelen brigantik… haha
“…több szerencsétlen gettósuttyót küldhetnek meghalni a világ végére a különféle földműves népek elleni háborúikban….”
…
- Jaj, értem;
…
1, Az USA elit osztagai kizárólag gettósuttyókból állnak, ugye. Érdekelne, honnan ez az infó, milyen, kétségbevonhatatlan forrásból származik?
…
2, Akkor ez az egész ugye, arról szól, hogy odamegy a gonosz zusákok valami seggly…k területre, ahol mindenféle pucérvalagúra vadásznak, csak úgy.
…
Akkor ugye, ez az egész nem a globális iszlámnácizmus elleni fegyveres küzdelem, és nem a háború áthelyezése az ellenség területére?
Melyet, ha nem tettek volna meg, most az euro- atlanti nagyvárosokban kellene megvívni, és nem átlag ötévente, hanem hetente történne egy- két tömeggyilkos merénylet Európában, Ausztráliában, USAban, UKban, Németországban, Franciasztánban, Hollandiában, stb?
…
Vagy, tudom én, mi van; nincs is globális iszlámnácizmus, eztetet csak azér találták ki a zusákok, hogy elvehessék a zafgáoktól a zolajat (ami nincs is).
…
Mer hát ezek a zusákok ijenek.
…
Hagyjuk már.
“…A bombák földjén pedig egy túlértékelt unalmas hype…”
…
- Azért ez túlzás, de az igaz, hogy teljesen középszerű film, egy oszkárt sem érdemelt volna.
Eldrad,
Akiknek ezek a filmek szólnak, nyilván nem elit osztagokba fognak kerülni, hanem ágyútölteléknek. A legjobbak közé kerüléshez komoly elhivatottság kell, oda soha nem fognak propagandafilmmel toborozni.
Hogy miért mennek oda, annak megvannak a politikai okai. Nyilván nem a globális iszlámnácizmustól védenek azzal, hogy sz*rrá bombázzák mondjuk Afganisztánt. Ilyen alapon még vagy húsz országot megszállhatnának.
A tény tény marad: a végén mindig azt látjuk, hogy harmadik világbeli szerencsétlenek ellen vetik be az óriási hadi gépezetüket. És aztán még képesek óriási drámát csinálni belőle, hogy megvédik a szabadsáááágot…
Engem csak ez zavar.
Ja és a Bombák földjén valami elképesztően rossz.
Nem elég, hogy pofátlanul egyoldalú még rohadt unalmas is.
Amikor Afganisztant bombazzak akkor a taliban erejet kotik le, igy nem marad energiajuk a nyugati vilag terrorizalasara.
INkabb afganisztanban robbanjon valami mint a WTC -nel. A haboru “csak” at lett helyezve, de igy sokkal biztonsagosabb.
Az elit komandosok azokbol lesznek akiket besoroztak, kikepeztek egy egyre magasabb szinten kepesek harcolni.
De minden ugy kezdodik hogy eloszor besoroznak….
Aranyapám, annyi idétlen, sztereotipiáktól hemzsegő hülyeséget irkáltál ide, hogy egyszerűen nincs kivel vitáznom.
…
Kb. mintha egy analfabétának akarnék elemezni egy Ray Bradbury- regényt.
…
Az pedig reménytelen.
…
Mit érdekelsz te bárkit is.
Köszönöm a lehengerlő érveket, meggyőztél.
Mondom: mintha egy analfabétának akarnék Bradbury- t elemezni.
…
Olvasni- írni nem tudsz, akkor mit magyarázzak. Itt nincs mit érvelni, saját ostoba vízióid fogod folyamatosan visszarecskázni, ismerjük már jól az ilyet.
…
Értelmetlen itt minden szó.
Attól tartok, félreismertél. Engem jóformán bármiről meg lehet győzni, az érvek súlya alatt meghajlok.
Az értelmi képességeim becsmérlése viszont nem viszi előre a vitát.
Naddde urraimmm….filmeken vesznek itten össze , mint holmi tupírozott hajú bakfislányok ?
Vesszenek inkább össze a szalonna-pörzsölés eltérő metódusain.
Nem filmeken megy a cirkusz, hanem hogy egy újabb USA- gyűlölő, semmi tudással nem rendelkező tolta ide Igazság- és Mindenlátását a szokásos egysorosban.
…
Sokszoros tapasztalat szerint az ilyennek értelmetlen bármit is kifejteni, csak időpazarlás.
…
Amúgy, ezeket a köröket már vagy ötvenszer megfutottuk, ha az illetőt igazán érdekelné, visszakeresné a kommenteket valamelyik USA. afganisztán- Irak- irán stb. cikkben.
…
Na, foglalkozzunk inkább kedvenc iszlámnáciainkkal.
Én egyáltalán nem gyűlölöm az USA-t. Csak többnyire nem értek egyet a politikájukkal.
Lehet, hogy kicsit sarkosan fogalmaztam, ennek lehet az oka, hogy ki nem állhatom a propagandafilmeket és a háború esztétizálását.
dr.CommonSense, csak nehany gondolatom:
senkit nem soroznak be; onkentes enlistment van a fegyveres erokbe. Hogy ki milyen indokkal lep be az maganugy, megkerdezni sem szabad az okot. Barmelyik elit alakulatba jelentkezni lehet az allomanybol de csak bizonyos feltetelek utan: makulatlan szolgalati teljesitmeny es a parancsnoksag javaslata alapjan valamint megfelelo fizikai felmeres eredmenye utan.,stb. Ismetlem, senkit nem soroznak be, es a bejutottak hatalmas presztizsnek orvendenek.