New York – Egy hosszabb időre New Yorkba készülő német házaspár, Miriam és Christian Rengier több manhattani magániskolát is végiglátogatott, helyet keresve a fiuknak. Ami rögtön szembeötlő volt számukra, az az etnikai sokszínűség hiánya – és az, hogy sofőrök vitték gyakorlatilag az iskolák kapujáig a gyerekeket. Aztán az egyikben az őket körbevezető alkalmazott megmutatta az étkezdét. „A gyerekek hét különböző menüből választhattak – idézte fel a látottakat Miriam Rengier. – Megkérdeztem, hogy mi van akkor, ha én nem akarom, hogy a fiam hét különböző ebéd között válogasson? Úgy néztek rám, mintha bolond lennék.”
.
Rengierék hamar eldöntötték, hogy állami iskolába adják a gyereküket. „Nem az volt a kérdés, hogy meg tudjuk-e fizetni a magániskolát vagy sem – mesélte a New York Timesnak az asszony, akinek ügyvéd és adótanácsadó férjét az amerikai metropolisba helyezték. – Az számított számunkra, hogy a gyerek a valódi életbe csöppen-e.”
.
Etnikai és gazdasági sokszínűség
.
New Yorkban a tehetősek általában magániskolába küldik a gyerekeiket. De nem a külföldön születettek. A népesség-összeírási adatok tanúsága szerint ugyanis a külföldön született gazdag New York-iak inkább állami iskolát választanak a gyerekeiknek.
.
Durván 15 500 olyan háztartás van a városban, ahol az éves jövedelem legalább 150 ezer dollár és mindkét szülő külföldön született. Ezek közül 10 500 családnak, vagyis 68 százaléknak a gyereke állami iskolába jár. Ez az arány kétszerese a hasonló jövedelmű amerikai születésű házaspároknál tapasztalhatónak.
.
A népesség-összeírás adatai tartalmazzák mind a bevándorlókat, mind a munkájuk miatt átmenetileg a városban élő külföldieket. A gyerek iskolába járatása tekintetében még nagyobb a különbség az évi 200 ezer dollár vagy annál nagyobb jövedelemmel rendelkező családoknál. A külföldön születetteknek körülbelül a 61 százaléka csak állami iskolába járatja a gyerekét, míg a hasonló jövedelemmel rendelkező amerikaiaknak csak a 28 százaléka küldi oda.
.
Ennek tudható be, hogy Manhattan és Brooklyn gazdagabb részein néhány állami iskolában nagyon megnőtt a külföldi, különösen európai gyerekek száma.
.
A népesség-összeírás adataiból kiderül, hogy más nagyvárosokban is tapasztalható az említett különbség. Los Angelesben és Chicagóban például a külföldön született és legalább 150 ezer dollár évi jövedelemmel rendelkező párok durván 60 százaléka csak állami iskolába járatja a gyerekét, és ez jóval nagyobb arány, mint az amerikai születésű szülőknél meglévő.
,
A New York-ban élő tehetős külföldiek hangsúlyozták a lapnak, hogy mint minden lelkiismeretes szülő, ők is számos tényezőt figyelembe vettek gyerekük iskolájának kiválasztásakor, egyebek mellett az iskola minőségét, árát és helyét. Sokan elismerték közülük, hogy vonzotta őket az állami iskolák etnikai és gazdasági sokszínűsége. Voltak, akik úgy nyilatkoztak, hogy bevándorlóként megtanultak különböző kultúrák között közlekedni, és szeretnék, ha gyerekeik is képesek lennének erre.
.
„Ha állami iskolába járnak, egészen új világba csöppennek, különböző emberek közé, akik különböző értékeket vallanak, ahogy a való életben is – magyarázta az angliai Birminghamben felnőtt és ott állami iskolákba járó Lyn Bollen. – Rosszat tenne nekik, ha ettől elzárnánk őket.” A Citigroupnál dolgozó férjével és két gyerekükkel két éve költöztek Manhattanbe, és az idősebb fiú most Battery Park Cityben lévő otthonuktól nem messze állami iskolába jár.
.
Mamta Prakash-Dutta és a férje Indiából érkezett. Az asszony egy fiatal dél-ázsiaiak számára létrehozott nonprofit szervezetnél dolgozik, a férje pedig a városi közlekedési hatóságnál. Mamta Prakash-Dutta szerint a neveltetésük felkészítette őket arra, hogy megtalálják a helyüket a globalizált világban. „Mi ide-oda ingázunk, de a gyerekeink valószínűleg sokkal több országban járnak majd, ezért fontos számukra, hogy többféle kultúrát ismerjenek – érvelt. – Az állami iskolában sok, a hétköznapokhoz szükséges ismeretet el lehet sajátítani.” A házaspár az Upper West Side-on lévő otthonuk közelében lévő állami iskolát választotta.
.
Jók az állami iskolák
.
A külföldön született tehetős New York-iak persze igyekeznek jobb környéket választani lakóhelyül, ahol gyakran az iskolák is jobbak. Néhányan közülük azonban aláhúzták, hogy mivel erős állami iskolarendszerű országban nőttek fel, az állami oktatással szemben nyitottan érkeztek az Egyesült Államokba.
.
Kanadából és nyugat-európai országokból áttelepült bevándorlók felidézték, hogy országaikban az állami iskolák olyan helynek számítottak, ahová a speciális tanulási igényekkel rendelkező gyerekek járnak: az általuk ismert gazdag családok többsége ilyen iskolába küldte a gyerekét.
.
„Dániában nőttem fel, ahol mindent az állam finanszíroz – közölte Morten Degnemark, aki 2004-ben érkezett az Egyesült Államokba, és gyémánt- és ékszerkereskedő cége van Manhattanben. – Állami iskolában tanultam magam is. Nem volt semmi gondom vele, úgyhogy eleve abból indultam ki, hogy az állami iskola jó.”
.
Néhány frissen letelepedett család gyakorlati megfontolásokból választott állami iskolát. Gilles Bransbourg 2009-ben Franciaországból érkezett a családjával, és nem tudta, hogy meddig fog maradni. Francia és angol tannyelvű iskolát keresett a gyerekeinek, hogy megkönnyítse számukra a beilleszkedést az angol nyelvű közegbe, de közben segítséget kapjanak anyanyelvük megőrzéséhez is.
.
„A külföldiek sokszor csak rövid időt töltenek itt”, jegyezte meg Bransbourg, aki korábban beruházási bankárként dolgozott, most pedig a New York-i Egyetem Ókortudományi Intézetének munkatársa. A feleségével először a Lycée Francais de New York nevű manhattani magániskolára gondoltak, de nagyon megtetszett nekik az állami iskolai kétnyelvű oktatási program. Végül egy olyan állami iskolát választottak a brooklyni Carroll Gardensben, amelyben angolul és franciául folyik az oktatás, és amelynek jó híre van.
.
„Úgy gondoltuk, jó lesz, hogy a gyerekeink egy amerikai közösség tagjaivá válnak. Fontos, hogy az ember része legyen a lakóhelyén élő közösségnek, és ne idegenedjen el a környezetétől”, fogalmazott Bransbourg, akinek három gyereke van – egy pici és két kisiskolás. Őszintén bevallotta azt is, hogy örül, mert nem kell kifizetnie a Lycée évi 26 100 dolláros tandíját.
Ejjnye de szeretnék alacsonyjövedelmű lenni Amerikában.
Es milyen igazuk van. Azert az usa-beli szulok akik kulfoldon dolgoznak is gyakrabban adjak a gyerekeiket allami iskolaba ha nem otthon vannak. Ez erdekes.En het kulonbozo orszagban nottem fel.Sose jartam maganiskolaba. ;)
Ez igaz de a maganiskolak es allami iskolak mellett van meg egy intezmeny a homeschooling. Ha egy szulo valamilyen szempontbol nem ert egyet az iskolak altal nyujtott oktatassal, vagy mas felfogasbeli kulonbseg okan, a gyereket otthon tarthatja es otthon tanithatja.
Altalban az anya marad otthon a gyerekk(ek)-el, megkapjak a hivatalos tanrendet es megy az othon tanulas. Hogy a gyerek szocialisan is fejlodjon az anyak osszejarnak mas anyakkal akik hasonlokeppen nevelik a csaladjaikat.
A tananyagot a kormanyzat szolgaltatja, azt irasban szamonkerik, azutan pedig a gyerek tanulamyi elomenetelet minositik.
Ezzel a lehetoseggel tobb reteg is el:
- Hippy felfogasu szulok akik a gyermek tanitasat nem tartjak fontosnak, a gyerek azt csinal amit akar a “szabadsag” neveben.
- A masik csoport akik fontosnak tartjak a gyerek fejlodeset de vagy a tavolsag miatt (farmon elnek) vagy vallasi meggyozodesuk miatt, onmaguk akarjak a gyerekeiket nevelni, kikuszobolve az iskolak “negativ” hatasat.
Ezek a gyerekek altalaban szigoruan vannak nevelve, nincs video jatek, TV is csak korlatozottan. A tanulasban altalaban kivaloan szerepelnek , a legjobb egyetemekre is tart karokkal fogadja oket.
- Vannak valalsos kozossegek (Amish – Mennonite) ahol sajat kozossegben elnek es a tanitas vagy homeschooling-al vagy sajat iskolaval oldjak meg)
Az amishok kozott talalunk olyan kozosseget is akik egyaltalan nem hasznalnak aramot, ezek altalaban farmokon fold es kezmuvelessel tartjak fent magukat.
Az amishok altalkeszitett butorok es egyeb eszkozok minosege mindenfele keppen meghaladja a nagyiparban eloallitott eszkozok minoseget, mint anyag mint esztetika tekinteteben. Az amishok altal termelt elelmiszer altalaban “tiszta” nem tartalmaz tartositoszert, nem hasznalnak veszelyes anyagokat, mutragyat, es az altaluk keszitett etel mind arban mind tapertekeben es nem utolso sorban izben messze meghaladjak a boltokban nagyipari modon eloallitott etelek azonos parametereit.
Az a szabadsag amikor lehet valasztani. Ezt az amerikai/kanadai sokszinuseget mint tortenelmi orokseget mindenkeppen meg kell orizni.
Geyza ! Nem akarsz alacsony jovedelmu lenni, foleg nem amerikaban.
Ha nincs eleg penzed nem tudsz lakast berelni, ocska kajan fogsz elni, emiatt az egeszseget leromlik, nincs penzed orvosra.
Amerikaban is vannak szegeny emberek, itt is vannak takaritok akik mashoz nem ertenek , vagy nem kapnak a kepesitesuknek mefelelo munkat.
Kanadaban pl egy haz berlete merettol fugguen 1200-2000$ havonta.
Ha csak 1 szobas valamit akarsz berelni az is lehet 500-800-1000$ a helytol fuggoen.
Ha uj vagy akkor a biztositas kezdetben evi 3500-4000$
A gyerek az ovodaba kb 800-1200$ / ho.
Ennek ellenere sokan keresnek 1000 es 3000 $ kozott vagyis a ho vegere nem sok marad. A fiatalok altalaban osszeallnak es kozosen berelnek lakast igy a koltseg lemegy fejenket kb 300-500$ ra.
Higyjetek el sehol sem jo alacsony jovedelmukent elni.
Ha választanom kéne hogy mosdatlan néger osztálytársat akarok-e magamnak az államiban vagy inkább hét menüs étlapot és öltönyt a magánsuliban, bizony nagy dilemmában lennék!…vagy mégse :))