Washington – Egy Irán elleni izraeli csapás kiterjedtebb regionális háborúhoz vezetne, amelybe az Egyesült Államok is belesodródhat, több száz embert veszítene halottakban, közölte a The New York Times egy, az elmúlt hetekben megrendezett titkos amerikai katonai szimulációra hivatkozva.
.
A lapnak névtelenül nyilatkozó hivatalos személyek szerint a katonai helyzetgyakorlatnak nem volt célja egy lehetséges amerikai fellépés elpróbálása, és annak eredménye nem az egyetlen lehetséges végkifejlet egy valódi konfliktus esetén.
.
Vezető amerikai stratégák ugyanakkor arra a megállapításra jutottak, hogy az Iránnal való konfrontáció eszkalálódása esetén lehetetlenné válhat annak megakadályozása, hogy abba Amerika is belekeveredjen. Az elpróbált szituációban Teherán egy amerikai hadihajó elleni rakétatámadással reagált az izraeli csapásra, amelyet Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokkal torolt meg.
.
Szakértők szerint a szimuláció során feltételezett izraeli támadás mindössze egy évvel vetné vissza az iráni nukleáris programot, s az azt követő amerikai csapások is csak további kettővel. A gyakorlat megerősítette amerikai katonai vezetőknek azt a feltételezését, hogy mind az izraeli támadás, mind az iráni válasz kiszámíthatatlan és kontrollálhatatlan.
.
Amerikai hivatalos személyek lehetségesnek tartják, hogy Izrael az elkövetkező egy év leforgása alatt megtámadja Iránt, méghozzá úgy, hogy az Egyesült Államokat csak kevéssel a csapás előtt, vagy egyáltalán nem figyelmezteti. A helyzetgyakorlat során azt játszották el, hogy Irán együttműködést feltételez az izraeliek és az amerikaiak között, ezért intéz rakétacsapást egy amerikai hadihajó ellen.
.
Noha az iráni vezetés gondolkodásmódját kiszámíthatatlannak tartják, több amerikai és izraeli szakértő nem feltételezi, hogy Teherán, miként az a szimuláció során eljátszották, nyílt támadást indítana a Perzsa-öbölben található amerikai célpontok ellen, mert semmit sem szeretne jobban elkerülni, mint egy totális háborút a saját területén.
.
Az általa támogatott terrorszervezeteket ugyanakkor rávenné, hogy hajtsanak végre merényleteket a világ fővárosaiban, és nagy hatóerejű robbanóanyagokkal látná el az afganisztáni felkelőket az amerikai és a NATO-erők elleni támadáshoz. Azt, hogy köze van a terrortámadásokhoz, letagadná.
.
A két hétig eltartó szimulációs gyakorlatot márciusban Tampa mellett, a Közel-Keletre, a Délnyugat-Ázsiába és a Perzsa-öböl térségébe vezényelt amerikai erőket felügyelő Központi Parancsnokság (CENTCOM) főhadiszállásán tartották meg a MacDill légibázison Internal Look fedőnév alatt. A The New York Times szerint hasonló gyakorlatokat rendszerint évente kétszer szoktak tartani, s céljuk nem egy alkalommal a katonai fellépés elpróbálása volt a Közel-Keleten. A szimuláció feladata ezúttal a Pentagon, a tampai központ és a Perzsa-öbölben állomásozó erők közötti kommunikáció gyakorlása volt.
.
A lap szerint a szimuláció eredménye alátámasztja a Fehér Ház, a Pentagon és az amerikai hírszerzés érveit az izraeli támadással szemben. Hivatalos körökből származó értesülések szerint James N. Mattis tábornok, a CENTCOM parancsnoka a gyakorlat befejeztével úgy fogalmazott, hogy egy izraeli első csapásnak „borzalmas következményei” lennének az egész régióra és az Egyesült Államokra nézve. Az amerikaiak becslései körülbelül kétszáz fős saját veszteséggel számolnak, amely az amerikai hajó ellen végrehajtott iráni rakétatámadás következtében állna elő.
.
A New York Times jelentésével egy időben folytatott Washingtonban megbeszéléseket Beni Gantz izraeli vezérkari főnök.
Érdekes terelés a NYT-től. :) :(
Ismerősek a “villámháborús” tervek eredményei.
Meg a “Mire a falevelek lehullanak, katonáink itthon lesznek!”
Azt hiszem, az Iraki háború kezdetén sem számolt a Pentagon 5000 amerikai katona halálával…
Na, azért nehogy már összehasonlítsuk az első világháború előtti európai katonai felkészültséget a mostanival…
…
Főleg, hogy irán és az USA, vagy Izrael között akkora a technológiai szakadék, hogy az félelmetes… az I. VH- ban kb. hasonló felkészültségű haderők mentek egymásnak.
…
“…Azt hiszem, az Iraki háború kezdetén sem számolt a Pentagon 5000 amerikai katona halálával…”
…
- Nem.
…
Csakhogy ez nem a katonai képességeken múlott, hanem azon, hogy nem megfelelő módon viseltek hadat az iszlamisták ellen; azaz, nem 17. századi módszerekkel, de mai eszközökkel.
…
Irak, irán, afg, és az összes sz..rfészek lezúzható lenne napok alatt így, nem kellene meghalnia senkinek a mieink közül.
Azért ne ragadtasd el magad Eldrad komám!
Egy háború, nemcsak a technikán múlik!
Irakban még ma sincs csend és nyugalom…
Osztán az sem biztos, hogy ez csak az izraeli állam, az USA, meg Irán ügye…
Ez bullshit.
Minimum, ha a az irániak gerilla hadviselésbe fognak, akkor ennél jóval többre lehet számítani(jóval többre, mint Irak vagy Afganisztán esetén, mert a lakosság legalább ugyanolyan fanatizált és sok a fegyver is és ennél a két országnál jelentősen nagyobb a lassan már 80 milliós Irán).
Nem lehet kihagyni a lehetséges forgatókönyvből, hogy Oroszország és Kína biztosan beszállna a dologba, de India is több, mint 25%-át a kőolajának Iránból szerzi be. Oroszország élből legyakná Grúziát, mint reakció. Kína meg még kiszámíthatatlanabb európai gondolkodással(Délkelet-Ázsiában egy komolyabb tűzfészek van+Korea és Tajvan esete).
Ezt a hadjáratot nem lehet csak szimplán levegőből megvívni, már csak a működő atomerőmű miatt sem, mert azt nem lehet csak szimplán lebombázni, oda bizonnyal harckocsikkal és gyalogsággal kell bevonulni.
A 2. világháború óta még nem állt ekkora katonai feladat előtt az angolszász-nyugati civilizáció, még azt is megmerem kockáztatni, hogy az egy egyértelműbb és könnyebb helyzet volt.
Undorito a verszomjas vadallatok uvoltese, akarmilyen nyelven is. Hadtudomanyok magas doktorai vegezzetek egyszer valami hasznosat, menjetek ki a harcterre es oljetek TI az “ellenseget” akit TI talaltatok (ki)
Lehet hogy az USA titokban már puhatolózik szövetségeseinél, hogy ismét össze tudjon hozni egy nemzetközi koalíciót, most éppen Irán ellen. Izrael biztosan nem küldene katonákat Iránba, az USA pedig egyedül, még ha teljes haderejét mozgósítja is, kevés egy ekkora és ilyen népes ország megszállására. Ha viszont “gyalog” nem mennek oda, akkor sikereket ugyan el lehet érni, komoly károkat lehet okozni, de csak bombázásokkal nem lehet egy ilyen hadjáratot megnyerni. Tehát ha nem csak két évvel (saját becslés szerint) akarják visszavetni Irán atom-programját, hanem végleg el akarják venni a lehetőségét, akkor mindenképpen katonákkal oda kell menniük. És akkor nem kétszáz fő lesz a veszteségük, hanem sokkal-sokkal több. Hát most tényleg fel lett adva a lecke a döntéshozóknak. Az iraki után mégegy ilyen háborút hogyan fogadtatnak el a közvéleménnyel? És mi a garancia arra, hogy a kivonulás után nem kezdik elölrőr?
Magyarázza el valaki a szakértő urak közül, hogy melyik mondat hihető a
The New York Times egy, az elmúlt hetekben megrendezett TITKOS amerikai katonai szimulációra hivatkozva.
OLYAN TITKOS, HOGY NAGY RÉSZLETESSÉGGEL ELEMEZHETI A FÉL VILÁG.
Mi a célja ezeknek a sületlenségeknek?
És természetesen lehorgonyoznak egy két amerikai VÉDTELEN hadihajót és céltáblákat festenek rá. Jól megvilágítják, és ha ez se elég akkor közelebb mennek és ott horgonyoznak le. Ha ez se használ akkor megöngyilkolják magukat
allah nevét rettegve.
Ébresztő! Mi a sz@r ez?
Háborúban a politikusok vezénylik a katonákat. Ezt többen tudják, mint gondolnátok. Az iráni politikai erő felszámolása Amerikának könnyebben menne, mint Iránnak fordítva.
Felteszem, hogy az amerikaiak ezt pontosan tudják és nem szorulnak a mi tanácsainkra. :)))
Nyílván nem a gyakorlat megrendezése a nagy titok. Valószínűleg az sem, hogy utána a katonák milyen lehetséges eredményekről, veszteségekről, alternatívákról, vagy kockázatokról szóló jelentést terjesztenek a politikusok elé. Mert a döntést azok hozzák, a katonák legfeljebb felvázolják a lehetőségeket és az igényeket. A titkok inkább azok lehetnek, hogy pl. milyen felvonulási lehetőségek vannak, milyen belső hírszerzői hálózatuk van, mekkora erőket és mennyi idő alatt lehet mozgósítani, mik lehetnek az elsődleges célpontok, stb. Mint ahogy pl. egy repülőt is bemutatnak a légiparádén, akár bele is lehet ülni, de a lokátor vagy a tűzvezető rendszer szoftvere azért mégsem kapható a boltban.
Ezt úgy hívják, hogy lélektani felkészítés
Én már felkészültem. Lélektanilag.
Most már az esne jól a lelkemnek, ha sz@rrá bombáznák ezeket a nagyszájú gyilkosokat!
Hát, Eldrad motek,
rólad csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy elég sok bajt hoztak már ránk azok a testvéreink, akiknek keblét túlzott önbizalom feszíti, és akiknek látását önnön nagyságukba vetett megingathatatlan hitük homályosítja el. Az ilyenek miatt nem nyertük meg a Hizballah ellen viselt háborút 2006-ban (“A főnök berágott”,emlékszel?). Bár én nem vagyok katona, annyi ismeretem mégiscsak van a hadászatról, hogy világosan látom: az,amit írsz (“Irak, irán, afg, és az összes sz..rfészek lezúzható lenne napok alatt így, nem kellene meghalnia senkinek a mieink közül.”) egy nagy, melldöngető halandzsa. Irán megtámadása – ami immár szerintem is elkerülhetetlen – rendkívül bonyolult ügy, jó lenne, ha még te se bagatellizálnád el.
Eldrad és Megjobbított Úszókészülék!Élvezettel olvasom kommentjeiteket,mellyek úgy igazak ahogy leírjátok.Mindkettőtök kommentjeit szívesen olvasom és osztozok véleményeitekben.